A Debreceni Ítélőtábla Pf.20338/2016/7. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 217. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 239. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Bakó Pál, Csikiné dr. Gyuranecz Márta, Pribula László

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.338/2016/7. szám

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Oláh Jenő ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, a dr. Szabó Tamás ügyvéd ügyintézése mellett a Pintér és Szabó Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű, a személyesen eljárt II.rendű alperes neve (címe) II. rendű, III.rendű alperes neve (címe) III. rendű és IV. rendű felperes neve (címe) IV. rendű alperesekkel szemben szerződés érvénytelensége miatt indított perében a Nyíregyházi Törvényszék 12.P. 21.476/2015/13. számú ítélete ellen a felperes részéről 14. sorszám alatt előterjesztett és a Pf.4. sorszám alatt kiegészített fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. rendű alperesnek 63 500 (hatvanháromezer-ötszáz) Ft másodfokú perköltséget, és térítsen meg az államnak - az illetékes állami adóhatóság felhívására az abban foglalt módon és határidőn belül - 320 000 (háromszázhúszezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

A felperes 2008. évben személyi kölcsönt szeretett volna igénybe venni. Mivel munkaviszonya nem volt, célja olyan kölcsön felvétele volt, amelyhez jövedelemigazolás nem szükséges. Előzetes tájékozódást követően a felperes és családja - a II-IV. rendű alperesek - az I. rendű alperes által nyújtott jövedelemigazolás nélküli jelzálogkölcsön mellett döntöttek, ezért 2008. június 9. napján a felperes igénylőlapot töltött ki és adott be I. rendű alperesnek 4 000 000 Ft-nak megfelelő svájci frank alapú kölcsönre ingatlanfedezet mellett. A fedezetként felajánlott ingatlan a II. és a III. rendű alperesek tulajdonában lévő, a felperes és a IV. rendű alperes haszonélvezeti jogával terhelt n-i ..... hrsz. alatti ingatlan volt.

A hitelbírálatot követően a szerződéskötésre 2008. július 4. napján került sor. Ekkor a felperes és az I. rendű alperes között jövedelemigazolás nélküli jelzálogkölcsön szerződés jött létre, amelyben az I. rendű alperes 28 054,43 CHF összegű kölcsönt nyújtott a felperesnek 240 hónapos futamidőre. Tartalmazta a szerződés a deviza átváltás árfolyamát, a kölcsön forintösszegét (4 000 000 Ft), a futamidőt, a folyósítás időpontját, a havi törlesztő részletek számát, a törlesztés kezdő időpontját és lejártát, valamint a hitelbírálati és fedezetellenőrzési díj összegét svájci frankban és forintban meghatározva. A havi törlesztő részlet összegét 199,21 CHF-t alapul véve, 146,76 Ft/CHF átváltási árfolyam figyelembevételével 29 236 Ft-ban határozták meg, míg a kezelési költséget 28,05 CHF alapján 146,76 Ft/CHF átváltási árfolyam mellett 4117 Ft-ban. A kölcsön évi kamatlábának összege a szerződés szerint 5,89 % volt, a teljes hiteldíjmutató évi 9,43 %.

A szerződés V.4. pontja tartalmazta, hogy a havi törlesztő részlet esedékességének a napján a lakossági ügyfelekre érvényes, a havi törlesztő részlet esedékességét kettő munkanappal megelőzően az esedékesség napjára a bank által a lakossági deviza alapú hitelügyletekre vonatkozóan külön meghatározott Ft/CHF deviza eladási árfolyam alapján a bank a havi törlesztő részlet és kezelési költség forintban kifejezett összegét svájci frankra váltja át. A bank a havi törlesztő részlet svájci frank összege és a kölcsönszerződés II. pontjában, valamint a V.5. pontja alapján az értesítő levélben svájci frank pénznemben rögzített havi törlesztő részlet összege közötti különbözetet a Ft/CHF árfolyam változásának megfelelően az adós bankkal szemben fennálló tőketartozása terhére vagy javára számolja el. A szerződés V.5. pontjában szabályozták, hogy a kamatperiódusok leteltét követően az időközi árfolyamváltozást a bank milyen módon számolja el és közli a szerződő féllel. A V.6. pont tartalmazta, hogy a kölcsön futamideje alatt utoljára esedékes havi törlesztő részlet elszámolása milyen módon történik. E szerint, ha az V.4. pontban meghatározott Ft/CHF deviza vételi árfolyam szerinti különbözetet a tőketartozás javára kell elszámolni, úgy az ellenértéket az adós a bank számláján jóváírja, ha a tőketartozás terhére kell átszámolni, úgy ezzel az összeggel az adós bankszámláját megterheli.

Az V.7. pontban a felperes, mint adós hozzájárult ahhoz, hogy a bank az adott havi törlesztő részlet esedékességét követő 15 napon belül az értesítése mellett, a forintban meghatározott havi törlesztési módot egyoldalúan megváltoztassa oly módon, hogy az értesítést követően a bank kizárólag az értesítő levélben svájci frank pénznemben rögzített havi törlesztést fogadja el azzal, hogy ez esetben az értesítést követően az adós öt banki munkanapon belül a banknál svájci frankban vezetett bankszámlát nyit. A szerződés V.8. pontja tartalmazta, hogy a bank jogosult a kamatperiódus fordulónapján az adós devizában fennálló kölcsöntartozását forintra átváltani, ezt követően az adós teljes kölcsöntartozását forintban tartja nyilván, az adós pedig jogosult kezdeményezni a kölcsön forintra történő átváltását. A szerződés V.12. pontja az adós javára a kölcsön teljes, vagy részleges előtörlesztésének lehetőségét tartalmazza azzal, hogy előtörlesztés esetén annak összegét a havi törlesztő részlet esedékességének napján számolja el a svájci frank pénznemben fennálló tartozás csökkentésére. A bank az előtörlesztés összegét az esedékesség napjára a bank által a lakossági ügyfelekre meghatározott Ft/CHF deviza eladási árfolyam alapján automatikusan svájci frankra váltja át és számolja el a fennálló tartozás csökkentésére. A bank a teljes előtörlesztés elszámolását kizárólag abban az esetben teljesíti, amennyiben a havi törlesztő részlet esedékességének a napján az átváltást követően az előtörlesztett összeg eléri az adós kölcsönszerződésből eredő, a kölcsön devizanemében fennálló tőketartozásának az összegét. A szerződés ezen pontja szerint továbbá az adós felhatalmazza arra a bankot, hogy a bankszámláját külön értesítése nélkül, automatikusan megterhelje a mindenkori kondíciós listával meghatározott konverziós díj összegével.

A kölcsönszerződés VIII.6. pontjában az adós kijelentette, hogy a kölcsönszerződéssel kapcsolatos tájékoztatást a szükséges és elégséges mértékben a banktól megkapta, tisztában van az ügylet esetleges kockázataival, így különösen azzal, hogy az adott deviza árfolyamának a magyar forinttal szembeni alakulása a kölcsön forintban történő visszafizetésének terheit egyaránt növelheti és csökkentheti. Az adós az esetleges árfolyamveszteséget is figyelembe véve képes a fizetési kötelezettségeinek maradéktalan és pontos teljesítésére. Az adós elfogadja, hogy a fentiek tekintetében a bankkal szemben sem most, sem a jövőben semmiféle igény támasztására nem jogosult.