A Veszprémi Járásbíróság P.20996/2016/18. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 83. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §, 474. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 1. §, 3. §, 10. §, 23. §, 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 50. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Pusztai Ágnes

Veszprémi Járásbíróság

12.P.20.996/2016/18-I.

A Veszprémi Járásbíróság

a 3. számú tanú neve ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek,

a dr. Etter Ödön ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt folyamatban lévő perben, amely perbe

a dr. Tóth Béla ügyvéd (beavatkozó képviselőjének neve) által képviselt beavatkozó neve (beavatkozó címe) az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 150.000,- (százötvenezer) Ft, az alperesi beavatkozónak 95.250,- (kilencvenkettőezer-kettőszázötven) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 nap alatt a Veszprémi Törvényszékhez címzett, de a Veszprémi Járásbíróságon 4 egyező példányban előterjesztett fellebbezéssel lehet élni.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

I n d o k o l á s

A bíróság a felek előadása, az általuk csatolt okiratok, 1. számú tanú neve, 2. számú tanú neve és 3. számú tanú neve tanúk vallomása, valamint közjegyző neve közjegyző 1. számú ügyszám számú iratanyaga alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes a kizárólagos tulajdonát képező 1. számú település neve belterület 1. számú helyrajziszám hrsz. alatti ingatlanon 1991. év óta autókereskedést működtetett. Az autókereskedést 2006. év óta bérbeadás útján hasznosította. 2011-12. években kezdődtek a tárgyalások 8-as számú gyorsforgalmi főút tervezett szélesítése, építése, burkolat-megerősítése tárgyában, amely munkák elvégzése érdekében folytatott kisajátítási eljárás érintette a felperes ingatlanát is. A felperes igyekezett elérni, hogy az autókereskedés előtt ne legyen zajvédő fal, és az közvetlen lehajtóval továbbra is megközelíthető legyen a főútról, azonban a tárgyalások során kiderült, hogy erre a főút gyorsforgalmi jellege miatt nincs lehetőség.

A felperes törvényes képviselője, felperesi törvényes képviselő neve 2012. évben felkereste 1. számú egyéb érdekelt neve ügyvédet, akit régóta ismert, és megbízta azzal, hogy igyekezzen elérni a kisajátításra irányuló közigazgatási eljárás során, hogy a teljes 1. számú helyrajziszám hrsz-ú ingatlanát sajátítsák ki megfelelő kártalanítás mellett.

A felperes szóban megállapodás kötött az alperes képviseletében eljáró 1. számú egyéb érdekelt neve ügyvéddel, hogy az alperes a kisajátítási eljárásban - az ingatlan teljes kisajátításáig - képviselni fogja a felperest. Írásba foglalt megbízási szerződés nem jött létre a felek között. A kapcsolatot telefonon tartották, illetve a felperes törvényes képviselője több alkalommal személyesen kereste fel az ügyvédet az irodájában.

2013. május 22-én a felperes meghatalmazta az alperest, hogy őt a 2. számú település neve-i Kormányhivatal előtt a 2. számú ügyszám. sz., a 1. számú település neve 1. számú helyrajziszám hrsz-ú ingatlanra vonatkozó ügyben az Ügyvédi Törvényben meghatározott jogkörben képviselje.

A 2. számú település neve Megyei Kormányhivatal 3. számú ügyszám. számú, 2013. július 15-én kelt és 2013. július 19-én jogerős határozatával a felperes ingatlanából 316 m2 területrészt a közlekedési infrastruktúra fejlesztése céljából a Magyar Állam javára kisajátított és a kártalanítás összegét bruttó 10.175.184,-Ft-ban határozta meg, amely a területért 2.180.400.- Ft, értékcsökkenés címén 7.501.718.- Ft, míg műszaki kár címén 493.066.- Ft kártalanítást foglalt magában. A határozatot a felperes is megkapta.

A határozat 2013. július 17-én érkezett meg az alpereshez, amelyről 1. számú egyéb érdekelt neve tájékoztatta a felperest. A 1. számú cég neve közvetlenül a felpereshez fordult 2013. augusztus 5-én kelt levelében, hogy számlát állítson ki a a határozatban szereplő összegről.

2013. augusztus 13-án a felperes képviselője személyesen találkozott 1. számú egyéb érdekelt neve ügyvéddel. Megállapodtak, hogy a felperes a határozatban megállapított kártalanítási összeget elfogadja, erről 1. számú egyéb érdekelt neve írásban tájékoztatta a 1. számú cég rövid neve-t. Megállapodtak abban is, hogy az alperes - a felperes képviseletében - pert fog indítani a teljes kártalanítás érdekében. A felperes célja a teljes terület kisajátítása és a kártalanítás megfizetése volt, azt nem határozta meg, hogy ezt a célt milyen módon kívánja elérni, ezt rábízta 1. számú egyéb érdekelt neve-re.

Az alperes a megbízás alapján a felperes képviseletében eljárva közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése iránt indított pert a Magyar Állam ellen, amely a 3. számú település neve-i Törvényszéken 4. számú ügyszám. számon van folyamatban. A perben az alperest 2. számú egyéb érdekelt neve ügyvéd is képviselte.

A felperes törvényes képviselője 3. számú tanú neve családi barát kíséretében 2013 őszén, majd 2014. éveben több alkalommal járt az alperes irodájában érdeklődve az ügy állásáról, illetőleg közöttük levelezés is folyt.

A felperes 2015. június 30. napján szakértő kirendelésére irányuló nemperes eljárást kezdeményezett közjegyző neve közjegyző előtt. Kérelmét azzal indokolta, hogy a felperes kártérítés iránti igényt kíván érvényesíteni nem a 3. számú település neve-i Törvényszék előtt folyamatban lévő per alpereseivel, hanem más kötelezettel szemben.

1. számú egyéb érdekelt neve 2016. január 3-án meghalt.

A felperes - jogi képviselője útján - 2016. január 11. napján írásban fordult az alpereshez és sérelmezte, hogy az alperes nem tájékoztatta őt a kisajátítási határozat tartalmáról, a jogorvoslati lehetőségével élni nem tudott, aminek következtében jelentős kár érte. 37.012.176.- Ft összegű kárigényt terjesztett elő az alperessel szemben. Utalt arra, hogy 1. számú egyéb érdekelt neve a személyes egyeztetések során a felelősségét elismerte.

Az alperes 2016. január 18. napján kelt válaszában a felperes igényét elutasította. Sérelmezte, hogy a felperes, akivel folyamatos kapcsolatban áll, peres képviseletét látja el, kizárólag 1. számú egyéb érdekelt neve halálát követően lép fel az igényével, olyan személy nyilatkozatára hivatkozik, aki ezt cáfolni már nem tudja. Jelezte, hogy a kialakult helyzet miatt a felperes perbeli képviseletét a továbbiakban nem láthatja el.