32019R0624[1]

A Bizottság (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. február 8.) a hús előállításával, valamint az élő kagylók termelési és átmosó területeivel kapcsolatos hatósági ellenőrzéseknek az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő elvégzésére vonatkozó különös szabályokról (EGT-vonatkozású szöveg.)

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/624 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019. február 8.)

a hús előállításával, valamint az élő kagylók termelési és átmosó területeivel kapcsolatos hatósági ellenőrzéseknek az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő elvégzésére vonatkozó különös szabályokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15-i 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (1) és különösen annak 18. cikke (7) bekezdésére,

mivel:

(1) Az (EU) 2017/625 rendelet szabályokat állapít meg a tagállamok illetékes hatóságai által végzett hatósági ellenőrzésekre és más hatósági tevékenységekre vonatkozóan annak ellenőrzése érdekében, hogy az élelmiszer-biztonság - az előállítás, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában - megfeleljen az uniós jogszabályoknak. A rendelet különösen az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékeken elvégzendő hatósági ellenőrzésekről rendelkezik annak érdekében, hogy ellenőrizze a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2), a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3), az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) és az 1099/2009/EK tanácsi rendeletben (5) meghatározott követelményeknek való megfelelést.

(2) Az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6)2019. december 14-i hatállyal hatályon kívül helyezi a 854/2004/EK rendeletet. A 854/2004/EK rendelet jelenleg különleges szabályokat állapít meg az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére a 852/2004/EK, a 853/2004/EK és az 1069/2009/EK rendelet követelményei betartásának ellenőrzése érdekében. Rendelkezik továbbá az említett követelményektől való bizonyos eltérések engedélyezésének lehetőségéről.

(3) Az e rendeletben megállapított szabályoknak biztosítaniuk kell a jelenleg a 854/2004/EK rendeletben előírt követelmények fenntartását, figyelembe véve az említett jogi aktus elfogadásának időpontja óta szerzett tapasztalatokat, valamint az új tudományos bizonyítékokat és a bejelentett nemzeti szabályokat annak érdekében, hogy az előállítás, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában biztosítani lehessen a hagyományos módszerek folyamatos használatát.

(4) Az (EU) 2017/625 rendelet felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásáról rendelkezik az említett rendelet bizonyos követelményeitől való eltérésekre vonatkozó kritériumok és feltételek meghatározása céljából annak érdekében, hogy a vágást megelőző és az azt követő vizsgálatokat ne a hatósági állatorvosnak vagy az ő felügyelete alatt kelljen elvégezni, hanem a hatósági állatorvos felelőssége alatt is elvégezhető lehessen. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak meg kell határozniuk azokat a kritériumokat és feltételeket is, amelyek teljesülése esetén a hatósági ellenőrzéseket a darabolóüzemekben az illetékes hatóságok által kijelölt más személyzet is elvégezheti.

(5) A vágás előtti élőállat-vizsgálat alapvető fontosságú az emberi egészség, az állatok egészsége és az állatjólét védelme szempontjából, ezért az a hatósági állatorvos felelőssége marad. Ugyanakkor a vágást megelőző vágóhídi vizsgálaton belüli bizonyos rutinfeladatokat a hatósági segédszemélyzet is elvégezhet anélkül, hogy veszélyeztetné az (EU) 2017/625 rendelet célkitűzéseinek elérését, feltéve, hogy teljesülnek bizonyos kritériumok és feltételek.

(6) Különösen, ha a vágás előtti élőállat-vizsgálatot a hatósági állatorvos végezte a származási gazdaságban, a vágóhídra érkezéskor nagyobb rugalmasságot kell biztosítani a levágás előtti élőállat-vizsgálat tekintetében, amely ez esetben a hatósági állatorvos felelőssége alatt is elvégezhető. Ha azonban a származási gazdaságban nem végeztek vágás előtti élőállat-vizsgálatot, a feladatok átruházása csak akkor engedélyezhető, ha a vizsgálatokat a hatósági állatorvos felügyeli bizonyos, a baromfin és nyúlféléken kívüli fajokra vonatkozó kritériumok és feltételek betartása mellett.

(7) Kényszervágás esetén a vágás előtti élőállat-vizsgálat nem végezhető el a vágóhídon. Annak elkerülése érdekében, hogy a vágóhídra szállítás ne okozzon szükségtelen szenvedést az állatnak, és korlátozni lehessen a gazdasági szereplők gazdasági veszteségeit és az élelmiszer-hulladék mennyiségét, meg kell határozni azokat a kritériumokat és feltételeket, amelyek kényszervágás esetén lehetővé teszik a vágás előtti élőállat-vizsgálatot a vágóhídon kívül. A kényszervágásnak alávetett állatok továbbra is emberi fogyasztásra alkalmasak lehetnek, feltéve, hogy a hús vizsgálata ezt megerősíti. A vágóhídon kívüli kényszervágások megengedése esetén ezeknek a vizsgálatoknak maximálisan biztosítaniuk kell a fogyasztásra való alkalmasságot.

(8) Az emberi egészségre, az állatok egészségére és az állatjólétre vonatkozó követelmények értékelése hatékonyabb lehet azáltal, ha a vágás előtti élőállat-vizsgálatokat a származási gazdaságban, és nem pedig a vágóhídon végzik. Ezért bizonyos kritériumok teljesülése esetén valamennyi faj esetében engedélyezni kell a vágóhídon történő, vágás előtti élőállat-vizsgálatoktól való eltéréseket.

(9) Míg a vágás utáni vizsgálatok és ellenőrzési tevékenységek alapvető fontosságúak az emberi egészség, az állatok egészsége és az állatjólét védelme szempontjából, és ezért továbbra is a hatósági állatorvos felelősségi körébe kell tartozniuk, bizonyos feladatokat a hatósági segédszemélyzet is elvégezhet, feltéve, hogy e célkitűzések eléréséhez megfelelő garanciák állnak rendelkezésre és bizonyos kritériumok és feltételek teljesülnek. E kritériumoknak és feltételeknek lehetővé kell tenniük mindenekelőtt a jelenlegi gyakorlatok folytatását a vágásokat nem folyamatosan végző kis kapacitású vágóhidakon és vadfeldolgozó-létesítményeken.

(10) Bizonyos kritériumokat és feltételeket kell meghatározni arra az esetre, ha a vágóhidakon és a vadfeldolgozó-létesítményekben eltérnek a vágás előtti élőállat-vizsgálatra és a vágás utáni húsvizsgálatra vonatkozó alapvető követelményektől. A termelési küszöbérték olyan megkülönböztetésmentes kritérium, amely az (EU) 2017/625 rendelet 16. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban a legkisebb létesítményekre összpontosít. Mivel e létesítmények szerkezete tagállamonként eltérő, e küszöbértéknek a levágott vagy kezelt állatok számán vagy annak igazolásán kell alapulnia, hogy a küszöbérték a forgalomba hozott hús korlátozott és rögzített százalékát teszi ki. Az 1099/2009/EK rendelet meghatározza a számosállategységeket, és átszámítási arányokat állapít meg bizonyos fajok egyedszámának az ilyen számosállategységekben való kifejezésére. Ezeket a rendelkezéseket egyrészt küszöbértékek meghatározására, másrészt az egyes követelményektől való, a vágóhíd méretétől függő eltérések harmonizálására kell alkalmazni.

(11) Amennyiben bizonyos kritériumok és feltételek teljesülnek, a darabolóüzemekben bizonyos feladatokat az illetékes hatóságok által kijelölt személyzet is végezhet anélkül, hogy az veszélyeztetné az emberi egészség, az állatok egészsége és az állatjólét védelmére irányuló célkitűzéseket.

