2024. évi XVII. törvény

az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról[1]

1. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

1. §[2]

2. §[3]

3. §[4]

4. §[5]

5. §[6]

6. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény

a)[7]

b)[8]

c)[9]

d)[10]

7. §[11]

2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

8. §[12]

9. §[13]

3. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

10. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 132/G. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az elektronikus árverési rendszer a licitnapló lezárását követő 30. napon automatikusan megszünteti az elektronikus árverési hirdetmény közzétételét, valamint archiválja az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából az árverési hirdetményt és a hozzá tartozó licitnaplót. Az archivált árverési hirdetményt és licitnaplót a Kar hivatali szerve az archiválástól számított tíz évig őrzi meg."

11. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 153. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árverési jegyzőkönyv aláírásától számított 30 nap eltelt - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat jogerőre emelkedését követően, a feltételek fennállása esetén -, a végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát

a) az árverési vevő részére az árverési vétel igazolása céljából, és

b) az ingatlanügyi hatóság részére az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése érdekében."

(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 153. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az elektronikus árverési rendszer a licitnapló lezárását követő 30. napon automatikusan megszünteti az elektronikus árverési hirdetmény közzétételét, valamint archiválja az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából az árverési hirdetményt és a hozzá tartozó licitnaplót. Az archivált árverési hirdetményt és licitnaplót a Kar hivatali szerve az archiválástól számított tíz évig őrzi meg."

12. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 230. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A 242. § szerinti szakmai beszámolóval kapcsolatos kötelezettség teljesítését a Hatóság ellenőrzi. Ha a szakmai beszámoló valóságtartalmának, hitelességének és teljeskörűségének ellenőrzése céljából a Hatóság a Kar hivatali szervétől adatot igényel, a Kar hivatali szerve az adatszolgáltatást az adatigénylés beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti."

13. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 240/F. § (5) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

(A Kar hivatali szerve törli a végrehajtó-helyettest a végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből, ha)

"h) a 241/B. § szerinti szakmai továbbképzési kötelezettségének - a Hatóság elnökének rendeletében biztosított határidőben - nem tett eleget, vagy

i) a végrehajtó-helyettes felett munkáltatói jogokat gyakorló végrehajtó végrehajtói szolgálata megszűnt, és a végrehajtó-helyettes másik végrehajtó vagy végrehajtói iroda alkalmazásában nem áll, kivéve, ha a végrehajtói szolgálat megszűnését követő 60 napon belül a Kar hivatali szerve részére igazolja, hogy másik végrehajtóval vagy végrehajtói irodával munkaviszonyt létesített."

14. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 241. § (6) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A Kar hivatali szerve törli a végrehajtójelöltet a végrehajtójelöltek névjegyzékéből, ha)

"g) a végrehajtójelölt felett munkáltatói jogokat gyakorló végrehajtó végrehajtói szolgálata megszűnt, és a végrehajtójelölt másik végrehajtó vagy végrehajtói iroda alkalmazásában nem áll, kivéve, ha a végrehajtói szolgálat megszűnését követő 60 napon belül a Kar hivatali szerve részére igazolja, hogy másik végrehajtóval vagy végrehajtói irodával munkaviszonyt létesített."

15. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 242. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a végrehajtó állandó helyettesként helyettesítési feladatokat is ellát, az egybefüggően 30 napot meghaladóan helyettesített végrehajtó által betöltött álláshelyre vonatkozó szakmai tevékenységéről külön szakmai beszámolót nyújt be az (1) bekezdésben meghatározottak szerint. Az egybefüggő 30 napot meg nem haladó helyettesítés időszakáról a beszámolót a helyettesített végrehajtó saját szakmai beszámolója keretében készíti el."

(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 242. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A végrehajtó felelős a szakmai beszámoló valóságtartalmáért, hitelességéért és teljeskörűségéért."

16. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 245. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a végrehajtót az általa foglalkoztatott végrehajtóhelyettes vagy az állandó helyettes, a helyettesítés egyéb eseteiben az állandó helyettes helyettesíti."

17. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 253/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kar hivatali szervének vezetője az elnökség bevonásával szervezeti és működési szabályzatot, valamint - a Magyar Nemzeti Levéltárral mint illetékes közlevéltárral egyetértésben - egyedi iratkezelési szabályzatot készít. A szervezeti és működési szabályzat - e törvény keretei között - tartalmazza a Kar szervezetének, működési rendjének és gazdálkodásának, továbbá a Kar feladatai ellátásának részletes szabályait."

(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 253/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az etikai szabályzat és az egyedi iratkezelési szabályzat jóváhagyására a Kar szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

18. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Kar hivatali szerve a végrehajtói iroda részére az alapítási engedélyt 60 napon belül megadja, ha a végrehajtói iroda alapító okirata megfelel a jogszabályoknak."

19. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/H. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A szakmai beszámolóval kapcsolatos kötelezettség megszegése esetén figyelmeztetés szankció alkalmazása kizárt. A Hatóság a szakmai beszámolóval kapcsolatos kötelezettséget megszegő végrehajtót 30 000 forinttól 400 000 forintig terjedő bírsággal sújtja. A bírság ismételten kiszabható."

20. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a következő 304/P. és 304/Q. §-sal egészül ki:

"304/P. § (1) A 2017. június 23. napja és 2022. szeptember 30. napja között a 240/A. § (7) bekezdése alapján megkötött megállapodások az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.17.) 3. alcímének hatálybalépését követően a megállapodást kötő állandó helyettes szolgálatának megszűnésével vagy állandó helyettesi feladatköre megszűnésével, de legkésőbb 2024. december 31. napjával megszűnnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodással érintett álláshelyhez tartozó folyamatban lévő és befejezett végrehajtási ügyek iratait, az e végrehajtási ügyek nyilvántartásait tartalmazó iratokat, az e végrehajtási ügyek és nyilvántartások számítógépes adathordozón rögzített adatait tartalmazó eszközöket (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: végrehajtási iratok) és az álláshelyhez tartozó ügyekben a letéti számlán kezelt összegeket annak a végrehajtónak kell legkésőbb 2025. január 15. napjáig átadni, aki az (1) bekezdés szerinti megállapodással érintett álláshelyen szolgálatot teljesít (e § alkalmazásában a továbbiakban: eljárásra köteles végrehajtó).

(3) Az (1) bekezdés szerinti megállapodással érintett végrehajtási ügyek végrehajtási iratait és az álláshelyhez tartozó ügyekben a letéti számlán kezelt összegeket abban az esetben is át kell adni a (2) bekezdés szerinti határidőben az eljárásra köteles végrehajtónak további intézésre, ha a megállapodásban szereplő végrehajtási ügyeket már nem a megállapodást megkötő állandó helyettes intézi.

(4) Az eljárásra köteles végrehajtó egy, a vele azonos járásbíróság mellé kinevezett végrehajtóval közösen 2024. november 30. napjáig kérelmet terjeszthet elő a Kar hivatali szervének vezetőjénél, hogy az (1) bekezdés szerinti megállapodással érintett végrehajtási ügyek további intézésére a Kar hivatali szervének vezetője - a Kar elnökségével történő egyeztetést követően - az eljárásra köteles végrehajtó helyett a vele azonos járásbíróság mellé kinevezett végrehajtót jelölje ki, aki szolgálatának megszűnéséig e végrehajtási ügyek intézéséről gondoskodni köteles. Ha a Kar hivatali szervének vezetője - a Kar elnökségével történő egyeztetést követően - a kérelmet nem hagyja jóvá, úgy a végrehajtási ügyek további intézésére e § rendelkezései szerint az eljárásra köteles végrehajtó köteles.

304/Q. § (1) A Módtv.17.-tel megállapított 240/F. § (5) bekezdés h) pontját a Módtv.17. 3. alcíme hatálybalépésének napján a Kar által vezetett névjegyzékben szereplő önálló bírósági végrehajtó-helyetteseknek - az önálló bírósági végrehajtók és az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek kötelező szakmai továbbképzéséről szóló rendelet szerinti - 2023. évben kezdődő, első továbbképzési időszakban teljesítendő szakmai továbbképzési kötelezettsége tekintetében is alkalmazni kell.

(2) A Módtv.17.-tel megállapított 240/F. § (5) bekezdés i) pontját és 241. § (6) bekezdés g) pontját a Módtv.17. 3. alcíme hatálybalépésének napján a Kar által vezetett névjegyzékben szereplő önálló bírósági végrehajtó-helyettesek és önálló bírósági végrehajtójelöltek esetében is alkalmazni kell azzal, hogy a névjegyzékben szereplő személy a Módtv.17. 3. alcímének hatálybalépése napját követő 60 napon belül - amely határidőbe a hatálybalépés napja nem számít bele - igazolhatja a Kar hivatali szerve részére, hogy másik végrehajtóval vagy végrehajtói irodával munkaviszonyt létesített."

21. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

a) 34. § (5) bekezdésében a "fizette meg a követelés" szövegrész helyébe a "fizette meg részben vagy egészben a követelés" szöveg és a "végrehajtási költségek kielégítéséről" szövegrész helyébe a "végrehajtási költségek - megtérült összeghez igazodó, arányos - kielégítéséről" szöveg,

b) 234/A. § (1) bekezdés c) pontjában a "beszámoló készítési kötelezettség" szövegrész helyébe a "beszámolóval kapcsolatos kötelezettség" szöveg,

c) 239. § (1) bekezdés a) pontjában a "határozat jogerőre emelkedésének" szövegrész helyébe a "határozat véglegessé válásának" szöveg,

d) 239. § (1) bekezdés b) pontjában a "jogerőre emelkedésének" szövegrész helyébe a "véglegessé válásának" szöveg,

e) 239/A. § (4) bekezdésében a "(2)-(2c)" szövegrész helyébe a "(2), valamint (2b) és (2c)" szöveg,

f) 239/B. § (1) bekezdésében a "(2)-(2c)" szövegrész helyébe a "(2), valamint (2b) és (2c)" szöveg,

