1993. évi XV. törvény

a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti vasúti határforgalom ellenőrzéséről, 1991. július 5-én, Bécsben aláírt Egyezmény kihirdetéséről[1]

(Az Egyezményt megerősítő okiratait 1992. február 12-én, Budapesten kicserélték. Az Egyezmény 1992. május 1-jén lépett hatályba.)

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti vasúti határforgalom ellenőrzéséről 1991. július 5-én, Bécsben aláírt Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

EGYEZMÉNY

a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti vasúti határforgalom ellenőrzéséről

A Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság azzal a szándékkal, hogy a két ország között 1965. április 9-én megkötött útlevél- és vámkezelésről szóló Egyezményt a megváltozott igényekhez igazítsa és a vasúti határforgalom ellenőrzését megkönnyítse, az alábbiakban állapodtak meg:

I. Rész

Általános rendelkezések

1. Cikk

Ezen Egyezmény értelmében:

(1) "Határforgalom-ellenőrzés" kifejezésen a Szerződő Államok valamennyi olyan jogi előírásainak végrehajtását kell érteni, amelyeket a személyek határátléptetésére, valamint javak behozatalára, kivitelére és átvitelére alkalmaznak.

(2) "Területi állam" kifejezésen azt a Szerződő Államot kell érteni, amelynek területén a másik Szerződő Állam szervei a határforgalom ellenőrzését végzik.

(3) "Szomszéd állam" kifejezésen a másik Szerződő Államot kell érteni.

(4) "Működési terület" kifejezésen a területi államnak azt a részét kell érteni, ahol a szomszéd állam szolgálati személyei a határforgalom ellenőrzésére jogosultak.

(5) "Szolgálati személyek" kifejezésen azokat kell érteni, akik az illetékes hatóságok megbízásából végzik a határforgalom ellenőrzését, továbbá a szolgálati felügyelettel megbízott személyeket.

(6) "Javak" alatt kell érteni az árukat, szállítóeszközöket, valamint olyan értékeket, amelyek a devizarendelkezések hatálya alá tartoznak.

2. Cikk

(1) A Szerződő Államok ezen Egyezmény alapján megkönnyítik és meggyorsítják a vasúti határforgalom ellenőrzését.

(2) Ebből a célból az egyik Szerződő Állam meghatározott pályaudvarain a másik Szerződő Állam határforgalom ellenőrző pontokat létesít.

(3) Ebből a célból továbbá az egyik Szerződő Állam szervei a másik Szerződő Állam területén meghatározott vasútszakaszokon mindkét irányban közlekedő vonatokon határforgalom-ellenőrzést végezhetnek.

(4) A Szerződő Államok Kormányai megállapodás útján meghatározzák:

a) hogy a területi állam mely pályaudvarain létesítsen a szomszéd állam határforgalom-ellenőrző pontokat;

b) hogy a szomszéd állam szolgálati személyei mely vonalszakaszon végezhetnek határforgalom-ellenőrzést a területi államban haladó közlekedési eszközökön menet közben;

c) a működési területeket.

3. Cikk

(1) A működési terület a pályaudvarokon [2. Cikk (2) bek.] kiterjed:

a) a szomszéd állam által a határforgalom ellenőrzésére létesített meghatározott szolgálati helyiségeire;

b) a vágányokra a pályaudvar egész területén;

c) a raktárhelyiségekre és

d) az utaskezelésre szolgáló helyiségekre.

(2) A vasútszakaszokon működési területnek tekintendők az olyan vonatok, amelyekben a szomszéd állam a határforgalom ellenőrzését végzi.

(3) A Szerződő Államok határforgalom-ellenőrző hatóságai a vasúti szervekkel egyetértésben határozzák meg, hogy mely személyszállító vonatokon végezhető menet közben határforgalom-ellenőrzés.

II. Rész

Határforgalom-ellenőrzé

4. Cikk

(1) A működési területen a szomszéd állam határforgalom-ellenőrzése során ezen állam valamennyi, a személyek határátléptetésére, valamint a javak behozatalára, kivitelére és átvitelére vonatkozó jogszabálya érvényes; ezeket a szomszéd állam szolgálati személyei azonos terjedelemben és ugyanazon következményekkel hajtják végre, mint a saját államuk területén.

(2) A szomszéd állam szolgálati személyei által a működési területen végrehajtott hatósági eljárásokat úgy kell tekinteni, mintha azokat a szomszéd állam azon helységében hajtották volna végre, amelynek területén a hozzá tartozó határátkelőhely található.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett, a szomszéd állam jogszabályaiba ütköző cselekményt a működési területen követik el, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha azt a (2) bekezdésben említett helységben követték volna el.