(12) A kagylók tenyésztésére vonatkozó hatósági ellenőrzésekre van szükség az uniós jogszabályokban meghatározott kritériumoknak és célkitűzéseknek való megfelelés biztosítása érdekében. A 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakasza II. fejezetének A. részével összhangban a kagylókat az illetékes hatóságok által osztályozott, illetve az általuk begyűjtésre engedélyezett termelési területekről kell begyűjteni. Az (EU) 2017/625 rendelet olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásáról rendelkezik, amelyek megállapítják a fésűkagylókkal, a tengeri csigákkal és a tengeri uborkákkal kapcsolatban meghatározandó kritériumokat és feltételeket arra az esetre vonatkozóan, amikor a tenyésztési és átmosó területeket nem kell osztályozni.

(13) Meg kell határozni továbbá azt a helyet is, ahol a nem filtráló fésűkagylók, tengeri csigák és tengeri uborkák tenyésztésével kapcsolatos hatósági ellenőrzéseket el kell végezni.

(14) Az (EU) 2017/625 rendelet azt is lehetővé teszi, hogy a Rangifer tarandus tarandus (rénszarvas), a Lagopus lagopus és a Lagopus mutus (hófajd) tekintetében a hatósági ellenőrzésekre vonatkozóan egyedi eltéréseket lehessen megállapítani annak érdekében, hogy folytatódhassanak a hosszú múltra visszatekintő helyi és hagyományos szokások és gyakorlatok.

(15) A 854/2004/EK rendelet 17. cikke (3) bekezdésével összhangban a tagállamoknak lehetőségük van olyan nemzeti intézkedések elfogadására, amelyek lehetővé teszik a hagyományos módszerek további alkalmazását, vagy az alacsony forgalmat bonyolító vagy különleges földrajzi korlátokkal bíró régiókban elhelyezkedő élelmiszeripari vállalkozások igényeinek kielégítését. Ennek alapján Svédország és Finnország a rénszarvashúsra és a hófajdhúsra vonatkozó hatósági ellenőrzésekre előírt egyes követelményektől való egyedi eltérések tekintetében hozott nemzeti intézkedésekről értesítette a Bizottságot és a többi tagállamot. Mivel az (EU) 2017/625 rendelet már nem teszi lehetővé a nemzeti intézkedésekkel történő ilyen kiigazítást, e rendeletben eltéréseket kell megállapítani a rénszarvasra és a hófajdra vonatkozó hatósági ellenőrzések tekintetében annak érdekében, hogy folytatódhassanak azok a hosszú múltra visszatekintő helyi és hagyományos szokások és gyakorlatok, amelyek nincsenek hatással az (EU) 2017/625 rendelet célkitűzéseinek elérésére.

(16) Az (EU) 2017/625 rendelet különleges minimumkövetelményeket állapít meg az illetékes hatóságok által kijelölt személyzetre, a hatósági állatorvosokra, valamint a hatósági ellenőrzésekben és bizonyos más hatósági tevékenységekben részt vevő hatósági segédszemélyzetre vonatkozóan. Meghatározza továbbá a hatósági ellenőrzésekben és bizonyos más ellenőrzési tevékenységekben részt vevő vágóhídi személyzetre vonatkozó minimális képzési követelményeket.

(17) Különleges minimumkövetelményeket kell meghatározni a hatósági állatorvosokra, a hatósági segédszemélyzetre és az illetékes hatóságok által kijelölt egyéb személyzetre vonatkozóan feladataik magas szintű és megfelelő teljesítésének fenntartása, és ezáltal a fogyasztók, valamint az állatok egészségének és az állatok jólétének magas szintű védelme érdekében. Ezeknek konkrét képzési minimumkövetelményeket is magukban kell foglalniuk. Elegendő rugalmasságot kell biztosítani ahhoz, hogy a követelményeket a munkatapasztalat figyelembevételével az elvégzendő feladatokhoz lehessen igazítani.

(18) A magas szintű és megfelelő teljesítmény fenntartása érdekében a rendeletben meghatározott hatósági ellenőrzésekhez és más hatósági ellenőrzési tevékenységekhez kapcsolódó feladatok ellátásában közreműködő vágóhídi személyzetre vonatkozó megfelelő képzési minimumkövetelményeket is meg kell határozni.

(19) mivel az (EU) 2017/625 rendelet 2019. december 14-i hatállyal hatályon kívül helyezi a 854/2004/EK rendeletet, ezt a rendeletet is attól az időponttól kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet különleges szabályokat állapít meg az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében említett, az állati eredetű termékeken elvégzett hatósági ellenőrzések végrehajtására vonatkozóan.

Ezek a különleges szabályok a következőkre terjednek ki:

a) kritériumok és feltételek az alábbiak meghatározására:

i. mely esetben végezhető a vágás előtti élőállat-vizsgálat bizonyos vágóhidakon hatósági állatorvos felügyelete vagy felelőssége alatt;

ii. mely esetben végezhető a vágás előtti élőállat-vizsgálat kényszervágás esetén a vágóhídon kívül;

iii. mely esetben végezhető a vágás előtti élőállat-vizsgálat a származási gazdaságban;

iv. biztosítékok az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjában említett, a hatósági állatorvos felelőssége alatt végzett, vágás utáni húsvizsgálatok és ellenőrzési tevékenységek végrehajtására vonatkozóan;

v. az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (6) bekezdésétől való eltérések a fésűkagylókkal, a tengeri csigákkal és a tengeri uborkákkal kapcsolatos termelési és átmosó területek osztályozása tekintetében;

vi. mely esetben végezheti el a hatósági ellenőrzéseket a darabolóüzemben az illetékes hatóságok által e célra kijelölt és megfelelően képzett személyzet;

b) egyedi eltérések a Rangifer tarandus tarandus, a Lagopus lagopus és a Lagopus mutus tekintetében a hosszú múltra visszatekintő helyi és hagyományos szokások és gyakorlatok folytatásának lehetővé tétele érdekében;

c) különleges minimumkövetelmények, beleértve a hatósági állatorvos, a hatósági segédszemélyzet és az illetékes hatóságok által kijelölt személyzet képzésére vonatkozó követelményeket, az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkében leírt feladatok megfelelő ellátásának biztosítása érdekében;

d) az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (3) bekezdésében leírt feladatok ellátását segítő vágóhídi személyzet képzésére vonatkozó megfelelő minimumkövetelmények.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "vágóhíd": a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.16. pontjában meghatározott vágóhíd;

2. "származási gazdaság": az a gazdaság, ahol az állatokat utoljára nevelték. A 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) I. melléklete 2. pontjának q) alpontjában meghatározott félig háziasított szarvasok esetében a vágóállatok kiválasztására szolgáló összeterelő helyre is vonatkozik;

3. "termelési terület": a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 2.5. pontjában meghatározott termelési terület;

4. "átmosó terület": a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 2.6. pontjában meghatározott átmosó terület;

5. "az illetékes hatóságok által kijelölt személyzet": a hatósági segédszemélyzettől, valamint a hatósági állatorvostól eltérő személy, aki e rendelettel összhangban képesítéssel rendelkezik arra, hogy egy darabolóüzemben ilyen minőségben eljárjon, és akit az illetékes hatóságok meghatározott feladatok ellátásával bíznak meg;

6. "kockázatelemzés": a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 3. cikkének 10. pontjában meghatározott kockázatelemzés;

7. "darabolóüzem": a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.17. pontjában meghatározott darabolóüzem;

8. "baromfi": a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.3. pontjában meghatározott baromfi;