g) 239/B. § (2) bekezdés a) pontjában a "bűncselekmény miatt áll" szövegrész helyébe a "bűncselekmény miatt, illetve pótmagánvádas ügyben áll" szöveg,

h) 239/B. § (2) bekezdés b) pontjában az "alatt." szövegrész helyébe az "alatt, ide nem értve a pótmagánvádas eljárást." szöveg,

i) 243. § (6) bekezdésében a "végrehajtó-helyettes a helyettesítés" szövegrész helyébe a "végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt a helyettesítés" szöveg,

j) 245. § (4) bekezdésében az "A távollét bejelentését követően a Kar" szövegrész helyébe az "A távollét bejelentését követően vagy a helyettesítésre okot adó körülménynek a Kar hivatali szerve tudomására jutását követően a Kar" szöveg,

k) 269. § (1a) bekezdésében az "időpontja az ellenőrzési" szövegrész helyébe az "időpontja a jogorvoslattal már nem támadható ellenőrzési" szöveg

lép.

22. § Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

a) 171. § (1) bekezdésében a "valamint a Kar hivatali szervének," szövegrész,

b) 239/A. § (2a) bekezdése.

4. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

23. §[14]

5. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

24. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény

a) 10. § (2) bekezdés c) pontjában az "a közjegyzők és bírósági végrehajtók, valamint ezek kamarái" szövegrész helyébe az "a közjegyzők, valamint azok kamarája, a bírósági végrehajtók" szöveg,

b) 35. § (4) bekezdésében az "a közjegyzők, a bírósági végrehajtók, valamint ezek kamarái" szövegrész helyébe az "a közjegyzők, valamint azok kamarája, a bírósági végrehajtók" szöveg

lép.

6. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

25. §[15]

26. §[16]

7. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

27. §[17]

28. §[18]

29. §[19]

30. §[20]

8. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

31. §[21]

32. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény

a) 137. § b) pontjában az "UNICE, az ETUC" szövegrész helyébe az "ESZSZ, az UNICE" szöveg és a "munkavégzéssel kapcsolatosan" szövegrész helyébe a "munkaviszonyról" szöveg,

b) 137. § c) pontjában az "az ETUC és a CEEP" szövegrész helyébe az "a CEEP és az ESZSZ" szöveg és a "részmunkaidőről" szövegrész helyébe a "részmunkaidős foglalkoztatásról" szöveg

lép.

9. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása

33. §[22]

34. §[23]

35. §[24]

10. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

36. §[25]

11. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

37. §[26]

38. §[27]

12. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

39. §[28]

40. §[29]

41. §[30]

13. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

42. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"l) öröklésben érdekelt: az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban hagyatéki hitelezőként, igénylőként vagy kötelesrészre jogosultként lépett fel, továbbá a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti végrendeleti végrehajtó és hagyatéki gondnok, valamint a biztosítási intézkedés, illetve a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztése körében a gyámhatóság, valamint az a harmadik személy, akinek a részére az örökhagyó kizárólagos tulajdonában álló ingatlant, vagy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanban az örökhagyó hagyatékát képező tulajdoni hányadot a törvényes öröklés szabályai szerint közösen öröklő törvényes örökösök - ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is - a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlannyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) 18/A. § (1) bekezdés c) pontja vagy 18/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján hagyatéki eljárás keretében egyben kívánják értékesíteni, és e harmadik személy a közjegyzőnek bejelentette, hogy az ingatlant vagy tulajdoni illetőséget a hagyatéki eljárás keretében hajlandó megvásárolni, valamint aki elővásárlóként a mezőgazdasági igazgatási szerv döntése alapján e személy helyett az ingatlant vagy tulajdoni illetőséget megszerezni jogosult;"

43. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 31/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A jegyző tájékoztatja az örökösként érdekelteket a Foktftv. 18/A. §-ában, illetve 18/B. §-ában foglaltakról, ha a hagyaték tárgyát képező ingatlan vagy tulajdoni illetőség a Foktftv. 18/A. §-a, illetve 18/B. §-a hatálya alá tartozhat."

44. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 43/C. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Tárgyalást kell tartani, ha)

"d) az örökösként érdekeltek egyezségükbe - a hagyatéki hitelezőn kívül - más személyt is be akarnak vonni, vagy a törvényes örökösök - ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is - a Foktftv. 18/A. § (1) bekezdés c) pontja vagy 18/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján a hagyatékot képező ingatlant vagy tulajdoni illetőséget hagyatéki eljárás keretében harmadik személy részére egyben kívánják értékesíteni,"

(2) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 43/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A törvényes örökös a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt kérheti hagyatéki tárgyalás kitűzését, ha az örökséget visszautasítja, más öröklésben érdekelttel egyezséget kíván kötni, vagy a hagyaték tárgyalás nélküli átadása alapjául szolgált, az iratokhoz csatolt egyezségtől el kíván térni, illetve örökségét vagy annak egy részét hagyatéki hitelező követelésének kielégítése fejében a hagyatéki hitelezőre vagy a hagyatéki eljárásban kieséses örökösre kívánja átruházni, igénylővel kíván egyezséget kötni, vagy az örökségét, illetve annak egy részét a 94. § (3) bekezdése szerint a magyar államnak fel kívánja ajánlani, vagy a törvényes örökös bejelenti, hogy a törvényes örökösök a Foktftv. 18/A. § (1) bekezdés c) pontja vagy 18/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján a hagyatékot képező ingatlant vagy tulajdoni illetőséget hagyatéki eljárás keretében harmadik személy részére egyben kívánják értékesíteni. A törvényes örököst erre a jogára a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzésben figyelmeztetni kell."

45. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 71. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény alapján a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, a közjegyző

a) belföldi természetes személy és tagállami állampolgár örökös esetében a hagyaték átadásáról szóló végzésben megállapítja a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 34. § (3a) bekezdése szerinti kötelezettséget,

b) az a) pontba nem tartozó esetben a végintézkedés ezzel ellentétes rendelkezését semmisnek tekinti; a hagyaték érintett része tekintetében a végrendeleti örökösre, a halál esetére megajándékozottra, a bizalmi vagyonkezelőre, vagy a végintézkedéssel létesített alapítványra való átszállás nem állapítható meg, illetve a hagyaték érintett része a végrendeleti örökösnek, a halál esetére megajándékozottnak, a bizalmi vagyonkezelőnek, a végintézkedéssel létesített alapítványnak ideiglenes hatállyal sem adható át."

(2) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 71. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben a közjegyző az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi az államot megillető vételi jog és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését."

(3)[31]

46. § (1)[32]

(2) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 94. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés jogcímén megszerzett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező-, erdőgazdasági hasznosítású földet vagy tanyát, az ahhoz tartozó berendezést, felszerelési tárgyakat, állatállományt, munkaeszközöket, továbbá utat, árkot, halastavat, mocsarat, csatornát ajándék jogcímén a magyar államnak felajánlja, az ajándékot elfogadottnak kell tekinteni, és a közjegyző a felajánlott vagyontárgyat ajándék jogcímén a magyar államnak adja át az ajándékozó örökösként érdekelt jogszerzésének - öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés - megfelelő jogcímen történt közbenső jogszerzése megállapításával.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak esetén az örökös illetékfizetési kötelezettségére az örököstársnak való ingyenes átengedés szabályait kell alkalmazni, a 73. § alkalmazása során örökösnek az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban képviselő szervet kell tekinteni."

47. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény a következő alcímmel egészül ki:

"Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése a hagyatéki eljárás keretében harmadik személy részére történő értékesítéssel

95. § (1) Ha a Foktftv. 18/A. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ingatlant, vagy a Foktftv. 18/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján a hagyatékot képező tulajdoni illetőséget - ideértve azt is, ha az ingatlan kivett út, kivett árok, illetve kivett csatorna alrészletet is tartalmaz - az örököstársak (ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is) a hagyatéki eljárás keretében harmadik személy részére egyben értékesítik, és az ingatlan vagy a hagyatékot képező tulajdoni illetőség teljes hatályú átadásának akadálya nincs, a közjegyző a tulajdonjog átruházására vonatkozó jognyilatkozatokat egyezségbe foglalja. Az egyezség tartalmára a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény adásvételi szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A közjegyző a szerző fél tulajdonszerzési képességét, valamint a tulajdonjog megszerzésének a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben előírt feltételeinek fennállását nem vizsgálja.

(3) A közjegyző a felek egyezségét megküldi a mezőgazdasági igazgatási szervnek, egyidejűleg a hagyatéki eljárást a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésének közléséig felfüggeszti. A hagyatéki eljárás felfüggesztése alatt rész-hagyatékátadó végzés (79. §) hozható.

(4) Ha az ingatlan vagy tulajdoni illetőség teljes hatállyal történő átadásának akadálya nincs, a közjegyző a mezőgazdasági igazgatási szervnek az egyezséget jóváhagyó döntése alapján a felek egyezségét a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésében szereplő személlyel - aki az egyezségben a vevőként egyezséget kötő személy helyébe lép, ha ez a személy nem azonos az egyezségben vevőként szereplő személlyel - jóváhagyja és az ingatlant adásvétel jogcímén e harmadik személy részére adja át az örökösként érdekeltnek minősülő törvényes örököstársak - ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is - közössége tagjai öröklés jogcímén történt közbenső jogszerzése megállapításával az egyes törvényes örököstársakat - ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is - illető tulajdoni hányad feltüntetése nélkül. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az egyezség jóváhagyását megtagadta, a közjegyző az egyezség jóváhagyását megtagadja és a hagyatéki eljárást folytatja.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerinti mező-, erdőgazdasági hasznosítású földet, vagy annak tulajdoni illetőségét a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti tanyának minősülő ingatlant, vagy annak tulajdoni illetőségét az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban adásvétel jogcímén ruházza át az öröklésben érdekelt más személyre, vagy a kieséses örökösre."

