A Győri Ítélőtábla Pf.20028/2020/6. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 83. §, 102. §, 266. §, 369. §, 370. §, 376. §, 383. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. §, 2:51. §, 2:52. §, (1) bek., (3) bek.] Bírók: Lezsák József, Maurer Ádám, Molnár Andrea
A Győri Ítélőtábla
Pf.I.20.028/2020/6.
Az ítélőtábla a Kummer Ügyvédi Iroda által képviselt I.rendű felperes neve I. r.és II.rendű felperes neve II. r. felpereseknek - a dr. Kovács Loránd ügyvéd által képviselt alperes neve alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék 2019. november 6. napján kelt 26.P.20.233/2019/7. számú ítéletével szemben az alperes által 9. szám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
í t é l e t e t:
Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az alperes által az államnak fizetendő eljárási illeték összege az elsőfokú ítéletben foglaltakkal szemben 72.000 (hetvenkettőezer) forint.
Köteles az alperes megfizetni az államnak az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 64.000 (hatvannégyezer) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket, a felperesek, mint egyetemleges jogosultak részére pedig 15 napon belül 25.400 (huszonötezer-négyszáz) forint másodfokú perköltséget.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
Az irányadó tényállás szerint a felperesek politikusok, a Párt neve tagjai.
Az alperes által üzemeltetett www.....hu <http://www.....hu/> és www.....hu <http://www.....hu/> portálokon 2018. április 6-án "Százmilliós villákban tengődnek a párt vezetők" címmel jelent meg cikk. A két weboldalon található írás tartalmában teljes egészében megegyezik, és az is megállapítható, hogy azok tartalmi átvételei a www.....hu-n <http://www.....hu-n/> 2018. április 5.napján megjelent "Százmilliós villákban lakik a párt vezérkara, trükkösen titkolják I. rész" címmel megjelent írásnak.
A sérelmezett cikkek szerint "[...] közös ezekben a minimum százmilliót érő ingatlanokban, hogy gondosan kifelejtették, eltüntették őket a parlamenti vagyonnyilatkozatból, strómanok, távolabbi rokonok, netán idős szülők nevére íratták a méregdrága házakat.".
Az I. r. felperes vonatkozásában a cikkek állítják, hogy "[...] Név 1 például Város 1... kerület gyönyörű villanegyedében "húzza meg magát" egy hatalmas luxusingatlanban [...] Név 1 is kitrükközte, hogy a vagyonbevallásban még véletlenül se bukkanjon fel az akár kétszázmilliót is megérő "házacska"."
A II. r. felperes vonatkozásában a cikkek azt írják, hogy "[...] az ő vagyonbevallása tényleg olyan, mint a templom egeréé, nincs benne egy egyetlen egy árva ingatlan sem. Azt, hogy ő minden áldott este egy Város 1 luxusvillában hajtja álomra a fejét, szintén nem kell tudnia a Név 2 által mosléknak és papucsállatkának becézett hétköznapi halandóknak. [...] Z. Név 3 nem aprózza el, a Város 1 hegyvidék legdrágább utcájában, a ... kellős közepén birtokol egy akkora házat, hogy abban százmillióért legfeljebb egy fürdőszobát kapni."
* * *
Keresetükben a felperesek annak megállapítását kérték, hogy az alperes megsértette a felperesek jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogukat azzal, hogy az általa üzemeltetett www.....hu <http://www.....hu/> és www.....hu <http://www.....hu/> portálokon 2018. április 6-án "Százmilliós villákban tengődnek a párt vezetők" címmel megjelent cikkekben valótlanul híresztelte róluk, hogy százmilliós értékű ingatlanokban laknak, azonban azokat a szüleik, rokonaik nevére íratták, hogy ne kelljen azokat a vagyonnyilatkozatainkban feltüntetniük.
Kérték továbbá az alperes elégtétel adására kötelezését akként, hogy az elkövetett jogsértésért való sajnálkozását 15 napon belül levélben fejezze ki a felperesek felé, és jogosítsa fel a bíróság a felpereseket arra, hogy ezen levelet nyilvánosságra hozhassák.
