A Nyíregyházi Törvényszék P.21476/2015/13. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 239. §, 2014. évi XL. törvény (DH2. törvény) 37. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Petrov Ágnes

Nyíregyházi Törvényszék

12.P. 21.476/2015/13. szám

A törvényszék a Dr. Oláh Jenő ügyvéd által képviselt f e l p e r e s n e k - a Pintér és Szabó Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Szabó Tamás ügyvéd, által képviselt I. rendű és a személyesen eljárt II. rendű, III. rendű és IV. rendű a l p e r e s ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása és járulékai iránt indított perében az alulírott napon meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A törvényszék a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg I. rendű alperesnek 15 napon belül 254.000 Ft (kettőszázötvennégyezer) 27 % ÁFA-t is magába foglaló perköltséget, az államnak az illetékhatóság külön felhívására 240.000 Ft (kettőszáznegyvenezer) eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a Debreceni Ítélőtáblához címezve a Nyíregyházi Törvényszéken kell írásban 6 példányban benyújtani.

A fellebbezést a Debreceni Ítélőtábla tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha ezt az érdekeltek a fellebbezési határidőben közösen kérik, vagy ha csak a kamatot, a perköltséget, a feljegyzett illetéket, az állam által előlegezett költséget, az előzetes végrehajthatóságot, a teljesítési határidőt, a részletfizetést, vagy a határozat indokolását érintő fellebbezésnek tárgyaláson való elbírálását az érdekeltek egyike sem kéri.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

INDOKOLÁS

A törvényszék a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg,

A felperes 2008. évben személyi kölcsönt szeretett volna igénybe venni. Mivel munkaviszonya nem volt, célja olyan hitel felvétele volt, amelyhez jövedelemigazolás nem szükséges. Előzetes tájékozódást követően a felperes és családja II., III., IV. rendű alperesek az I. rendű alperes által nyújtott jövedelemigazolás nélküli jelzálogkölcsön mellett döntöttek, ezért 2008. június 09. napján a felperes igénylőlapot töltött ki és adott be I. rendű alperesnek, amelyben 7.000.000 Ft-nak megfelelő svájci frank alapú hitelkérelmet nyújtott be Raiffeisen személyi kölcsön ingatlanfedezettel hitelre. A fedezetként felajánlott ingatlan a II. és III. rendű alperesek tulajdonában lévő, a felperes és IV. rendű alperes haszonélvezeti jogával terhelt ni X/1 hrsz-ú ingatlan volt.

A hitelbírálatot követően a szerződéskötésre 2008. július 04. napján került sor. Ekkor a felperes és I. rendű alperes között jövedelemigazolás nélküli jelzálogkölcsön szerződés jött létre, amelyben I. rendű alperes 28.054,43 CHF összegű kölcsönt nyújtott a felperesnek 240 hónapos futamidőre. Tartalmazta a szerződés a deviza átváltás árfolyamát, a kölcsön forintösszegét (4.000.000 Ft), a futamidőt, a folyósítás időpontját, a havi törlesztő részletek számát, a törlesztés kezdő időpontját és lejártát, valamint a hitelbírálati és fedezetellenőrzési díj összegét svájci frankban és forintban meghatározva. A havi törlesztő részlet összegét 199,21 CHF-t alapul véve 146,76 Ft/CHF átváltási árfolyam figyelembevételével 29.236 Ft-ban határozták meg, míg a kezelési költséget 28,05 CHF alapján 146,76 Ft/CHF átváltási árfolyam mellett 4.117 Ft-ban. A kölcsön évi kamatlábának összege a szerződés szerint 5,89 % volt, a teljes hiteldíj mutató évi 9,43 %.