9. "nyúlfélék": a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.4. pontjában meghatározott nyúlfélék;

10. "élelmiszer-vállalkozó": a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott élelmiszer-vállalkozó;

11. "háziasított patás állatok": a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.2. pontjában meghatározott nyúlfélék;

12. "hús": a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.1. pontjában meghatározott hús;

13. "tenyésztett vad": a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.6. pontjában meghatározott tenyésztett vad;

14. "végső fogyasztó": a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 18. pontjában meghatározott végső fogyasztó;

15. "kiskereskedelem": a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 7. pontjában meghatározott kiskereskedelem;

16. "létesítmény": a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott létesítmény;

17. "kis kapacitású vágóhíd": az illetékes hatóságok által kockázatelemzés alapján kijelölt vágóhíd, amelyben a munkanap csupán egy részében kerül sor vágásra, vagy a munkanap egésze folyamán, azonban nem a hét minden munkanapján;

18. "kis kapacitású vadfeldolgozó-létesítmény": az illetékes hatóságok által kockázatelemzés alapján kijelölt vadfeldolgozó-létesítmény, amelyben a munkanap csupán egy részében kerül sor vadfeldolgozásra, vagy a munkanap egésze folyamán, azonban nem a hét minden munkanapján;

19. "számosállategység": az 1099/2009/EK rendelet 17. cikkének (6) bekezdésében meghatározott számosállategység;

20. "apróvad": a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.7. pontjában meghatározott apróvad;

21. "vadfeldolgozó-létesítmény": a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.18. pontjában meghatározott vadfeldolgozó-létesítmény;

22. "feladó központ": a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 2.7. pontjában meghatározott feladó központ;

23. "kagylók": a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 2.1. pontjában meghatározott kagylók;

24. "feldolgozás": a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott feldolgozás;

25. "zsiger": a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.12. pontjában meghatározott zsiger;

26. "elsődleges termelés": a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 17. pontjában meghatározott elsődleges termelés;

27. "tejtermelő gazdaság": a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 4.2. pontjában meghatározott tejtermelő gazdaság.

3. cikk

Kritériumok és feltételek arra vonatkozóan, hogy mely esetben végezheti hatósági segédszemélyzet a vágás előtti élőállat-vizsgálatot bizonyos vágóhidakon

(1) Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének a) pontjától eltérve a vágás előtti élőállat-vizsgálatot a baromfin és a nyúlféléken kívül valamennyi faj esetében hatósági állatorvos felügyelete alatt hatósági segédszemélyzet is végezheti, feltéve, hogy a vágóhídon alkalmazott eljárások megfelelnek a következő kritériumoknak és feltételeknek:

a) a vágás előtti élőállat-vizsgálat keretében végzett feladatok pusztán gyakorlati jellegűek és kizárólag az alábbi tevékenységek legalább egyikére vonatkoznak:

i. annak ellenőrzése, hogy az élelmiszer-vállalkozó megfelel-e az élelmiszerláncra vonatkozó információkkal és az állatok azonosságának ellenőrzésével kapcsolatos követelményeknek;

ii. az emberi egészségre, az állatok egészségére és az állatjólétre vonatkozó követelmények szempontjából lehetséges rendellenességre utaló állatok előválogatása;

b) a vizsgálatot végző hatósági segédszemélyzet azonnal értesíti a hatósági állatorvost, amennyiben lehetséges rendellenességet figyel meg vagy feltételez, és a hatósági állatorvos ezt követően személyesen végzi el a vágás előtti élőállat-vizsgálatot; és

c) a hatósági állatorvos ellenőrzi, hogy a hatósági segédszemélyzet megfelelően végzi-e a feladatát.

(2) Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének a) pontjától eltérve a vágás előtti élőállat-vizsgálatot egy vágóhídon valamennyi faj esetében hatósági segédszemélyzet is végezheti a hatósági állatorvos felelőssége alatt, feltéve, hogy teljesülnek a következő kritériumok és feltételek:

a) a hatósági állatorvos az 5. cikknek megfelelően már végzett vágás előtti élőállat-vizsgálatot a származási gazdaságban;

b) a vizsgálatot végző hatósági segédszemélyzet azonnal értesíti a hatósági állatorvost, amennyiben lehetséges rendellenességet figyel meg vagy feltételez, és a hatósági állatorvos ezt követően személyesen végzi el a vágás előtti élőállat-vizsgálatot;

és

c) a hatósági állatorvos rendszeresen ellenőrzi, hogy a hatósági segédszemélyzet megfelelően végzi-e a feladatát.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben előírt eltérések nem alkalmazhatók az alábbiakra vonatkozóan:

a) a 853/2004/EK rendelet III. melléklete I. szakaszának VI. fejezetével összhangban kényszervágáson átesett állatok;

b) a gyaníthatóan az emberi egészségre esetlegesen káros hatással bíró betegségben szenvedő vagy ilyen állapotban lévő állatok;

c) olyan állományokból származó szarvasmarhafélék, amelyeket nem nyilvánítottak hivatalosan gümőkórtól mentesnek vagy amelyeknek e betegségtől mentes státuszát hivatalosan felfüggesztették;

d) olyan állományokból származó szarvasmarhafélék és olyan gazdaságokból származó juh- és kecskefélék, amelyeket nem nyilvánítottak hivatalosan brucellózistól mentesnek vagy amelyeknek e betegségtől mentes státuszát hivatalosan felfüggesztették;

e) állatbetegségek kitörése esetén a 64/432/EGK tanácsi irányelv (9) 2. cikkében meghatározott olyan régióból származó állatok, amelyben az uniós jogszabályokkal összhangban állategészségügyi korlátozások vannak érvvényben;

f) újonnan megjelenő betegségek vagy az Állategészségügyi Világszervezet által jegyzékbe vett különleges betegségek terjedése következtében szigorúbb ellenőrzéseknek alávetett állatok.

4. cikk

Kritériumok és feltételek arra vonatkozóan, hogy mely esetben végezhető vágás előtti élőállat-vizsgálat kényszervágás esetén a vágóhídon kívül

Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének a) pontjától eltérve a hatósági állatorvos kényszervágás esetén a vágóhídon kívül kizárólag a háziasított patás állatok esetében végezhet vágás előtti élőállat-vizsgálatokat, feltéve, hogy teljesülnek a 853/2004/EK rendelet III. melléklete I. szakasza VI. fejezetének 1., 2. és 6. pontjában a kényszervágásra vonatkozóan előírt feltételek.

A vágásra alkalmas állatok esetében az (EU) 2019/628 (10) bizottsági végrehajtási rendelet V. mellékletében meghatározott mintának megfelelő állategészségügyi bizonyítványt kell kiállítani. Az állategészségügyi bizonyítványt az állatokhoz mellékelten vagy előzetesen, bármilyen formátumban el kell juttatni a vágóhídra. Az állategészségügyi bizonyítványnak tartalmaznia kell a vágást követő húsvizsgálat szempontjából releváns bármely észrevételt.

5. cikk

Általános kritériumok és feltételek arra vonatkozóan, hogy mely esetben végezhetők vágás előtti élőállat-vizsgálatok a származási gazdaságban

(1) Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjától eltérve az illetékes hatóság a (2) bekezdésben és a 6. cikkben meghatározott kritériumokkal és feltételekkel összhangban engedélyezheti a vágásra szánt állatok vágás előtti élőállat-vizsgálatát a származási gazdaságban.

