1988. évi 21. törvényerejű rendelet

a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetről Genfben, az 1948. évi március hó 5. napján kelt egyezmény módosított és egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaságnak a módosításokat elfogadó okiratának letétbehelyezése a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet főtitkáránál Londonban az 1982. évi április hó 22. napján megtörtént. A módosítások az 1984: évi november hó 10. napján léptek hatályba.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetről szóló, Genfben az 1948. évi március hó 5. napján kelt egyezményt; a Szervezet Közgyűlésének 1977. évi A 400 (X.) számú és 1979. évi A 450 (XI.) számú határozatában foglalt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva, e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

"EGYEZMÉNY

A NEMZETKÖZI TENGERÉSZETI SZERVEZETRŐL[1][2]

Az Egyezményben részes államok ezennel létrehozzák a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet (továbbiakban: "Szervezet").

I. rész

A SZERVEZET CÉLJA

1. cikk

A Szervezet célja, hogy

a) gondoskodjék olyan apparátusról, amely a kormányok közötti együttműködést szolgálja a nemzetközi kereskedelmi hajózást érintő valamennyi szakmai kérdéssel kapcsolatos kormányzati szabályozás és intézkedések területén, elősegítse a tengerészet biztonságára, a hajózás hatékonyságára és a hajókról való tengerszennyezés megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó legmagasabb fokon megvalósítható normák elfogadását és foglalkozzék az ebben a cikkben meghatározott célokra vonatkozó adminisztratív és jogi kérdésekkel;

b) elősegítse a nemzetközi kereskedelmi hajózást érintő megkülönböztető intézkedéseknek és indokolatlan korlátozásoknak a kormányok általi megszüntetését és ezzel járuljon hozzá, hogy a világkereskedelem megkülönböztetés nélkül vehesse igénybe szolgáltatásait; a valamely kormány részéről a nemzeti hajózás fejlesztését és az állam biztonságát célzó támogatás és ösztönzés önmagában nem jelent hátrányos megkülönböztetést, feltéve, hogy az ilyen támogatás és ösztönzés nem olyan intézkedéseken alapul, amelyek arra irányulnak, hogy korlátozzák bármely lobogó nemzetközi kereskedelemben való részvételének jogát;

c) gondoskodjék arról, hogy a Szervezet II. részben foglaltak szerint vizsgálja a tisztességtelenül eljáró hajózási konszernek korlátozó tevékenységével összefüggő ügyeket;

d) gondoskodjék arról, hogy a Szervezet megvizsgálja mindazon, a hajózást, valamint a hajózásnak a tengeri környezetre gyakorolt hatását érintő ügyeket, amelyeket az Egyesült Nemzetek bármely szerve vagy szakosított intézménye hozzá utal;

e) gondoskodjék a Szervezet által vizsgált ügyekben a kormányok közötti információcseréről.

II. rész

TEVÉKENYSÉG

2. cikk

Az I. részben meghatározott célok elérése érdekében a Szervezet:

a) a 3. cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően vizsgálja az 1. cikk a), b), és c) bekezdésében foglalt mindazon ügyeket, amelyeket a tagok, az Egyesült Nemzetek bármely szerve vagy szakosított intézménye vagy valamely más kormányközi szervezet terjeszt elő, illetőleg az 1. cikk d) bekezdése alapján hozzáutalt ügyeket és ezekben az ügyekben ajánlásokat tesz;

b) gondoskodik egyezmények, megállapodások, illetőleg egyéb megfelelő dokumentumok tervezeteinek kidolgozásáról és ezeket ajánlja az egyes kormányoknak és kormányközi szervezeteknek, továbbá szükség szerint értekezleteket hív össze;

c) gondoskodik a tagok közötti véleménycserét és a kormányok közötti információcserét szolgáló apparátusról;

d) ellátja az ennek a cikknek a), b) és c) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatos feladatokat, különösen azokat, amelyeket a tengerészeti és a tengerhajózásnak a tengeri környezetre gyakorolt hatására vonatkozó egyezmények hatáskörébe utalnak;

e) szükség szerint és a X. részben foglaltakkal összhangban elősegíti a Szervezet hatáskörén belül a szakmai együttműködést.

3. cikk

Azokban az ügyekben, amelyek a Szervezet véleménye szerint a nemzetközi hajózásban szokásos eljárásokkal megoldhatók, a Szervezet ezt a megoldást ajánlja. Amennyiben a Szervezet úgy véli, hogy a hajózási konszernek tisztességtelen korlátozó eljárására vonatkozó ügy nem oldható meg a nemzetközi hajózásban szokásos eljárással, illetőleg ha ez ténylegesen bebizonyosodott, úgy a Szervezet azzal a feltétellel, hogy az érintett tagjai az ügyben már közvetlen tárgyalásokat folytattak, e tagok kérésére az ügyet megvizsgálja.

III. rész

TAGSÁG

4. cikk

A Szervezet tagsága a III. részben foglalt rendelkezések megtartásával minden állam előtt nyitva áll.

5. cikk

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai a Szervezet tagjaivá válhatnak, amennyiben a 71. cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően az Egyezmény részeseivé lesznek.

