BH 2023.2.53 Az önkormányzat nem köteles az üzleti vagyonának tételes felsorolását tartalmazó önkormányzati rendelet megalkotására [2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 141. §; 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 5. §; 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 2. § (1) bek., 5. §; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:30. §; 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) 32. §; 147/1992. (XI. 6.) Korm. rend. 8. §].

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Indítványozó) az FE/02-300-1/2022. ügyiratszámon a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. §-ában biztosított törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva az Mötv. 134. § (1) bekezdése alapján 2022. február 2-án kibocsátott törvényeségi felhívásban foglalt álláspontja szerint a Szár Község Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: képviselő-testület) az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályairól szóló 7/2016. (V. 27.) számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) ellentétes a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. §-ával, mivel az Ör. a kizárólagos önkormányzati tulajdonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyakat, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat és az üzleti vagyonba tartozó vagyonelemeket felsoroló 4. § (4) bekezdése nem tartalmazza tételes módon az önkormányzat vagyonelemeit.

[2] A törvényességi felhívással a képviselő-testület az önkormányzat tulajdonába tartozó valamennyi vagyontárgy tételes felsorolása tekintetében nem értett egyet, bár az Ör.-t a képviselő-testület által korlátozottan fogalomképesnek minősített vagyontárgyak pontos, tételes meghatározása tekintetében módosította.

[3] Az Indítványozó az FE/02-300-4/2022. ügyiratszámon 2022. március 29-én kelt törvényességi felhívásban továbbra is fenntartotta az önkormányzat vagyonelemeinek önkormányzati rendeletben történő tételes, naprakész felsorolására vonatkozó álláspontját. A képviselő-testület a felhívásra tekintettel módosította az Ör.-t, feltüntetve a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket, az üzleti vagyonba tartozó vagyonelemek felsorolását azonban (annak számosságára és napi változására tekintettel) mellőzte.

Az indítvány és az önkormányzat védirata

[4] A fenti előzmények után az Indítványozó az FE/02/786-1/2022. számon kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. 4. § (4) bekezdése más jogszabályba ütközésének megállapítását és megsemmisítését, továbbá a képviselő-testület törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását.

[5] Az indítványában kifejtette, hogy az Mötv. 143. § (4) bekezdésének i) pontja felhatalmazza a helyi önkormányzat képviselő-testületét, hogy rendeletben határozza meg azon vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet. Mivel az Ör. 14. §-a értelmében az üzleti vagyon elemeire vonatkozóan vagyonkezelői jog létesíthető, ezért az Mötv. 143. § (4) bekezdésének i) pontja alapján az üzleti vagyonba tartozó vagyonelemeket is tételesen, beazonosítható módon kell meghatározni, ezáltal lehet ugyanis "kimeríteni a felhatalmazó rendelkezésből eredő kötelezettség teljes spektrumát". Megítélése szerint - mivel a képviselő-testület ennek nem tett eleget - egyértelműen megállapítható a mulasztásos törvénysértés.

[6] A Köm.5.034/2020/4. számú határozatra hivatkozással kifejtette, hogy amennyiben az önkormányzat a jogalkotásra felhatalmazással rendelkezik, úgy az adott jogszabályt nem csak jogosult, de köteles is megalkotni, méghozzá azzal a tartalommal, melyre vonatkozóan a felhatalmazó rendelkezés szól.

