A Székesfehérvári Törvényszék P.22098/2007/8. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 305. §, 318. §, 629. §, 636. §, 641. §, 656. §, 659. §, 665. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 3. §] Bíró: Kaló Zsuzsanna

Fejér Megyei Bíróság

12.P.22.098/2007/9. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fejér Megyei Bíróság a dr. Kovács László ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek, - a dr. Turai-Kis Julianna által képviselt alperes neve alperes ellen kártérítés és jár. megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 200.000,- (kettőszáz-ezer) Ft perköltséget.

A le nem rótt kereseti illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Fejér Megyei Bíróságnál írásban, 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A megyei bíróság tájékoztatja a peres feleket, ha a fellebbező a fellebbezésében tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az a perköltség fizetési kötelezettség, annak teljesítési határideje, vagy az ítélet indokolása ellen irányul. A másodfokú bíróság a fellebbezést akkor is tárgyaláson kívül bírálja el, ha azt a peres felek a fellebbezési határidőben közösen kérik. Minden egyéb esetben a fellebbezés tárgyaláson kerül elbírálásra.

I n d o k o l á s

A megyei bíróság a peres felek előadása, a Fejér Megyei Bíróság 3..... és .... számú eljárás iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes 2000-ben Sz-ron egy élelmiszerboltban dolgozott eladóként, itt ismerkedett meg az akkor 80 év körüli H.I-, aki A-ból települt vissza Magyarországra.

A felperes ebben az időszakban havi 40-60.000,-Ft-os jövedelemmel rendelkezett, egyedül nevelte 11 éves gyermekét, aki javára a bíróság havi 12.000,-Ft gyermektartásdíjat állapított meg. Egy ideig albérletben lakott, havi 40.000,-Ft bérleti díjat fizetett, majd később édesanyja lakásába költözött, ahol lakhatásáért terítést nem kellett fizetnie.

H.I., akinek havonta 100.000,-Ft-ot meghaladó nyugellátást folyósítottak, egyedül élt a kizárólagos tulajdonát képező Sz-r, ... lakótelepi lakásában (sz-i...... hrsz-ú ingatlan). Szívesen ismerkedett fiatalabb hölgyekkel, így a felperessel is többször elbeszélgetett a boltban, sőt a szüleit is felkereste, majd a felperes édesapja 2001. októberében bekövetkezett halála után úgy döntött, újonnan szerzett ismerősével tartási szerződést köt.

A felperes és H.I. az ügyvédi tevékenységet folytató alperest 2001. december 10-én együtt kereste fel, akinek elmondták, tartási szerződést kívánnak kötni. Ennek keretében a felperes vállalja H.I. eltartását, aki ezért halálakor ráhagyja a sz-i...... hrsz-ú ingatlant.

Az alperes tartási szerződés elnevezésű iratot szerkesztett, amelyben a felperes vállalta, hogy H.I. haláláig természetben saját költségén eltartja, ápolásáról, napi háromszori étkezéséről, az ingatlana takarításáról, fűtéséről, a háztartási teendők ellátásáról gondoskodik, biztosítja az eltartott orvosi felügyeletét, gyógyszerekkel történő ellátását, szükség szerinti kórházi kezelését, elhalálozása esetén pedig illően eltemetteti. Rögzítették, hogy a felperest terheli az eltartott tulajdonát képező ingatlan fenntartási-, felújítási-, valamint használatával kapcsolatos közüzemi díjak, egyéb költségek és adó jellegű kiadások, s ezek együttes értéke havi 40.000,-Ft. Az eltartott hozzájárulását adta, hogy halála esetén a tulajdonát képező sz-i belterületi ingatlan a felperes tulajdonába kerüljön. A szerződés szerint a felperes a B. Banknál H.I. nevére nyitott folyószámla felett - az eltartó életében éppúgy, mint halála esetén - annak végrendeleti örököseként - jogosult volt rendelkezni.

A szerződést a felperes és H.I. aláírta, az alperes ellenjegyezte, szárazbélyegzővel ellátta, s bár az halál esetére tartalmazott rendelkezést, az aláírásnál tanúk alkalmazására, hogy azok igazolják a megállapodást a szerződő felek előttük írták alá, illetve aláírásukat előttük a magukénak ismerték el, nem került sor. A szerződést az ingatlan-nyilvántartáshoz se nyújtották be.

A szerződés ellenére H.I. eltartásáról maga gondoskodott, viselte lakása fenntartási és élelmezése költségeit. A felperes 2001. december elejétől az eltartott 2003. április 16-án bekövetkezett haláláig hetente 4-5 alkalommal napi 1-2 órát besegített a háztartás ellátásában, közreműködött a beteg, idős ember gyógyszereinek beszerzésében, magányának enyhítésében, s 2003. elején három alkalommal 100.000,-Ft-ot vett fel a számlájáról.

A felperes temettette el néhai H.I.t, melynek költsége 187.577,-Ft volt.

Néhai H.I. hagyatéki ügyében az eljárást ... közjegyző a 4818/Kjö/330/2003. szám alatt folytatta le, megállapította, a hagyatékhoz tartozik a sz-i...... hrsz-ú - 7.800.000,-Ft értékű - ingatlan, valamint a B. Banknál folyószámlán kezelt 224.920,-Ft, s törvényes öröklésre az elhalt leszármazói, az A-ban élő gyermekei jogosultak.

A hagyatéki eljárásban a felperes bejelentette, hogy az örökhagyóval tartási szerződést kötött, az alapján azonban tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzését még nem kérte. A közjegyző felhívta a felperest a tartási szerződésen alapuló tulajdoni igénye telekkönyvi rendezésére. A felperes az eljárást megindította, de H.I. törvényes örökösei ennek eredményét be sem várva, a Fejér Megyei Bíróság előtt .... szám alatt pert indítottak a felperes ellen, és annak megállapítását kérték, hogy az édesapjukkal kötött tartási szerződés alaki hiba miatt, mert azt nem két tanú együttes jelenlétében írták alá érvénytelen. Arra az esetre, ha ez nem lenne megállapítható a tartási szerződés érvénytelensége megállapítását arra hivatkozva is kérték, hogy az színlelt. Az érintettek jövedelmi és vagyoni viszonyaiból, a szerződéskötés körülményeiből álláspontjuk szerint ugyanis arra lehetett következtetni, hogy a szerződők szándéka nem tartási szolgáltatás nyújtására és elfogadására, hanem a törvényes örökösök kötelesrészi igénye érvényesítés meghiúsítására irányult, arra hogy az örökhagyó teljes vagyona ingyenesen kerüljön a felperes tulajdonába. Az érvénytelen megállapodásra tekintettel, pedig kérték annak megállapítását is, hogy a sz-i...... hrsz-ú ingatlannak és a bankszámlán kezelt pénzösszegnek - a törvényes örökösökként - egyenlő arányban tulajdonosai.

A másik perben a felperes a bankszámlán kezelt pénzösszeg tekintetében nem ellenezte a kereset teljesítését, de ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérte, és arra hivatkozott, nem öröklési, hanem tartási szerződést kötött, amelyben néhai H.I. halála csupán felfüggesztő feltétel volt. Arra az esetre, ha a megállapodás mégis érvénytelen lenne viszontkeresetet támasztott a tartási és temetési költségek megtérítésére.

A Fejér Megyei Bíróság ...... számú ítéletével megállapította, hogy a bankszámlán kezelt pénzösszeg örökösei H.I. leszármazói, ezt meghaladóan azonban a keresetet elutasította.

A törvényes örökösök fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla .... számú részítéletével a fellebbezett - keresetet elutasító - rendelkezést megváltoztatta, s megállapította, hogy H.I. és a felperes által 2001. december 10. napján kötött szerződés öröklési szerződés - a felek egymás közti viszonyában - érvénytelen. A felperest annak tűrésére kötelezte, hogy a sz-i...... hrsz-ú ingatlanra a törvényes örökösök tulajdonjogát bejegyezzék, ennek érdekében a földhivatalt megkereste, és kötelezte a felperest, hogy az ellenérdekű felek javára fizessen meg 1.500.000,-Ft első- és másodfokú perköltséget. A viszontkereset tekintetében az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.