6. cikk

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1948. február 19-én összehívott tengerészeti konferenciájára meghívott olyan államok, amelyek nem tagjai az Egyesült Nemzetek Szervezetének, a Szervezet tagjaivá akkor válhatnak, ha a 71. cikkben foglaltaknak megfelelően az Egyezmény részeseivé lesznek.

7. cikk

Bármely olyan állam, amely az 5. vagy 6. cikk szerint nem jogosult a tagságra, a Szervezet főtitkárán keresztül folyamodhat tagságra, és akkor válik a Szervezet tagjává, amennyiben a 71. cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően az Egyezmény részese lesz és ha a tanács ajánlására folyamodványát, a társult tagokat nem számítva a tagok kétharmada jóváhagyta.

8. cikk

A Szervezet társult tagja lehet bármely olyan terület vagy területcsoport, amelyre a Szervezetnek a nemzetközi kapcsolatokért felelős tagja - az Egyezmény 72. cikkében foglaltak alapján - vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete az Egyezmény hatályát kiterjesztette, amennyiben az ilyen tag vagy - az esettől függően - az Egyesült Nemzetek Szervezete írásbeli értesítést küld az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának.

9. cikk

A társult tag az Egyezmény alapján a rendes taggal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, azzal a kivétellel, hogy nincs szavazati joga és a tanács tagjává nem választható. Ennek megfelelően a "tag" kifejezés az Egyezményben magában foglalja a társult tagot is, amennyiben a szöveg érdemi összefüggéséből más nem következik.

10. cikk

Egyetlen állam vagy terület sem lehet, illetőleg maradhat a Szervezet tagja, amennyiben ez ellentétben van az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének határozatával.

IV. rész

SZERVEK

11. cikk

A Szervezet a Közgyűlésből, a Tanácsból, a Tengerészeti Biztonsági Bizottságból, a Jogi Bizottságból, a Tengeri Környezetvédelmi Bizottságból, a Műszaki Együttműködési Bizottságból, továbbá a Szervezet által bármikor szükségesnek ítélt kisegítő szervekből, valamint a Titkárságból áll.

V. rész

A KÖZGYŰLÉS

12. cikk

A Közgyűlés az összes tagból áll.

13. cikk

A Közgyűlés rendes ülésszakait kétévenként tartja. Rendkívüli ülésszakok összehívására hatvan nappal azt követően kerül sor, amikor a tagok egyharmada arról értesíti a főtitkárt, hogy rendkívüli ülésszak összehívását tartja szükségesnek, illetőleg bármikor, ha azt a tanács szükségesnek tartja, de ugyancsak hatvan nappal az erről szóló értesítés után.

14. cikk

A Közgyűlés ülésein a határozathozatalkor szükséges többség a tagoknak a társult tagok figyelembevétele nélkül egyszerű többsége.

15. cikk

A Közgyűlés feladatai:

a) á rendes ülésszakokon tagjai közül - a társult tagokat nem számítva - a következő rendes ülésszakig hivatalban maradó elnök és két alelnök megválasztása;

b) saját ügyrendjének megállapítása, amennyiben az Egyezmény eltérően nem rendelkezik;

c) szükség szerinti ideiglenes, illetőleg a Tanács ajánlására állandó kisegítő szervek létrehozása;

d) a Tanács tagjainak megválasztása a 17. cikkben foglaltaknak megfelelően;

e) a Tanács jelentéseinek átvétele, megvizsgálása és határozathozatal a Tanács által felterjesztett kérdésekben;

f) a Szervezet munkatervének jóváhagyása;

g) a Szervezet költségvetésének megszavazása és a XII. részben foglaltakkal összhangban döntéshozatal pénzügyi kérdésekben;

h) a Szervezet kiadásainak megvizsgálása és pénzügyi beszámolójának jóváhagyása;

i) a Szervezet feladatainak ellátása, azzal a feltétellel, hogy a 2. cikk a) és b) bekezdésére vonatkozó ügyeket a Közgyűlés az azokkal kapcsolatos ajánlások, illetőleg dokumentumok kidolgozása céljából a Tanács elé utalja; továbbá, hogy a Tanács által a Közgyűlés elé terjesztett, de általa el nem fogadott ajánlásokat, illetőleg dokumentumokat a Közgyűlés, észrevételeivel együtt, további vizsgálatra a Tanácshoz visszautalja;

j) a tengerészet biztonságával, a hajókról való tengerszennyezés megelőzésével és ellenőrzésével, továbbá a hajózásnak a tengeri környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos kérdésekre vonatkozó szabályoknak és irányelveknek, illetőleg azok módosításainak, a tagok részére elfogadásra ajánlása;

k) a fejlődő országok különleges szükségleteinek figyelembevételével a 2. cikk e) pontjában foglaltakkal összhangban a műszaki együttműködés továbbfejlesztéséhez szükségesnek ítélt intézkedések megtétele;

l) határozathozatal nemzetközi értekezlet összehívásáról; a Tengerészeti Biztonsági Bizottság, a Jogi Bizottság, a Tengeri Környezetvédelmi Bizottság, vagy a Szervezet egyéb szerve által kidolgozott nemzetközi egyezmények, illetőleg azok módosításai befogadására vonatkozó eljárás betartása;

m) a Szervezet hatáskörébe tartozó bármely kérdés megvizsgálásra vagy határozathozatalra a Tanács elé utalása, az ennek a cikknek j) bekezdésében foglalt ajánlásokkal kapcsolatos feladatok nem ruházhatók át.