(4) Egyebekben a területi állam joga érvényes.

5. Cikk

(1) A 4. Cikk (1) bekezdésében említeti jogosultságok körébe tartozik az őrizetbe vétel és a kényszerrel történő visszautasítás joga is. A szomszéd állam szolgálati személyei azonban nem jogosultak a területi államon belül annak állampolgárait őrizetbe venni, fogva tartani, vagy a szomszéd államba vinni. Jogukban áll azonban ezeket a személyeket a saját kihelyezett határforgalom-ellenőrző pontjára, vagy ha ilyen nincs, akkor a területi állam határforgalom-ellenőrző pontjára a tényállás írásos felvétele céljából kényszer útján előállítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések esetében haladéktalanul be kell vonni a területi állam szolgálati személyét.

(3) A területi állam menedékjoga érintetlen marad.

6. Cikk

(1) A működési területen a kiléptető állam határforgalom-ellenőrzése alapvetően megelőzi a beléptető állam határforgalom-ellenőrzését.

(2) A kiléptető állam határforgalom-ellenőrzésének megkezdését követően szabad a beléptető állam szolgálati személyeinek a kiléptető állam szolgálati személyei által már ellenőrzött személyek és javak ellenőrzését elvégezni; ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a kiléptető állam szolgálati személyei eltekintenek a határforgalom ellenőrzésétől.

(3) A beléptető ellenőrzés megkezdését követően a kiléptető állam szolgálati személyei már nem jogosultak a határforgalom-ellenőrzési cselekmények végzésére. Ha azonban beléptető ellenőrzés megkezdését követően bíróság által büntetendő cselekmény gyanúja merül fel, vagy utólag ismertté válik, hogy a működési területen olyan személy található, akinek őrizetbe vételére körözést adtak ki, a kiléptető állam szolgálati személyei a beléptető állam szolgálati személyeinek előzetes tájékoztatása után jogosultak a határforgalom-ellenőrzési cselekmények megismétlésére.

7. Cikk

(1) A Szerződő Államok szolgálati személyei kölcsönös egyetértéssel eltérhetnek a 6. Cikk (1) bekezdésben előírt sorrendtől, amennyiben ez a gyors határforgalom-ellenőrzés érdekében szükséges. Az ilyen esetekben a beléptető állam szolgálati személyei őrizetbe vételt, vagy elkobzást csak a kiléptető állam határforgalom-ellenőrzésének befejezése után végezhetnek. Ha ilyen intézkedéseket kívánnak tenni, akkor az érintett személyeket és javakat átadják a kiléptető állam szolgálati személyeinek, amennyiben a kiléptető állam a határforgalom-ellenőrzést ezen személyek és javak vonatkozásában még nem fejezte be. Ha a kiléptető állam szolgálati személyei maguk kívánnak őrizetbe vételt vagy elkobzást végrehajtani, úgy őket illeti meg az elsőbbség.

(2) A szomszéd állam szolgálati személyei által a területi államban végzett határforgalom-ellenőrzés során beszedett vagy szolgálati célból magukkal vitt pénzösszegek és a lefoglalt vagy elkobzott javak átvihetők a szomszéd államba.

8. Cikk

(1) Azok a javak, amelyeket a szomszéd állam szolgálati személyei a kiléptető ellenőrzés során a szomszéd államba visszairányítottak, vagy amelyeket a területi állam beléptető ellenőrzésének megkezdése előtt az érdekelt személyek kérelmére a szomszéd állam területére visszavisznek, nem tartoznak sem a területi állam kiviteli jogszabályainak hatálya, sem pedig ezen állam kiléptető ellenőrzési eljárása alá.

(2) A beléptető állam szolgálati személyei által visszautasított személyeknek a kiléptető államba való visszatérését nem lehet megtagadni. Hasonlóképpen nem lehet megtagadni azoknak az áruknak a kiléptető államba való visszaszállítását sem, amelyeknek behozatalát a beléptető állam szolgálati személyei nem engedélyezték.

(3) A (2) bekezdésben említett intézkedések végrehajtása során a Szerződő Államok szolgálati személyei tájékoztatják és támogatják egymást.

III. Rész

Szolgálati személyek

9. Cikk

(1) A területi állam hatóságai a szomszéd állam szolgálati személyei számára a működési területen a szolgálatuk ellátása során ugyanolyan védelmet és segítséget nyújtanak, mint a saját szolgálati személyeiknek. A területi államnak a hivatalos személyek és a hivatali cselekmények védelmére vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseit kell azokra a büntetendő cselekményekre is alkalmazni, amelyeket a területi államban a szomszéd állam szolgálati személyei ellen szolgálatuk gyakorlása során vagy ezen szolgálattal összefüggésben követnek el.

