A Miskolci Törvényszék P.21852/2013/80. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában.

A törvényszék az ügyvédi iroda által képviselt .rendű, .rendű és . rendű felperesnek – az ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és kártérítés megfizetése iránt indított perében – melybe alperes pernyertessége érdekében az ügyvédi iroda által képviselt alperesi beavatkozó beavatkozott –meghozta az alábbi

r é s z – é s k ö z b e n s ő í t é l e t e t

A törvényszék megállapítja, hogy alperes teljes kártérítési felelősséggel tartozik a néhai 2011. február hó 25. napján bekövetkezett halálával összefüggésben felpereseknek okozott károkért.

A rész-és közbenső ítélet ellen a kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a ítélőtáblához címzett, de a törvényszéken írásban, négy egyező példányban előterjesztett fellebbezéssel lehet élni.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ebben az esetben a fellebbező fél a fellebbezésében, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezési ellenkérelmében, illetve csatlakozó fellebbezésében tárgyalás tartását kérheti. A bíróság tájékoztatja a feleket arról is, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása is kérhető.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Amennyiben e fél a jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) a bíróság hivatalból elutasítja. Tájékoztatja a bíróság a feleket arról is, hogy amennyiben jogi képviselő meghatalmazását a jövedelmi és vagyoni viszonyaik nem teszik lehetővé, pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelemmel fordulhatnak a lakóhelyük szerint illetékes igazságügyi hivatalhoz.

I n d o k o l á s :

A törvényszék felperesek keresetlevele és mellékletei, alperes és alperesi beavatkozó ellenkérelme, felek perben tett nyilatkozatai, igazságügyi orvosszakértő szakértői véleménye és annak kiegészítése, valamint a szakértő tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Néhai 1952. évben született. Nős családi állapotú volt, házassági életközössége halálakor fennállt. Házasságából két, jelenleg már nagykorú gyermeke, születtek.

Néhai 1987. évben súlyos, akut hasnyálmirigy-gyulladáson esett át, azóta cukorbeteg volt. Ezen felül magas vérnyomás betegségben szenvedett. 2003. év novemberében elvégzett hasi CT-vizsgálat 17X6 mm nagyságú, a magyar sebészeti gyakorlatban extrém méretű pseudocystát mutatott ki a hasnyálmirigyében, mely feltehetően az 1987-ben lezajlott akut gyulladás miatt alakult ki. Az álcysta 2010. év decemberében is – nagyrészt változatlan mérettel, 16X8 mm-es nagyságban – fennállt. Az ekkor végzett hasi CT-vizsgálat már említi a folyadékgyülem meszes falát. Panaszt nem okozott néhainak, ugyanakkor az álcysta – vagy annak nyomó hatása miatt a környéke – több alkalommal bevérzett, ugyanakkor ezek 2011-ben történt észleléskor már nem friss vérzések voltak.

2010. év decemberében hasi görcsök, sárgaság, láz jelentkezett néhainál, és epehólyag-kövességet diagnosztizáltak nála, gasztroenterológiai osztályos kezelésben részesült. Nevezett tünetek közül az első kettő tipikusan az epehólyag-kövesség kórjelzője, míg utóbbi feltehetően, de nem bizonyosan az álcystával vagy a korábbi akut gyulladás talaján kialakult idült hasnyálmirigy-gyulladással állhatott összefüggésben, ugyanakkor a lázas állapot rövid ideig állt fenn. A képalkotó eljárás során ismételten kimutatott álcysta és epehólyag-kövesség egyidejű műtéti megoldását tervezték az alperesi kórházban, mindkettőt laparoszkópos-endoszkópos úton, előbbit ún. Juras-módszerrel. Ennek lényege szerint a gyomor hátsó fala és az álcysta fala között összeköttetést létesítettek volna, és ezen keresztül a váladékot levezetik, az álcysta összeesik. A beteget a kórisméről, valamint az elvégezni kívánt beavatkozás mibenlétéről tájékoztatták, de az álcysta műtéti megoldása kapcsán a beavatkozás lehetséges kockázatairól nem.

A 2011. január hó 28. napján elvégzett ún. primer műtét valóban laparoszkópos műtétként indult, azonban az operatőr észlelte, hogy az álcysta falán ellenállásba ütközik, az meszes, ezért nyitott hasi műtétre tértek át. Ekkor már látta az operatőr, hogy az álcysta fala olyannyira meszes, elcsontosodott, hogy az nem varrható, így a tervezett beavatkozás, valamint az ilyen helyzetek megoldására bevett műtéti technikák nem alkalmazhatók. Ekkor még megvolt a lehetőség arra a beteg életének veszélyeztetése nélkül, hogy az epehólyag-kövesség megoldásán túl egyéb beavatkozást ne végezzenek, a műtétet befejezzék. Erre azonban nem került sor, ehelyett a műtét nagymértékű kiterjesztése történt, melyhez néhai beleegyezését nem kérték. A ténylegesen elvégzett operáció legjelentősebb szövődménye a keringést megingató vérzés. A közel nyolc órás műtét célja az álcysta kivétele volt, azonban több oldalról bekövetkező vérzések léptek fel. A műtét során a vérzést sikerült megállítani, a pancreas és az álcysta eltávolítására került sor a pancreas fejének kivételével. A műtétet szakszerűen, az alkalmazott műtéti megoldásnak megfelelően végezték el az operáló orvosok. Néhai az operációt túlélte, állapota stabilizálása céljából a kórház intenzív terápiás osztályára került, ahonnan 2011. február hó 1. napján került vissza a sebészeti osztályra.

2011. február hó 6. napján került sor néhai második műtétjére epecsorgás miatt. A műtét során a sérülést elvarrták, az epeszivárgás megszűnt. 2011. február hó 24. napján a hasűri draincső rövidítését követően epés váladékozás, majd vérzés, hirtelen vérnyomásesés lépett fel, vérzéses shock tüneteit észlelték. 2011. február hó 25. napján a keringést megingató vérzés miatt végeztek műtétet néhain. A műtét során a vérzés megszüntetése volt a cél, az operáció során eltávolították a hasnyálmirigy fejét, valamint a duodenum (patkóbél) egy részét is. A műtétet követően a vérzés továbbra is folytatódott a behelyezett drain-en keresztül. Néhai 2011. február hó 25. napján alperes intenzív terápiás osztályán elhalálozott, halálának közvetlen oka szívmegállás, közvetve a komlex véralvadási zavar indukálta, a többszörös hasi műtétet követően fellépett kiterjedt belszervi vérzés vezetett az exitushoz.

Felperesek keresettel kérték egyrészt megállapítani, hogy alperes megsértette felperesek teljes, egész és egészséges családban éléshez fűződő személyiségi jogát, másrészt kérték kötelezni alperest nem vagyoni kártérítés megfizetésére I. r. felperes esetében hatmillió, II. és III. r. felperesek esetében egyaránt személyenként hárommillió forint összegben, továbbá I. r. felperes kettőmillió forint egyösszegű vagyoni kártérítést, és 2013. december hó 1. napjától kezdődően havi ötvenezer forint járadékigényt is érvényesített. Végső formában előadott hivatkozásuk szerint alperes néhait nem tájékoztatta az ún. primer műtét lehetséges kockázatairól, nem kérte beleegyezését a primer műtét jelentős mértékű, és a tervezettnél jóval nagyobb kockázatú kiterjesztéséhez, továbbá nem vette figyelembe a kockázat-haszon elvét akkor, amikor a műtét kiterjesztése és a perbeli álcysta eltávolítása mellett döntött.