VI. rész

A TANÁCS

16. cikk

A Tanács a Közgyűlés által megválasztott harminckét tagból áll.

17. cikk

A Tanács tagjait a Közgyűlés az alábbi feltételekkel választja meg;

a) tagja legyen a nemzetközi hajózási szolgáltatások nyújtásában legérdekeltebb nyolc állam;

b) tagja legyen a nemzetközi tengeri kereskedelemben legérdekeltebb nyolc állam;

c) tagja legyen az a), illetőleg a b) bekezdés alapján nem megválasztott, a tengeri fuvarozásban, illetőleg hajózásban különösen érdekek olyan tizenhat állam, amelyeknek a Tanácsba való beválasztása biztosítja a Világ valamennyi fontosabb földrajzi térségének képviseletét.

18. cikk

A 17. cikk szerint a Tanácsban képviselt tagok a közgyűlés következő rendes ülésszakának végéig maradnak hivatalban. A tagok újraválaszthatók.

19. cikk

a) Amennyiben az Egyezmény eltérően nem rendelkezik, a Tanács maga választja meg elnökét és állapítja meg ügyrendjét.

b) A Tanács huszonegy tagjának jelenléte esetén határozatképes.

c) A Tanács az Elnök javaslatára, illetőleg legalább négy tagjának kérésére a feladatainak hatékony ellátásához szükséges időközökben ül össze az előzetes értesítést követő egy hónapon belül. A Tanács üléseit a számára megfelelő helyen tartja.

20. cikk

A Tanács a Szervezet bármely tagját meghívja, hogy szavazat nélkül vegyen részt az illető tagot különösen érdeklő kérdések tárgyalásaiban.

21. cikk

a) A Tanács a Tengerészeti Biztonsági Bizottság, a Tengeri Környezetvédelmi Bizottság, a Műszaki Együttműködési Bizottság és a Szervezet egyéb szerveinek a főtitkár által előterjesztett javaslatai alapján megtárgyalja a munkaprogram tervezetét és az előzetes költségvetést és ezek figyelembevételével állítja össze és terjeszti a Közgyűlés elé a Szervezet munkaprogramját és költségvetését, tekintettel a Szervezet általános érdekeire és kiemelt feladataira,

b) A Tengerészeti Biztonsági Bizottság, a Jogi Bizottság, a Tengeri Környezetvédelmi Bizottság, a Műszaki Együttműködési Bizottság és a Szervezet egyéb szerveinek jelentéseit, javaslatait és ajánlásait a Tanácsnak adja át, amely azokat a Közgyűlés elé terjeszti, amennyiben pedig a közgyűlés nem ülésezik, úgy azokat a Tanács észrevételeivel és ajánlásaival együtt tájékoztatásul a tagoknak küldi meg.

c) A 28., 33., 38. és 43. cikk alapján hatáskörébe utalt ügyeket a Tanács csak akkor tárgyalja, ha az ügyrendileg illetékes Tengerészeti Biztonsági Bizottság, Jogi Bizottság, Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottság, illetve a Műszaki Együttműködési Bizottság véleményét megkapta.

22. cikk

A főtitkárt a Közgyűlés jóváhagyásával a Tanács nevezi ki. A Tanács gondoskodik továbbá az egyéb szükséges alkalmazottak kinevezéséről is, és meghatározza a főtitkár és az egyéb alkalmazottak szolgálati idejét és alkalmazási feltételeit; ezek az időtartamok és feltételek a lehetséges mértékben legyenek összhangban az Egyesült Nemzetek Szervezetében és annak szakosított intézményeiben alkalmazottakkal.

23. cikk

A Közgyűlés minden rendes ülésszakán a Tanács jelentést tesz a Szervezet által a közgyűlés előző rendes ülésszaka óta végzett munkáról.

24. cikk

A Tanács észrevételeivel és ajánlásaival együtt a Közgyűlés elé terjeszti a Szervezet pénzügyi beszámolóit.

25. cikk

a) A Szervezetnek más szervezetekkel tartandó kapcsolatai tárgyában a Tanács a XV. részben foglaltaknak megfelelően szerződéseket, illetőleg megállapodásokat köthet. Az ilyen szerződéseket, illetőleg megállapodásokat a Közgyűlésnek jóvá kell hagynia.

b) Tekintettel a XV. részben foglaltakra és a megfelelő bizottságok által a 28., 33., 38. és 43. cikk alapján az egyéb testületekkel tartott kapcsolatokra, a Közgyűlés ülésszakai között az egyéb szervezetekkel fennálló kapcsolatokért a Tanács felelős.