A szerződés V.4. pontja tartalmazta, hogy a havi törlesztő részlet esedékességének a napján a lakossági ügyfelekre érvényes a havi törlesztő részlet esedékességét kettő munkanappal megelőzően az esedékesség napjára a bank által a lakossági deviza alapú hitelügyletekre vonatkozóan külön meghatározott Ft/CHF deviza eladási árfolyam alapján a bank a havi törlesztő részlet és kezelési költség forintban kifejezett összegét svájci frankra váltja át. A bank a havi törlesztő részlet svájci frank összege és a kölcsönszerződés II. pontjában, valamint a V.5. pont alapján az értesítő levélben svájci frank pénznemben rögzített havi törlesztő részlet összege közötti különbözetet a Ft/CHF árfolyam változásának megfelelően az adós bankkal szemben fennálló tőketartozása terhére vagy javára számolja el.

A szerződés V.5. pontjában azt szabályozták, hogy a kamatperiódusok leteltét követően az időközi árfolyamváltozást a bank milyen módon számolja el és közli a szerződő féllel.

A V.6. pont azt tartalmazta, hogy a kölcsön futamideje alatt utoljára esedékes havi törlesztő részlet elszámolása milyen módon történik. E szerint, ha az V.4. pontban meghatározott Ft/CHF deviza vételi árfolyam szerinti különbözetet a tőketartozás javára kell elszámolni, úgy az ellenértéket az adós a bank számláján jóváírja, ha a tőketartozás terhére kell átszámolni, úgy ezzel az összeggel az adós bankszámláját megterheli.

Az V.7. pontban a felperes, mint adós hozzájárult ahhoz, hogy a bank az adott havi törlesztő részlet esedékességét követő 15 napon belül az értesítése mellett, a forintban meghatározott havi törlesztési módot egyoldalúan megváltoztassa oly módon, hogy az értesítést követően a bank kizárólag az értesítő levélben svájci frank pénznemben rögzített havi törlesztést fogadja el azzal, hogy ez esetben az értesítést követően az adós öt banki munkanapon belül a banknál svájci frankban vezetett bankszámlát nyit.

A szerződés V.8. pontja azt tartalmazta, hogy a bank jogosult a kamatperiódus forduló napján az adós devizában fennálló kölcsöntartozását forintra átváltani, ezt követően az adós teljes kölcsöntartozását forintban tartja nyilván, az adós pedig jogosult kezdeményezni a kölcsön forintra történő átváltását.

A szerződés V.12. pontja az adós javára a kölcsön teljes, vagy részleges előtörlesztésének lehetőségét tartalmazza azzal, hogy előtörlesztés esetén annak összegét a havi törlesztő részlet esedékességének napján számolja el a svájci frank pénznemben fennálló tartozás csökkentésére. A bank az előtörlesztés összegét az esedékesség napjára a bank által a lakossági ügyfelekre meghatározott Ft/CHF deviza eladási árfolyam alapján automatikusan svájci frankra váltja át és számolja el a fennálló tartozás csökkentésére. A bank a teljes előtörlesztés elszámolását kizárólag abban az esetben teljesíti, amennyiben a havi törlesztő részlet esedékességének a napján az átváltást követően az előtörlesztett összeg eléri az adós kölcsönszerződésből eredő, a kölcsön deviza nemében fennálló tőketartozásának az összegét. A szerződés ezen pontja szerint továbbá az adós felhatalmazza arra a bankot, hogy a bankszámláját külön értesítése nélkül, automatikusan megterhelje a mindenkori kondíciós listával meghatározott konverziós díj összegével.

A kölcsönszerződés VIII.6. pontjában az adós kijelentette, hogy a kölcsönszerződéssel kapcsolatos tájékoztatást a szükséges és elégséges mértékben a banktól megkapta, tisztában van az ügylet esetleges kockázataival, így különösen azzal, hogy az adott deviza a magyar forinttal szembeni árfolyam alakulása a kölcsön forintban történő visszafizetésének terheit egyaránt növelheti és csökkentheti. Az adós az esetleges árfolyamveszteséget is figyelembe véve képes a fizetési kötelezettségeinek maradéktalan és pontos teljesítésére. Az adós elfogadja, hogy a fentiek tekintetében a bankkal szemben sem most, sem a jövőben semmiféle igény támasztására nem jogosult.