BH 2021.4.121 Közbeszerzési ügyben az árazott költségvetés elemeivel szembeni, dokumentációban foglalt elvárásoknak való együttes megfelelés kétségessége esetén a hiánypótlás és a felvilágosításkérés az ajánlatkérő kötelezettsége a törvényi korlátok mellett. Nem tisztázott kérdések esetén az ajánlat elfogadhatóságáról elsőként a bíróság nem foglalhat állást. A Kbt. 25. §-a körében jogsértést egy versenyt sértő helyzet lehetőségére alapítani nem lehet, a becsült értékhez közel eső egyösszegű ajánlati ár - a tervezői és az ajánlatbeli költségvetési tételek egyezősége hiányában - önmagában tényleges, már bekövetkezett összeférhetetlenséget nem bizonyít, ezért a Kbt. 25. § (8) bekezdése nem alkalmazható [2015. évi CXLIII. tv. (Kbt.) 25. §, 71. § (1) bekezdés].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék K.700554/2019/13., Kúria Kf.40222/2020/7. (*BH 2021.4.121*)

***********

A fellebbezés alapjául szolgáló ügy tényállása

[1] A felperesi ajánlatkérő a 2019. április 27. napján megküldött ajánlattételi felhívásával a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Harmadik Része szerinti közbeszerzési eljárást indított a Kbt. 115. § (1) bekezdése alapján "Külterületi utak fejlesztése Tápiószentmártonban" építési beruházás tárgyában (EKR 000506342019). A felhívás II.2.11) pontja szerint a közbeszerzés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos volt.

[2] Az ajánlattételi felhívásban a közbeszerzés mennyiségét a felperes a következőképpen szerepeltette: Albertirsai útburkolat felújításának II. üteme.

[3] Az irányadó mennyiség megegyezik a tervezői költségvetésben foglaltakkal, amelyet a felperes 2018. december hónapban készíttetett és a közbeszerzési eljárás becsült értékét is ez alapján állapította meg 87 364 058 forintban; a becsült értéket az ajánlattételi felhívásban nem ismertette. Előírta a felhívásban (3.11. pont), hogy "az ajánlati ár a teljes beruházásra vonatkozó egyösszegű átalányár kell, hogy legyen, a teljesítés időpontjára prognosztizálva."

[4] A tervezői költségvetés (mely csak a felperesnek állt rendelkezésére) a fentiek szerint a közbeszerzés mennyiségének megfeleltethető, összesen 15 tételt tartalmazta. Az egyes tételek mellett - az adott tétel mennyiségét, mértékegységét is feltüntetve - megjelölte az Építési Normagyűjtemény (a Magyar Államkincstár honlapján elérhető, az építőipar valamennyi szereplője által használt és általánosan elfogadott adatbázis, a továbbiakban: ÉNGY) szerinti referenciaárat (valamennyi tételnél tehát az MVH kódhoz tartozó 2016-2 változatú referenciaár szerepelt). Megjelölésre került a referenciaár kerekítésével képzett "egységár" összeg, valamint a tétel mennyiségének a figyelembevételével egy-egy "költség" összeg.

[5] A felperes a közbeszerzési eljárás során az ajánlattal szemben elvárt előírásai között - a közbeszerzési dokumentáció részeként - rendelkezésre bocsátotta az árazatlan költségvetést; abban ugyanazt a 15 tételt adta meg - a fenti anyagneveket is ideértve -, mint amelyek a tervezői költségvetés tételei voltak (valamennyi tételnél szerepelt az MVH kód). Alaki szempontból ugyanakkor az árazatlan költségvetés az egyes tételeknél az "egységár anyag (Ft)" és az "egységár díj (Ft)" szerinti bontást, valamint az "összesen anyag (Ft)" és az "összesen díj (Ft)" elnevezésű megosztást alkalmazta.

[7] Az ajánlattételi határidőre két gazdasági szereplő tett ajánlatot, az egyik ajánlatot érvénytelenné nyilvánította a felperes, míg a másik ajánlat lett a nyertes ajánlat, amely a G. Kft. (a továbbiakban: G. Kft. vagy nyertes ajánlattevő) ajánlata volt. A nyertes ajánlat nettó ajánlati ára 87 364 056 forint volt a bontási jegyzőkönyv szerint, és e dokumentum azt is tartalmazta, hogy a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege nettó 87 364 058 forint.

[8] A nyertes ajánlatban az árazott költségvetés 15 tétele közül a 1-7. és a 9-10. tételeknél az "egységár anyag (Ft)" és az "összesen anyag (Ft)" adatainál 0 forint került feltüntetésre, és az "egységár díj (Ft)" és az összesen díj (Ft)" adatai kerültek beárazásra. Ezen tételeknél tehát csak az "egységár díj (Ft)" és az "összesen díj (Ft)" rovatban szerepeltetett forintösszegeket a nyertes ajánlattevő. A 8., 11., 12., 13., 14. és 15. tételek esetében ugyanakkor mind az "egységár anyag (Ft)" és az "összesen anyag (Ft)" adatoknál, mind az "egységár díj (Ft)" és az összesen díj (Ft)" adatoknál jelölt meg összegeket az ajánlat.

[9] A közbeszerzési eljárás kapcsán a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága (a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) utóellenőrzést, később szabálytalansági eljárást indított, majd 2019. október 9. napján jogorvoslati eljárást kezdeményezett az alperesnél három kezdeményezési elem vonatkozásában. Az első kezdeményezési elemben sérelmezte, hogy a felperes azzal, hogy a "nullás" megajánlások ellenére nem bocsátott ki hiánypótlási felhívást, nem nyilvánította érvénytelenné a nyertes ajánlattevő ajánlatát, majd eredménytelenné az eljárást, továbbá amiért olyan gazdasági szereplővel kötött szerződést, amelynek az ajánlata nem felelt meg a jogszabályi rendelkezéseknek, megsértette a Kbt. 71. § (1) bekezdését, a 73. § (1) bekezdés e) pontját, a 75. § (1) bekezdés b) pontját és a 2. § (4) bekezdését. A második kezdeményezési elemben azt kifogásolta, hogy a közbeszerzési eljárás nem került olyan, megfelelő alapossággal előkészítésre, hogy a gazdasági szereplők képesek legyenek műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni, mert a tervezői költségbecslésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy az egyes tételekhez kapcsolódik-e anyagköltség. Az egységárak nem kerültek bontásra anyagköltség és munkadíj tételekre, így nem ismert a tényleges becsült érték, s ezért nem állapítható meg annak megfelelősége sem. A hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint a felperes ezzel megsértette a Kbt. 28. § (1) bekezdését, az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 13. § (1) bekezdését, továbbá az 1. melléklet 1.3. pontját. A harmadik kezdeményezési elem szerint azt sérelmezte, miszerint a nyertes ajánlattevő ármegajánlása mindössze nettó 2 forinttal tért el a tervezői költségvetés főösszesítőjében szereplő összegtől, nem zárható ki a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt alapelv, valamint a 25. § szerinti összeférhetetlenségi szabályok megsértése, ezért a kérdés tisztázása érdekében hiánypótlási felhívást kellett volna kibocsátani, illetve felvilágosítást kellett volna kérni. A felperes - azáltal, hogy a kis eltérés miatt nem kért felvilágosítást, nem nyilvánította érvénytelenné a nyertes ajánlattevő ajánlatát, nem nyilvánította eredménytelenné az eljárást, és szerződést kötött az érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevővel - megsértette a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt alapelvét, a 25. § (1) bekezdését, a 71. § (1) bekezdését, a 73. § (1) bekezdés e) pontját, a 75. § (1) bekezdés b) pontját és a 2. § (4) bekezdését.