A Magyar Akkreditációs Bizottság közleménye

a Magyar Akkreditációs Bizottság akkreditációs követelményrendszeréről

A MAB akkreditációs eljárása során azt vizsgálja, hogy a felsőoktatási intézmény képzési és kutatási tevékenysége, illetve a képzési programok szakmai és infrastrukturális színvonala, valamint az intézmény személyi és szervezeti feltételei megfelelnek-e a MAB által kidolgozott és nyilvánosságra hozott akkreditációs követelményeknek. Az akkreditációs vizsgálat tárgyától függően a MAB eljárása kétféle:

Előakkreditációs eljárás: véleményezési eljárás, melyre vagy új intézmény vagy kar, illetve doktori iskola létesítésekor, vagy szak indítása esetén kerül sor.

Intézményi akkreditációs eljárás: már működő intézmény, kar, doktori iskola, szak minőségértékelése.

Az előakkreditáció során a MAB a kérelmekben (pályázatokban) bemutatott statikus állapotot tükröző tervek alapján foglal állást abban, hogy az előakkreditációs követelményeket a kérelmező teljesíti-e, vagy sem (akkreditálható / nem akkreditálható). A már működő szak, doktori iskola, kar, intézmény akkreditációja során a MAB az állapotvizsgálaton kívül a folyamatvizsgálatra és a folyamat eredményének vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. A folyamat-, illetve a folyamat eredményének vizsgálata során alkalmazott kritériumrendszert az új Akkreditációs Útmutató tartalmazza majd. (Az útmutató a második intézményi akkreditációs kör készülő kézikönyve.) Természetesen az előakkreditációs követelményeknek - mint akkreditációs minimumkövetelményeknek - a működő szak, doktori iskola, kar, intézmény is eleget kell tegyen.

I.

Általános szabályok

1. A MAB akkreditációs eljárásának eredménye - a követelményeknek való megfelelés mértékétől függően - háromféle lehet:

2. A MAB akkreditációs követelményrendszerében foglaltak mind az előakkreditációs, mind az intézményi akkreditációs eljárások során az alábbiak figyelembevételével érvényesítendők:

- Előakkreditáció esetén a létesítőnek időarányosan kell rendelkeznie az Ftv. 3-4. §-okban foglalt személyi és tárgyi feltételekkel.

- Bizonyos előakkreditációs kérelmek esetén (intézménylétesítési / állami elismerés iránti, illetve olyan szakindítási kérelem esetén, mely szak tudományágában az intézményben korábban nem volt még képzés) az akkreditációs követelményrendszer által előírt teljes munkaidejű munkaviszony helyett elegendő a (leendő) munkáltató, valamint a (leendő) munkavállaló erről szóló szándéknyilatkozata, mely - szakindítás esetén - lehetőleg a szak egy teljes képzési ciklusára vonatkozik.

- Intézményi akkreditáció során a működési folyamatra és a folyamat eredményére vonatkozó akkreditációs feltételek is teljesítendők. (Lásd: a majdan megjelenő új akkreditációs útmutatóban.)

3. A különböző képzési formák (nappali, esti, levelező, távoktatás), illetve a székhelyen kívüli képzések akkreditációjának feltétele - a képzési formától függetlenül - a szak akkreditációs követelményeinek teljesítése. Távoktatási képzések esetén az akkreditációs követelmények sajátos követelményekkel még kiegészülnek.

4. Főiskolán folyó egyetemi szintű képzés, illetve az egyetemi kiegészítő képzés akkreditációs követelményei az egyetemi szakra vonatkozó követelményekkel azonosak.

5. Amennyiben egy felsőoktatási intézmény egy szakon a magyar nyelvű képzés mellett idegen nyelvű képzést is folytat, akkor a MAB intézményi akkreditációs vizsgálata kiterjed erre a képzési formára is. Az idegen nyelvű képzés akkreditációs feltételeit a III. fejezet részletezi.

II.

Képzési programok elfogadásának akkreditációs feltételei

II.1. AIFSZ propgramok

A MAB új akkreditált felsőfokú szakképzési programok elfogadását akkor támogatja, ha

1. a felsőoktatási képzésbe beszámítható kreditek összhangban vannak a befogadó felsőoktatási intézmény(ek) megjelölt szakának képzési programjával,

2. a beszámítható kreditérték nem kevesebb, mint a felsőfokú szakképzésben szerzett kreditek egyharmada, de nem több, mint 60 kreditpont.