(2) Az alábbi kritériumok és feltételek alkalmazandók valamennyi faj esetében:

a) ellenőrizni kell a feljegyzéseket vagy dokumentációkat a származási gazdaságokban, beleértve az élelmiszerláncra vonatkozó információk ellenőrzését;

b) az élelmiszer-vállalkozónak kérésre meg kell könnyítenie az állatok egyedi vizsgálatát;

c) a származási gazdaságban végzett vágás előtti élőállat-vizsgálatoknak az állatok fizikai vizsgálatára is ki kell terjedniük annak meghatározására, hogy:

i. szenvednek-e olyan betegségben vagy állapotban, amely kezelésük vagy húsuk elfogyasztása révén átterjedhet más állatokra vagy emberekre, illetve hogy egyénileg vagy mindegyikük az ilyen betegségre utaló módon viselkedik-e;

ii. olyan általános magatartási zavar, betegségre vagy rendellenességre utaló jelek figyelhetők meg rajtuk, amelyek ezen állatok húsát emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszik;

iii. bizonyított vagy okkal feltételezhető-e, hogy az uniós jogszabályokban meghatározott szintnél nagyobb mennyiségben tartalmazzák vegyi anyagok vagy tiltott szerek maradványait;

iv. megfigyelhetők-e rajtuk az állatjóléttel kapcsolatos problémákra utaló jelek, többek között túlzott szennyezettség;

v. szállításra alkalmasak.

d) a származási gazdaságban végzett, a), b) és c) pontban említett ellenőrzéseket és vágás előtti élőállat-vizsgálatot hivatalos állatorvosnak kell végeznie;

e) a vágásra alkalmas állatokat megfelelően azonosítani kell és el kell különíteni más állatoktól, valamint a származási gazdaságból közvetlenül a vágóhídra kell küldeni;

f) a vágásra alkalmas állatok esetében az (EU) 2019/628 végrehajtási rendelet IV. mellékletének I. részében meghatározott egészségügyi bizonyítványt kell kiállítani. Az egészségügyi bizonyítványt az állatokhoz mellékelten vagy előzetesen, tetszőleges formátumban el kell juttatni a vágóhídra. Az egészségügyi bizonyítványnak tartalmaznia kell a vágást követő húsvizsgálat szempontjából releváns bármely észrevételt.

(3) A vágóhídon a következő további ellenőrzéseket kell elvégezni az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjával, valamint e rendelet 3. cikkével összhangban:

a) az élelmiszer-vállalkozók arra vonatkozó kötelezettségeinek a rendszeres ellenőrzése, hogy biztosítsák az állatok megfelelő azonosítását;

b) annak rendszeres ellenőrzése, hogy az állatjólétre vonatkozó szabályokat betartják-e a szállítás alatt és a vágóhídra való érkezéskor, valamint hogy vannak-e olyan állapotra utaló jelek, amelyek káros hatással lehetnek az emberi egészségre vagy az állatok egészségére.

(4) Amennyiben az állatokat nem vágják le a (2) bekezdés f) pontjában említett egészségügyi bizonyítvány kiállításától számított három napon belül, vagy a 6. cikk (5) bekezdésében említett esetekben 28 napon belül:

a) ha az állatokat nem szállították el a származási gazdaságból a vágóhídra, egy további, vágás előtti élőállat-vizsgálatot kell végezni és új egészségügyi bizonyítványt kell kiállítani;

b) ha az állatok már úton vannak vagy megérkeztek a vágóhídra, a vágás a késedelem okának megvizsgálását követően engedélyezhető, feltéve, hogy az állatokat egy további, vágás előtti élőállat-vizsgálatnak vetették alá az (EU) 2019/627 bizottsági végrehajtási rendelet 11. cikkével összhangban (11).

6. cikk

Fajspecifikus kritériumok és feltételek arra vonatkozóan, hogy mely esetben végezhetők vágás előtti élőállat-vizsgálatok a származási gazdaságban

(1) Az illetékes hatóságoknak a baromfi és tenyésztett vad vonatkozó eseteiben az ebben a cikkben meghatározott különleges kritériumokat és feltételeket kell alkalmazniuk.

(2) A származási gazdaságban levágott, hízott máj előállítása céljából tenyésztett baromfi és a késleltetve zsigerelt baromfi esetében az 5. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett bizonyítvány helyett az (EU) 2019/628 végrehajtási rendelet IV. mellékletének II. részében meghatározott egészségügyi bizonyítványmintának megfelelően kitöltött bizonyítványt kell mellékelni a vágóhídra vagy darabolóüzembe szállított, nem kizsigerelt vágott testekhez, illetve előzetesen oda kell küldeni tetszőleges formátumban.

(3) A 853/2004/EK rendelet III. melléklete III. szakaszának 3. pontjával összhangban a származási gazdaságban levágott tenyésztett vad esetében az 5. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett bizonyítvány helyett az (EU) 2019/628 végrehajtási rendelet IV. mellékletének III. részében meghatározott egészségügyi bizonyítványnak megfelelően kitöltött bizonyítványt kell mellékelni a vágóhídra szállított állatokhoz, illetve előzetesen oda kell küldeni bármilyen formátumban.

(4) Amennyiben a tenyésztett vadat a 853/2004/EK rendelet III. melléklete III. szakasza 3. pontjának a) alpontjával összhangban vágták le a származási gazdaságban:

a) az 5. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett bizonyítvány helyett az (EU) 2019/628 végrehajtási rendelet IV. mellékletének IV. részében meghatározott egészségügyi bizonyítványmintának megfelelően kitöltött bizonyítványt kell mellékelni a vágóhídra szállított állatokhoz, illetve előzetesen oda kell küldeni tetszőleges formátumban;

b) a hatósági állatorvosnak rendszeresen ellenőriznie kell, hogy a vágást vagy kivéreztetést végző személyzet megfelelően látja-e el a feladatát.

(5) Az 5. cikk (4) bekezdésétől eltérve a tagállamok az 5. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett egészségügyi bizonyítványok kibocsátásától számított 28 napig engedélyezhetik a tenyésztett vad levágását, amennyiben:

a) a tenyészett vadhúsból a termelő csak kis mennyiségeket bocsát közvetlenül a végső fogyasztó vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítmény rendelkezésére; és

b) évente és származási gazdaságonként legfeljebb 50 állatot vágnak le.

7. cikk

Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett, a hatósági állatorvos felelőssége alatt végzett, vágás utáni húsvizsgálatok végrehajtására vonatkozó kritériumok és feltételek

(1) Az e rendelet II. mellékletének II. fejezetében foglalt rendelkezéseknek való megfelelés esetén az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett, vágás utáni húsvizsgálatokat a hatósági állatorvos felelőssége alatt hatósági segédszemélyzet is végezheti, amennyiben teljesülnek a következő kritériumok és feltételek:

a) a vágással vagy vadfeldolgozással kapcsolatos tevékenységeket olyan kis kapacitású vágóhídon vagy vadfeldolgozó-létesítményben végzik, amelyikben:

i. évente legfeljebb 1 000 számosállategységet; vagy

ii. évente legfeljebb 150 000 baromfit, nyúlfélét és apróvadat vágnak le vagy dolgoznak fel;

b) az illetékes hatóság megemelheti az a) pontban megállapított küszöbértéket, biztosítva, hogy az eltérést azokon a legkisebb vágóhidakon és azokban a vadfeldolgozó-létesítményben alkalmazzák, amelyek megfelelnek a kis kapacitású vágóhíd vagy a vadfeldolgozó-létesítmény fogalommeghatározásának, feltéve, hogy e létesítmények összesített éves termelése nem haladja meg a tagállamban termelt friss hús összes mennyiségének az 5 %-át: ebben az esetben az illetékes hatóságoknak be kell jelenteniük ezt az eltérést és annak bizonyítékát az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (12) meghatározott eljárásnak megfelelően;

