A Budapest Környéki Törvényszék Bf.211/2016/14. számú határozata lopás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 35. §, 61. §, 85. §, 97. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 353. §, 361. §, 371. §, 372. §, 377. §, 386. §]

A Törvényszék a Bf. számú ügyben, 2016. év október hó 21. napján tartott nyilvános ülésen meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A lopás bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott és társa ellen indított büntető ügyben a Járásbíróság 2015. év december hó 17. napján kihirdetett B. számú ítéletét megváltoztatja.

A 2 rb lopás vétsége [Btk. 370. (1) (2) bekezdés bb) bc) pont] vonatkozásában az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi és e részében az eljárást megszünteti.

I. r. vádlott szabadságvesztését 4 (négy) év próbaidőre felfüggeszti.

A közügyektől eltiltását mellőzi.

A vádlott által 2015. év május hó 28. napjától 2015. év december hó 17. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt tekinti beszámítottnak.

A szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségére és az előzetes fogvatartás beszámításáról történő rendelkezés annak végrehajtása elrendelésének esetére vonatkozik.

Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezéseit helybenhagyja.

Az ítélet ellen az ügyész annak kézbesítésétől számított 8 napon belül jelenthet be fellebbezést.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlottak és védőik enyhítésért jelentettek be fellebbezést.

A Főügyészség Bf. számú átiratában az enyhítésre irányuló védelmi fellebbezést alaptalannak tartotta, egyben az elsőfokú ítélet helybenhagyását

indítványozta.

A nyilvános ülésen I. r. vádlott védője az enyhítésre irányuló fellebbezést fenntartotta. Érvelése szerint a védence az eljárás egésze alatt elismerte a bűncselekmények

elkövetését, a társára is terhelő vallomást tett. A vádlott személyiségét és a cselekmények tárgyi súlyát tekintve eltúlzott az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a tokenek tekintetében anélkül állapított meg tényállást, hogy e körben bizonyítást folytatott volna le. Ezért a 2 rb lopás vétsége alól a vádlott felmentését indítványozta.

III. r. vádlott védője az enyhítésre irányuló fellebbezését fenntartotta.

Álláspontja szerint sem megalapozott az ítélet a tokenek tekintetében. Ez a hatályon kívül helyezés kérdését is felvetheti. A többi cselekmény kapcsán kiemelte, hogy azok tekintetében valóban megvalósult a dolog elleni erőszak, viszont jelen esetben ez az elkövetési mód kevésbé veszélyes a társadalomra.

A vádlottak a megbánásukat hangoztatták, csatlakoztak a védőikhez.

A fellebbezések az alábbi eredményre vezettek.

A másodfokú bíróság a Be. 348.§ (1) bekezdése értelmében a fellebbezéssel támadott ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül.

A vádlottak személyi körülményeit a nyilvános ülésen előadottak alapján pontosítja.

I. r. vádlott élettársi kapcsolatban él. A Kft. alkalmazásában dolgozik. Havi nettó jövedelme 150-160.000.- forint.

A Btk. 97.§ (2) bekezdése értelmében a tényállás személyi részéből mellőzi a Bíróság B. számú ítéletének feltüntetését, mert azt a hatósági nyilvántartás már nem tartalmazza.

A megállapított tényállás 2. pontja a Be. 351.§ (2) bekezdés a) pontja értelmében felderítetlen.

Az elsőfokú bíróság e körben az ügyfelderítési kötelezettségének nem tett maradéktalanul eleget. A cselekmény rendbelisége szempontjából releváns kérdéseket nem tisztázta. Nem állapítható meg, hogy mi az alapja annak az ítéleti tényállításnak, mely szerint a vádlottak által eltulajdonított 3 token két sértett tulajdonában voltak, azaz a lopás vétsége miért 2 rendbeli.

A vádirati tényállás szerinti, összesen 3 db token tekintetében az ügyész a perbeszédében 2 ismeretlen sértettre hivatkozik.

sértett a tokenek tulajdonosainak számára nézve ugyanakkor az eljárás különböző szakaszaiban eltérően nyilatkozott. Azok tulajdonosait pontosan nem tudta megnevezni.