II.2. Képesítési követelmények

A MAB új alapképzési, illetve szakirányú továbbképzési szak létesítését akkor támogatja, ha

1. az új szak tantárgyi programjaiban megadott ismeretanyag tekintetében jelentős (legalább 40%) az eltérés a már létező szakokhoz képest. (Az összehasonlítás alapja: a már létező szakok, valamint a létesítendő szak tervezett képesítési követelményei.)

Megvizsgálandó, hogy a létesítendő szak szakirányként nem építhető-e be már létező szakba, illetve létesítendő alapképzési szak esetén egy szakirányú továbbképzés nem hatékonyabban biztosítja-e a képzési cél elérését;

2. szakmailag elfogadhatók a megadott tanulmányi területek, a felsorolt tantárgyak és azok egymásra épülése, az elméleti és gyakorlati képzés aránya;

3. elfogadható az ismeret-ellenőrzés bemutatott rendszere;

4. szakpárosítás csak olyan szakok társításával hozható létre, melyek közül legalább az egyik tudományos alapképzést biztosít.

III.

Szak akkreditációjának feltételei

III.1. Alapképzési szakok

Egyetemi, főiskolai alapképzési szak akkreditálható, ha

1. a szak tanterve

a) a képzési céllal összhangban van,

b) a tanulmányi területek és azok arányai, a tantárgyak egymásra épülése, az elméleti és gyakorlati képzés aránya, az ismeret-ellenőrzési rendszer a képesítési követelményekben előírtaknak megfelel,

c) a szakmai követelményeknek tartalmilag eleget tesz;

2. a vonatkozó tudományági sajátosságokkal kiegészített szakakkreditációs minimumkövetelmények (lásd: Függelék) teljesülnek;

3. távoktatásban a távoktatási képzések sajátos akkreditációs feltételei is teljesülnek.

III.2 Szakirányú továbbképzési szakok Szakirányú továbbképzési szak akkreditálható, ha

1. a szakirányú továbbképzési szak tudományágában (tudományágaiban) tudományáganként legalább egy akkreditált alapképzési szakon folyik képzés. Ettől a MAB akkor térhet el, ha a szakirányú továbbképzési szak képesítési követelménye szerinti fő tanulmányi területek ismeretanyagát az

intézmény akkreditált alapképzési szakokon oktatja2;

2. a szak tanterve

a) a képzési céllal összhangban van,

b) a tanulmányi területek és azok arányai, a tantárgyak egymásra épülése, az elméleti és gyakorlati képzés aránya, az ismeret-ellenőrzési rendszer a képesítési követelményekben előírtaknak megfelel,

c) a szakmai követelményeknek tartalmilag eleget tesz;

3. a vonatkozó tudományági sajátosságokkal kiegészített szakakkreditációs minimumkövetelmények (lásd:Függelék) teljesülnek;

4. távoktatásban a távoktatási képzések sajátos akkreditációs feltételei is teljesülnek.

III.3. Távoktatási képzések

Távoktatási formában folyó alapképzési vagy szakirányú továbbképzési szak, illetve akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés akkreditálható, ha a képzés során a távoktatási képzéstől elvárt akkreditációs feltételek is biztosítottak, azaz az oktatásban alkalmazott ismeretátadási, tanulási módszerek, az ehhez készített speciális taneszközök és az oktatók felkészültsége alapján a képesítési, illetve képzési követelmények teljesíthetők. A távoktatási képzés részletes akkreditációs követelményeit a Függelék záró fejezete tartalmazza.

III.4. Idegen nyelvű képzések

Az idegen nyelvű képzés akkreditálható, ha a) az adott szakon a magyar nyelvű képzés akkreditált, és meg van hirdetve, valamint

b) a szakon oktatók szakmai és nyelvi felkészültsége hitelt érdemlően bizonyított.

Kiegészítő megjegyzések:

1. Az idegen nyelvű képzés képzési ideje - a különböző országból érkező hallgatók felzárkóztatása, szintrehozó képzése miatt - eltérhet a magyar nyelven folyó képzés képzési idejétől.