i. az érintett fajok esetében;

ii. valamennyi patás állat esetében;

iii. valamennyi baromfi esetében; vagy

iv. valamennyi szárnyas és nyúlféle esetében;

c) az érintett létesítmény elegendő tárolási kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy amíg a hatósági állatorvos személyesen nem tudja megvizsgálni a rendellenességet mutató húst, addig képes legyen az ilyen húst más hústól elkülönítve tárolni;

d) a hatósági állatorvos legalább naponta egyszer jelen van a létesítményben, ideértve a vágási tevékenységek alatti rendszeres jelenlétét is;

e) az illetékes hatóság kialakított egy eljárást a hatósági segédszemélyzet tevékenységének rendszeres ellenőrzésére ezekben a létesítményekben, beleérve a következőket:

i. az egyéni teljesítmény mérése;

ii. a vizsgálatok megállapításait tartalmazó dokumentáció ellenőrzése és összehasonlítása a megfelelő vágott testekkel;

iii. a vágott testek ellenőrzése a tároló helyiségben;

f) az illetékes hatóság kockázatelemzést végzett, figyelembe véve legalább a következő elemeket:

i. a levágott vagy feldolgozott állatok száma óránként vagy naponta;

ii. a levágott vagy feldolgozott állatok faja és osztálya;

iii. a létesítmény forgalma;

iv. a korábbi vágási vagy feldolgozási tevékenység teljesítménye;

v. az élelmiszerláncban a vágóállatok élelmiszer-biztonságának garantálása érdekében tett bármely kiegészítő intézkedés hatékonysága;

vi. a veszélyelemzés és a kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvén alapuló eljárások hatékonysága;

vii. az ellenőrzésekről készült feljegyzések;

viii. az illetékes hatóság korábbi feljegyzései a vágás előtti és az azt követő vizsgálatokról.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja i. alpontjának alkalmazásában az 1099/2009/EK rendelet 17. cikke (6) bekezdésében meghatározott átszámítási arányokat kell alkalmazni. A juh- és kecskefélék, valamint a kis (100 kg-nál kevesebb élősúlyú) szarvasfélék esetében ugyanakkor az átszámítási arány 0,05 számosállategység, a nagyobb vadak esetében pedig 0,2 számosállategység.

8. cikk

A hatósági állatorvos által végzett, vágás utáni húsvizsgálatok

A vágás utáni húsvizsgálatot a hatósági állatorvosnak kell végeznie a következő esetekben:

a) a 853/2004/EK rendelet III. melléklete I. szakaszának VI. fejezetével összhangban kényszervágáson átesett állatok;

b) a gyaníthatóan az emberi egészségre esetlegesen káros hatással bíró betegségben szenvedő vagy ilyen állapotban lévő állatok;

c) olyan állományokból származó szarvasmarhafélék, amelyeket nem nyilvánítottak hivatalosan gümőkórtól mentesnek;

d) olyan állományokból származó szarvasmarhafélék, illetve juh- és kecskefélék, amelyeket nem nyilvánítottak hivatalosan brucellózistól mentesnek;

e) olyan állatbetegségek kitörése, amelyekre az uniós jogszabályokban meghatározott állategészségügyi szabályok vonatkoznak. Ez az érintett betegségre fogékony, a 64/432/EGK tanácsi irányelv 2. cikke (2) bekezdésének p) pontjában meghatározott különleges területről származó állatokra vonatkozik;

f) amennyiben szigorúbb ellenőrzésekre van szükség az újonnan megjelenő betegségek vagy az Állategészségügyi Világszervezet által jegyzékbe vett különleges betegségek figyelembevétele szempontjából;

g) az (EU) 2019/627 végrehajtási rendelet 13. cikkével összhangban történő, a vágás utáni húsvizsgálat időzítésére vonatkozó eltérés esetében.

9. cikk

A vágóhidakon és vadfeldolgozó-létesítményekben végzett ellenőrzési tevékenységekre vonatkozó kritériumok és feltételek

Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdése d) pontjának iii. alpontjában említett ellenőrzési tevékenységeket a vágóhidakon és a vadfeldolgozó-létesítményekben a hatósági állatorvos felelőssége alatt hatósági segédszemélyzet is végezheti, azonban kizárólag a helyes higiéniai gyakorlatokra, valamint a HACCP-elveken alapuló eljárásokra vonatkozó információk gyűjtése tekintetében és e rendelet II. melléklete II. fejezetében foglaltaknak való megfelelés esetén.

10. cikk

A darabolóüzemekben végzett, ellenőrzési tevékenységeket is magukban foglaló hatósági ellenőrzésekre vonatkozó kritériumok és feltételek

Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének d) pontjában foglalt követelményektől eltérve az ugyanazon pontban említett, ellenőrzési tevékenységeket is magukban foglaló hatósági ellenőrzéseket a darabolóüzemekben az illetékes hatóságok által kijelölt más személyzet is végezheti, feltéve, hogy az említett illetékes hatóságok rendszeresen ellenőrzik e személyzet munkáját. E tevékenységeket e rendelet II. melléklete III. fejezetében foglaltaknak megfelelően kell elvégezni.

11. cikk

Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (6) bekezdésének megfelelően osztályozott termelési területekről begyűjtött, nem filtráló fésűkagylókra, tengeri csigákra és tengeri uborkákra vonatkozó hatósági ellenőrzések

Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (6) bekezdésétől eltérve a nem filtráló fésűkagylók, tengeri csigák és tengeri uborkák begyűjtése tekintetében nem kell osztályozni a termelési és átmosó területeket abban az esetben, ha az illetékes hatóságok ezeket az állatokat halárveréseken, feladó központokban és feldolgozó-létesítményekben ellenőrzik.

E hatósági ellenőrzéseknek az alábbiaknak való megfelelést kell ellenőrizniük:

a) a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakaszának V. fejezetében a kagylókra vonatkozóan megállapított egészségügyi előírások;

b) az ugyanazon szakasz IX. fejezetében az osztályozott területen kívül begyűjtött, nem filtráló fésűkagylókra, tengeri csigákra és tengeri uborkákra vonatkozó egyedi követelmények.

12. cikk

Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (7) bekezdésének h) pontjában a Rangifer tarandus tarandus, a Lagopus lagopus és a Lagopus mutus tekintetében előírt egyedi eltérések

(1) Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (7) bekezdésének h) pontjával összhangban az említett rendelet 18. cikkében a Rangifer tarandus tarandus (rénszarvas) hatósági ellenőrzésére vonatkozó követelményektől Svédország és Finnország - az említett rendelet célkitűzéseinek befolyásolása nélkül - az alábbi egyedi eltéréseket engedélyezheti az e rendelet I. mellékletében szereplő területeik vonatkozásában:

a) az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (1) bekezdésétől eltérve nem kell hatósági ellenőrzéseket végezni a Rangifer tarandus tarandus húsa tekintetében, amennyiben azzal a termelő kis mennyiségekben, közvetlenül a végső fogyasztót vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményt látja el;

b) az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (2) bekezdésétől eltérve nem kötelező vágás előtti élőállat-vizsgálatot végezni a május 1. és szeptember 30. közötti időszakban, egyedi esetekben levágott, a csordától elkülönült rénszarvasok esetében;

c) az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének c) pontjától és (3) bekezdésétől eltérve a vágóhídi személyzet, amely a 14. cikkel összhangban megfelelő képzésben részesült e feladat ellátáshoz, az alábbiak vizsgálatát végezheti el:

i. medenceüregi zsigerek a máj és a vese kivételével;

ii. nemi szervek;

iii. tőgy.

