Figyelem! Az iratminták egy képzelt családi viszályból (amelynek tényállása az alábbi helyen olvasható: Az új Pp. iratmintatára / Útmutató az iratminták használatához / Az iratminták alapjául szolgáló tényállás) származó jogvitákhoz készített beadványokon keresztül mutatják be az új polgári perrendtartás eljárási cselekményeit. Az egyes iratminták a bennük szereplő személyeknek, tényállásoknak, nyilatkozatoknak megfelelő tartalmi és formai kellékekkel rendelkeznek.

Amennyiben Ön saját beadványt készít, gondoskodjon annak az Ön egyedi ügyéhez szükséges formai és tartalmi kellékeiről, mert azok eltérhetnek az iratminta alapjául szolgáló ügyétől!

Ebben segítségére lehet Önnek:

- A beadványok hiányosságai cím alatt (Az új Pp. iratmintatára / Útmutató az iratminták használatához / A beadványok hiányosságai) található összefoglaló a beadványok jellemző hibáiról;

- Az Útmutató a beadványok szerkesztéséhez cím alatt (Az új Pp. iratmintatára / Útmutató az iratminták használatához / Útmutató a beadványok szerkesztéséhez) található iránymutatás jó iratminták készítésére;

- az alábbi áttekintés, amely ráirányítja a figyelmet a beadvány kötelező mellékleteire, valamint a Pp. különösen releváns jogszabályhelyeire.

Kinek a beadványa? a bíróság hatáskörét kifogásoló fél, vagy a perben résztvevő más személy nyújthatja be (alperes/felperes/beavatkozó)

Az eljárás mely szakaszában? Főszabály szerint az eljárás során mindvégig, de ha a bíróság hatásköre a per tárgyának értékétől függ, az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően a hatáskör hiánya figyelembe nem vehető [Pp. 24. § (1)]

Milyen határidőben? –

Kötelező mellékletek Jogi képviselő meghatalmazása (ha korábban nem került benyújtásra), esetleg a hatáskör hiányát igazoló iratok

Jogszabályhely Pp. 20–24. §

FONTOS! Az új Pp. rendszerében – kivételszabály hiányában – az elsőfokú bemeneti szint a törvényszék.

A főszabály alóli kivételeket a Pp. 20. § (2) és (3) bekezdése határozza meg, ezek a szabályok azonban nem érvényesülnek feltétel nélkül.

A Pp. rendszerébe bekerült az a bírói gyakorlatban kialakult szabály, amely szerint, ha valamelyik kereseti kérelem elbírálására a törvényszéknek van hatásköre, a per a törvényszék hatáskörébe tartozik, feltéve, hogy a keresethalmazat törvény által megengedett [Pp. 20. § (4) bekezdés].

A hatásköri kifogás alaki védekezésnek minősül, így a kérelemnek meg kell felelnie a Pp. 199. §-ában foglalt szabályoknak is.

* * * * * AZ IRATMINTA ITT KEZDŐDIK!

Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság

1300 Budapest, Pf. 22.

Tisztelt Bíróság!

Alulírott, Kéri Mária alperes (lakóhely: 1333 Budapest, Történész u. 1.) – A/1. sz. mellékletként csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselőm, a Kovács, Kázmér és Társai Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Kovács István Iván, székhely: 1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 2/A.; telefon: 321-4567; e-mail: kistvan@k&k.hu) útján – Szabó János felperes [lakóhely: 1099 Budapest, Kis u. 1. I. emelet 2.; jogi képviselő: Agya, Fúrt és Társai Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Kiss Egon, székhely: 3900 Miskolc, Méltányos sétány 5.; telefon: 123-4567; e-mail: egon@aft.hu)] által 132.P.19.991/2018. ügyszámon személyiségi jog érvényesítése iránt indított perben az alábbi