2. A külföldi hallgatók oklevelének az anyaországban való elismerése céljából egyetemi szintű szakon a képzés két fő ciklusra bontása (B.Sc. és M.Sc. oklevél kiadása) akkor is elvégezhető, ha a megfelelő magyar nyelvű képzésben még nem vezették be Magyarországon a kétciklusú egyetemi képzést. Ebben az esetben a B.Sc. szintű szakoknak nem a főiskolai szintű akkreditált szak képesítési követelményeihez, hanem az egyetemi szintű képesítési követelményekhez kell igazodni. A kétciklusú képzés sajátosságai az akkreditáció során külön vizsgálandók.

3. Annak érdekében, hogy a külföldi hallgatók oklevelét a küldő országban elismerjék, az idegen nyelvű képzés tantervi, követelményben eltéréseket mutathat a magyar nyelvű képzéshez képest, ilyen esetben a MAB az idegen nyelvű képzésre kidolgozott speciális képesítési követelményeket külön is vizsgálja, és a képzési cél szempontjából minősíti.

IV.

Kar akkreditációjának feltételei

Altalános elvárások

a) Kari tagozódású intézmény minden szakja a kari struktúrába legkésőbb 2006. december 31-ig legyen beilleszthető.

b) Több kar által szervezett interdiszciplináris (karközi) képzéseknél legyen a szaknak a képzésért felelős és a képzés adminisztrációját végző gesztorkara.

Egyetemi kar akkreditálható, ha

1. elősegíti az intézmény által képviselt tudományterületek hosszú távú fejlődését, biztosítja a működés racionális feltételeit;

2. a karnak legalább egy - bölcsészészettudományi kar esetén több -akkreditált alapképzési szakja van;

3. állami felsőoktatási intézményben bölcsészettudományi egyetemi kar az alábbi szakok nélkül nem akkreditálható: filozófia, magyar nyelv és irodalom, történelem, egy idegen nyelv és irodalom;

4. van legalább egy olyan alapképzési szakja a karnak, amelynek tudományágában az intézmény képes és alkalmas doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére (induló kar esetén adott határideig kell teljesíteni e feltételt);

5. rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges, az intézménnyel teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatói állománnyal, azon belül megfelelő számú egyetemi tanárral és doktori fokozattal rendelkező docenssel;

6. rendelkezik a képzéshez és a tudományos kutatáshoz szükséges tárgyi feltételekkel.

Főiskolai kar akkreditálható, ha

1. elősegíti az intézmény által képviselt tudományterületek hosszú távú fejlődését, biztosítja a működés racionális feltételeit;

2. a karnak legalább egy-bölcsész főiskolai kar esetén több - akkreditált alapképzési szakja van;

3. állami felsőoktatási intézményben bölcsész főiskolai kar az alábbi szakok nélkül nem akkreditálható: magyar nyelv és irodalom, történelem, egy idegen nyelv és irodalom;

4. nem szolgálhat olyan szak főiskolai kar létesítésének alapjául, amely szak csak más kar gondozásában működő szakkal együtt (azaz szak-párban) vehető fel;

5. rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges, az intézménnyel teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatói állománnyal, azon belül megfelelő számú, tudományos fokozattal rendelkező főiskolai tanárral;

6. rendelkezik a karon folyó képzéshez és a tudományos kutatáshoz szükséges tárgyi feltételekkel.

A megfelelő oktatói állományt, a kutatást, fejlesztést, valamint a szükséges infrastruktúrát az oktatott szakok száma és azok tudományága határozza meg (lásd: Függelék).

V.

Felsőoktatási intézmény akkreditációjának feltételei

Egyetem akkreditálható, ha

1. képes és alkalmas legalább két tudományterületen (művészeti területen) és tudományterületenként legalább két tudományágbán (művészeti ágban)

- akkreditált szakokon egyetemi alapképzésre és szakirányú továbbképzésre,

- habilitációs eljárás lefolytatására,

- doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére (induló egyetem esetén adott határideig kell teljesíteni e feltételt);

2. rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatói állománnyal, azon belül megfelelő számú egyetemi tanárral és tudományos fokozattal rendelkező docenssel;

3. rendelkezik a képzéshez és a tudományos kutatáshoz szükséges tárgyi feltételekkel (megfelelő épülettel, intézményi könyvtárral, informatikai háttérrel, laboratóriummal, kísérleti és gyakorlóhelyekkel, műszerekkel és más eszközökkel, valamint kollégiumi férőhelyekkel, sport- és kulturális létesítményekkel, diákétkezési lehetőségekkel).

Főiskola akkreditálható, ha

1. képes és alkalmas legalább egy tudományágban (művészeti területen)

- legalább két akkreditált szakon alapképzésre és szakirányú továbbképzésre,

- kutatási, illetve fejlesztési tevékenység folytatására;

2. rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatói állománnyal, azon belül megfelelő számú, tudományos fokozattal rendelkező főiskolai tanárral;

3. rendelkezik a képzéshez és a tudományos kutatáshoz szükséges tárgyi feltételekkel (megfelelő épülettel, intézményi könyvtárral, informatikai háttérrel, laboratóriummal, kísérleti és gyakorlóhelyekkel, műszerekkel és más eszközökkel, valamint kollégiumi férőhelyekkel, sport- és kulturális létesítményekkel, diákétkezési lehetőségekkel).

A megfelelő oktatói állományt, a kutatást, fejlesztést, valamint a szükséges infrastruktúrát az oktatott szakok száma és azok tudományága határozza meg (lásd: Függelék).

VI.

Külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működése

1. A MAB akkreditációs vizsgálatot akkor folytat, ha abban az országban, ahol a magyarországi működésre en-

gedélyt kérő külföldi intézmény székhelye van az intézmény felsőoktatási intézményként elismert és az általa kiadott oklevél felsőoktatási oklevél (ezt az Oktatási Minisztérium vizsgálja), valamint ha akkreditált, azt hitelt érdemlően bizonyítja.

2. Magyarországi működésre engedélyt kérő külföldi intézmény működését a MAB támogatja, ha

- a képzés tartalma (tanterv, tantárgyak rövid tartalmi leírása),

- az oktatói háttér,

- infrastruktúra

bemutatása alapján a folytatni kívánt képzés a hazai képzéssel összemérhető színvonalat képvisel.

Ha a külföldi intézmény nem önállóan kíván képzést folytatni, hanem más szervezet keretében vagy azzal együttműködve, akkor a magyarországi együttműködő partner csak az állam által elismert felsőoktatási intézmény lehet.

3. Magyarországi működésre engedélyt kérő külföldi intézmény doktori képzést akkor folytathat (önállóan, más szervezet keretében vagy azzal együttműködve), és az intézmény akkor adományozhat fokozatot, ha azt hitelt érdemlően elismerik az intézmény országában.

VII.

Doktori iskola létesítésének akkreditációs feltételei

A részletes akkreditációs követelményeket a MAB SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.

Függelék

A SZAKAKKREDITACIÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEI

A MAB - egyetértve a Főiskolai Főigazgatói Konferencia javaslatával - támogatja a követelményrendszer fokozatos érvényesítésének gondolatát.

A folyamatos fejlődést elősegítendő és biztosítandó, a már működő főiskolai szakok3 esetén az akkreditációs minimumkövetelményeknek való megfelelés végső határideje 2006. december 31. Ezen időpontot megelőző akkreditációs értékelések során a MAB - a nem teljesítés mértékétől függően - mérlegel az akkreditálható - nem akkreditálható kérdésben.

A szakakkreditációs minimumkövetelmények két eleme:

- a szak tudományágától független alapkövetelmények, valamint

- a tudományágtól függő egyedi specialitások (amennyiben az illetékes tudományági bizottság meghatároz egyedi specialitásokat).

Tudományágtól független alapkövetelmények

Felhívjuk a figyelmet az Ftv. 123. § (3) bekezdésére, mely szerint a törvény hatálybalépése előtt kinevezett főiskolai tanárokra a 4. § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Úgyszintén a törvény által megfogalmazott alkalmazási feltétel, hogy a 3. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében a törvény hatálybalépését megelőzően kinevezett egyetemi tanárokat habilitáltnak kell tekinteni.

1 Határozott időre szóló szakindítási engedély megadása a szak leendő hallgatóinak jogbiztonságához kötött. Lásd a MAB-ról szóló 199/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet 17. §-ának (1)-(4) bekezdését.

2 Kivétel: a 2001. évi LXVI. törvény alapján az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem.

3 Főiskolák, főiskolai karok, illetve egyetem főiskolai karának főiskolai szintű szakjaira vonatkozik a kivétel. Főiskolán folyó egyetemi szintű képzésnek, továbbá egyetem, illetve egyetemi kar főiskolai szintű szakjainak az akkreditációs minimumkövetelményeket teljesíteni kell.