26. cikk

A Közgyűlés ülésszakai között a Tanács látja el a Szervezet minden teendőjét, kivéve a 15. cikk j) bekezdése szerinti ajánlástételi feladatokat. Különösen a Tanács koordinálja a Szervezet egyes szerveinek tevékenységét és elvégzi a Szervezet hatékony működéséhez feltétlenül szükséges munkatervi módosításokat.

VII. rész

TENGERÉSZETI BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG

27. cikk

A Tengerészeti Biztonsági Bizottság a Szervezet valamennyi tagját magában foglalja.

28. cikk

a) A Tengerészeti Biztonsági Bizottság feladatkörébe tartozik a Szervezet hatáskörébe utalt valamennyi, a navigációs eszközöket, a hajók szerkezetét és berendezéseit, személyzettel való ellátásukat, az összeütközések megelőzésére vonatkozó szabályokat, a veszélyes rakományok kezelését, a hajózás biztonságának szabályozását, a hidrográfiai közleményeket, hajónaplókat, a navigálási feljegyzéseket, a tengeri káresetek kivizsgálását, a felkutatást, mentést, továbbá bármilyen más a hajózás biztonságát közvetlenül érintő ügyek biztonsági szempontból való megtárgyalása;

b) Az Egyezmény, a Közgyűlés vagy a Tanács által rábízott feladatok vagy az ebben a cikkben meghatározott feladatköréből következő, továbbá az egyéb nemzetközi dokumentumban ráruházotl és a Szervezet által elfogadott feladatok ellátásához szükséges apparátusról a Tengerészeti Biztonsági Bizottság gondoskodik.

c) A 25. cikkben foglaltakra tekintettel a Tengerészeti Biztonsági Bizottság a Tanács kérésére vagy ha az ilyen lépést saját munkája érdekében hasznosnak tartja, olyan szoros kapcsolatot tart fenn az egyéb testületekkel, amely a Szervezet céljainak elérését elősegítheti.

29. cikk

A Tengerészeti Biztonsági Bizottság a Tanács elé terjeszti:

a) a Bizottság által a biztonsági szabályokra vagy azok módosítására kidolgozott javaslatokat;

b) a Bizottság által kidolgozott irányelveket és ajánlásokat;

c) a Bizottságnak a Tanács előző ülésszaka óta végzett munkájáról szóló jelentést.

30. cikk

A Tengerészeti Biztonsági Bizottság évenként legalább egyszer ülésezik. Tisztségviselőit évenként választja meg, továbbá elfogadja saját ügyrendjét.

31. cikk

Függetlenül az Egyezmény bármely ezzel ellentétes rendelkezésétől, de a 27. cikkben foglaltaknak megfelelően a Tengerészeti Biztonsági Bizottság a nemzetközi egyezményekben vagy egyéb dokumentumokban, illetve azok alapján ráruházott feladatok végrehajtása során köteles tartani az adott egyezmény, illetőleg dokumentum vonatkozó rendelkezéseit, különösen a követendő eljárási szabályokat.

VIII. rész

JOGI BIZOTTSÁG

32. cikk

A Jogi Bizottság valamennyi tagot magában foglalja.

33. cikk

a) A Jogi Bizottság a Szervezet tevékenységi körébe tartozó jogi ügyeket vizsgálja.

b) A Jogi Bizottság megteszi az összes szükséges lépést azoknak a kötelezettségeknek a teljesítése érdekében, amelyeket az Egyezmény, a Közgyűlés vagy a Tanács ír elő, illetve amelyeket valamely más, a Szervezet által elfogadott nemzetközi dokumentumban, vagy annak alapján szabnak meg számára.

C) A 25. cikkben foglaltakra tekintettel a Jogi Bizottság a Tanács kérésére vagy ha az ilyen lépést saját munkája érdekében hasznosnak tartja, olyan szoros kapcsolatot tart fenn az egyéb testületekkel, amely a Szervezet céljainak elérését elősegíti.

34. cikk

A Jogi Bizottság a Tanács elé terjeszti:

a) a Bizottság által kidolgozott nemzetközi egyezményeket, illetve ezek módosításának tervezetét;

b) a Bizottságnak a Tanács előző időszaka óta végzett munkájáról szóló jelentést.

35. cikk

A Jogi Bizottság évenként legalább egyszer ülésezik. Tisztségviselőit évenként választja meg, továbbá elfogadja saját ügyrendjét.

36. cikk

Függetlenül az Egyezmény bármely ezzel ellentétes rendelkezéseitől, de a 32. cikkben foglaltaknak megfelelően a Jogi Bizottság a nemzetközi egyezményekben vagy egyéb dokumentumokban, illetve azok alapján ráruházott feladatok végrehajtása során köteles tartani az adott egyezmény, illetőleg dokumentum vonatkozó rendelkezéseit, különösen a követendő eljárási szabályokat.

IX. rész

A TENGERI KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG

37. cikk

A Tengeri Környezetvédelmi Bizottság valamennyi tagot magában foglalja.

