BH 1979.3.110 I. Az elbirtoklás dologi hatályú tulajdonszerzési jogcím, ezért az így megszerzett ingatlanról a tulajdonos érvényesen rendelkezhet anélkül, hogy tulajdonjogát az ingatlannyilvántartás feltüntetné ; tulajdonosi jogokat csak azzal szemben nem gyakorolhat, aki az ingatlanon az ingatlannyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerzett jogot [Ptk. 121. § (4) bek.*].

II. Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásbafoglalása szükséges [Ptk. 579. § (2) bek.].

A járási földhivatal 226. sz. tulajdoni lapján B. 134. hrsz. alatt felvett, 606 m2 térmértékű lakóház és udvar, továbbá 721 m2 kiterjedésű kert 1966 március 22. napja óta elbirtoklás címén az I. r. alperes tulajdona. Az ingatlannyilvántartás 1974. május 3-a óta az Országos Takarékpénztár javára 30 000 Ft és járulékai erejéig jelzálogjogot tüntet fel, amelynek biztosítására egyidejűleg elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be.

A felperes a járásbírósághoz benyújtott kérelmében az I. r. alperesnek egyezségi kísérletre történő megidézését kérte. Keresetében az ingatlantulajdonos az I. r. alperesen kívül alperesként tüntette fel három gyermekét is, akik részére az alperes házingatlanán tulajdoni hányadokat akart szerezni.

A kereseti előadás szerint az ingatlan tényleges tulajdoni helyzete eltér az ingatlannyilvántartásban szereplő adatoktól. Az I. r. alperes ugyanis - aki a felperesnek anyósa - az ingatlant a felperes házastársának ajándékozta, aki 1977. július 20-án elhunyt. Ennek megfelelően azt tőle gyermekei, a II., III. és IV. r. alperesek örökölték. Az I. r. alperes az ajándékozásról nem készített okiratot, ő és a megajándékozottak azonban az ingatlant 10 évet meghaladóan sajátjukként birtokolják. Az 1967-ben kelt építési engedély alapján az ingatlanra házat is építettek, amelyre az építésügyi hatóságtól 1977. augusztus 8-án kaptak használatbavételi engedélyt.

A kereset szerint a felperes az ingatlan 1/2 tulajdoni hányadát ajándék címén szerezte meg, míg a többi alperes 1/6-1/6-1/6 arányban tulajdonosa az ingatlannak szintén ajándék, továbbá öröklés jogcímén azzal, hogy eszmei tulajdoni illetőségüket a felperes özvegyi haszonélvezeti joga terheli,

A járásbíróság a felek meghallgatására határnapot tűzött, amelyen azok egybehangzóan kijelentették, hogy a kereseti kérelemnek megfelelő tartalommal egyezséget kívánnak kötni. Az I. r. alperes személyesen úgy nyilatkozott, hogy "az ingatlant 1961-ben ajándékozta néhai T. J-nak és özv. T. J-nénak", tehát a felperesnek.

A felek nyilatkozatai alapján a bíróság jegyzőkönyvbe foglalta az egyezséget, amelyben az I. r. alperes hozzájárult ahhoz, hogy a tulajdonában álló ingatlan fele illetőségére a felperes ajándék jogcímén, míg az ingatlan másik fele részére egyenlő eszmei hányadok szerint a II.-III.-IV. r. alperesek szerezzenek tulajdonjogot, és azt az ingatlannyilvántartás feltüntesse. A járásbíróság ezt követően végzést hozott, amellyel a felek egyezségét jóváhagyta. A végzés a feleknek a fellebbezési jogukról történt lemondása következtében meghozatala napján jogerőre emelkedett.

A jogerős végzés ellen törvénysértés és megalapozatlanság miatt emelt törvényességi óvás alapos.

A tényállás szerint az I. r. alperes elbirtoklással szerzett ingatlantulajdont. Arra nincs peradat, hogy az I. r. alperes elbirtoklása mikor következett be, csupán az állapítható meg, hogy az alperes e jogcímre alapított tulajdonszerzését az ingatlannyilvántartásba 1966. március 22-én jegyezték be. Az elbirtoklás dologi hatályú tulajdonszerzési jogcím, tehát az így megszerzett ingatlanról a tulajdonos érvényesen rendelkezhet anélkül, hogy tulajdonjogát az ingatlannyilvántartás feltüntetné. Tulajdonosi jogait csak azzal szemben nem gyakorolhatja, aki az ingatlanon az ingatlannyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerzett jogot [Ptk. 121. §-ának (4) bek.].