[7] Az Indítványozó az Ör. támadott rendelkezését az egyes vagyonelemeket érintő önkormányzati döntéshozatal aspektusából vizsgálva, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:30 § (1) bekezdésre hivatkozva előadta, hogy az önkormányzat akkor hozhat jogszerű döntést az üzleti vagyonba tartozó vagyonelemeiről, ha azokat nevesítette a vagyonrendeletben. Álláspontja szerint ugyanis az olyan önkormányzati vagyonrendelet, amely nem tartalmazza tételesen, beazonosítható módon az önkormányzat aktuális vagyonelemeit, ellehetetleníti az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos egyes döntések jogszerűségének a megállapítását. Nem biztosítja ugyanis azt a szükséges viszonyítási pontot, azaz azt a jogszabályi helyet, amely az adott elemet rögzíti. Márpedig a döntést képező határozat és a döntéshozatali eljárás jogszerűsége csak akkor állapítható meg, ha az az önkormányzat hatályos rendeletéhez viszonyítható. Az álláspontja szerint így például egy önkormányzati tulajdonban álló ingatlan értékesítésének jogszerűsége is, mivel "életszerű, hogy a helyi rendelet tartalmazza az adott vagyonelemet."

[8] Az indítványozó utalt a tárgyi eszköz nyilvántartás, készletnyilvántartás, valamint az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartás és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 147/1992. Korm. rendelet) 1. § (1)-(3) bekezdésére, a 3. §-ára, valamint 1-5. számú mellékleteire és kifejtette, hogy az ingatlanvagyon kataszternek - melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik - az önkormányzat ingatlanaira vonatkozó főbb adatokat (helyrajzi szám, utcanév, jelazonosító) a törzsvagyon és az egyéb vagyon szerinti bontásban, elkülönítetten tartalmaznia kell. Az ingatlanvagyon-kataszter naprakész vezetése megalapozza az abban foglalt adatoknak az Ör.-be mellékletként történő átemelését az Mötv. 9. §-ában, 132. § (3) bekezdésének b) pontjában, 134. § (1) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában rögzített szabályok hatékonysága és alkalmazhatósága, végső soron a jogszerűség megállapíthatósága céljából. Álláspontja szerint az Mötv. 110. § (2) bekezdése szerinti vagyonkimutatás jogintézménye ezt nem biztosítja, mivel az csak a zárszámadás időpontjában ad egy ún. "pillanatfelvételt".

[9] Az indítvány szerint az, hogy az Ör. üzleti vagyont képező vagyonelemeket tételesen, beazonosítható módon nem tartalmazza, mulasztásos törvénysértést valósít meg, az Ör. 4. § (4) bekezdése nem egyeztethető össze az Mötv. 132. § (3) bekezdésének a)-b) pontjában, 134. § (1) bekezdésében, illetve a 147/1992. Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt jogintézménnyel. Az önkormányzat üzleti vagyonának tételes nevesítése hiányában ugyanis az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos döntés és döntéshozatali eljárás jogszerűsége nem ítélhető meg, az önkormányzat mulasztása akadályozza, vagy éppenséggel ellehetetleníti a jogszerűségi vizsgálat lefolytatását.

[10] Az indítványában hivatkozott az Ör.-nek az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) 32. §-ába ütközésére is. Álláspontja szerint az Info tv. hivatkozott §-a szerint a közvélemény pontos és gyors tájékoztatására az önkormányzat tulajdonát képező vagyonelemeit illetően sem az ingatlankataszter, sem az ingatlannyilvántartás, sem a vagyonkimutatás nem alkalmas. Az ingatlanvagyon-kataszter önkormányzati honlapon való közzétételét nem írja elő jogszabály, a vagyonkimutatás az önkormányzat vagyonállapotáról pillanatnyi helyzetet mutat. Megítélése szerint az önkormányzat vagyonrendelete ugyanakkor minden az Info tv. által előírt feltételt teljesít, minthogy az önkormányzati rendeletet mind a Nemzeti Jogszabálytár felületén, mind az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, sőt a rendeletről a jegyző tájékoztatást tud adni, külön többletteher és többletköltség nélkül. Ezzel összefüggésben hivatkozott a Kúria Köf.5040/2013/4., Köf.5027/2021/4. és Köf.5047/2013/3. számú határozataira. Utalt továbbá arra is, hogy a fentiekre tekintettel az Ör. a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (1) bekezdésével is ellentétes.