38. cikk

A Tengeri Környezetvédelmi Bizottság vizsgálja a Szervezet feladatkörébe tartozó és a hajókról való tengerszennyezés megelőzésével és ellenőrzésével kapcsolatos ügyeket.

a) végrehajtja azokat a feladatokat, amelyeket a hajókról való tengerszennyezés, megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó nemzetközi megállapodások vagy azok értelmében a szervezetre ruháznak vagy ruházhatnak, különös tekintettel a szabályok vagy egyéb előírások elfogadására vagy módosítására, amint az ilyen egyezmények előírják;

b) megfelelő intézkedéseket készít elő, amelyek megkönnyítik az a) bekezdésben említett egyezmények hatályba lépését;

c) a hajókról való tengerszennyezés megelőzéséről és ellenőrzéséről gyűjtött tudományos, műszaki és egyéb hasznos információkat megküldi az egyes államoknak, különös tekintettel a fejlődő országokra és ahol ez célszerű ajánlásokat tesz és irányelveket dolgoz ki;

d) előmozdítja az együttműködést a regionális szervezetekkel a hajókról való tengerszennyezés megelőzésével és ellenőrzésével kapcsolatban a 25. cikk előírásaira tekintettel;

e) a 25. cikk előírásaira tekintettel tanulmányozza a Szervezet tevékenységi körébe tartozó egyéb kérdéseket és megfelelő lépéseket tesz, amelyek hozzájárulnak a hajókról való tengerszennyezés megelőzéséhez és ellenőrzéséhez, beleértve a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos együttműködést egyéb nemzetközi szervezetekkel.

39. cikk

A Tengeri Környezetvédelmi Bizottság a Tanács elé terjeszti:

a) a Bizottság által kidolgozott javaslatokat a hajókról való tengerszennyezés megelőzésével és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokra és ezek módosítására vonatkozóan;

b) a Bizottság által kidolgozott ajánlásokat és irányelveket;

c) a Bizottság a Tanács előző ülészaka óta végzett munkájáról szóló jelentést.

40. cikk

A Tengeri Környezetvédelmi Bizottság évenként legalább egyszer ülésezik. Tisztségviselőit évenként választja meg, továbbá elfogadja saját ügyrendjét.

41. cikk

Függetlenül az Egyezmény bármely ezzel ellentétes rendelkezésétől, de a 38. cikkben foglaltaknak megfelelően a Tengeri Környezetvédelmi Bizottság a nemzetközi egyezményekben vagy egyéb dokumentumokban, illetve azok alapján ráruházott feladatok végrehajtása során köteles tartani az adott egyezmény, illetőleg dokumentum vonatkozó rendelkezéseit, különösen a követendő eljárási szabályokat.

X. rész

MŰSZAKI EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁG

42. cikk

A Műszaki Együttműködési Bizottság a Szervezet valamennyi tagját magában foglalja.

43. cikk

a) A Műszaki Együttműködési Bizottság illetékesként megvizsgál a Szervezet hatáskörébe tartozó minden olyan, az Egyesült Nemzetek idevágó programja által kitűzött műszaki együttműködési célok megvalósítását érintő ügyet, melynél a Szervezet végrehajtó vagy együttműködő intézmény szerepét tölti be, vagy amelyre a Szervezet részére önkéntesen hitelkeretet létesítettek, és bármely egyéb ügyet, amely a Szervezetnek a műszaki együttműködés terén végzett tevékenységével kapcsolatos.

b) A Műszaki Együttműködési Bizottság folyamatosan vizsgálja a Titkárság műszaki együttműködéssel kapcsolatos munkáját.

c) A Műszaki Együttműködési Bizottság teljesíti mindazokat a feladatokat, melyeket az Egyezmény, illetve a Közgyűlés, a Tanács ráruház, illetve minden e cikkben leírt hatáskörhöz tartozó feladatot, melyek egyéb nemzetközi dokumentumok által, vagy azok alapján ráruháztak és e Szervezet által elfogadásra kerültek.

d) Tekintettel a 25. cikkben foglalt rendelkezésekre, a Műszaki Együttműködési Bizottság, a Közgyűlés és a Tanács felkérésére, illetve ha saját munkájának végzésében azt hasznosnak ítéli, más szervezetekkel olyan szoros kapcsolatokat tart fenn, amely a Szervezet célkitűzéseinek megvalósításához szükséges.

44. cikk

A Műszaki Együttműködési Bizottság a Tanács elé terjeszti:

a) a Bizottság által kidolgozott ajánlásokat,

b) a Bizottságnak a Tanács előző ülésszaka óta végzett munkájáról szóló jelentést.

45. cikk

A Műszaki Együttműködési Bizottság évente legalább egyszer ülésezik. Tisztségviselőit évente választja, továbbá elfogadja saját ügyrendjét.

46. cikk

Függetlenül az Egyezmény bármilyen ezzel ellentétes rendelkezésétől, de a 42. cikkben foglaltaknak megfelelően, a Műszaki Együttműködési Bizottság a nemzetközi egyezmények vagy egyéb dokumentumok által vagy azok alapján ráruházott feladatok teljesítése során alkalmazni köteles az adott egyezmény vagy dokumentum vonatkozó rendelkezéseit, különösen a követendő eljárási szabályokat.

