Kinek a beadványa? tanú

Az eljárás mely szakaszában? az eljárás során

Milyen határidővel? –

Kötelező mellékletek –

Jogszabályhely Be. 169–174. §; Be. 176–177. §; Be. 179. §, Be. 181. §; 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről (Üttv.) 43. § (1)–(2) bekezdés; 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól (E-ügyintézési tv.)

FONTOS! Az írásbeli vallomástétel engedélyezése esetén a tanú a vallomását kizárólag a Be.-ben meghatározott következő alaki követelményeknek megfelelő valamely módon terjesztheti elő a Be. 181. § (2) bekezdése szerint:

– saját kezűleg leírja és aláírja;

– minősített, vagy legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el;

– elektronikus kapcsolattartás útján teszi meg (ennek szabályait az E-ügyintézési tv. rendelkezései határozzák meg);

– bíróval, közjegyzővel vagy a törvényben meghatározott más személlyel hitelesítteti; ügyvédi ellenjegyzés esetén az Üttv. okirati ellenjegyzésre vonatkozó 43. § (1)–(2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazandók, vagyis:

„a) több oldalból álló okirat esetén folyamatos oldalszámozással kell ellátni,

b) papíralapú okirat esetén annak minden oldalán a feleknek vagy arra az okiratban meghatalmazott félnek kézjegyével kell ellátnia,

c) a feleknek alá kell írniuk,

d) az ellenjegyző ügyvédnek a neve, a kamarai azonosító száma, az ellenjegyzés ténye, továbbá az ellenjegyzés helye és időpontja feltüntetése mellett alá kell írnia”.

Fontos: ahhoz, hogy a tanú írásbeli nyilatkozata teljes értékű tanúvallomásként legyen értékelhető, az írásbeli vallomásából egyértelműen ki kell tűnnie, hogy azt a vallomástétel akadályainak és a tanúzási figyelmeztetésnek ismeretében tette meg. Ezenfelül ha több oldalas a vallomást, azt a tanúnak minden oldalon alá kell írnia. Az alaki követelmények megsértésével előterjesztett nyilatkozatok nem tekinthetők írásbeli vallomásnak, azonban értékelhetők okirati bizonyítási eszközként.

Hangsúlyozandó, hogy az írásbeli tanúvallomás nem zárja ki azt, hogy a tanút utóbb személyes megjelenési kötelezettség mellett szóbeli vallomástételre idézzék. Ennek oka lehet a korábbi szóbeli és az írásbeli tanúvallomás közötti ellentmondás(ok) tisztázása, vagy az írásbeli vallomásban feltárt új körülmény, tény tisztázása, további kérdések felmerülése, amelyek a hatóságok megítélése szerint a tanú személyes megjelenési kötelezettségét igénylik.

[Ez az iratminta a Büntetőeljárási és büntetés-végrehajtási iratmintatár című könyvünkben jelent meg. Szerzők: Bárándy Gergely, Békés Ádám, Domonyai Alexa, Gépész Tamás, Nagy Gábor Bálint, Szilágyi Nándor Imre. Szerkesztők: Bárándy Gergely, Békés Ádám. A szerkesztők munkatársai: Jung Noémi, Krekács Dóra.]

* * * * * AZ IRATMINTA ITT KEZDŐDIK!

ÍRÁSBELI TANÚVALLOMÁS

Készült a Budapesti Rendőr-főkapitányság előtt 01000/0025/2020.bü. számon a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 164. § (1) bekezdésébe ütköző, a (8) bekezdés szerint minősülő életveszélyt okozó testi sértés gyanúja miatt Megvert Elek terhelt ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban.

A tanú adatai:

név: Látó Irma

születési hely, idő: Budapest, 1910. szeptember 20.

anyja neve: Opti Karola

állampolgárság: magyar