(2) A szomszéd állam szolgálati személyei által a működési területen okozott olyan károk megtérítésére irányuló igény, amelyekért az állam felel, a szomszéd állam joghatósága alá tartozik, ugyanúgy, mintha a károkozó cselekmény a szomszéd államban következett volna be. A területi állam polgárai az ilyen igények érvényesítése során ugyanolyan elbírálásban részesülnek, mint a szomszéd állam polgárai.

10. Cikk

(1) A szomszéd állam szolgálati személyeinek az A. illetve a B melléklet mintájának megfelelően kiállított kétnyelvű határátlépési igazolvánnyal kell rendelkezniük. Ezeket az igazolványokat a Magyar Köztársaságban a Budapesti Rendőr-főkapitányság, az Osztrák Köztársaságban pedig a Burgenlandi Tartományi Biztonsági Igazgatóság állítja ki. Az igazolványokat 5 éves érvényességi idővel lehet kiállítani, és ugyanennyi idővel lehet meghosszabbítani.

(2) A határátlépési igazolványt a tulajdonos visszahívását követően a kiállító hatóság haladéktalanul bevonja.

(3) A határátlépési igazolvány kiállításáról, valamint annak bevonásáról a kiállító hatóságnak haladéktalanul értesíteni kell a szomszéd állam (1) bekezdésben megjelölt hatóságát.

(4) A határátlépési igazolvány tulajdonosa jogosult a területi államban szolgálata ellátásához a szolgálati hely megközelítése érdekében minden, a nyilvános közlekedés számára megnyitott határátkelőhely átlépésére. A működési területen, valamint a pályaudvaroknak [2. Cikk (2) bek.] a közönség számára nyitva álló területén és azokban a helységekben, ahol ezek a pályaudvarok vannak, akadálytalanul tartózkodhatnak.

(5) A szomszéd állam szolgálati személyeivel szembeni esetleges személyes beutazási tilalmakat ez a szabályozás nem érinti. Ilyen esetben a szomszéd állam kiállító hatóságát [(1) bek.] erről haladéktalanul értesíteni kell.

11. Cikk

(1) A szomszéd állam szolgálati személyei a területi államban szolgálatuk ellátásához, a működési területre és vissza történő utazáshoz viselhetik a szolgálati egyenruhájukat, a szolgálati jelvényüket, a szolgálati fegyverüket és magukkal vihetik a szükséges szolgálati felszerelésüket. A területi államban fegyvert csak jogos védelemből használhatnak.

(2) Azokról a bűncselekményekről, amelyeket a szomszéd állam szolgálati személye a területi államban követett el, a területi állam illetékes hatósága köteles a szolgálati személy szolgálati hatóságát értesíteni.

12. Cikk

A szomszéd állam szolgálati személye mentes a területi államban mindenféle közjogi, személyi és dologi kötelezés alól.

13. Cikk

(1) Ha a szomszéd állam szolgálati személye a területi államban szolgálatának teljesítése közben, vagy e szolgálattal kapcsolatban életét veszti, megsebesül, a rajta, illetőleg a nála lévő dolog megsérül, avagy megsemmisül, akkor a kártérítési igényre a szomszéd államban érvényes jogot kell alkalmazni.

(2) A káresetből eredő igényeket az egyik Szerződő Állam ama bírósága előtt is lehet érvényesíteni, amelynek területén a kártérítésre jogosult általános illetékességi ok alapján perelhet.

(3) Azokat a határozatokat és egyezségeket, amelyeket az (1) bekezdésben említett kártérítési igény tárgyában az egyik Szerződő Állam bírósága hozott, illetőleg ilyen bíróság előtt kötöttek, a másik Szerződő Államban - a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között 1965. április 9. napján a hagyatéki ügyekről kötött Egyezmény 10. Cikke (1) bekezdés d) és c) pontjának, továbbá 12. és 14. Cikkének rendelkezései szerint - végrehajtják. A végrehajtást azonban az említett Egyezmény 10. Cikkének (2) bekezdésében felsorolt okokból és abban az esetben is meg kell tagadni, ha a határozat ellentétes ugyanazon felek között, ugyanazon igény tárgyában ama Szerződő Állam bírósága által hozott jogerős határozattal, amely állam területén a végrehajtást kérik.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azoknak a károknak a megtérítésére irányuló igények érvényesítésére, amelyeket a szomszéd állam szolgálati személye a területi államban szolgálati tartózkodásának ideje alatt, de nem szolgálatának teljesítése közben okozott.

IV. Rész

Határforgalom-ellenőrző pontok

14. Cikk

(1) A vasutak kötelesek a menet közben határforgalom-ellenőrzést végző szervek részére a szükséges kocsiszakaszokat díjmentesén rendelkezésre bocsátani.

(2) A területi államban a szomszéd állam hatóságai részére szükséges létesítmények használatáért járó térítésben magánjogi szerződésben állapodnak meg.

15. Cikk

(1) A szomszéd állam határforgalom-ellenőrző szervei részére szolgáló helyiségeket hivatalos táblákkal és állami címerrel kell megjelölni.

(2) A szomszéd állam szolgálati személyeinek szolgálati helyiségeire magyar és német nyelven kell a feliratokat elhelyezni.

16. Cikk

(1) Azok a tárgyak, amelyek a határforgalom-ellenőrző szervek hivatalos használatára vagy a területi államban végzett szolgálat ideje alatt a szomszéd állam szolgálati személyei személyes szükségletére szolgálnak, mentesek a vámok és egyéb behozatali, illetve kiviteli illetékek alól. Ezek a tárgyak nem esnek gazdasági behozatali és kiviteli tilalmak, valamint behozatali, illetve kiviteli korlátozások alá. Ugyanez vonatkozik a szolgálati vagy saját tulajdonban lévő gépjárművekre, amelyeket a szolgálati személyek szolgálatuk ellátására használnak.

(2) A szomszéd állam szolgálati személyeinél lévő és a szolgálat ellátásához szükséges iratok, okmányok, adathordozók, valamint a szolgálati küldemények és a szükséges szolgálati felszerelések a területi államban mentesek a vizsgálat és a lefoglalás alól.

17. Cikk

Azokat a szolgálati küldeményeket, amelyeket a szomszéd állam határforgalom-ellenőrző szervei a szomszéd államban lévő szervei számára küldenek - vagy fordítva - ezen államnak a szolgálati személyei a területi állam postája vagy vasútjai bevonása nélkül illetékmentesen továbbíthatják. A szolgálati küldeményeket a küldő szerv szolgálati pecsétjével kell ellátni.

18. Cikk

(1) A területi állam illetékmentesen engedélyezi a szomszéd állam határforgalom-ellenőrző szerveinek a területi államban folytatott tevékenységük ellátásához szükséges távközlési berendezések létesítését, továbbá az ilyen berendezésnek a szomszéd állam megfelelő létesítményeihez való csatlakozását. A berendezések létesítésére és használatára vonatkozó díjak tekintetében a vasutak közötti szabályozások az irányadók. Ezeket a szomszéd állam hivatali szervei közötti közvetlen összeköttetéseket csak szolgálati célra szabad használni. Az ilyen hírközlési kapcsolatokat a szomszéd állam belső forgalmához tartozónak kell tekinteni.

(2) Egyebekben a Szerződő Államok azon jogszabályai érvényesek, amelyek a területükön a távközlési berendezések létesítésére, fenntartására és üzemeltetésére vonatkoznak.

V. Rész

Átmenő forgalom

19. Cikk

Jelen Egyezmény nem érinti a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a Sopron városon és környékén átmenő vasúti forgalomról, 1980. szeptember 13-án, Budapesten aláírt Egyezményt.

VI. Rész

Záró rendelkezések

20. Cikk

Ezen Egyezmény alkalmazása tekintetében felmerülő véleménykülönbségeket a Szerződő Államok illetékes hatóságai rendezik. Ez nem zárja ki a viták diplomáciai úton történő rendezését.

21. Cikk

Ezen Egyezmény hatálybalépésével a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között az útlevél- és vámkezelésről szóló, 1965. április 9-én megkötött Egyezmény a Zárójegyzőkönyvvel és a mellékletekkel együtt hatályát veszti.

22. Cikk

Nemzetbiztonsági érdekből vagy más kényszerítő közérdekből bármelyik Szerződő Állam Kormánya átmenetileg, helyi korlátozás mellett vagy anélkül felfüggesztheti az Egyezménynek vagy egyes rendelkezéseinek az alkalmazását. A másik Szerződő Állam Kormányát erről haladéktalanul értesíteni kell.

23. Cikk

(1) Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítő okmányokat, amint lehetséges, Budapesten kell kicserélni.

(2) Ezen Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélésének hónapját követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

(3) Ezen Egyezmény írásban, diplomáciai úton bármikor felmondható, az Egyezmény a felmondástól számított 90 nap múlva veszti hatályát.

Készült Bécsben, 1991. július 5-én, két eredeti példányban, magyar és német nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Köztársaság nevében

Az Osztrák Köztársaság nevében

A) melléklet

Anlage A

1. oldal

Seite 1