4 Kívánalom, hogy a tudományos fokozattal rendelkező oktatók a szak egy teljes képzési ciklusán keresztül az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álljanak. (A szakindítási kérelem, illetve a már működő szak akkreditációs értékelésekor MAB-hoz eljuttatott "akkreditációs beadvány" tartalmazza az intézményvezető nyilatkozatát arról, hogy a tudományos fokozattal rendelkező oktatók a szak egy teljes képzési ciklusán keresztül az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban állnak.)

5 A tanterv által meghatározott tantárgyak tanóráinak száma - különösen nagy hallgatószám mellett - kevesebb a ténylegesen ellátandó órák számánál.

6 Főiskolai szakra épülő egyetemi szak esetén mind a főiskolai, mind az egyetemi szak szakfelelőse lehet ugyanaz a személy.

Kutatás

Egyetemi szak

- A szak tudományágában legalább három (kis szakok esetén legalább egy) tudományos műhely, melyek közül legalább egy nemzetközileg elismert.

- Az oktatók rendszeresen publikáljanak tudományos folyóiratokban, és/vagy mutassanak fel fejlesztési eredményt.

Főiskolai szak

- A szak tudományágában legalább egy, lehetőleg tudományos műhellyel bíró alapvető kutatási terület, mely országosan elismert.

- Az oktatók rendszeresen publikáljanak és mutassanak fel tudományos vagy oktatásfejlesztési eredményt.

Infrastrukturális feltételek (alapképzés, szakirányú továbbképzés)

- A szakok infrastrukturális alapfeltételeinek folyamatos (időarányos) biztosítása az alábbiak szerint:

= a mindenkori hallgatói létszámnak megfelelő elhelyezés (tantermek, laboratóriumok, tanszéki szobák) hallgatók, oktatók és segéderők számára a képzések igényeinek megfelelően,

= a képzés oktatási eszközigénye az egész ciklusra,

= a képzést szolgáló szervezeti, hivatali struktúra működtetése.

- Tanszéki, kari vagy egyetemi könyvtár, amelyben az illető tudományág, interdiszciplinális terület legfontosabb folyóiratai megtalálhatók vagy elektronikusan elérhetők. Szakkönyvállománya tartalmazza a tantárgyi tematikák irodalomjegyzékében felsorolt könyveket.

- Olyan korszerű szolgáltatásokat nyújtó informatikai hálózat megléte, amelyhez a hallgatók rendszeresen és szervezett formában hozzáférhetnek.

- Legyenek meg a diplomamunkák és szakdolgozatok elkészítésének kutatási, tervezési, mérési feltételei.

- A gyakorlati oktatás számára biztosítani kell az infrastrukturális feltételeket, illetve gyakorlóhelyeket.

Szak akkreditálható, ha a szak tartalmi követelményeinek teljesítésén túl a vonatkozó tudományági specialitásokkal kiegészített szakakkreditációs minimumkövetelmények teljesülnek.

Az alapkövetelményeket kiegészítő tudományági specialitások

Az alábbiakban azon tudományágak kerülnek felsorolásra, amelyek esetében az illetékes szakbizottságok megfogalmaztak kiegészítő kívánalmakat. (A felsorolásban nem szereplő tudományágakhoz tartozó szakok esetén a minimumkövetelmények az alapkövetelményekkel azonosak.) A tudományágak sajátos jellegénél fogva két bizottság, a Művészeti és mesterképzési, valamint az Egyházi bizottság minimumkövetelményeit önállóan adta meg (A kutatási és infrastrukturális feltételek - Ftv. 113. §. (2) és 114. § (3) bekezdését tekintetbe véve - általánosan érvényesek).

Agrártudományok

Az infrastruktúrát érintően

- gyakorlati háttérként a szak céljainak elérésében elengedhetetlenül szükséges létesítmények meglétét kell igazolni;

- szakmai gyakorlatok külső bázisa külső intézményekben történő lebonyolítása.

Biológiai tudományok, Föld- és környezettudományok

- A Föld- és környezettudományok infrastrukturális igénye kiegészül a speciális terepi mérőrendszerek meglétének igényével.

Média- és kommunikációs tudományok

- Egyetemi szak szakfelelőse - kivételes esetben - habilitált főiskolai tanár is lehet.

- Egyetemi informatikus könyvtáros szak szakfelelőse - kivételes esetben - egyetemi docens is lehet.

Nevelés- és sporttudományok

- A szakmódszertan oktatásának személyi feltételei azonosak a tantárgy felelősökre vonatkozó kritériumokkal. A tárgyi feltételek azonosak az adott szakra vonatkozó követelményekkel.

- A gyakorlati képzőhellyel kötött megállapodást, kötelezettségvállalást, szándéknyilatkozatot vagy olyan dokumentumot kell bemutatni, amely alapján megállapítható, hogy a szakot választó valamennyi hallgatónak bizonyíthatóan lesz olyan gyakorlati képzőhelye, amelyben a gyakorlatot vezető:

- felsőfokú végzettséggel rendelkezik;

- legalább 5 éves szakmai gyakorlata van az adott szakterületen.

- Abban a gyakorlati képzést folytató oktatási intézményben, ahol egy tanévben legalább hét ugyanazon a területen hospitáló hallgató vesz részt a gyakorlati képzésben, legalább egy - a közoktatásról szóló törvényben szabályozott módon - vezető pedagógusi betöltött munkakörnek kell lennie.

Nyelvtudományok

- Egyetemi alapképzési szak: a nyelvtudományi és irodalomtudományi szakok alapozásában szükséges a filológiai bevezetés is.

Pszichológiai tudományok

- Egyetemi szak: a szakfelelős a megfelelő személyi feltételek megléte mellett legyen a felsőoktatási intézmény a pszichológia oktatásáért felelős valamely egységének (tanszék, tanszékcsoport, intézet) adminisztratív vezetője. Ezzel biztosítható, hogy felelőséggel tud a szakot érintő anyagi és személyi kérdésekben integráló szerepet játszani.

Szociológiai tudományok

- A szociális felsőoktatás képesítési követelményeiben felsorolt tanulmányi területek közül a szociológia, pszichológia és pedagógia, jogi ismeretek, valamint a szociálpolitika és szociális munka számítanak a szakmai ismeretek főtárgyainak (ül. főtárgy csoportjainak).

- Az alapkövetelmények érvényesítése során a főiskolai docens mint vezető oktató is legyen tudományos fokozattal rendelkező.

Történelem, néprajz és kulturális antropológiai, művészeti és művelődéstörténeti tudományok

- Régészet szak csak egyetemi szinten létesíthető, és tartalmaznia kell a 4 fő tudományterületet (őskori, ókori, népvándorláskori és középkori). Ölelje fel a magyar és az egyetemes régészet teljes témaválasztékát. Általános hátteret biztosít az egyetemes és magyar történelem oktatása, valamint egyéb humán- és természettudományos segédtudományok. Nem hiányozhat a muzeológia, számítógép- és térképismeret, felmérési és ásatási gyakorlat tanítása. Infrastruktúra: biztosítani kell a terep- és ásatási gyakorlat levezetését, a leletanyag őrzésének és feldolgozásának múzeumi hátterét.

- A néprajz szak tartalmazza a ma Magyarországon alapvető témaköröknek tekintett folklorisztikát, etnográfiát, etnológiát, kulturális antropológiát - vagyis magyar és európai összehasonlító és általános néprajzot -, illetve az Európán kívüli népek vizsgálatát, további főbb témakörei: szociálantropológia, vizuális antropológia, néprajzi muzeológia, történeti antropológia, etnomuzikológia. Általános hátteret biztosít az egyetemes és magyar irodalom és nyelvészeti filológia.

Alkalmazott és előadóművészeti tevékenység

Főiskolai szak esetén:

- A szak művészeti területén legyen lehetőleg legalább egy művészeti műhely, mely országosan elismert.

- Az oktatók vegyenek részt a művészeti életben, és mutassanak fel a képzésben fejlesztési eredményt.

Egyetemi szak esetén:

- A szak művészeti területén legyen legalább három (kis szakok esetén legalább egy) művészeti műhely, melyek közül legalább egy nemzetközileg elismert.

- Az oktatók vegyenek részt a művészeti életben, és mutassanak fel a képzésben fejlesztési eredményt.

Az egyházi felsőoktatási intézmények akkreditációjának feltételei Hittudományi egyetem akkreditálható, ha

1. képes és alkalmas legalább egy tudományterületen és tudományáganként legalább egy tudományágban

- akkreditált szakon egyetemi alapképzésre és szakirányú továbbképzésre,

- habilitációs eljárás lefolytatására,

- doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére (induló egyetem esetén adott határidőig kell teljesíteni e feltételt);

2. rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatói állománnyal, azon belül megfelelő számú egyetemi tanárral és tudományos fokozattal rendelkező docenssel;

3. rendelkezik a képzéshez és a tudományos kutatáshoz szükséges tárgyi feltételekkel, de a 64. §-ban foglalt intézményi autonómia alapján a képzést szolgáló szervezeti, hivatali struktúra - az általános előírásoktól eltérően - a saját szabályzatban meghatározottak szerinti lehet.

Hittudományi főiskola akkreditálható, ha

1. képes és alkalmas legalább egy tudományágban

- legalább egy akkreditált szakon alapképzésre és szakirányú továbbképzésre,

- kutatási, illetve fejlesztési tevékenység folytatására, de a 64. §-ban foglalt intézményi autonómia alapján a képzéshez kapcsolódó kutatás megszervezése a saját szabályzatban meghatározottak szerint történhet (pl. együttműködés más kutatási szervezettel);

2. rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatói állománnyal, azon belül megfelelő számú, tudományos fokozattal rendelkező főiskolai tanárral;

3. rendelkezik a képzéshez és a tudományos kutatáshoz szükséges tárgyi feltételekkel, de a 64. §-ban foglalt intézményi autonómia alapján a képzést szolgáló szervezeti, hivatali struktúra - az általános előírásoktól eltérően - a saját szabályzatban meghatározottak szerinti lehet.

A távoktatási képzések sajátos akkreditációs követelményei

A távoktatás feltétele a különböző tudományágakban

Minden tudományágban folytatható távoktatási tagozaton képzés amennyiben az ismeretanyag távoktatási formában való átadása mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés során megvalósítható, és biztosítja az ismeretelsajátítást, a képességek fejlesztését, valamint a kompetencia építés gyakorlatát. A képzés során biztosítani kell azt, hogy a hagyományos oktatási formákkal azonos minőségi színvonalú diploma kerüljön kiadásra. A gyakorlati képzés feltételeinek biztosítása különösen kiemelt jelentőségű a főiskolai szintű távoktatásban. A távoktatási forma elsősorban a felsőfokú továbbképzésben kapjon prioritást. A tudományágak többségében kívánatos a gyakorlatban szerzett jártasság, az adott szakterületen való tevékenység.

A távoktatási rendszer leírása

Az intézmény mutassa be a távoktatási rendszer logisztikáját, az oktatástechnológiai folyamatokat. A gyakorlatban meglévő irányzatok közül bármelyiket követheti az intézmény, az akkreditációs rendszerben egyik irányzat sem kap preferálást. Az értékelés során ugyanakkor fontos szempont, hogy

- az alkalmazott módszerek hogyan teszik lehetővé a tananyag elsajátítását a hallgatónak,

- milyen formában, minőségben és mértékben alakította ki az intézmény az egyénileg tanulható tananyagot,

- a konzultációs rendszer miként tudja elősegíteni az egyéni tanulás hatékonyságát,

- a tudásellenőrzés módszerei milyen módon járulnak hozzá az "azonos oklevél - azonos tudás" elv érvényre jutásához.

A tananyagcsomag

A tananyagcsomagokkal szembeni követelmény:

- alkalmas ismeretek egyéni elsajátítására a tartalom, a tananyag szerkezete alapján;

- megtalálható benne a megfelelő önellenőrzési rendszer;

- elektronikus és/vagy multimédiás segédletek segítik a megértést és önellenőrzést;

- a tananyag és a segédletek módszertanilag illeszkednek egymáshoz;

- a folyamatos tananyagfejlesztés rendszere megfelelő.

A már működő szakoknál mindegyik tantárgyra terjedjen ki a bemutatás, míg az induló szakoknál az első két évfolyam teljes tananyagcsomaggal, valamint egy záróvizsgáig vezető tárgy teljes tananyagcsomaggal történő bemutatása szükséges.

Az oktatók

A távoktatási forma új oktatói szerepeket kíván meg. Az intézmény mutassa be,

- milyen képzésben vett részt a tananyagfejlesztő, az oktató, a konzulens, a tutor a távoktatási formában történő képzési cél megvalósítása érdekében,

- ezt miként építik be az intézmény minőségbiztosítási rendszerébe.