(2) Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (1) bekezdésétől eltérve nem kell megvizsgálni a Lagopus lagopusból és a Lagopus mutusból (hófajd) származó húst, amennyiben ezeket az állatokat a téli vadászati idényben, csapdába ejtve ölik meg Svédország Norrbotten, Västerbotten és Jämtland megyéiben és Svédország Dalarna megyéjének Älvdalen településén.

13. cikk

A hatósági állatorvosra, a hatósági segédszemélyzetre és az illetékes hatóságok által kijelölt személyzetre vonatkozó különleges minimumkövetelmények

(1) Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkében előírt feladatokat végző hatósági állatorvosoknak meg kell felelniük az e rendelet II. mellékletének I. fejezetében meghatározott különleges minimumkövetelményeknek.

A II. melléklet I. fejezetének 1-6. pontjában meghatározott szabályoktól eltérve a tagállamok különleges szabályokat állapíthatnak meg az alábbiakra vonatkozóan:

a) olyan, részmunkaidőben dolgozó hatósági állatorvosok, akik kivállalkozások ellenőrzéséért felelősek vagy kizárólag az elsődleges termelésre vonatkozó hatósági ellenőrzéseket, különösen a tejtermelő gazdaságokban végzett ellenőrzéseket, valamint a vágóhidakon kívüli, vágás előtti élőállat-vizsgálatokat végeznek; és

b) olyan állatorvos-tudományi hallgatók, akik sikeres vizsgát tettek a II. melléklet I. fejezetének 3. pontjában említett témákból, és akik egy hatósági állatorvos jelenlétében ideiglenesen végeznek munkát valamely vágóhídon.

(2) Az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt hatósági állatorvosnak kinevezett állatorvosoknak megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük az e rendelet II. melléklete I. fejezetének 3. pontjában említett témákat illetően. Amennyiben szükséges, az illetékes hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy ezeket az ismereteket továbbképzések révén megszerezzék.

(3) Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkében előírt feladatokat végző hatósági segédszemélyzetnek meg kell felelnie az e rendelet II. mellékletének II. fejezetében meghatározott különleges minimumkövetelményeknek.

(4) Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkében előírt feladatokat végző, az illetékes hatóság által kijelölt személyzetnek meg kell felelnie az e rendelet II. mellékletének III. fejezetében meghatározott különleges minimumkövetelményeknek.

14. cikk

A vágóhídi személyzet képzésére vonatkozó minimumkövetelmények

A hatósági ellenőrzésekhez és más ellenőrzési tevékenységekhez kapcsolódó feladatoknál az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (3) bekezdésével összhangban segítséget nyújtó vágóhídi személyzetet az illetékes hatóság számára kielégítő módon ki kell képezni. Meg kell továbbá felelniük az e rendelet II. mellékletének II. fejezetében megállapított, a segítségnyújtási feladataik ellátásához szükséges minimális képzési követelményeknek.

15. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. december 14-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. február 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 95., 2017.4.7., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).

(5) A Tanács 1099/2009/EK rendelete (2009. szeptember 24.) az állatok leölésük során való védelméről (HL L 303., 2009.11.18., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 206. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete (2001. május 22.) egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., 2001.5.31., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

(9) A Tanács 64/432/EGK irányelve (1964. június 26.) a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról (HL L 121., 1964.7.29., 1977. o.).

(10) A Bizottság (EU) 2019/628 végrehajtási rendelete (2019. április 8.) a bizonyos állatokra és árukra vonatkozó hatósági bizonyítványmintákról, valamint a 2074/2005/EK rendeletnek és az (EU) 2016/759 végrehajtási rendeletnek a bizonyítványminták tekintetében történő módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 101. oldalát).

(11) A Bizottság (EU) 2019/627 végrehajtási rendelete (2019. március 15.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékeken az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban végzendő hatósági ellenőrzésekre vonatkozó egységes gyakorlati rendelkezések megállapításáról és a 2074/2005/EK bizottsági rendeletnek a hatósági ellenőrzések tekintetében történő módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 51. oldalát).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

I. MELLÉKLET

EGYEDI ELTÉRÉSEK A RÉNSZARVASBÓL (RANGIFER TARANDUS TARANDUS) SZÁRMAZÓ HÚS VIZSGÁLATA TEKINTETÉBEN

A 12. cikk (1) bekezdésében említett egyedi eltérések kizárólag a következő területeken alkalmazhatók:

a) Svédország:

i. Norrbotten megye;

ii. Västerbotten megye;

iii. Jämtland megye;

iv. Västernorrland megye;

v. Dalarna megyében Älvdalen település;

vi. Gävleborg megyében Nordanstig, Hudiksvall és Söderhamn település.

b) A 2014. december 31-én engedélyezettek alapján:

i. Lapland megye Kemi, Keminmaa és Tornio kivételével;

ii. Észak-Ostrobothnia és Kainuu megye:

- Kuusamo, Taivalkoski, Pudasjärvi, Suomussalmi és Hyrynsalmi település;

- Oulu településen: a korábbi Yli-Ii település területe és a korábbi Ylikiiminki település területén található Kiiminkijoki folyó északi területe;

- Ii településen: a korábbi Kuivaniemi település;

- Puolanka és Utajärvi településen: a Kiiminkijoki folyó északi területe és a 891-es regionális közút (Hyrynsalmi-Puolanka) területe.

II. MELLÉKLET

A HATÓSÁGI ÁLLATORVOSRA, A HATÓSÁGI SEGÉDSZEMÉLYZETRE ÉS AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÁLTAL KIJELÖLT SZEMÉLYZETRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

I. FEJEZET

HATÓSÁGI ÁLLATORVOSOK

1. Az illetékes hatóságok csak olyan állatorvosokat nevezhetnek ki hatósági állatorvosnak, akik megfeleltek a 3. pontban meghatározott követelményeknek eleget tevő vizsgán.

2. Az illetékes hatóságoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket a hatósági állatorvosi posztra pályázó jelöltek vizsgájának megszervezésére.

3. A vizsgának az alábbi témákra vonatkozó, a hatósági állatorvos feladatainak ellátásához szükséges célirányos ismeretek meglétét kell igazolnia az állatorvos szakmai előmenetele és képesítése függvényében szükséges mértékben, kerülve ugyanakkor a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 38. cikke (3) bekezdésében előírt ismeretekre és készségekre vonatkozó vizsgák megkettőzését: A jelöltek megszerezhetik a szükséges ismeretet az állatorvosi alapképzésük részeként vagy az állatorvosi képesítésük megszerzése után elvégzett képzés vagy megszerzett szakmai tapasztalat útján. Ha az illetékes hatóságok meggyőződnek arról, hogy a jelölt az egyetemi képzés vagy posztgraduális képesítést nyújtó továbbképzés részeként, szakmai tapasztalat vagy egyéb képesítés révén megszerezte a szükséges ismeretet, el kell tekinteniük a vizsga megkövetelésétől. Amennyiben a jelölt részben megszerezte az előírt ismereteket, az illetékes hatóságoknak a jelölt szakmai hátterének figyelembevétele érdekében gondoskodniuk kell a 2. pontban említett vizsgáktól eltérő vizsga megszervezéséről.