XI. rész

A TITKÁRSÁG

47. cikk

A Titkárság a főtitkárt és a Szervezet által igényelt egyéb személyzetet foglalja magában. A főtitkár a Szervezet legfőbb adminisztratív tisztségviselője, aki a 22. cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kinevezi a fentebb említett személyzetet.

48. cikk

A Titkárság vezeti a Szervezet hivatalos tevékenységének hatékony ellátásához szükséges dokumentációt és előkészíti, összegyűjti, illetve szétküldi a Szervezet munkájához szükséges anyagokat, dokumentumokat, napirendet, jegyzőkönyvet és információkat.

49. cikk

A főtitkár elkészíti a Tanács elé terjeszti az éves pénzügyi beszámolói és éves bontásban a két évre szóló költségvetési előirányzatokat.

50. cikk

A főtitkár a Szervezet tevékenységéről a tagokat folyamatosan tájékoztatja.

Minden tag egy vagy több képviselőt jelölhet ki a főtitkárral való kapcsolattartásra.

51. cikk

Feladataik ellátása során a főtitkár és az alkalmazottak egyes kormányoktól vagy a Szervezeten kívüli hatóságoktól utasításokat nem kérhetnek és nem fogadhatnak el. Tartózkodniuk kell minden olyan cselekedettől, amely kihathat nemzetközi tisztségviselői pozíciójukra. A maga részéről minden tag vállalja, hogy tiszteletben tartja a főtitkár és a személyzet kötelezettségeinek szorosan vett nemzetközi jellegét, és nem igyekszik őket kötelezettségeik teljesítésében befolyásolni.

52. cikk

A főtitkár minden egyéb olyan feladatot ellát, amellyel az Egyezmény, a Közgyűlés vagy Tanács megbízza.

XII. rész

PÉNZÜGYEK

53. cikk

A Szervezet értekezletein résztvevő küldöttségének munkabérét utazási és egyéb kiadásait minden tag maga viseli.

54. cikk

A főtitkár által készített pénzügyi beszámolókat és költségvetési előirányzatokat a Tanács vizsgálja és azokat véleményezésével valamint ajánlásaival ellátva a Közgyűlés elé terjeszti.

55. cikk

a) A Szervezet és az Egyesült Nemzetek Szervezete kö-zötti megállapodástól függően a Közgyűlés megvizsgálja és jóváhagyja a költségvetési előirányzatokat.

b) A Közgyűlés, a Tanács javaslatainak megvizsgálása után a megállapított arányban osztja fel a költségeket a tagok között.

56. cikk

Az a tag, amely a Szervezettel szemben fennálló pénzügyi kötelezettségének nem tesz eleget annak esedékességétől s/ámított egy éven belül, elveszti szavazati jogát a Közgyűlésen, a Tanácsban, a Tengerészeti Biztonsági Bizottságban, a Jogi Bizottságban, a Tengeri Környezetvédelmi Bizottságban, illetve a Műszaki Együttműködési Bizottságban, hacsak a Közgyűlés, saját belátása szerint nem mond le ennek a rendelkezésnek az alkalmazásáról.

XIII. rész

SZAVAZÁS

57. cikk

Amennyiben az Egyezmény, illetőleg a Közgyűlésre, a Tanácsra, a Tengerészeti Biztonsági Bizottságra, a Jogi Bizottságra vagy a Tengeri Környezetvédelmi Bizottságra feladatokat ruházó egyéb nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik, ezekben a szervekben a szavazás az alábbi rendelkezéseknek megfelelően történik:

a) minden tag egy szavazattal rendelkezik;

b) a határozatokat a jelenlevő és szavazó tagok szavazattöbbségével, azokat a határozatokat, amelyekhez kétharmados többség szükséges, a jelenlevők kétharmados szavazattöbbségével hozzák;

c) az Egyezményben a "jelenlevő és szavazó tagok" kifejezés azokat a tagokat jelenti, amelyek jelen vannak és igennel vagy nemmel szavaznak. A szavazástól tartózkodó tagokat a szavazásban részt nem vevőknek kell tekinteni.

XIV. rész

A SZERVEZET SZÉKHELYE

58. cikk

a) A Szervezet székhelye London.

b) A Közgyűlés, amennyiben ez szükséges, kétharmados szavazattöbbséggel székhelyét máshová helyezheti.

c) Ha a Tanács ezt szükségesnek tartja, a Közgyűlés ülésszakai a székhelyen kívül bárhol másutt megrendezhetők.

XV. rész

KAPCSOLATOK AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETÉVEL ÉS MÁS EGYÉB SZERVEZETEKKEL

59. cikk

Az Egyesült Nemezetek Szervezete alapokmányának 57. cikke* értelmében a Szervezet, mint a hajózás és a hajózásnak a tengeri környezetre gyakorolt hatása területén szakosított intézmény kapcsolatot tart az Egyesült Nemzetek Szervezetével.[3][4]

Ez a kapcsolat az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának 63. cikke* szerint és az Egyezmény 25. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően megkötött megállapodással valósul meg.[5][6]

60. cikk

A Szervezet az Egyesült Nemzetek Szervezetének bármely szakosított intézményével együttműködhet az őt közösen érintő ügyeikben; ezeket az ügyeket az említett szakosított intézménnyel egyeztetve vizsgálja, illetőleg ezekben az ügyekben egyeztetve intézkednek.

