BH 2019.10.285 A helyi önkormányzati rendeletben foglaltak a képviselő-testületet is kötik. Az SZMSZ-ben ülésszünetként jelzett időszakra - amennyiben az SZMSZ ezt nem engedi meg - rendes ülés nem hívható össze [2010. évi CXXX. tv. 8. § (1) bek., 23. § (2) bek.]

Pertörténet:

Kúria Köf.5009/2019/4. (*BH 2019.10.285*), 3369/2019. (XII. 16.) AB végzés

***********

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Aba Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2018. július 10-én rendes ülést tartott, melyen - egyebek mellett - elfogadta a közútkezelői hatáskörök átruházásáról szóló 7/2018. (VII. 12.) számú önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: Ör.). Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2017. (V. 31.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: SZMSZ) 16. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület rendes üléseinek időpontját a képviselő-testület 2018. évi munkatervének elfogadásról szóló 50/2018. (V. 30.) határozata (a továbbiakban: Munkaterv) tartalmazza. Az SZMSZ 16. § (4) bekezdése szerint a képviselő-testület az év júliusára és augusztusára nem tervez rendes ülést, ülésszünetet tart. Ennek megfelelően a Munkaterv sem tervezett 2018. július és augusztus hónapokra rendes ülést. A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása során megállapította, hogy - a fentiekre tekintettel - a képviselő-testület rendes ülésének összehívására, valamint az ülés napirendjének elfogadására, az SZMSZ hivatkozott rendelkezésébe, a Munkatervbe, illetve az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdésébe, T) cikk (2) bekezdésébe, 32. cikk (3) bekezdésébe továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (2) bekezdésébe, 44. §-ába, 45. §-ába, 48. § (1) bekezdésébe, 52. § (1) bekezdés e) pontjába és az 53. § (1) bekezdésébe ütköző módon került sor. A Kormányhivatal törvényességi felhívásával a képviselő-testület nem értett egyet. Az ismételt törvényességi felhívást követően a képviselő-testület 2019. február 15-én megtartott ülésén újra úgy döntött, hogy nem ért egyet a törvényességi felhívással, a 27/2019. (II. 15.) határozatával ismételten elfogadta és megerősítette a képviselő-testület 2018. július 10. napi rendes ülésének napirendjéről szóló határozatát, továbbá a 63/2019. (II. 15.) határozatában döntött arról, hogy ismételten elfogadja és megerősíti az Ör.-t.

Az indítvány és az érintett önkormányzat védirata

[2] Mivel az ismételt törvényességi felhívás is eredménytelennek bizonyult, a Kormányhivatal az Mötv. 136. § (2) bekezdésében foglalt lehetőségével élve a Kúriához fordult, kezdeményezte az Ör. törvényességi vizsgálatát és megsemmisítését.

[3] A Kormányhivatal a törvényességi felhívásban megjelölt jogszabályhelyeken kívül az Alaptörvény 32. cikkében foglaltakra, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (4) bekezdésére, illetve a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) 52-58/A. §-aira és 100-125. §-aira hivatkozva kifejtette, hogy az önkormányzati rendelet kizárólag önkormányzati rendelettel módosítható, illetve jogszabálysértő önkormányzati rendelet önkormányzati határozattal történő megerősítése, ismételt elfogadása a hatályos jogszabályi környezet alapján nem lehetséges. Álláspontja szerint az Ör. egy későbbi határozattal történő megerősítése nem eredményezi a rendelet közjogi érvényességét, tekintettel arra, hogy a nevezett rendeletet a jogalkotási eljárás szabályainak betartásával, ismételten meg kellett volna alkotni.

[4] A Kormányhivatal fenntartotta a törvényességi felhívásban kifejtett álláspontját, amely szerint a 2018. július 10-ére összehívott rendes ülés az alábbiak szerint ellentétes a törvényességi felhívásban megjelölt jogszabályokkal: A Munkaterv - az SZMSZ 16. § (4) bekezdésében július és augusztus hónapra ülésszünetet megállapító rendelkezéseinek megfelelően - az év júliusára és augusztusára nem tartalmaz rendes ülés tartására vonatkozó időpontot. Ebből következően és az SZMSZ 20. § (1) bekezdésére figyelemmel a képviselő-testület szükség esetén csak és kizárólag rendkívüli ülést tarthat. A Kormányhivatal megítélése szerint - amennyiben ebben az időszakban rendes ülés megtartásra kerül sor - az ülésen hozott valamennyi döntés jogszabálysértő, mert a döntéshozatali eljárás során sérülnek az eljárás garanciális szabályai (képviselői jogok és kötelezettségek gyakorlása). Mindez a megalkotott jogszabályok közjogi érvénytelenségét is maga után vonja. Nem jelent e szabályok alóli "mentességet" az a tény sem, hogy a képviselő-testület július 10-én a Munkatervben június hónapra meghatározott napirendeket tárgyalta, minthogy a júniusi ülés időpontja "csúszott át július hónapra."

[5] A Kormányhivatal sérelmezte azt is, hogy a képviselő-testület az Mötv. 134. §-ába ütköző módon nem a törvényességi felhívásban foglaltakat vizsgálta meg, hanem kizárólag a törvényességi felhívás alapján készült előterjesztésben foglaltakat tárgyalta meg az ülésen, a törvényességi felhívás nem képezte sem az előterjesztés, sem a jegyzőkönyv mellékletét.

[6] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján a 42. § (1) bekezdése értelmében hívta fel az érintett önkormányzatot az indítványra vonatkozó nyilatkozata előterjesztésére. Az önkormányzat védiratában előadta, hogy sem jogszabály, sem az SZMSZ explicite nem mondja ki, hogy a képviselő-testület július és augusztus hónapokban nem tarthat rendes ülést. Az SZMSZ szövege szerint a testület nem "tervez" ülést tartani, jelen esetben a tervezettel ellentétben mégis rendes ülést tartott, melyre a jogszabály és az SZMSZ alapján lehetősége van. Az Mötv. 9. §-ára hivatkozva előadta, hogy az önkormányzat rendeletalkotási jogát jóhiszeműen, a köz érdekben gyakorolta, azzal a céllal, hogy a helyi közösség javát szolgálja.

[7] A Kormányhivatal azon felvetésére, mely szerint a testületi ülésen nem ismerhették meg a törvényességi felügyelet teljes szövegét, az önkormányzat arra hivatkozott, hogy a helyi önkormányzat törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.) Kormányrendelet 7. §-a nem kötelezi a polgármestert arra, hogy szó szerint ismertesse a felhívást, csupán annak tartalmáról kell a képviselő-testületet tájékoztatni.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[8] Az indítvány megalapozott.

[9] A Kormányhivatal indítványa szerint a jogszabálysértő módon, nem megfelelő időpontra összehívott rendes képviselő-testületi ülésen nem volt szabályszerűen megalkotható a vitatott Ör.

[10] 1. A Kúriának először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az SZMSZ rendelkezéseibe ütközően összehívott képviselő-testületi ülésnek minősül-e az SZMSZ által "ülésszünet"-nek nyilvánított időszakban összehívott rendes ülés. Az ülésszünetről jogszabály, a testület által alkotott SZMSZ 16. § (4) bekezdése rendelkezik. E szerint a képviselő-testület az év júliusára és augusztusára rendes ülést nem tervez, ülésszünetet tart.