48. §[33]

49. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény IV. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény alapján mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő kis értékű ingatlanok átadásának különös szabályai

104/A. § (1) A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 28/A. §-a szerinti hagyaték esetében a közjegyző a hirdetményi kézbesítés szabályai szerint hirdetményt bocsát ki, amelyben feltünteti a hagyatéki eljárás tárgyát képező ingatlanokat, illetve tulajdoni illetőségeket és felhív mindenkit, aki a hagyatékra öröklésben érdekeltként igényt tart, vagy a hagyatékkal szemben öröklésben érdekeltként igényt kíván érvényesíteni, hogy azt a közjegyzőnek a hirdetmény kézbesítésétől számított egy éven belül (a továbbiakban: igénybejelentési határidő) írásban jelentse be (a továbbiakban: igénybejelentés).

(2) A közjegyző a hagyatéki eljárásról az államot az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban képviselő szerven keresztül a hirdetmény megküldésével tájékoztatja, valamint a hirdetményt megküldi a hagyatéki leltárban szereplő ismert öröklésben érdekelteknek.

104/B. § (1) A hirdetmény közzétételéhez fűződő jogkövetkezmények az országos kamara nyilvántartásában való közzététel napján állnak be.

(2) Az igénybejelentési határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.

(3) Ha az igénybejelentési határidő alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés érkezik, az eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni.

(4) Ha az igénybejelentési határidő alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés nem érkezik, és a közjegyző a hagyatékot szállomány jogcímén az államnak átadja, a hagyatékátadó végzést a közjegyző a hirdetményi kézbesítés szabályai szerint kézbesíti, annak egy kiadmányát pedig megküldi azoknak, akiknek a hirdetményt az 104/A. § (2) bekezdése szerint megküldte. A hagyatékátadó végzés ellen a hirdetményi kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezni lehet.

(5) Az államot mint szállományost az örökös jogállása illeti meg azzal, hogy az igénybejelentési határidő alatt be nem jelentett igényeket az állammal szemben az állam tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzése ranghely szerinti időpontjától számított 5 éves elévülési határidőn belül lehet érvényesíteni."

50. §[34]

51. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény a következő 127. §-sal egészül ki:

"127. § E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvénnyel megállapított 104/A. § (2) bekezdését és 104/B. § (4) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben akként kell alkalmazni, hogy a 104/A. § (2) bekezdése szerinti hirdetményt és a hagyatékátadó végzés 104/B. § (4) bekezdése szerinti kiadmányát nem kell megküldeni az öröklésből a rendelkezésre álló adatok alapján kiesett személyeknek, ugyanakkor meg kell küldeni a hagyatéki leltárban nem szereplő ismert öröklésben érdekelteknek is."

14. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

52. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 2. § (5a) bekezdésében a "15. pontjában" szövegrész helyébe a "14. pontjában" szöveg lép.

15. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása

53. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (8) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az OBH elnöke a tájékoztatással kapcsolatos feladatkörében)

"g) az igazságügyért felelős miniszter megkeresésére a jogalkotás előkészítése, továbbá a jogszabályok hatályosulásának vizsgálata céljából személyazonosításra alkalmatlanná tett formában az igazságügyért felelős miniszter rendelkezésére bocsátja a megkeresésben meghatározott tárgykörben hozott, jogerős vagy véglegessé vált bírósági határozatokat, valamint mindazon bírósági és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatot, amelyet a jogerős vagy véglegessé vált bírósági határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak."

(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Az OBH elnöke a statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos, a (4) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében eljárva, az igazságügyért felelős miniszter megkeresésére a jogalkotás előkészítése, továbbá a jogszabályok hatályosulásának vizsgálata céljából egyedi, meghatározott célú statisztikai adatgyűjtés keretében tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert azokról az adatokról, amelyekből megállapítható a bíróságon folyamatban lévő és befejezett eljárás teljes időtartama az eljárás megindításától annak jogerős befejeződéséig, ideértve a bírósági eljárást megelőző, más szerv által lefolytatott hatósági vagy egyéb közhatalmi eljárás (a továbbiakban: megelőző eljárás), a rendes és a rendkívüli jogorvoslati eljárás, valamint a jogorvoslati eljárás alapján megismételt eljárás időtartamát is. Ezen adatgyűjtés alapján az eljárás teljes időtartama mellett annak is megállapíthatónak kell lennie, hogy annak kezdetétől a jogerős vagy végleges befejeződéséig meddig tartott a megelőző eljárás, illetve a bírósági eljárás.

(13) A (8) bekezdés g) pontja szerinti esetben, ha a megkeresésben kért határozatot a Bírósági Határozatok Gyűjteményében már közzétették, az így közzétett határozatot kell rendelkezésre bocsátani. Más esetben a személyazonosításra alkalmatlanná tételre alkalmazni kell a 166. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a), c), d) és e) pontjában, valamint (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket. Az OBH elnöke a megkeresés teljesítése során egyeztetést kezdeményezhet az igazságügyért felelős miniszterrel annak érdekében, hogy a megkeresés teljesítése ne eredményezzen a bíróságok számára aránytalan ügyterhet."

54. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 89. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az OBT elnöke és elnökhelyettese juttatásként a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározottak szerint budapesti lakóház vagy lakás használatára jogosult.

(5) Az OBT elnökét és elnökhelyettesét e tisztségéből eredő feladatai ellátása érdekében mentesíteni kell a bírói munka alól."

55. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény

a) 76. § (8) bekezdés e) pontjában a "gyűjtését, és" szövegrész helyébe a "gyűjtését," szöveg,

b) 76. § (8) bekezdés f) pontjában a "kérdésekben." szövegrész helyébe a "kérdésekben, és" szöveg

lép.

16. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

56. §[35]

57. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény a következő alcímmel egészül ki:

"61/A. Az OBT elnökének és elnökhelyettesének juttatása

166/A. § (1) Az OBT elnöke és elnökhelyettese az OBT által biztosított budapesti lakóház vagy lakás használatára jogosult, kivéve, ha ő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában Budapesten az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan van. Az OBT elnöke és elnökhelyettese akkor is jogosult lakóház vagy lakás használatára, ha ő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában csak olyan budapesti lakóház vagy lakás van, amelyet öröklés vagy ajándékozás útján szerzett és az ingatlanon más személynek haszonélvezeti joga áll fenn.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti megfelelő lakóház vagy lakás használatba adásának biztosítására az OBT havonta legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset háromszorosa 35%-ának megfelelő összeget használhat fel, amely kiterjed a földgáz-, villamosenergia-, ivóvíz-, távhő-, csatorna- és hulladékkezelési szolgáltatások beszerzésével összefüggő kiadások teljesítésére is."

17. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása

58. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény V. Fejezete a következő 37/A. §-sal egészül ki:

"37/A. § (1) A legfőbb ügyész az igazságügyért felelős miniszter megkeresésére a jogalkotás előkészítése, továbbá a jogszabályok hatályosulásának vizsgálata céljából személyazonosításra alkalmatlanná tett formában az igazságügyért felelős miniszter rendelkezésére bocsátja a megkeresésben meghatározott tárgykörben a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével vagy az ügyészség vagy a nyomozóhatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatával befejezett büntetőeljárásban hozott, további jogorvoslattal nem támadható ügyészségi határozatokat, a vádiratot, valamint mindazon ügyészségi és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatot, amelyet a további jogorvoslattal nem támadható ügyészségi határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak.

(2) A személyazonosításra alkalmatlanná tételt az eljárással érintett személyek azonosítását lehetővé tevő adatok azonosítást megakadályozó adatokra cserélésével kell elvégezni. A minősített adat védelmét a határozatok rendelkezésre bocsátása során is biztosítani kell.

(3) A legfőbb ügyész a megkeresés teljesítése során egyeztetést kezdeményezhet az igazságügyért felelős miniszterrel annak érdekében, hogy a megkeresés teljesítése ne eredményezzen az ügyészség számára aránytalan ügyterhet."

18. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

59. §[36]

60. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény

a) 166. § b) pontjában az "az ETUC és a CEEP" szövegrész helyébe az "a CEEP és az ESZSZ" szöveg és a "részmunkaidőről" szövegrész helyébe a "részmunkaidős foglalkoztatásról" szöveg,

b) 166. § c) pontjában az "UNICE, az ETUC" szövegrész helyébe az "ESZSZ, az UNICE" szöveg és a "munkavégzéssel kapcsolatosan" szövegrész helyébe a "munkaviszonyról" szöveg

lép.

61. §[37]

19. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

62. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. § (4j) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4j) A (4e) bekezdés szerinti kijelölés annak közlését követő 15 napon belül a törvényszék előtt támadható meg. A (4e) bekezdés szerinti kijelöléssel szemben indított eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény szabályait kell alkalmazni. A keresetlevelet az önkormányzati csődbiztost kijelölő kormányhivatalnál kell benyújtani. Az önkormányzati csődbiztost kijelölő kormányhivatal a keresetlevelet 8 napon belül terjeszti fel a törvényszék részére. A keresetlevél benyújtásának az önkormányzati csődbiztos kijelölésének hatályosulására nincs halasztó hatálya."

63. §[38]

64. § (1)[39]

(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

a)[40]

b)[41]

20. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

65. §[42]

21. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

66. §[43]

22. A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény módosítása

67. § A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 1. § (1) bekezdésében az "az Országos Bírósági Hivatal, az ügyészség" szövegrész helyébe az "az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács, az ügyészség" szöveg lép.

23. Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény módosítása

68. §[44]

69. §[45]

70. §[46]

71. §[47]

72. §[48]

24. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása

73. § A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(A gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni:)

"o) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a feladatainak ellátásához a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában és b)-f) pontjában szereplő adatokat."

74. § (1)[49]

(2)[50]

75. § A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. § (2) bekezdés h) pont ha) alpontjában a "házasságkötéssel" szövegrész helyébe a "házasságkötéssel és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésével" szöveg lép.

25. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

76. §[51]

26. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

77. § (1) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 4. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kivételesen az igazságügyi szakértői tevékenység ellátására megfelelő szakértelemmel rendelkező eseti szakértő is igénybe vehető, ha)

"b) az adott szakterületen - időszakos hiány, vagy egyéb szakmai ok miatt - bejegyzett igazságügyi szakértő nem tud eleget tenni a kirendelésnek, vagy"

(2) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 4. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A (4) bekezdés b) pontja alkalmazásában egy adott szakterületen fennálló időszakos hiány megállapítható, ha a kirendelő szerv több bejegyzett igazságügyi szakértő megkeresésének (a továbbiakban: előzetes tájékozódás) eredményeképpen megállapítja, hogy bejegyzett igazságügyi szakértő nem tud eleget tenni a kirendelésnek. Előzetes tájékozódás esetén a kirendelő szerv a szakkérdést tartalmazó ügy tényállásának rövid ismertetése mellett elektronikus levélben felhívja a bejegyzett igazságügyi szakértőt, hogy öt munkanapon belül nyilatkozzon, hogy vállalja-e a kirendelést.

(4b) A 2. § 4. pontja és a (4) bekezdés alkalmazásában az eseti szakértő megfelelő szakértelemmel rendelkezőnek minősül különösen

a) a működési engedélyhez kötött tevékenység esetén a működési engedélye szerinti szakterületen,

b) a szakvizsgához kötött tevékenység esetén a szakvizsgája szerinti szakterületen,

c) kötelező kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén a kamarai jogosultsága szerinti szakterületen, vagy

d) - ha a tevékenység az a)-c) pont szerinti feltételhez nem kötött - az adott szakterületen legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik."

27. A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény módosítása

78. §[52]

79. §[53]

80. §[54]

81. §[55]

82. §[56]

83. §[57]

84. §[58]

85. §[59]

86. §[60]

87. §[61]

88. §[62]

28. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

89. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Kúria a felülvizsgálati eljárás során öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el."

90. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 159. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az eljárási cselekmény megkezdéséig bármelyik fél kéri, a bíróság - a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén - elrendeli a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel (a továbbiakban: folyamatos felvétel) útján történő készítését. Folyamatos felvétel készítését a bíróság hivatalból is elrendelheti."

(2) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 159. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Folyamatos felvétel készítése esetén a bíróság a jegyzőkönyv írásbeli kivonatának elkészítése érdekében - a felek észrevételeinek figyelembevételével - összefoglalja a feleknek a per eldöntése szempontjából lényeges kérelmeit, nyilatkozatait és indítványait."

91. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 160. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Folyamatos felvétel készítése esetén írásbeli jegyzőkönyv helyett a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát kell elkészíteni, amely tartalmazza:)

"f) a 159. § (5a) bekezdése szerinti összefoglalás kezdő időpontját és tartalmát."

92. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 310. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"310. § [A kirendelt szakértő felmentése]

A bíróság a kirendelt szakértőt a kirendelés alól hivatalból felmenti,

a) ha a kirendelés alapján törvény értelmében nem jogosult eljárni, vagy az eljárását más fontos ok akadályozza,

b) ha a szakértő a szakkérdésről a 309. § alapján nem nyilváníthat véleményt, illetve a véleménynyilvánítást a bíróság határozata szerint alappal megtagadta,

c) ha a szakvélemény előterjesztése előtt a fél a szakértő alkalmazására irányuló indítványát visszavonta vagy a bíróság a szakértői bizonyítás lefolytatását mellőzte,

d) - pénzbírság egyidejű alkalmazása mellett -, ha határidőben, illetve a határidő meghosszabbítása esetén a meghosszabbított határidőben nem terjeszti elő a szakvéleményt és a körülmények alapján nem is várható, hogy a szakvéleményt előterjeszti, vagy

e) ha jogszabályban meghatározott egyéb ok áll fenn."

93. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 364. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"364. § [Az elsőfokú eljárás szabályainak alkalmazása]

E fejezet eltérő rendelkezése hiányában a másodfokú eljárásban az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a másodfokú eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra."

94. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 473. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kiskorú meghallgatásáról folyamatos felvétel nem készíthető. A meghallgatás végén, még a kiskorú jelenlétében az írásbeli jegyzőkönyvbe vett vallomást fel kell olvasni, vagy ha a jegyzőkönyv a jegyzőkönyvi tartalmat összefoglaló hangfelvétel útján készül, azt a kiskorú jelenlétében kell rögzíteni. Ennek megtörténtét vagy mellőzését a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A felolvasáskor, illetve a rögzítéskor a kiskorú az általa elmondottakat kiigazíthatja vagy kiegészítheti. A jegyzőkönyv - az elnök engedélyével - az ügygondnok, vagy ha a meghallgatás a felek jelenlétében történik, a felek észrevételei alapján is kiegészíthető és módosítható. Az ügygondnok, illetve a felek erre vonatkozó kérelmét - annak elutasítása esetén - a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni."

95. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény XLVII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"161. Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét

627/A. § [Az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét elrendelése]

(1) Ha az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás elrendelésének az e törvényben meghatározott feltételei fennállnak, és a bíróság úgy ítéli meg, hogy a meghallgatás akként is lefolytatható, hogy

a) a meghallgatáshoz a helyiséget nem a bíróság vagy egyéb - az elektronikus hírközlő hálózat működésének és a meghallgatás lefolytatása egyéb körülményeinek biztosításához szükséges feltételekkel rendelkező - szerv bocsátja rendelkezésre, és

b) a meghallgatás helyszínén elegendő, ha csak a meghallgatásra kerülő személy van jelen,

a bíróság elrendelheti, hogy a meghallgatásra a meghallgatásra kerülő személy a rendelkezésére álló eszközt használja (a továbbiakban: egyszerűsített telekommunikációs jelenlét).

(2) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén a 622-627. § rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén az eljárási cselekmény kitűzött helyszíne és a meghallgatás helyszíne között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító eszköz biztosítja.

(4) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlétet a bíróság - az egyszerűsített telekommunikációs jelenléttel meghallgatásra kerülő személy előzetes hozzájárulásának beszerzését követően - végzéssel rendeli el.

627/B. § [Az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján történő meghallgatás lefolytatása]

(1) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén a meghallgatás helyszínéül szolgáló helyiségben (a továbbiakban: meghallgatás helyisége) csak az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján meghallgatásra kerülő személy lehet jelen, továbbá olyan személy, akinek a jelenlétét törvény egyébként lehetővé, illetve kötelezővé teszi.

(2) Az eljárási cselekmény nem folytatható, ha

a) az eljárási cselekmény során észszerű kétely mutatkozik a meghallgatásra kerülő személy

aa) személyazonosságával,

ab) eljárási cselekményen való részvételének önkéntességével, vagy

ac) vallomásának vagy nyilatkozatának befolyásmentességével kapcsolatban, vagy

b) a meghallgatás helyiségében olyan személy van jelen, akinek a jelenlétét törvény egyébként nem teszi lehetővé, illetve kötelezővé.

(3) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén az elnök, illetve ha a személyes meghallgatást vagy a szemlét bírósági titkár folytatja le, a bírósági titkár meghatározhatja, hogy az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján meghallgatásra kerülő személy a rendelkezésére álló eszközzel milyen tevékenységet végezzen el annak érdekében, hogy az elnök, illetve ha a személyes meghallgatást vagy a szemlét bírósági titkár folytatja le, a bírósági titkár

a) láthassa

aa) a meghallgatás helyiségében a meghallgatott személyt és a meghallgatott személlyel egyidejűleg ott-tartózkodó valamennyi személyt, valamint

ab) szükség esetén a meghallgatás helyiségének minden pontját, továbbá

b) ellenőrizhesse a (2) bekezdésben foglaltakat.

(4) A (3) bekezdés szerinti tevékenységek megtagadása vagy az ellenőrzésre alkalmatlan módon történő elvégzése esetén az eljárási cselekmény nem folytatható."

96. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 631. § (2) bekezdése a következő 15. ponttal egészül ki:

(E törvény)

"15. a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2844 európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtását szolgálja.)

97. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 158. § (3) bekezdésében a "Kúria három" szövegrész helyébe a "Kúria öt" szöveg lép.

29. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása

98. §[63]

99. §[64]

100. §[65]

101. §[66]

30. Záró rendelkezések

102. § (1) Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 12. alcím e törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(3) A 10. alcím, a 63. §, a 64. § (2) bekezdés a) pontja és a 21. alcím 2024. június 9-én lép hatályba.

(4) Az 1. §, a 6. § a) pontja, a 2. alcím, a 4. alcím, a 6. alcím, a 9. alcím, az 50. §, a 25. alcím, a 27. alcím és a 29. alcím 2024. július 1-jén lép hatályba.

(5) A 3. alcím, az 5. alcím, a 32. §, a 42-44. §, a 45. § (1) és (2) bekezdése, a 46. § (2) bekezdése, a 47. §, a 49. §, az 51. §, a 14. alcím, a 15. alcím, az 57. §, a 17. alcím, a 60. §, a 62. §, a 22. alcím, a 73. §, a 75. §, a 26. alcím és a 28. alcím az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.

(6)[67] A 31. §, a 11. alcím, a 45. § (3) bekezdése, a 46. § (1) bekezdése, a 48. §, az 56. §, az 59. §, a 61. § és a 74. § (1) bekezdése 2025. január 15-én lép hatályba.

(7) A 23. alcím 2024. november 1-jén lép hatályba.

(8) A 3-5. §, a 6. § b)-d) pontja és a 7. § 2025. január 1-jén lép hatályba.

(9) A 74. § (2) bekezdése 2025. március 1-jén lép hatályba.

103. § (1) A 15. alcím az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) Az 57. § az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) Az 59. § és a 61. § az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A 63. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) A 64. § (1) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése és 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(6) A 22. alcím az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

104. § (1) E törvény

a) 32. § a) pontja és a 60. § b) pontja az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelvnek,

b) 32. § b) pontja és a 60. § a) pontja az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról szóló, 1997. december 15-i 97/81/EK tanácsi irányelvnek,

c) 39. §-a a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló 2009/103/EK irányelv módosításáról szóló, 2021. november 24-i (EU) 2021/2118 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) 77. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

e) 87. §-a a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (2) bekezdésének

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 95. §-a a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2844 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke