15310/1950. (IX. 3.) BkM rendelet
az 1950/51. évi borbeadási kötelezettség szabályozása tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 8.831.)
Tartalom
I. RÉSZ
A borbeadási kötelezettség megállapítása és nyilvántartása
1. § Borbeadásra kötelezettek
2. § A borbeadási kötelezettség
3. § A borbeadási kötelezettség mérséklése
4. § Nyilvántartó hatóság
5. § A borbeadási kötelezettség megállapítása és nyilvántartása
II. RÉSZ
A borbeadási kötelezettség teljesítése
6. § A teljesítés módjai
7. § Bor beadása
8. § Óbor beadása
9. § Borszőlő beadása
10. § A bor és borszőlő átvétele
11. § A teljesítés ideje
12. § A földadóra beadott bor beszámítása
13. § A teljesítés ellenőrzése
III. RÉSZ
Vegyes rendelkezések
14. § Átmeneti rendelkezések
15. § Büntető rendelkezések
16. § Hatályukat vesztő jogszabályok
A közellátás biztosításáról szóló 3440/1947. (III. 18.) ME rendeletben foglalt felhatalmazás alapján a következőiket rendelem:
I. RÉSZ
A borbeadási kötelezettség megállapítása és nyilvántartása
1. §
Borbeadásra kötelezettek
(1) Az 1950/51. gazdasági évben a jelen rendelet szerint borbeadásra köteles a gazdaságához tartozó szőlőterület után az a gazdálkodó,
a) akinek a gazdaságához tartozó összes mezőgazdasági művelés alatt álló földterület - a kertet (gyümölcsöst) négyszeres, a szőlőt ötszörös területtel számítva - a 25 kat. holdat, vagy annak kataszteri tiszta jövedelme a 350 aranykoronát (földadája az 1400 kg búzát) eléri vagy meghaladja;
b) akinek a tulajdonában - a kertet (gyümölcsöst) négyszeres, a szőlőt ötszörös területtel számítva - 25 kat. hold vagy ennél több mezőgazdasági művelés alatt álló földterület van, vagy aki olyan földterület tulajdonosa, amelynek kataszteri tiszta jövedelme a 360 aranykoronát (földadója az 1400 kg búzát) eléri vagy meghaladja, akkor is, ha a tulajdonát képező földterület egy részét haszonbérletbe adta;
c) akinek cséplőgépe, elemi vagy gépi erővel hajtott munkagéppel rendelkező ipari üzeme (malom, stb.) van, továbbá aki kereskedést vagy vendéglátóipart (kocsma, vendéglő, stb.) folytat, ha a gazdaságához tartozó összes mezőgazdasági művelés alatt álló földterület a 25 kat. holdat, vagy annak kataszteri tiszta jövedelme a 350 aranykoronát (földadója az 1400 kg búzát) nem is éri el;
d) aki mezőgazdaságfejlesztési járulék fizetésére köteles, ha nem is esik az a)-c) pontok hatálya alá.
(2) A gazdálkodó személyének megállapítása, továbbá a gazdaságához tartozó összes mezőgazdasági művelés alatt álló földterület és szőlőterület meghatározása tekintetében az 1950. évi gazdalajstrom adatai irányadók.
(3) A borbeadás alól mentesek:
a) az állami terménybegyűjtés alól mentes gazdaságok [142/1950. (V. 17.) MT rendelet 3. §];
b) közületek és az állami vállalatok;
c) a földművesszövetkezetek, az önálló termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok;
d) az a gazdálkodó, akinek szőlőterülete az 500 négyszögölet nem haladja meg.
2. §
A borbedási kötelezettség
(1) A borbeadásra köteles gazdálkodó a gazdaságához tartozó szőlőterület nagysága szerint az alábbi mennyiségű bort köteles beadni:
a) az első és második kat. hold szőlőterület után kat. holdanként 600 litert,
b) a harmadik, negyedik és ötödik kat. hold szőlőterület után kat. holdankint 700 litert,
c) a hatodik, hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik kat. hold szőlőterület után kat. holdankint 800 litert,
d) a tizedik kat. holdon felül minden kat. hold szőlőterület után kat. holdankint 900 litert.
(1. Példa: 3 kat. hald szőlőterület után a borbeadási kötelezettség 2x600+700=1900 liter.)
(2. Példa: 11 kat. hold szőlőterület után a borbeadási kötelezettség 2x600+3x700+5x800+1x900=8200 liter.)
(2) A borbeadási kötelezettség megállapításánál a nem egész holdnyi területekre eső beadási kötelezettséget úgy kell kiszámítani, hogy a 400 négyszögölnél nem nagyobb területrészt figyelmen kívül kell hagyni, a 400-1200 négyszögöl nagyságú területrészre a kat. holdankénti beadási kötelezettség felét, az 1200 négyszögölnél nagyobb területrészre pedig az egész holdra eső beadási kötelezettséget kell számítani.
3. §
A borbeadási kötelezettség mérséklése
(1) A borbeadási kötelezettség mérséklésének az alábbi esetekben van helye:
a) ha a gazdálkodó új telepítésű szőlője után 6 éves földadómentességben részesült;
b) ha a gazdálkodó a szőlőterülete után elemi kár címén földadóelengedésben részesült;
c) ha a gazdálkodó szőlőterülete egészben vagy részben csemegeszőlővel van beültetve.
(2) Földadómentesség esetében a borbeadási kötelezettségből le kell vonni azt a mennyiséget, amely a földadómentességben részesített szőlőterületre átlagosan esik. A földadómentességet az illetékes pénzügyi. hatóság vonatkozó véghatározatával kell igazolni.
(Példa: A 3 kat. hold szőlővel rendelkező gazdálkodó borbeadási kötelezettsége 2x600+700=1900 liter. Ha a gazdálkodó ebből 1 hold után hatéves földadómentességben részesült, ki kell számítani az 1 holdra eső átlagos borbeadási kötelezettségét. 1900:3=633 liter. Ennyi a mérséklés. Megmaradó borbeadási kötelezettség 1900-633=1267 liter, azaz 12 hl és 67 liter.
(3) Földadóelengedés esetében a hivatalos megállapítás szerint elemi kárt szenvedett szőlőterületre átlagosan eső bonbeadási kötelezettségiből a földadóelengedés mértékének megfelelő részt kell levonni.
(Példa: A 3 kat. hold szőlővel rendelkező gazdálkodó borbeadási kötelezettsége 2x600+700=1900 liter. Ha a gazdálkodó 1 hold után 50 százalékos földadóelengedésben részesült, mérséklés címén az 1 holdra eső kötelezettség 50 százalékát kell levonni. Ez 633 liternek fele, vagyis. 316 liter. Megmaradó kötelezettség 1900-316=1584 liter, azaz 15 hl és 84 liter.)
(4) Ha a gazdálkodó szőlőterülete csemegeszőlővel van beültetve, borbeadási kötelezettségéből le kell vonni azt a mennyiséget, amely a csemegeszőlővel beültetett területre átlagosan esik. Ha a gazdálkodó egész szőlőterülete csemegeszőlővel van beültetve, mérséklés címén az egész borbeadási kötelezettséget törölni kell.
(5) A borbeadási kötelezettség mérséklését földadómentesség és csemegeszőlővel beültetett szőlőterület esetében - a mérséklés alapjául szolgáló körülmények igazolása mellett - legkésőbb az 1950. évi szeptember hó 15. napjáig a nyilvántartó hatóságtál kell kérni. A mérséklés tekintetében a nyilvántartó hatóság határoz.
(6) Földadóelengedés esetében a borbeadási kötelezettség megfelelő mérséklése iránt a nyilvántartó hatóság hivatalból intézkedik.
4. §
Nyilvántartó hatóság
A borbeadási kötelezettség megállapításáról és nyilvántartásáról a gazdálkodó lakóhelye szerint illetékes községi vagy városi tanács végrehajtóbizottsága gondoskodik.
5. §
A borbeadási kötelezettség megállapítása és nyilvántartása
(1) A borbeadási kötelezettséget a nyilvántartó hatóság az 1950. évi gazdalajstrom adatai alapján, a gazdalajstromnak erre szolgáló rovatában állapítja meg.
(2) Az egyes gazdálkodók borbeadási kötelezettségét, az abban esetleg később beálló változásokat, a mérsékléseket és a borbeadási kötelezettség teljesítését a terménybeadási nyilvántartási lapon kell nyilvántartani.
(3) A borbeadási kötelezettséget legkésőbb az 1950. évi szeptember hó 15. napjáig a gazdálkodó terménybeadási lapjára is fel kell jegyezni.
(4) A gazdálkodó a terménybeadási lapon a borbeadási kötelezettség tekintetében feltüntetett adatok ellen a kézhezvételtől számított 15 nap alatt a nyilvántartó hatóságnál felszólalhat és azok kiigazítását kérheti.
(5) A nyilvántartó hatóság a terménybeadási lapon feltüntetett adatok elleni felszólalásokat elbírálja és a gazdalajstrom, a nyilvántartási lap és a terménybeadási lap adatait megfelelően kiigazítja. Ha a nyilvántartó hatóság a felszólalást nem találja elfogadhatónak, véleményével együtt döntés végett felterjeszti a járási tanács végrehajtóbizottságához, a járási tanáccsal egy tekintet alá eső városi tanács végrehajtóbizottsága a megyei tanács végrehajtóbizottságához.
II. RÉSZ
A borbeadási kötelezettség teljesítése
6. §
A teljesítés módjai
A borbeadási kötelezettséget kétféle anódon lehet teljesíteni:
a) a bor beadásával,
b) a 9. §-ban megjelölt esetekben bor helyett borszőlő beadásával.
7. §
Bor beadása
(1) A gazdálkodó borbeadási kötelezettségét egészséges, doh- és penészmentes, seprőről legalább egyszer lefejtett, termése átlagos minőségének megfelelő, de legalább 10 Malligand-fokos borral köteles teljesíteni.
(2) A borbeadási kötelezettség teljesítésére közvetlenül (direkt) termőmentes szőlőfajtából származó bort kell beadni. Akinek csak közvetlenül (direkt) termő szőlője van, borbeadási kötelezettségét ebből származó borral teljesítheti. Ha a gazdálkodó hazai szőlőfajtán felül közvetlenül (direkt) termő szőlőfajtát is termel, borbeadási kötelezettségét a kétféle szőlőfajtával beültetett szőlőterülete arányában köteles a kétféle szőlőfajtából külön-külön szűrt borral teljesíteni.
(3) A borbeadási kötelezettség teljesítésére szánt bort a területileg illetékes borforgalmi vállalatnak kell a hatóságilag megállapított áron átadni. Az egyes városok és községek területére illetékes borforgalmi vállalatok cégét, telephelyét és állandó átvevőhelyeit a megyei tanács végrehajtóbizottsága a helyi hatóságokkal közli. A helyi hatóságok kötelesek ezt kifüggeszteni és ezenkívül a helyileg szokásos módon is közhírré tenni. Ugyanígy közhírré kell tenni a borforgalmi vállalatok által egyes helyeken esetenkint tartott borátvételi napok helyét és idejét is.
(4) A gazdálkodó köteles a borbeadási kötelezettség teljesítésére szánt bort a borforgalmi vállalat telephelyére vagy a vállalat által megjelölt átvevőhelyre a saját hordójában beszállítani.
8. §
Óbor beadása
(1) A borbeadási kötelezettség teljesítésére az 1950. évi december hó 31. napjáig 1949. évi vagy korábbi termésű óbort is be lehet adni.
(2) A borbeadási kötelezettség teljesítése szempontjából 100 liter óbor 125 liter borral egyenlő. Ennek megfelelően 100 liter bor helyett csak 80 liter óbort kell beadni.
9. §
Borszőlő beadása
(1) A borbeadási kötelezettséget bor helyett borszőlő beadásával is lehet teljesíteni, az alábbi esetekben:
a) közvetlenül (direkt) termőmentes hazai borszőlővel, ha a gazdálkodó a szőlő préselésére alkalmas felszereléssel nem rendelkezik és ezt a körülményt a szőlő beadásakor a nyilvántartó hatóság bizonyítványával igazolja, a következő helyeken:
Apostag,
Budafok,
Domoszló,
Etyek,
Gyöngyös,
Gyöngyöshalmaj,
Helvécia,
Jánoshalma,
Kiskunhalas,
Kiskunmajsa,
Klábertelep,
Kéthely,
Nagydorog,
Sopron,
Szikra.
b) Othelló szőlővel, a közvetlenül (direkt) termő szőlővel beültetett szőlőterület arányában, a következő átvevőhelyeken:
Jánoshalma,
Gyöngyös,
Nagydorog,
Gyöngyöshalmaj,
Kéthely.
(2) A borbeadási kötelezettség teljesítésére a gazdálkodó beérett, termése átlagos minőségének megfelelő, de legalább 16,5 cukorfokos mustot adó borszőlőt köteles beadni. A beadásra csak az alábbiak szerint külön szüretelt szőlők kerülhetnek: 1. fehér bort adó hazai szőlőfajták; 2. vörös bort adó hazai szőlőfajták; 3. othelló szőlő. A beadásra kerülő borszőlőnek egészségesnek és zúzatlannak kell lennie.
(3) A borbeadási kötelezettség teljesítése szempontjából 100 liter bornak 150 kilogramm borszőlő felel meg.
(4) A bor helyett beadná kívánt borszőlőt a hatóságilag megállapított áron a területileg illetékes borforgalmi vállalatnak kell átadni, a vállalatok telephelyein, állandó átvevőhelyein és a szüret idején erre a célra létesített ideiglenes átvevőhelyeim.
10. §
A bor és a borszőlő átvétele
(1) A borforgalmi vállalat, illetőleg annak borátvevője köteles a borbeadási kötelezettség teljesítésére felajánlott bort vagy borszőlőt a hatóságilag megállapított áron megvásárolni.
(2) A borátvevő köteles a borbeadási kötelezettség teljesítésére beadott bort vagy borszőlőt a gazdálkodó terménybeadási lapjára feljegyezni és arról a Magyar Nemzeti Bank által kiadott hivatalos nyomtatványon négy példányban vételijegyet kiállítani. A vételijegy egy szelvényét a gazdálkodónak kell átadni, egy szelvényét a gazdálkodó nyilvántartó hatóságának kell megküldeni, egy szelvény pedig a borátvevőnél marad. A vételijegy többi szelvényeit a területi borforgalmi vállalat központi irodájának kell megküldeni. A nyilvántartó hatóságának és a borforgalmi vállalat központi irodájának szóló vételijegyszelvényeket a borátvevő hetenkint összegyűjtve, minden hétfői napon köteles átadni vagy ajánlott levélben postára adni.
(3) A borbeadási kötelezettség teljesítésére beadott bort vagy borszőlő vételárát a borforgalmi vállalatok, illetőleg azok borátvevői az átvételkor azonnal kötelesek kifizetni. A vételárat a vételijegy első példányát képező borvásárlási utalvánnyal kell kifizetni.
(4) A beadott bor minőségének és Malligand-fokának megállapítása a barátvevő hitelesített Malligand-készülékén történik. Amennyiben a borbeadásra kötelezett gazdálkodó a fokmegállapítás ellen kifogást emel, a helyszínen három darab - az eladó és a borátvevő által közösen lepecsételt - egyenkint fél literes átlagmintát kell venni. Egy átlagmintát a gazdálkodó költségére az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézethez (borminősítő osztály, Budapest, II., Hermann Ottó út 15.) kell felülvizsgálat végett megküldeni, egy a gazdálkodómál, egy pedig a borátvevőnél marad.
(5) A gazdálkodó a borforgalmi vállalat borátvevőjének kívánságára köteles azt a hordót, amelyben a bort beszállította, a vállalatnak - átvételi elismervény ellenében, - ideiglenes használatra átengedni. A hordó használatáért a hatóságilag megállapított hordóhasználati díjat kell fizetni. A borforgalmi vállalat szükség esetén a borbeadás alkalmával a bor szállítására szolgáló boroshordót a hatóságilag megállapított térítés ellenében igénybe is veheti.
11. §
A teljesítés ideje
A borbeadási kötelezettség teljesítésére szánt borszőlőt legkésőbb az 1950. évi november hó 30. napjáig, a bort pedig legkésőbb az 1951. évi február hó 28. napjáig kell a borforgalmi vállalatok átvevőinek átadni.
12. §
A földadóra beadott bor beszámítása
(1) A borbeadási kötelezettség teljesítésébe az 1950. évi július hó 1. napja után földadóra beadott bor teljes egészében beszámít.
(2) A földadó lerovására szükséges bor minőségére és átvételére, továbbá beadásának idejére a vonatkozó pénzügyi rendelkezések irányadók. A földadóra beadott bort a nyilvántartó hatóság hivatalból veszi nyilvántartásba a borbeadási kötelezettség teljesítéseként.
(3) A földadóra beadott borról a borátvevő nem vételijegyet, hanem külön erre szolgáló átvételi elismervényt köteles öt példányban kiállítani. E mellett a földadóra beadott bort is fel kell jegyezni a gazdálkodó terménybeadási lapjára. Az átvételi elismervény első két példányát a területi borforgalmi vállalat központi irodájának, harmadik példányát a bort beadó gazdálkodó nyilvántartó hatóságának kell megküldeni, a negyedik példányt a gazdálkodónak kell átadni, az ötödik a borátvevőnél marad. A borforgalmi vállalat központi irodájának és a nyilvántartó hatóságoknak szóló átvételi elismervényeket a borátvevő hetenkint összegyűjtve, minden hétfői napon köteles átadni vagy ajánlott levélben postára adni.
(4) Haszonbérlet esetében - a feles - vagy más részbérletet kivéve - a földadó lerovására szükséges bort a haszonbérlő köteles a haszonbérbeadóval kötött megállapodás szerint beadni. Ha a haszonbérleti szerződés értelmében a földadó a haszonbérbeadót terheli, a haszonbérbeadó köteles a beadott bor hatásági árát a haszonbérlőnek megfizetni. A haszonbérlő által a haszonbérbeadó földadójára beadott bor a haszonbérlő borbeadási kötelezettségének teljesítésébe beszámít. Ilyen esetben az átvételi elismervényen az adózó neve és lakhelye mellett külön fel kell tüntetni a bort beadó gazdálkodó nevét, lakhelyét és terménybeadási lapjának számát is.
(5) Feles- vagy más részesbérlet esetében a földadó lerovására a bérbeadó köteles.
13. §
A teljesítés ellenőrzése
(1) A nyilvántartó hatóság a bérbeadási kötelezettség teljesítését a hozzá megküldött vételi jegyzék alapján ellenőrzi.
(2) A borbeadási kötelezettség teljesítése szempontjából a földadóra beadott borról kiállított átvételi elismervényeket is figyelembe kell venni.
III. RÉSZ
Vegyes rendelkezések
14. §
Átmeneti rendelkezések
A jelen rendelettel a községi tanács végrehajtóbizottságának hatáskörébe utalt teendőket a tanácsok megalakulásáig a községi elöljáróság látja el.
15. §
Büntető rendelkezések
(1) A jelen rendelettel szabályozott borbeadási kötelezettség teljesítésének elmulasztása a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. (VII. 28.) ME rendelet szerint büntetendő.
(2) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és a 3440/1947. (III. 18.) ME rendelet 7. §-ának (1) bekezdése értelmében hat hónapi terjedhető elzárással büntetendő az, aki
a) a 10. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a borbeadási kötelezettség teljesítésére felajánlott bort vagy borszőlőt nem, vagy nem a hatóságilag megállapított áron vásárolja meg;
b) a 10. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a borbeadási kötelezettség teljesítésére beadott bort vagy borszőlőt az eladó terménybeadási lapjára nem jegyzi fel, a vételről az erre szolgáló nyomtatványon vételijegyet nem állít ki, vagy a vételijegy egyes szelvényeit az eladónak nem adja át, a nyilvántartó hatóságnak és a területi borforgalmi vállalat központi irodájának nem küldi meg;
c) a 12. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a földadóra beadott bort a gazdálkodó terménybeadási lapjára nem jegyzi fel, az ilyen borról az erre szolgáló nyomtatványon átvételi elismervényt nem állít ki, vagy az átvételi elismervény egyes példányait a bort beadó gazdálkodónak nem adja át, a nyilvántartó hatóságnak és a területi borforgalmi vállalat központi irodájának nem küldd meg.
(3) A pénzbüntetésre, elkobzásra és a kihágás miatt eljáró hatóságokra nézve a 3440/1947. (III. 18.) ME rendelet 7. §-ának (2)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók, azzal az eltéréssel, hogy szakminiszterként a belkereskedelmi miniszter jár el.
16. §
Hatályukat vesztő jogszabályok
Az 1949/50. évi borbeadási kötelezettség szabályozása tárgyában kiadott 105700/1949. (IX. 24.) KH rendelet hatályát veszti.
Bognár József s. k.,
belkereskedelmi miniszter