62010CN0046[1]

C-46/10. sz. ügy: A Højesteret (Dánia) által 2010. január 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Viking Gas A/S kontra BP Gas A/S

27.3.2010 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 80/20

A Højesteret (Dánia) által 2010. január 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Viking Gas A/S kontra BP Gas A/S

(C-46/10. sz. ügy)

2010/C 80/35

Az eljárás nyelve: dán

A kérdést előterjesztő bíróság

Højesteret

Az alapeljárás felei

Fellebbező fél: Viking Gas A/S

Ellenérdekű fél a fellebbezési eljárásban: BP Gas A/S

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1. A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelv (1) 7. cikkével összefüggésben értelmezett 5. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy "B" társaság védjegybitorlást követ el akkor, ha "A" társaságtól származó gázpalackokat gázzal tölt meg, amelyeket aztán árusít, amennyiben ez az alábbi körülmények között történik:

1. "A" különleges formájú, ún. kompozit palackban értékesít gázt, amely palackot magát mint formavédjegyet lajstromozták Dániában és az Európai Közösségben. "A" nem jogosultja az említett formavédjegyeknek, de azok Dániában történő használatára kizárólagos használati engedéllyel rendelkezik, valamint joga van Dániában történő bitorlásuk esetében pert indítani.

2. A gázzal töltött kompozit palacknak "A" valamelyik márkakereskedőjétől történő első vásárlása alkalmával a fogyasztó a palackért is fizet, amely ezáltal a fogyasztó tulajdonába kerül.

3. "A" oly módon tölti újra a kompozit palackokat, hogy a fogyasztó felkeresi "A" valamelyik márkakereskedőjét, és a gáz árát megfizetve, az üres kompozit palackot becseréli egy "A" által feltöltött hasonló palackra.

4. "B" üzleti tevékenysége abból áll, hogy gázt tölt többek között az 1. pontban említett formavédjegy oltalma alatt álló kompozit palackokba, oly módon, hogy a fogyasztó felkeresi a "B"-vel kapcsolatban álló márkakereskedőt, és a gáz árát megfizetve, az üres kompozit palackot becserélheti egy "B" által feltöltött hasonló palackra.

5. Amikor "B" a szóban forgó kompozit palackba gázt tölt, olyan címkét ragaszt a palackra, amelyen szerepel, hogy a töltést "B" végezte?

2. Amennyiben vélelmezhető, hogy a fogyasztónak az az általános benyomása, hogy "B" és "A" valamilyen kapcsolatban állnak egymással, fontosnak kell-e tekinteni ezt az 1) kérdés megválaszolása szempontjából?

3. Amennyiben az 1) kérdésre nemleges válasz adandó, eltérő eredményre vezethet-e az, ha a kompozit palackokon - azon kívül, hogy az említett formavédjegy oltalma alatt állnak - "A" lajstromozott ábrás védjegye és/vagy szóvédjegye is látható (rányomtatva), amely a "B" által esetlegesen ráragasztott címkéktől függetlenül továbbra is látható?

4. Amennyiben akár az 1) kérdésre, akár a 3) kérdésre igenlő válasz adandó, eltérő eredményre vezethet-e az a vélelem, hogy az említett formavédjegy oltalma alatt nem álló, de "A" szóvédjegyét és/vagy ábrás védjegyét viselő, más típusú palackok esetében "A" éveken keresztül tudomásul vette, és továbbra is tudomásul veszi a palackok más társaságok által történő újratöltését?

5. Amennyiben akár az 1) kérdésre, akár a 3) kérdésre igenlő válasz adandó, eltérő eredményre vezethet-e az, ha maga a fogyasztó közvetlenül "B"-t keresi fel és nála

a) a gáz árának megfizetése mellett, üres kompozit palackját egy "B" által feltöltött hasonló palackra cseréli be, vagy

b) fizetés ellenében a magával hozott kompozit palackot tölteti fel gázzal?

(1) HL 1989., L 40., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 92. o.