61. cikk

A Szervezet a hatáskörébe utalt ügyekben más olyan kormányközi szervezetekkel is együttműködhet, amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem szakosított intézményei, de amelyek érdekei és tevékenysége kapcsolódik a Szervezet céljaihoz.

62. cikk

A Szervezet a hatáskörébe utalt ügyekben nem kormányközi szervezetekkel való tanácskozásról és együttműködésről is intézkedhet.

63. cikk

A Közgyűlés kétharmados szavazattöbbségű jóváhagyásától függően, a Szervezet bármilyen más kormányközi vagy nem kormányközi szervezettől átvehet olyan feladatokat, eszközöket és kötelezettségeket, amelyek nemzetközi megállapodások vagy az érintett szervezetek illetékes szervei közötti kölcsönösen elfogadható megállapodások révén jöttek létre, azok a Szervezet hatáskörébe tartoznak és a Szervezetre átruházhatók. A Szervezet hasonlóképpen átvehet hatáskörébe tartozó bármilyen olyan adminisztratív feladatot, amellyel valamely nemzetközi dokumentumban foglalt feltételek alapján valamely kormányt bíztak meg.

XVI. rész

JOGKÉPESSÉG, KIVÁLTSÁGOK ÉS MENTESSÉGEK

64. cikk

A Szervezet részére vagy annak tevékenységével kapcsolatban biztosított jogképesség, kiváltságok és mentességek az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése által 1947. november 21-én jóváhagyott, a szakosított intézmények kiváltságairól és mentességeiről szóló általános egyezményből származtathatók és azok az említett egyezmény 36. és 38. szakaszával összhangban, a Szervezet jóváhagyásával a függelék végső (vagy módosított) szövegében kerülnek közzétételre.

65. cikk

A Szervezet vonatkozásában az említett általános egyezményhez történő csatlakozásig minden tag kötelezi magát, hogy az Egyezmény II. függelékének rendelkezéseit alkalmazza.

XVII. rész

MÓDOSÍTÁSOK

66. cikk

Az Egyezményre vonatkozó módosító javaslatok szövegét a főtitkár, a Közgyűlésen történő megvizsgálásuk előtt legalább hat hónappal, megküldi a tagoknak. A módosításokat a Közgyűlés kétharmados szavazattöbbséggel fogadja el. A módosítások tizenkét hónappal azt követően, hogy a társult tagokat nem számítva a Szervezet tagjainak kétharmada elfogadja, valamennyi tag tekintetében hatályba lépnek. Amennyiben e 12 hónap első 60 napjában egy tagország nyilatkoztatot tesz, hogy a módosítás következtében megszűnik a Szervezet részese lenni, kilépése az Egyezmény 73. cikkében foglaltaktól függetlenül a módosítás hatálybalépésétől érvényes.

67. cikk

A 66. cikk szerint elfogadott módosítás az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál kerül letétbe helyezésre, aki a módosítás másolatát valamennyi tagnak haladéktalanul megküldi.

68. cikk

A 66. cikk szerinti nyilatkozat, illetve elfogadás az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál történő letétbehelyezése a dokumentumnak a főtitkár címére küldésével valósul meg.

A főtitkár értesíti a tagokat minden ilyen dokumentum kézhezvételéről és a módosítás hatálybalépésének időpontjáról.

XVIII. rész

ÉRTELMEZÉS

69. cikk

Az Egyezmény értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó minden kérdést vagy vitát rendezés végett a közgyűlés elé kell terjeszteni, illetőleg a vitában résztvevők megállapodása alapján más egyéb módon kell megoldani. Az e cikkben foglaltak nem zárhatják ki eleve a Szervezet egyetlen szervét sem abból, hogy olyan kérdést vagy vitát oldjon meg, amely feladatainak ellátása közben adódhat.

70. cikk

Azt a jogi kérdést, amely a 69. cikkben foglalt rendelkezések szerint nem oldható meg, az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmánya 96. cikkével* összhangban, tanácsadói véleményre a Szervezet a Nemzetközi Bíróság elé terjeszti.[7][8]

XIX. rész

VEGYES RENDELKEZÉSEK

71. cikk

Aláírás és elfogadás

A III. részben foglalt rendelkezésektől függően az Egyezmény aláírásra vagy elfogadásra nyitva áll és az államok az Egyezmény részeseivé válhatnak:

a) elfogadásra vonatkozó fenntartás nélküli aláírással;

b) elfogadástól függő aláírással, azt követő elfogadással vagy

c) elfogadással.

Az elfogadás az okmánynak az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál történő letétbehelyezésével történik.

72. cikk

Területek

a) A Szervezet tagjai bármikor tehetnek olyan nyilatkozatot, hogy az Egyezményben való részvételük magában foglalja azoknak a területeknek mindegyikét, illetőleg egy csoportját vagy egyikét, amelyek nemzetközi kapcsolataiért felelősek.

b) Az Egyezmény nem kerül alkalmazásra azokon a területeken, amelyeknek nemzetközi kapcsolataiért a Szervezet tagjai felelősek, hacsak c cikk a) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint nevükben erre vonatkozó nyilatkozatot nem tettek.

c) Az e cikk a) bekezdése alapján tett nyilatkozatot meg kell küldeni az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának, aki annak egy másolatát eljuttatja minden olyan államnak, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete tengerészeti értekezletére meghívtak, továbbá minden olyan államnak, amely a Szervezet tagjává válhat.

d) Azokban az esetekben, amelyekben a gyámsági megállapodás szerint az Egyesült Nemzetek Szervezete látja el az igazgatást, a 71. cikkben ismertetett eljárás szerint az Egyesült Nemzetek Szervezete egy vagy több vagy valamennyi gyámsági terület nevében csatlakozhat az Egyezményhez.

73. cikk

Kilépés a Szervezetből

a) Bármely tag kiléphet a Szervezetből az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárához benyújtott írásbeli nyilatkozattal, aki az értesítésről haladéktalanul tájékoztatja a többi tagot és a Szervezet főtitkárát. A kilépésről szóló értesítést az Egyezmény hatálybalépésének időpontjától eltelt tizenkét hónap után bármikor be lehet nyújtani. A kilépés az erről szóló írásbeli értesítésnek az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkára által történt kézhezvételétől számított 12 hónap múlva lép hatályba.

b) Az Egyezménynek a 72. cikkben foglaltak szerinti, valamely területre vagy területcsoportra történő alkalmazása az illető terület nemzetközi kapcsolataiért felelős tagnak az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának küldött értesítéseivel szűnik meg; olyan gyámsági terület esetében, amelynek igazgatását az Egyesült Nemzetek Szervezete látja el, az Egyezmény alkalmazása az Egyesült Nemzetek Szervezete által küldött értesítéssel szűnik meg. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára erről a tagokat és a Szervezet főtitkárát haladéktalanul értesíti. Az értesítés az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkára által történt kézhezvételétől számított 12 hónap múlva lép hatályba.

XX. rész

HATÁLYBALÉPÉS

74. cikk

Az Egyezmény azon a napon lép hatályba, amelyen 21 állam, közöttük hét, egyenként legalább összesen 1 000 000 tonna bruttó hajótérrel rendelkező állama 71. cikkben foglalt rendelkezések szerint az Egyezmény részesévé vált.

75. cikk

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára az egyes államok csatlakozásának és az Egyezmény hatálybalépésének időpontjáról értesíti a tengerészeti értekezletre meghívott államokat és azokat az államokat, amelyek az Egyezmény részesei lehetnek.

76. cikk

Az Egyezmény angol, francia és spanyol nyelvű egyaránt hiteles szövege az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál kerül letétbehelyezésre, aki annak hiteles másolatát megküldi az Egyesült Nemzetek Szervezete tengerészeti értekezletére meghívott államoknak és azoknak az államoknak, amelyek az Egyezmény részesei lehetnek.

77. cikk

Az Egyesült Nemzetek Szervezete felhatalmazást kapott arra, hogy az Egyezmény hatálybalépését követően az Egyezményt nyilvántartásba vegye.

AMELYEK TANÚSÍTÁSÁRA a kormányaiktól erre a célra kellő felhatalmazást kapott alulírottak az Egyezményt aláírták.

Genf, az 1948. év március hó 6. napján

I. FÜGGELÉK[9][10]

II. FÜGGELÉK

(hivatkozás a 65. cikkben)

Jogképesség, kiváltságok és mentességek

A szakosított intézmények kiváltságairól és mentességeiről szóló általános egyezményhez való csatlakozásukig, a Szervezetre vonatkozóan vagy azzal kapcsolatban, a tagoknak a következő jogképességre, kiváltságokra és mentességekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazniok:

1. szakasz: A Szervezet minden tagjának területén céljai eléréséhez és feladatai ellátásához szükséges jogképességgel rendelkezik.

2. a) szakasz: A Szervezet minden tagjának területén céljai eléréséhez és feladatai ellátásához szükséges kiváltságokat és mentességeket élvez.

b) A tagok képviselőit, beleértve azok helyetteseit, a tanácsadókat, a Szervezet tisztségviselőit, valamint alkalmazottait hasonlóképpen olyan kiváltságok és mentességek illetik meg, amilyenek a Szervezettel kapcsolatos funkciók független gyakorlásához szükségesek.

3. szakasz: A tagok e függelék 1. és 2. szakaszának alkalmazása során, amennyiben ez lehetséges, figyelembe veszik a szakosított intézmények kiváltságairól és mentességeiről szóló általános egyezmény alapvető rendelkezéseit."

3. § (1) E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a Kormányközi Tengerészeti Tanácskozó Szervezetről szóló Genfben, az 1948. évi március hó 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1970. évi 37. törvényerejű rendelet hatályát veszti.

(2) A törvényerejű rendelet végrehajtásáról - a külügyminiszterrel egyetértésben - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter gondoskodik.

Dr. Straub F. Brúnó s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára