BH 2017.9.315 A helyi önkormányzat központi szinten már szabályozott tárgyban, arra vonatkozóan ellentétes tartalommal nem alkothat rendeletet és nem vonhat e tárgyhoz tartozó kérdést más rendeleti szabályozása körébe se [Alaptörvény 32. cikk (2) bek., 1988. évi I. tv. (Kkt.) 31. §, 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 28. §].

Pertörténet:

Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27713/2016/17., Kúria Köf.5012/2017/6. (*BH 2017.9.315*)

***********

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.713/2016/17. számú végzése alapján megállapított tényállás szerint a Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) önkormányzati beruházásban, a Gyalog utcában, a korábban lakossági kalákában megépült félpályás betonutat felbontotta, és helyére kétpályás aszfaltozott utat épített. Az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) ezután felhívta a jegyzőt, hogy a Képviselő-testületnek az önkormányzati beruházásban megvalósuló útépítésről és az útépítéshez kapcsolódó lakossági hozzájárulás megfizetéséről szóló 21/2015. (XI. 27.) számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) szerint az üzembe helyezett útépítési beruházások érdekeltségi hozzájárulásának "kivetésére" irányuló hatósági eljárásokat folytassa le oly módon, hogy az Ör. 7. § (1) bekezdésében meghatározott hozzájárulási mértékeket állapítsa meg.

[2] A város jegyzője 2016. szeptember 26. napján határozatával a per felperesét útépítési hozzájárulás megfizetésére kötelezte, hivatkozva az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 28. § (2) bekezdésében foglaltakra. A jegyző megállapította, hogy az Ör. 8. § (4) bekezdése alapján a "hozzájárulás megfizetésére az érintett ingatlan tulajdonosa az érdekeltségi egységben fennálló tulajdoni hányada alapján köteles". Az útépítési hozzájárulás mértékét érdekelt lakóegységenként az Ör. 7. § (1) bekezdése határozta meg 110 000 forintban.

[3] A felperes fellebbezett, ebben érdekeltsége hiányát hozta föl. Kifogásolta, hogy nem került sor a fejlesztés kapcsán lakossági közmeghallgatásra. Az alperes Képviselő-testülete 2016. október 16-án a fellebbezést elutasította. Utalva az Étv. 28. § (2) bekezdésére, a jogalap az alperes szerint megáll, ugyanakkor hivatkozott arra, hogy a képviselő-testület a jogbiztonság fokozása érdekében alkotta meg az Ör.-t a tárgyban. A jogszabályi háttér a kötelezéshez így szerinte messzemenően biztosított volt. Ezért a fellebbezés elutasításra került.

[4] A felperes az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte. Hivatkozással élt az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének és 2. §-ának sérelmére.

Az indítvány és az önkormányzat álláspontja

[5] A bíróság álláspontja az, hogy az Ör. számos rendelkezése ellentétes a jogszabályokkal. A Képviselő-testület ugyanis felhatalmazás nélkül terjesztette ki a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 31. § (2) bekezdésében foglalt rendeletalkotási jogosultságot az Étv. 28. § (2) bekezdése szerinti költségáthárításra.

[6] Rendeletalkotási jogosultság hiányában nem felel meg a fenti jogszabályhelyeknek az Ör. bevezető részének az eredeti jogalkotói hatáskörre utaló része, valamint az Ör. 1. §-ának azon rendelkezése, mely szerint a rendelet célja, hogy meghatározza az önkormányzati beruházásban megvalósuló útépítéshez kapcsolódó lakossági hozzájárulás megfizetésének szabályait. Ugyanez mondható az Ör. 2. §-ának a rendelet hatályára vonatkozó fordulatáról, hogy az vonatkozik "továbbá a B. város területén önkormányzati beruházásban megvalósuló helyi közút építésére, valamint az azokkal érintett ingatlanok tulajdonosai által az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 28. § (2) bekezdés szerint fizetendő útépítési hozzájárulásra".

[7] Az Ör. akkor hatályos 5. § (1) bekezdése szerinti kiterjesztés, azaz hogy önkormányzati kezdeményezésre megvalósuló útépítés az "önkormányzati kezdeményezésre megvalósuló útépítés a város területén az Étv. 28. § (1)-(2) bekezdése szerinti útépítés" ugyanezen ok, azaz felhatalmazás hiánya miatt jogellenes, hivatkozással a Köf. 5.023/2016/3. sz. kúriai döntésre is. Az Ör. 7. § (1) bekezdésben szereplő "útépítési hozzájárulás" fordulat, mivel az Étv. 28. §-a szerinti, ezért hasonló megítélés alá esik.

[8] Az Ör. 8. § (2) bekezdése pedig a bíróság szerint ugyancsak a fenti törvényhely megsértését valósítja meg azzal, hogy mindkét fajta hozzájárulás tárgyában átruházott hatáskörben a képviselő-testület határozatára utal, ami nem feltétlen és nem egyértelmű, a jegyző döntése mellett.

[9] Mindezek miatt a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az előtte folyó per felfüggesztése mellett végzéssel indítványozta az Ör. törvényességének vizsgálatát, kérte a jogszabály vonatkozó pontjai perbeli alkalmazása tilalmának kimondását.

[10] Az érintett Önkormányzat 2017. április 27-én kelt részletes állásfoglalást terjesztett elő, melyben kérte a bírói indítvány elutasítását. Ebben kifejtette, hogy a rendeletet az Önkormányzat részben eredeti jogalkotói hatáskörében alkotta az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésére hivatkozással. Másfelől pedig, meghatározott pontot illetően, a Kkt. 31. § (2) bekezdése alapján felhatalmazás alapján. Az Étv. 28. § (2) bekezdése tekintetében az állásfoglalás szerint nincs elég kapaszkodó a jogalkalmazó számára, és ezért hiányoznak a kellő garanciák az ingatlantulajdonosoknak. Ezért szükséges a helyi szabályozás.

[11] Az Önkormányzat állásfoglalásában ugyanakkor elismeri, hogy az Ör. bevezető részében (preambulumában) elírás szerepel. "(A)z 5. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 31. § (2) bekezdésében meghatározott felhatalmazás alapján" szövegben az "5. § tekintetében" helyett "6. § tekintetében" lett volna a helyes megjelölés, de a szöveg az adott helyeken egyértelművé teszi, hogy melyik, Étv.-re vagy Kkt.-re való hivatkozásról van szó. Az Önkormányzat szerint ez nem értelemzavaró hiba, csak elírás.

[12] Éppen ezért ugyanezen a napon, 2017. április 27-én az Ör.-t módosították oly módon, hogy a rendeleti alcímek megcserélésével a kérdéses szövegrész az 5. §-ra utalással, az ott hivatkozott jogszabályhellyel "ténylegesen is [a Kkt.] 31. § (2) bekezdése szerinti lakossági kezdeményezésre megvalósuló útépítésre mutasson". Az ugyanezen a napon kihirdetett és április 28-tól hatályos, az Önkormányzat 18/2017. (IV. 27.) számú önkormányzati rendeletét az Ör. módosításáról csatolták is.

[13] Az Önkormányzat állásfoglalásában hivatkozik továbbá a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényre (a továbbiakban: Stabilitási tv.), amelyik 28-29. §-ai szerint fizetési kötelezettséget csak törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet meghatározni, ami azonban nem minősülhet szerinte köztehernek, fizetési kötelezettségnek, hanem költségmegosztásnak csupán.

[14] Végezetül az állásfoglalás a hatáskör átruházhatósága mellett érvel, a képviselő-testületre utalást az Ör. 8. § (2) bekezdésében nem tartja félrevezetőnek.