Kérték az alperes kötelezését, hogy a személyiségi jogsértés miatt fizessen meg fejenként 400.000 - 400.000,- Ft sérelemdíjat.
Az alperes az érdemi ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a másodközlői jellegére figyelemmel a jogsértés nem volt neki felróható, illetőleg a felpereseknek, mint közszereplőknek a tűrési kötelezettsége fokozottabb.
A www.....hu <http://www.....hu/> és a www.....hu <http://www.....hu/> internetes portálok a sérelmezett közlések másodközlői voltak, így a hírportálok felróhatóságát ez a tény csökkenti. A felperesek tényelőadását és jogi érvelését nem vitatta, állította azonban, hogy a jogsértés megállapítása esetére is 200.000 - 200.000,- Ft sérelemdíj áll összhangban a felperesek közszereplői státuszból eredő fokozottabb tűrési kötelezettségével.
* * *
Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperesek jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett www.....hu <http://www.....hu/> és www.....hu <http://www.....hu/> portálokon 2018. április 6-án "Százmilliós villában tengődnek a párt vezetők" címmel megjelentett cikkek valótlanul híresztelték a felperesekről, hogy százmillió forintos értékű ingatlanokban laknak, azonban azokat a szüleik, rokonaik nevére íratták, hogy ne kelljen azokat a vagyonnyilatkozataikban feltüntetni.
Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a felpereseknek írt levélben fejezze ki sajnálkozását a fenti jogsértés miatt.
Feljogosította a felpereseket, hogy a levelet nyilvánosságra hozzák.
Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felpereseknek fejenként 400.000 - 400.000,- Ft sérelemdíjat, továbbá a felpereseknek, mint egyetemlegesen jogosultaknak 50.800,- Ft perköltséget, az Államnak pedig - külön felhívásra - 120.000,- Ft illetéket.
Határozat indokolásában a Ptk. 2:45. § (2) bekezdésére utalással kiemelte, hogy az alperes a felperesek jó hírnévhez fűződő személyiségi jogának megsértését elismerte, ezért a törvényszék a jogsértés megállapítása körében az ítéletét csupán erre, illetve a jogszabályhelyekre történő utalással indokolta (Pp. 347. § (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés). Megjegyezte, hogy a felperesek közszereplői mivolta sem jelenti azt, hogy róluk valótlan és sértő kijelentéseket lehetne tenni. A bizonyíthatóan hamis tények nem állnak alkotmányos védelem alatt (pl. 7/2014. (III.7.) AB határozat).
A Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel az elsőfokú bíróság a jogsértést megállapította, és a 2:51. § (1) bekezdés c) pontja alapján magánlevél formájában elégtétel adására is kötelezte az alperest, valamint feljogosította a felpereseket a magánlevél nyilvánosságra hozatalára. Utalt arra is, hogy ezen jogkövetkezmény körében az alperes érdemi ellenkérelemmel egyáltalán nem élt.
A sérelemdíj körében a Ptk. 2:52. § (1) és (3) bekezdésére utalással kifejtette, hogy pusztán a másodközlői jelleg önmagában nem alkalmas a szankció összegének csökkentéséhez. Osztotta ebben a körben azon felperesi álláspontot, hogy Fejér megyében az alperes által üzemeltetett két hírportál bír kiemelkedő szereppel a közvélemény tájékoztatásában, míg a újság neve című újság, illetve annak online változata ilyen súllyal nem bír. Ezt a tényt az alperes sem vitatta. Fentieken túl a törvényszék álláspontja szerint értékelni kellett azt a körülményt is, hogy az alperes, miután a újság neve szerkesztőségét helyreigazításra kötelezték, egyáltalán nem tett lépéseket annak érdekében, hogy az általa a újság nevetól tartalmilag teljes egészében átvett és valótlan tényeket tartalmazó cikkét helyesbítse. Az alperes nem vitatta azt sem, hogy kifejezetten a felperesek lejáratása volt a célja, amikor a perbeli cikket lehozta, és hogy azokban nyilvánvalóan valótlan és sértő tényállítások szerepelnek, amelyeket a felperesek közszereplői mivoltuk ellenére sem kötelesek tűrni.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!