A Pécsi Törvényszék P.21542/2007/36. számú határozata szerződésszegés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 17. § (3) bek., 536. §, 540. §, 544. §, 547. §, 563. §, 565. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Szabó Eszter

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Baranya Megyei Bíróság a dr. Gellér Balázs ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti lakos) felperesnek - (név) jogtanácsos (cím) által képviselt alperes neve (alperes címe szám alatti székhelyű) alperes ellen szerződésszegés megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A megyei bíróság a keresetet e l u t a s í t j a .

A megyei bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 500.920,- (ötszázezer-kilencszázhúsz) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye a Pécsi Ítélőtáblához, amelyet a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül írásban, három egyező példányban jogi képviselője útján a Baranya Megyei Bíróságnál lehet előterjeszteni.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ha a felek a tárgyalás megtartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s :

A megyei bíróság a perben az alábbi tényállást állapította meg:

Az orvos foglalkozású felperes és a szintén orvos foglalkozású házastársra néhai (név) cége a (név) Bt. három azonos életbiztosítási szerződést kötött az alperesi biztosítóval 2002. őszén. A kötvények (kötvény száma), (kötvény száma), (kötvény száma). számokon kerültek kiállításra. A perbeli három biztosítási szerződést (név) 1. tanú biztosítási alkusz közvetítette, aki a néhai biztosított előadása alapján 2002. szeptember 18-án töltötte ki az ajánlati lapokat.

Az ajánlati lap 3./ - különös veszéllyel kapcsolatos - pontjára, a 6./ - korábbi betegségekre, sérülésekre, műtétre, gyógykezelésre vonatkozó -, a 8./ - meglévő betegségekre vonatkozó - pontjára a néhai biztosított nemleges választ adott, míg a 4./ - a rendszeres alkoholfogyasztással kapcsolatos - pontban az alkoholfogyasztását alkalomszerűen 1-2 dl borban határozta meg. Az ugyanezen pont gyógyszerszedéssel, dohányzással, kábítószer fogyasztással kapcsolatos kérdéseit nemlegesen válaszolta meg.

Az ajánlat 9./ pontjában a néhai biztosított a felperest jelölte meg - más orvosként - tekintettel arra, hogy ténylegesen a néhai biztosított háziorvosaként saját maga volt lejelentve.

A perbeli mindhárom szerződés biztosítottja néhai (név) volt, míg kedvezményezettje a házastársa, a felperes.

A szerződő fél mindhárom biztosítási szerződés vonatkozásában a (név) Bt. volt, melyet a Veszprém Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cg.(cégjegyzék szám) szám alatt tart nyilván. Az ajánlattétel időpontjában a cég képviseletére önállóan volt jogosult a felperes és a néhai kedvezményezett is.

A perbeli szerződésekre vonatkozó általános életbiztosítási feltételek 7. § (1) bekezdése szerint a szerződő a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett. A (7) bekezdés szerint a szerződő és a biztosított a szerződés hatálya alatt az ajánlata megtételekor adott válaszok közül a következőkben bekövetkező változásokat köteles a változás tudomásra jutásától számított 5 napon belül bejelenteni: foglalkozást, életmódot, életvitelt érintő kérdéseket, lakcímváltozást, így különösen az Európán kívüli költözést.

A 17. § (3) bekezdése szerint teljes biztosítási védelem áll fenn, ha a biztosított a szerződés megkötésétől számított két év elteltével követ el öngyilkosságot.

A néhai biztosított a perbeli biztosítási ajánlatok aláírásakor a közlési kötelezettségét nem szegte meg.

2005. nyarán az orvosi vizsgálatok a néhai biztosítottnál hasvízkort (ascites), aranyeres csomókat, valamint az ultrahang vizsgálat során reflektívebb, tömörebb szerkezetű májat találtak, mely arra utal, hogy nevezettnél ekkor már idült májbántalom állt fenn.

Az ezt megelőző munkakör alkalmassági vizsgálat elvégzésekor - 2001. január 31-én - a néhai biztosítottnál, májbántalomra utaló jel, tünet még nem volt.

A néhai biztosított alkoholfogyasztási szokásaiban az ajánlattételt követően változás állott be.

Ezen életmódváltozás az alkoholfogyasztás olyan rendszeressé és nagyságrendben jelentősen megnövekedő fogyasztása volt, melynek következtében kialakult a fent írt 2005. nyarán diagnosztizált idült májbántalom.

Ezen életmódváltozást, mint változásbejelentési kötelezettség alá eső tényt, sem a néhai biztosított, sem pedig a szerződő fél, a (név) képviselője felperes neve felperes nem jelentette be.

A néhai biztosított 2006. december 10-én hunyt el, halálának oka e fenti életmódváltozás - nagymértékű alkoholfogyasztás - miatt kialakult májcirrohosis volt, s az annak következtében fellépett májelégtelenség, valamint a szívkamrák túltengéses tágulatának együttes következményében jelölhető meg. A boncolást követően végzett szövettani vizsgálat a májban alkoholos májcirrhosisnak megfelelő képet írt le, mely klasszikusan az alkoholos eredetű májcirrhosis ismérveit tartalmazza.

A perbeli szerződések szerint a haláleseti biztosítási összeg mindegyik szerződés esetében 3.032.388,-Ft volt és mindhárom szerződés esetén 15.260,-Ft nyereséget tartottak nyilván, mely halál esetén kifizetésre kerül.

A néhai biztosított halálesetét követően, 2007. január 18-án az alperes bizalmi orvosa (név) a néhai korábbi betegségekkel, kezelésekkel kapcsolatos orvosi dokumentációinak benyújtását kérte, melyre a felperes 2007. január 24-én valamennyi rendelkezésre álló leletet, a 2005. júliusi munkaköri alkalmassági véleményt, zárójelentést és boncolási jegyzőkönyvet csatolta.

Az alperes a 2007. március 1-jén kelt levelében a felperes bejelentett kárigényét elutasította. Hivatkozott arra, hogy a néhai biztosított ajánlata megtételekor közlési kötelezettséget sértett. Hivatkozott továbbá arra, hogy néhai az ajánlata megtételekor a beküldött orvosi dokumentációkból megállapítottan nem tett említést korábbi betegségeiről, kezeléseiről továbbá, hogy a bekövetkezett halál az orvosi szakvélemény szerint ok-okozati összefüggésben volt az elhallgatott korábbi megbetegedéssel.

Az alperes 2007. március 26-i levelében ismételten elutasította a felperesi kárigényt, ismételten hivatkozva arra, hogy a közlési kötelezettségét megsértette a néhai biztosított, mivel a bekövetkezett halál az orvosi szakvélemény szerint ok-okozati összefüggésben volt az elhallgatott korábbi megbetegedéssel és életmóddal.