a) az emberi egészségre, az élelmiszer-biztonságra, az állatok egészségére, az állatjólétre és a gyógyszeripari anyagokra vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályok;

b) a közös agrárpolitika elvei, piaci intézkedések, export-visszatérítések és csalásfelderítés, globális összefüggésben is: Kereskedelmi Világszervezet és növényegészségügyi megállapodások, Élelmezési Kódex, Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal;

c) az élelmiszer-feldolgozás és élelmiszeripari technológia alapjai;

d) a helyes gyártási gyakorlat és a minőségirányítás elvei, elméletei és módszerei;

e) betakarítás előtti minőségirányítás (helyes gazdálkodási gyakorlatok);

f) az élelmiszerhigiénia és az élelmiszerekkel kapcsolatos biztonság előmozdítása és alkalmazása (helyes higiéniai gyakorlatok);

g) a kockázatelemzés elvei, elméletei és módszerei;

h) A HACCP elvei, elméletei és módszerei, a HACCP alkalmazása az élelmiszer-előállítási élelmiszerlánc során;

i) az a)-h) pontban említett követelményeknek való megfelelés auditálása és ellenőrzése;

j) az emberi egészséget veszélyeztető, élelmiszer eredetű veszélyek megelőzése és az ezek elleni védekezés;

k) a fertőzések és mérgezések populációdinamikája;

l) diagnosztikai járványtan;

m) nyomonkövetési és felügyeleti rendszerek;

n) a modern vizsgálati módszerek elvei és azok diagnosztikai alkalmazása;

o) információs és kommunikációs technológiák, amennyiben azok a munkavégzés szempontjából relevánsak;

p) biostatisztikai adatkezelés és annak alkalmazása;

q) az élelmiszer eredetű emberi megbetegedések kitörésének vizsgálata;

r) a fertőző szivacsos agyvelőbántalommal (TSE) kapcsolatos releváns szempontok;

s) állatjólét az állattartás, szállítás és levágás szintjén;

t) az élelmiszer-termeléssel kapcsolatos környezetvédelmi kérdések (a hulladékgazdálkodást is beleértve);

u) az elővigyázatosság elve és fogyasztói aggodalmak;

v) a termelési láncban dolgozó személyzet képzésének elvei;

w) az állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok;

x) a csalással összefüggő szempontok.

4. A hatósági állatorvosnak alkalmasnak kell lennie a multidiszciplináris együttműködésre.

5. Valamennyi hatósági állatorvosnak legalább 200 órányi próbaideig tartó gyakorlati képzésen kell részt vennie, mielőtt önállóan kezdene dolgozni. Az állatorvos-tudományi tanulmányok alatt végzett releváns képzések beszámíthatók a próbaidőbe. Ezen időszak alatt a próbaidős tisztviselőnek már a vágóhidakon, darabolóüzemekben és gazdaságokban dolgozó hatósági állatorvosok felügyelete alatt kell dolgoznia. A képzésnek ki kell terjednie a helyes higiéniai gyakorlatokra és különösen a HACCP-elveken alapuló eljárásokra.

6. A hatósági állatorvosnak naprakészen kell tartania az ismereteit, és - a 3. pontban említett szakterületekre vonatkozó rendszeres továbbképzési tevékenységek és szakirodalom révén - lépést kell tartania a fejlődéssel. A hatósági állatorvosnak - lehetőség szerint - évente továbbképzésen kell részt vennie.

7. A tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük a hatósági állatorvosok számára szervezett vizsgákat, amennyiben e szakemberek határokon átívelő munkát végeznek vagy egy másik tagállamban kívánnak letelepedni. Ezekben az esetekben a vizsgákat azokra a témákra kell korlátozni, amelyek az alkalmazás helye szerinti országban alapvető fontosságúak az emberi egészség és az állatok egészségének védelme szempontjából, amelyekre azonban a származási tagállamban szervezett vizsgák nem térnek ki.

II. FEJEZET

HATÓSÁGI SEGÉDSZEMÉLYZET

1. Kizárólag azok végezhetik a hatósági segédszemélyzet feladatait, akik az 5. pontban meghatározott követelményeknek eleget tevő képzésen vettek részt és vizsgát tettek.

2. Az illetékes hatóságoknak meg kell hozniuk az 1. pontban említett vizsga megszervezésére vonatkozó szükséges rendelkezéseket. Az ilyen vizsgákra való alkalmassághoz a jelölteknek bizonyítaniuk kell, hogy részesültek az alábbiakban:

a) legalább 500 óra képzés, beleértve legalább 400 óra gyakorlati képzést az 5. pontban meghatározott területeken; és

b) bármely olyan további képzés, amely ahhoz szükséges, hogy a hatósági segédszemélyzet hozzáértő módon tudja ellátni a feladatát.

3. A 2. a) pontban említett gyakorlati képzésnek vágóhidakon, vadfeldolgozó-létesítményekben és/vagy darabolóüzemekben, hatósági állatorvos felügyelete alatt kell történnie.

4. A képzésnek és a vizsgáknak elsősorban a vörös húsokra vagy a baromfihúsra kell vonatkozniuk. E két kategória egyike terén képzésben részesülő és a vizsgán megfelelt személyeknek azonban csak rövidített képzésben kell részt venniük a másik kategóriára vonatkozó vizsga letételéhez. A képzésnek adott esetben ki kell terjednie az elejtett és a tenyésztett vadakra, valamint a nyúlfélékre.

5. A hatósági segédszemélyzet képzésének az alábbi tárgyakra kell kiterjednie, és a vizsgáknak a következők ismeretét kell megerősíteniük:

a) a gazdaságokkal kapcsolatban:

i. elméleti rész:

- a gazdálkodási ágazat szervezetével, a termelési módszerekkel, az állatokra vonatkozó nemzetközi kereskedelemi szabványokkal kapcsolatos háttérismeretek;

- helyes állattenyésztési gyakorlatok;

- a betegségek alapvető ismerete, különös tekintettel a zoonózist okozó vírusokra, baktériumokra és parazitákra;

- a betegségek nyomon követése, gyógyszerek és vakcinák használata, maradékanyagok vizsgálata;

- higiéniai és egészségügyi ellenőrzés;

- állatjólét a gazdaságban és szállítás közben;

- környezetvédelmi követelmények - az épületekben, a gazdaságokban és általában;

- vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések;

- fogyasztói aggodalmak és minőség-ellenőrzés;

ii. gyakorlati rész:

- látogatások különböző típusú és különböző állattartási módszereket alkalmazó gazdaságokban;

- látogatások termelőlétesítményekben;

- az állatok be- és kirakodásának megfigyelése;

- laboratóriumi gyakorlatok;

- állategészségügyi ellenőrzések;

- dokumentálás;

b) a vágóhidakkal, vadfeldolgozó-létesítményekkel és darabolóüzemekkel kapcsolatban:

i. elméleti rész:

- a húsipar szervezetével, termelési módszereivel, valamint az élelmiszerekre és a vágási és darabolási technológiákra vonatkozó nemzetközi kereskedelmi szabványokkal kapcsolatos háttérismeretek;

- a higiénia és a helyes higiéniai gyakorlatok alapvető ismerete, különös tekintettel az ipari higiéniára, a vágási, darabolási és tárolási higiéniára és a munkahigiéniára;

- a HACCP, és a HACCP-alapú eljárások ellenőrzésének alapvető ismerete;

- az állatok jóléte a szállítást követő kirakodás alatt és a vágóhídon;

- a levágott állatok alapvető anatómiájának és élettanának ismerete;

- a levágott állatok kórtanának alapvető ismerete;

- a levágott állatok kórbonctanának alapvető ismerete;

- a TSE-k és más fontos zoonózisok és zoonózis-kórokozók, valamint fontos állatbetegségek megfelelő ismerete;

- a levágás és a friss hús ellenőrzésére, előkészítésére, egyedi csomagolására, gyűjtőcsomagolására és szállítására vonatkozó módszerek és eljárások ismerete;

- alapvető mikrobiológiai ismeretek;

- vágás előtti élőállat-vizsgálat;

- a Trichinellával kapcsolatos mintavétel és elemzés;

- vágás utáni húsvizsgálat;

- adminisztratív feladatok;

- a vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések ismerete;

- mintavételi eljárás;

- a csalással összefüggő szempontok;

ii. gyakorlati rész:

- az állatok azonosítása;

- az életkor ellenőrzése;

- a levágott állatok vizsgálata és értékelése;

- a vágóhídon végzett, vágás előtti élőállat-vizsgálat;

- vágás utáni húsvizsgálat vágóhídon vagy vadfeldolgozó-létesítményben;

- a Trichinellával kapcsolatos mintavétel és elemzés;

- az állatfajok azonosítása az állat jellemző részeinek vizsgálata révén;

- az olyan levágott állatok részeinek azonosítása és véleményezése, amelyekben elváltozások történtek;

- higiéniai ellenőrzés, beleértve a helyes higiéniai gyakorlatok és a HACCP-alapú eljárások ellenőrzését;

- a vágás előtti élőállat-vizsgálat eredményeinek rögzítése;

- mintavétel;

- a hús nyomonkövethetősége;

- dokumentálás, beleértve az élelmiszerláncra vonatkozó információk értékelését és a feljegyzések értelmezését.

6. Az illetékes hatóságok az alábbiak tekintetében dönthetnek a képzés és a vizsgák körének leszűkítéséről:

a) az elméleti rész, amennyiben a hatósági segédszemélyzet igazolja, hogy elegendő képzettséggel rendelkezik az e fejezet 5. pontjának a), i. vagy b), i. alpontjában meghatározott konkrét ismeretekre vonatkozóan;

b) a gyakorlati rész, amennyiben a hatósági segédszemélyzet igazolja, hogy elegendő munkatapasztalattal rendelkezik az e fejezet 5. pontjának a), ii. vagy b), ii. alpontjában meghatározott konkrét ismeretekre vonatkozóan.

7. A hatósági segédszemélyzetnek alkalmasnak kell lennie a multidiszciplináris együttműködésre.

8. A hatósági segédszemélyzetnek - rendszeres továbbképzési tevékenységek és szakirodalom révén - naprakészen kell tartania ismereteit, és lépést kell tartania a fejlődéssel. A hatósági segédszemélyzetnek - lehetőség szerint - évente továbbképzésen kell részt vennie.

9. Ha a hivatalos segédszemélyzet a Trichinella vizsgálatával kapcsolatban csak mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot végez, az illetékes hatóságoknak csak azt kell biztosítaniuk, hogy ezen feladatok ellátásához megfelelő képzést kapjon.

10. A tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük a hatósági segédszemélyzet számára szervezett vizsgákat, amennyiben e szakemberek határokon átívelő munkát végeznek vagy egy másik tagállamban kívánnak letelepedni. Ezekben az esetekben a vizsgákat azokra a témákra kell korlátozni, amelyek az alkalmazás helye szerinti országban alapvető fontosságúak az emberi egészség és az állatok egészségének védelme szempontjából, amelyekre azonban a származási tagállamban szervezett vizsgák nem térnek ki.

III. FEJEZET

AZ ILLETÉKES HATÓSÁG ÁLTAL KIJELÖLT SZEMÉLYZET

1. Az illetékes hatóságok csak olyan személyzetet nevezhetnek ki, amely az 5. pontban meghatározott követelményeknek eleget tevő képzésen vett részt és vizsgát tett.

2. Az illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell az 1. pontban említett vizsga megszervezéséről. A vizsgára való alkalmassághoz a jelölteknek bizonyítaniuk kell, hogy részesültek az alábbiakban:

a) legalább 500 óra képzés, beleértve legalább 400 óra gyakorlati képzést az 5. pontban meghatározott területeken; és

b) bármely olyan további képzés, amely ahhoz szükséges, hogy az illetékes hatóság által kijelölt személyzet hozzáértő módon tudja ellátni a feladatát.

3. A 2. a) pontban említett gyakorlati képzésnek daraboló-üzemekben, hatósági állatorvos felügyelete alatt kell történnie.

4. A képzésnek és a vizsgáknak elsősorban a vörös húsokra vagy a baromfihúsra kell vonatkozniuk. E két kategória egyike terén képzésben részesülő és a vizsgán megfelelt személyeknek azonban csak rövidített képzésben kell részt venniük a másik kategóriára vonatkozó vizsga letételéhez. A képzésnek adott esetben ki kell terjednie az elejtett és a tenyésztett vadakra, valamint a nyúlfélékre.

5. Az illetékes hatóságok által kijelölt személyzet képzésének a darabolóüzemekkel kapcsolatos alábbi tárgyakra kell kiterjednie, és a vizsgáknak a következők ismeretét kell megerősíteniük:

i. elméleti rész:

- a húsipar szervezetével, termelési módszereivel, valamint az élelmiszerekre és a darabolási technológiákra vonatkozó nemzetközi kereskedelmi szabványokkal kapcsolatos háttérismeretek;

- a higiénia és a helyes higiéniai gyakorlatok alapos ismerete, különös tekintettel az ipari higiéniára, a darabolási és tárolási higiéniára és a munkahigiéniára;

- a HACCP és a HACCP-alapú eljárások ellenőrzésének alapos ismerete;

- a TSE-k és más fontos zoonózisok és zoonózis-kórokozók megfelelő ismerete;

- a friss hús előkészítésére, egyedi csomagolására, gyűjtőcsomagolására és szállítására vonatkozó módszerek és eljárások ismerete;

- alapvető mikrobiológiai ismeretek;

- adminisztratív feladatok;

- a vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések ismerete;

- mintavételi eljárás;

- a csalással összefüggő szempontok;

ii. gyakorlati rész:

- a levágott állatok vizsgálata és értékelése;

- higiéniai ellenőrzés, beleértve a helyes higiéniai gyakorlatok és a HACCP-alapú eljárások ellenőrzését;

- mintavétel;

- a hús nyomonkövethetősége;

- dokumentálás.

6. Az illetékes hatóságok az alábbiak tekintetében dönthetnek a képzés és a vizsgák körének leszűkítéséről:

a) az elméleti rész, amennyiben az illetékes hatóságok által kijelölt segédszemélyzet igazolja, hogy elegendő képzésben vett részt az e fejezet 5. pontjának i. alpontjában meghatározott konkrét ismeretekre vonatkozóan;

b) a gyakorlati rész, amennyiben az illetékes hatóságok által kijelölt segédszemélyzet igazolja, hogy elegendő munkatapasztalattal rendelkezik az e fejezet 5. pontjának ii. alpontjában meghatározott konkrét ismeretekre vonatkozóan;

7. Az illetékes hatóságok által kijelölt személyzetnek alkalmasnak kell lennie a multidiszciplináris együttműködésre.

8. Az illetékes hatóság által kijelölt segédszemélyzetnek - rendszeres továbbképzési tevékenységek és szakirodalom révén - naprakészen kell tartania ismereteit, és lépést kell tartania a fejlődéssel. Az illetékes hatóságok által kijelölt személyzetnek - lehetőség szerint - évente továbbképzésen kell részt vennie.

9. A tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük a hatósági segédszemélyzet számára szervezett vizsgákat, amennyiben e szakemberek határokon átívelő munkát végeznek vagy egy másik tagállamban kívánnak letelepedni. Ezekben az esetekben a vizsgákat azokra a témákra kell korlátozni, amelyek az alkalmazás helye szerinti országban alapvető fontosságúak az emberi egészség és az állatok egészségének védelme szempontjából, amelyekre azonban a származási tagállamban szervezett vizsgák nem térnek ki.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.).