Az Egri Törvényszék P.20032/2005/98. számú határozata zálog (jelzálogjog TÖRLÉSE) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 251. §, 262. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. §] Bíró: Kókai Zsolt

Heves Megyei Bíróság

5.P.20.032/2005/98.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Tuza Györgyné Dr. Takács Zsuzsanna (ügyvéd címe) ügyvéd és egyéb érdekelt (felperes címe) hozzátartozó által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - I.r. alperes neve (I.r. alperes címe) I.r. és a Dr. Lehotai Róbert (ügyvéd címe) ügyvéd által képviselt II.r. alperes neve (II.r. alperes címe) II.r. alperesek ellen jelzálogjog törlése iránt indult perében a bíróság meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

A bíróság a felperest annak tűrésére kötelezi, hogy a II.r. alperes az I.r. alperessel szembeni 5.400.000 azaz ötmillió-négyszázezer Ft tőke, valamint annak 2001. november 26-tól a kifizetés napjáig járó évi 17%-os ügyleti és évi 6%-os késedelmi kamata, továbbá évi 2%-os kezelési költség, továbbá 767.590 azaz hétszázhatvanhétezer - ötszázkilencven Ft és ennek 2001. november 26-tól a kifizetés napjáig járó évi 6%-os kamata és 424.000 azaz négyszázhuszonnégyezer Ft perköltség címén fennálló követelése erejéig a Földhivatal neve település neve helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben felperes címe alatti ingatlan felperes nevén álló 1/2 -ed tulajdoni hányadából jelzálogjoga folytán végrehajtás útján kielégítést szerezzen.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II.r. alperesnek 524.000 azaz ötszázhuszonnégyezer Ft perköltséget.

A le nem rótt illetéket és az előlegezett költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Heves Megyei Bíróságnál 4 példányban benyújtható vagy jegyzőkönyvbe mondható fellebbezésnek van helye.

A felek kérhetik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el, ellenkező esetben a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz.

I n d o k o l á s:

A bíróság a felek előadása, a kihallgatott tanúk vallomása és a becsatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperesnek és az I.r. alperes testvérének, egyéb érdekelt nak egymás között egyenlő arányú tulajdonát képezte a Földhivatal neve település neve helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben felperes címe.szám alatti ingatlan.

Az I.r. alperesnek az 1990-es évek végén jelentős mértékű pénzintézeti tartozásai halmozódtak fel, ezért 1999 és 2000 során családtagjai és ismerősei révén - néhány esetben ezen személyeket megtévesztve, illetve aláírásukat meghamisítva - újabb pénzintézeti kölcsönöket vett föl a pénzintézet neve, valamint a II.r. alperesnél.

A felperes, hogy lányát, az I.r. alperest pénzügyi problémáinak megoldásában segítse, eladta tulajdonrészét az I.r. alperesnek, tudva, hogy az I.r. alperes által a lakásvásárláshoz felveendő és a felperes részére kifizetendő kölcsön összegével a lánya fog rendelkezni.

A felperes és az I.r. alperes 2001. január 12-én foglalták okiratba az adásvétellel kapcsolatos megállapodásukat, amelynek értelmében a felperes a felperes címe.szám alatti ingatlanból őt megillető 1/2-ed tulajdoni illetőséget eladta az I.r. alperes részére 8 millió Ft-os vételárért. A szerződésben a felperes és az I.r. alperes azt rögzítették, hogy a vételárból 2.500.000 Ft-ot az I.r. alperes átadott a felperes részére, a még hátralévő 5.500.000 Ft-ot pedig a II.r. alperestől megigényelt hitel összegéből fizeti ki.

Az I.r. alperes testvére, mint társtulajdonos az adásvételi szerződés megkötéséről nem tudott, az adásvételi szerződés készítésénél és aláírásánál nem volt jelen, és helyette társtulajdonosként az adásvételi szerződést valaki más írta alá.

