12250/1948. (XII. 4.) Korm. rendelet

az üzlethelyiség bérletének a közület részéről történő rendkívüli felmondása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 3.270.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az. 1948. XXIV. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) A jelen rendelet alkalmazásában közület: az állam - ideértve a Magvar Államvasutakat is -, a törvényhatóság, a megyei város, a község, a köztestület, a közintézet vagy a valamelyikük kezelése alatt álló alapítvány, a Magyar Nemzeti Bank, a közüzem, az ipari központ, továbbá a nemzeti vállalat és az állami tulajdonban levő vagy állami rendelkezés, alatt álló egyéb vállalat (1948. XXXVII. tc. 1. §), valamint a Szakszervezeti Tanács, illetőleg a kötelékébe tartozó szakszervezet.

(2) Arra nézve, hogy a jelen rendelet alkalmazásában mely helyiség üzlethelyiség, az üzlethelyiség fogalmának a lakásügy ideiglenes rendezéséről szóló 60001948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 111. szám, 1051. lap) 1. §-ában foglalt meghatározása az irányadó.

2. § A jelen rendelet hatálybalépésétől az 1949. évi március hó 1. napjáig terjedő idő alatt a közület, mint bérbeadó az üzlethelyiségnek a jelen rendelet hatálybalépése elölt létrejött határozatlan időre szóló bérlétét - a 3. §-ban foglalt korlátok közt - rendkívüli felmondással bármikor megszüntetheti.

3. § (1) Ha mind a bérbeadó, mind a bérlő közület, a rendkívüli felmondásnak csak a bérlő felett felügyeletet gyakorló miniszter hozzájárulásával van helye.

(2) A 2. § alapján csak a keresőtevékenység tárgya szerint illetékes miniszter hozzájárulásával van helye rendkívüli felmondásnak:

a) arra az üzlethelyiségre nézve, amelyet a bérlő nem kizárólag iparengedélyhez, hanem más hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenység folytatásának céljára bérel;

b) a színházi vállalat (üzem) és a mozgófényképüzem, valamint a gyógyszertár céljára szolgáló helyiségre nézve.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt korlátozás nem vonatkozik olyan esetre, amikor a bérlő iparengedélyének vagy más hatósági engedélyének érvénye megszűnik. Ilyen esetben a rendkívüli felmondás gyakorlásának joga azzal a nappal áll be, amikor a bérlő iparengedélye vagy más hatósági engedélye érvényét veszti.

(4) Olyan bérlővel szemben, aki a háború által előidézett helyzet következtében megsérült üzlethelyiséget állított helyre és a helyreállítás költségeit a hatóság a 6250/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 141. szám, 1391. lap) alapján a bérlő részére megállapította, a 2. §-ban meghatározott rendkívüli felmondási jog gyakorlásának csak akkor van helye, ha a közület a hatóság állal megállapított helyreállítási költséget a bérlőnek megtérítette.

4. § Az üzlethelyiségek bérletéről és albérletérői szóló 4000/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 77. szám) 8. §-ának (7) bekezdésében és az ennek a rendeletnek módosítása és kiegészítése tárgyában kibocsátott 5000/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 80. szám, 783. lap) 16. §-ának (1) bekezdésében foglalt - az előnyben részesítendő igényjogosultakról szóló - rendelkezések akként módosíttatnák, hogy azt a bérlőt, akinek bérletét a közület a jelen rendelet alapján felmondotta, az igénybevett üzlethelyiség bérlőjének kijelölésénél minden más igényjogosult igénylővel szemben előnyben kell részesíteni. Az ilyen bérlőt pályázat mellőzésével kell az üzlethelyiség bérlőjéül kijelölni abban az esetben, ha ezt a pályázat közzététele előtt kéri.

5. § A jelen rendelet hatálybalépésétől az 1949. évi március hó 1. napjáig terjedő idő alatt a közület, mint bérlő az üzlethelyiségnek a jelen rendelet hatálybalépése elölt létrejön, akár határozott, akár határozatlan időre szóló bérletét rendkívüli felmondással bármikor megszüntetheti.

6. § A jelen rendeleten alapuló rendkívüli felmondás közlésének módja és hatálya tekintetében a 6000/1948. Korm. rendelet 2. íjának az írásbeli közlések módjáról és hatályáról szóló rendelkezései az irányadók; a 3. § (1) és (2) bekezdése esetén a közlésben az illetékes miniszter hozzájárulására is utalni kell. A felmondás következtében a bérlet a közlés hatályossá vallásától számított tizenötödik napon szűnik meg.

7. § (1) A jelen rendeleten alapuló rendkívüli felmondási jog gyakorlásából kifolyólag tényleges kár vagy elmaradt haszon címén sem a bérbeadó, sem a bérlő nem követelhet megtérítést.

(2) A bérlő - a 3. § (4) bekezdésének esetén kívül - az üzlethelyiség átalakításával, helyreállításával vagy az üzlethelyiségbe történt beruházásaival kapcsolatban az elvitelre vagy az érték megtérítésére vonatkozó jogát a rendkívüli felmondásnak a bérbeadó részéről történt gyakorlása esetében az általános szabályok szerint érvényesítheti.

8. § (1) A bérbeadó a 2. §-ban biztosított rendkívüli felmondási jogot a 6000/1948. Korm. rendelet 1. §-a utolsó bekezdésének a) és b) pontjában megbatározott helyiségek tekintetében is gyakorolhatja, feltéve, hogy a bérlő részére - a bérleménynek lakásul használt része helyett - más lakást ajánl fel. A lakásfelajánlási kötelezettség tekintetében a 6000/ 1948. Korm. rendelet 10. §-ának rendelkezései az irányadók.

(2) A 3. §-ban meghatározott korlátozások a jelen § esetében is irányadók.

9. § A jelen rendelet az 1948. évi december hó 15. napján lép hatályba; hatálybalépésével a 6300/1947. ME rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 113. szám, 1331. lap) 1. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

Budapest, 1948. évi november hó 20-án.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök