A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20600/2020/12. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. §] Bírók: Csordás Csilla, Kollár Zoltán, Lukács Zsuzsanna

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.600/2020/12.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. ... és Társai Ügyvédi Iroda (fél címe, ügyintéző: dr. Fodor Tímea ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Kosik Ügyvédi Iroda (fél címe., ügyintéző: dr. Kosik Barbara ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2020. június 30. napján kihirdetett 40.P.23.168/2019/9. számú ítélete ellen a felperes által 11. sorszámon, az alperes részéről 10. és Pf.5. sorszám alatt benyújtott fellebbezések folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a felperes teljes keresetét elutasítja; az elsőfokú perköltségre vonatkozó rendelkezés helyett kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 57.150 (Ötvenhétezer-százötven) forint elsőfokú perköltséget; az alperes kereseti illetékben marasztalását mellőzi, és a felperes által fizetendő kereseti illeték összegét 42.000 (Negyvenkétezer) forintra felemeli.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 22.860 (Huszonkétezer-nyolcszázhatvan) forint másodfokú perköltséget, valamint az állam javára - az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára - 96.000 (Kilencvenhatezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperest a .... előtt indult büntetőeljárásban 2017. június 13-án őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték. 2018. december 15-én letartóztatása megszűnt, bűnügyi felügyelet alá került, lakhelyelhagyási tilalom érintette. 2019. március 7-én e kényszerintézkedés is megszűnt vele szemben.

[2] A felperes 2019. április 22-én mentelmi jogot szerzett, mert az ... tagjainak megválasztására kiírt választáson képviselőjelölt lett. A ... 2019. május 7-én mentelmi jogát fenntartotta, ezért a büntetőeljárást a Szegedi Törvényszék 2019. május 8-án megszüntette. A Szegedi Ítélőtábla 2019. július 29-i döntése értelmében a büntetőeljárást folytatni kell a felperessel szemben.

[3] Az alperesnek a ... internetes sajtótermékben 2018. március 24-én megjelent "..... választásokat is pénzelhetett" (I. számú közlés) című cikke azzal foglalkozott, hogy a felperes választásokat is támogathatott anyagi forrásokkal, és a ...i, valamint a ...i időközi választásokkal hozta összefüggésbe a személyét. Arról is szólt, hogy a felperes vezetésével működő .... által foglalkoztatott diák dolgozók vettek részt a kampányban, akiket a felperes feketén fizetett ki, ugyanakkor őket is meglopta.

[4] A cikkben az alábbi kitételek szerepeltek:

"Tanúk igazolhatják, hogy az ... és a ....... által támogatott ....i képviselő, e két párt titkos pénztárnoka, a hatmilliárdos költségvetési csalás gyanújával letartóztatott ... finanszírozta a ...i és a ...i időközi választást." (II. számú közlés)

"... úgy tudja, a 2015-ös ...i időközi választáson ... és .... megállapodtak, hogy ... finanszírozza a választási kampányt." (III. számú közlés)

"Ezt követően ... független jelölt mögé beállt az ... és a ......., a ...hez köthető .... által működtetett diákszövetkezetekbe felvett fiatalok pedig több százan vettek részt a kampányban naponta, feketén kifizetett ezerforintos órabérét." (IV. számú közlés)

"A ...nek dolgozó diákok (akiknek a pénzét ellopta az adócsalásért már egyszer elítélt ügyvéd)." (VI. számú közlés)

"A .... által működtetett fiatalok pedig több százan vettek részt a kampányban naponta, feketén kifizetett ezerforintos órabérért." (VII. számú közlés)

[5] A felperes keresetében egyrészt annak megállapítását kérte, miszerint az alperes megsértette a jóhírnévhez való személyiségi jogát azzal, hogy a cikkben valótlanul híresztelte:

- ... finanszírozta a ...i és a ...i időközi választást (1. számú kereset),

- ... megállapodott ...nal, hogy ... finanszírozza ... választási kampányát (2. számú kereset),

- a ... ...hoz köthető .... által működtetett diákszövetkezetekbe felvett fiatalok több százan vettek részt ... kampányban naponta, feketén kifizetett ezerforintos órabérért (3. számú kereset),

- ... ellopta a diákok pénzét (4. számú kereset);

másrészt az alperest 700.000 forint sérelemdíjban is kérte marasztalni (5. számú kereset).

[6] Arra hivatkozott, hogy a cikkben szereplő összesen hat közlés valótlan tartalmú, mert a felperes nem adott át a ...i és a ...i időközi választáson induló jelölt kampányának támogatására pénzeszközöket, nem lopta el a diákok pénzét, akiknek egyébként sem fizetett feketén órabért.

[7] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hangsúlyozta, hogy a sérelmezett cikk nagy közérdeklődésre számot tartó közéleti ügy nyilvános megvitatásaként került az olvasók elé. A közszereplő felperesnek a vele kapcsolatos kijelentések tekintetében a tűrési kötelezettsége egyébként is tágabb másoknál. Az alperes törvényi kötelezettsége alapján tájékoztatta a szélesebb közvéleményt a közéletet foglalkoztató ügy állásáról; a cikkben forrásként idézett ... nak egy védett tanú nyilatkozatán alapuló közléseit jelenítette meg. A sérelmezett közlések egyébként is részben valós ténybeli alappal rendelkező vélemények, amelyek indokolatlanul bántó, sértő, lealacsonyító tartalmat nem hordoznak. Másrészt kevéssé a felperesre, mint inkább az ... és a ....... politikai pártokra vonatkoznak, így a felperesnek kereshetőségi joga sincs a perben. Nézete szerint az objektív adatokból levonható okszerű következtetésként fogható fel, hogy a felperes ellopta a diákok pénzét, mert 2017 júniusában nem teljeskörűen fizette ki a neki dolgozó fiatalokat, diákokat, és ezzel megkárosította őket. Ezt a helyzetet fogalmazta meg tömörítve a cikk írója. A felperes sérelemdíj iránti igényét egyébként is eltúlzottnak találta.

[8] Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével - a keresetnek részben helyt adva - megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát az általa 2018. március 24. napján a ... elnevezésű internetes sajtótermékben nyilvánosságra hozott "..... választásokat is pénzelhetett" című cikkben annak valótlan híresztelésével, hogy

- "a ...nek dolgozó diákok (akiknek a pénzét ellopta az adócsalásért már egyszer elítélt ügyvéd)";

- "a ....hez köthető .... által működtetett diákszövetkezetekbe felvett fiatalok pedig több százan vettek részt a kampányban naponta, feketén kifizetett ezerforintos órabérért".

Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 450.000 forint sérelemdíjat.

Megállapította, hogy a felek a perrel felmerült költségeiket maguk viselik, és kötelezte őket az állam javára, a NAV külön felhívására személyenként 21.000 forint kereseti illeték megfizetésére.