Az adásvételi szerződés 2001. január 15-én került benyújtásra a földhivatal neve-hoz, ahol azt széljegyként az érintett ingatlan tulajdoni lapjára felvezették.

Az I.r. alperes ezen adásvételi szerződés felhasználásával 2001. február 7-én 5.500.000 Ft-os lakásvásárlási kölcsönszerződést kötött a II.r. alperessel. A kölcsönszerződést a II.r. alperes település 2 neve fiókjának vezetője, fiókvezető neve készítette elő, és a II.r. alperes képviseletében eljárva ő, valamint szerződést aláíró neve írták alá a szerződést.

Ugyanezen a napon, szintén fiókvezető neve által előkészítve sor került egy jelzálogszerződés megkötésére is, amely alapján az I.r. alperes által felvett 5.500.000 Ft-os kölcsön biztosítására a szerződést kötő felek jelzálogjogot alapítottak a felperes címe.szám alatti ingatlannak az I.r. alperes tulajdonába került 1/2 -ed részére. A szerződést a II.r. alperes képviseletében szerződést aláíró 2 neve és szerződést aláíró neve írták alá. A jelzálogszerződés aláírásakor a II.r. alperesnek nem volt tudomása arról, hogy az adásvételi szerződésnek bármilyen tartalmi vagy formai hibája lenne.

A kölcsön- és az adásvételi szerződés alapján 2001. február 7-én a II.r. alperes 5.500.000 Ft-ot fizetett ki a felperesnek, aki ezt a pénzt az I.r. alperes rendelkezésére bocsátotta.

A II.r. alperes 2001. október 5-én fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett a települési Városi Bíróság előtt az I.r. alperessel és három társával szemben a 2001. február 7-i kölcsönszerződésben foglaltak teljesítésének elmulasztása miatt. Az ügy az I.r. alperes ellentmondása folytán perré alakult .

A földhivatal neve 2001. október 30-i határozatával az adásvételi szerződés benyújtásának időpontjára visszamenő hatállyal a nála település neve helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben felperes címe. szám alatti (korábban 10/1. szám alatt nyilvántartott) ingatlanról a felperes 1/2-ed tulajdonjogát törölte, és ugyanerre a tulajdoni illetőségre az I.r. alperes tulajdonjogát jegyezte be.

Ugyanezen határozattal került bejegyzésre 5.500.000 Ft és járulékai erejéig jelzálogjog, valamint a jelzálogjog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom a II.r. alperes javára.

E határozatot a felperes és fiúgyermeke 2001 októberének végén vették át.

2001. november 28-án az I.r. alperes testvérének nyomására a felperes és az I.r. alperes a 2001. január 12-én megkötött adásvételi szerződésüket felbontották.

A felperes és az I.r. alperes az adásvételi szerződés felbontására vonatkozó megállapodásuk hatályának beálltát ahhoz a felfüggesztő feltételhez kötötték, hogy a II.r. alperes az adásvételi szerződés felbontásához hozzájárulását megadja. A hozzájárulás beszerzését a szerződést kötő felek az I.r. alperes kötelezettségévé tették.

A felperes 2002. február 7-én tájékoztatta a II.r. alperest az I.r. alperes által vagy részére felvett több kölcsön és az azokkal összefüggő egyéb szerződésekkel kapcsolatos ismereteiről.

Időközben a II.r. alperes által az 5.500.000 Ft-os kölcsön visszafizetésével kapcsolatban kezdeményezett és az I.r. alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a település neve Városi Bíróság ügyszám szám alatt ítéletet hozott, amelyben kötelezte az I.r. alperest és társait, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 5.400.000 Ft-ot, valamint annak 2001. november 26-tól a kifizetés napjáig járó évi 17%-os ügyleti és évi 6%-os késedelmi kamatát, továbbá évi 2%-os költséget, valamint 767.590 Ft-ot és annak 2001. november 26-tól a kifizetés napjáig járó évi 6%-os kamatát , valamint 424.000 Ft perköltséget. A települési Városi Bíróság ítélete 2002. július 26-án jogerőre emelkedett.