A konzultáció

Az akkreditációs értékelés lényeges szempontja a konzultációs rendszer kialakítása az intézményben. A konzultáció az egyéni tanulási módszer szerves része, a távoktatási tananyag hatékony elsajátítását segíti elő. A konzultációt minden intézménynek biztosítania kell a hallgatónak, az hálózaton keresztül is végezhető. A konzultáció nem helyettesíthető előadással. Az intézmény a konzultáció hatékonyságának javítása érdekében konzultációs központot hozhat létre.

A tudás ellenőrzése

Az egyéni tanulás módszeréhez alkalmazkodó tudásellenőrzési rendszer kialakítása szükséges. Az alapozó tárgyak vizsgáira vezető oktatók jelenlétében kerüljön sor, és e vizsgák letétele feltétele legyen az alapozó tárgyakra épülő szakmai tárgyak oktatása megkezdésének. Záróvizsgára csakis az intézmény székhelyén kerüljön sor, és a záróvizsga bizottságnak legyen külső tagja.

A hallgatók

A távoktatási képzésre jelentkező hallgatót részletesen és egyértelműen tájékoztatni kell a távoktatási formából adódó speciális körülményekről és követelményekről. Pontos dokumentációval kell kimutatni, milyen felkészítést kaptak a hallgatók/leendő hallgatók arra, hogy a hagyományos képzési formától eltérő képzési formában vesznek részt.

Infrastrukturális feltételek

- A távoktatási formában történő képzés oktatási eszközigénye és a képzést szolgáló szervezeti struktúra, tananyagfejlesztő háttér működtetése biztosított.

- A távoktatásban kiemelt jelentőségű az informatikai hálózat teljes rendszerének megléte, ami lehetővé teszi a hatékony egyéni tanulást, a folyamatos kapcsolattartást a hallgató és az intézmény között. Részletesen be kell mutatni az intézmény által használt speciális távoktatási keretrendszert.

- A gyakorlati oktatás számára biztosítani kell a mindenkori hallgatói létszámnak megfelelő infrastrukturális feltételeket, gyakorlóhelyeket.

- A konzultációs központ az intézmény székhelyétől földrajzilag elkülönült szervezeti egység, ahol a tananyag eredményes elsajátításához szükséges folyamatos konzultációs lehetőség, a gyakorlati képzés valamint a tudásellenőrzés biztosítható. Ehhez a funkcióhoz megfelelő infrastruktúrával, informatikai háttérrel rendelkezik, szakmai tevékenysége az intézmény székhelye által irányított. Az anyaintézmény minőségbiztosítási rendszere terjedjen ki a konzultációs központ működésének szabályozására.

- Az intézmény székhelyén és a konzultációs központokban a hallgatók rendelkezésére álljon a megfelelő szakkönyvállomány, amelyben a tudományág és az interdiszciplináris terület legfontosabb folyóiratai megtalálhatók, vagy elektronikus úton elérhetők.

- A felsőfokú képzés fontos eleme az értelmiségi hivatásra történő felkészítést szolgáló környezet és az ezt lehetővé tevő infrastruktúra kialakítása. Ezt különösen az alapképzést végző intézményektől szükséges megkövetelni (pl. diákcentrum, klub, karrieriroda, virtuális kapcsolattartás lehetősége).

Távoktatási tagozat akkreditációjának minimum-követelményei

Szakfelelős: főiskolán főiskolai tanár vagy docens, egyetemi tanár vagy docens, egyetemen egyetemi tanár vagy docens.

Szakirányfelelős: vezető oktató.

Tantárgyfelelős: tudományos fokozat, 50%-uk teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató.

Tananyagfejlesztő: 50%-uk teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató.

Tutor/konzulens: irányítója teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató.

A tananyagfejlesztők, az oktatók, a konzulensek, tutorok hitelt érdemlően igazolják, hogy részt vettek a távoktatási tagozaton történő közreműködéshez szükséges speciális képzésben.

A gyakorlati tárgyak oktatói: a nem kifejezetten alapozó és elméleti tárgyak oktatásában vegyenek részt legalább 5 éves szakmai gyakorlattal, mesterségbeli tudással rendelkező szakemberek.

Tananyagcsomag:

- induló szakoknál az első két évfolyam teljes tananyagcsomagja, valamint egy záróvizsgáig vezető tárgy teljes tananyagcsomagja álljon rendelkezésre;

- működő szakoknál mindegyik tantárgy teljes tananyagcsomagja álljon rendelkezésre.

Infrastruktúra, kutatás: lásd szakok tudományágtól független alapkövetelményei.