A Debreceni Ítélőtábla Bf.384/2017/9. számú határozata emberölés bűntette (ELŐRE KITERVELTEN elkövetett emberölés bűntette) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 46. §, 348. §, 351. §, 361. §, 371. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 92. §, 160. §, 164. §, 325. §] Bírók: Balla Lajos, Nagy Éva, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra

Debreceni Ítélőtábla

Bf.I.384/2017/9. szám

A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben, 2017. szeptember hó 22. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

v é g z é s t:

Az előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Miskolci Törvényszék 2017. évi április hó 27. napján kihirdetett 10.B.36/2016/101. számú ítéletét helybenhagyja.

A vádlott által 2014. december 17. napjától a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is beszámítja a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe.

I n d o k o l á s

Az első fokon eljárt bíróság a vádlott bűnösségét emberölés bűntettének kísérletében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban Btk.) 160. § (1), (2) bekezdés a) pontja], és lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében (Btk. 325. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés a) pont) állapította meg, ezért halmazati büntetésül 12 évi szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani. Megállapította, hogy a vádlott a büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, döntött a bűnjelek sorsáról és a bűnügyi költség viseléséről.

Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész a nyilatkozattételre fenntartott 3 napon belül tudomásul vette. A vádlott és védője elsőként felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbezett.

A fellebbviteli főügyészség átiratában a bűnösségi körülmények kiegészítésével az ítélet helybenhagyását indítványozta.

Az ítélőtábla a védelmi fellebbezés okán a törvényszék ítéletét a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 348. § (1) bekezdése alapján a Be. 361. § (1) bekezdése szerinti nyilvános ülésen bírálta felül.

A nyilvános ülésen a védő a fellebbezés irányát megváltoztatva az ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. Álláspontja szerint a törvényszék az ítélet megalapozatlansága mellett olyan eljárási szabálysértést vétett, mely szabálysértés az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására is hatással volt. Úgy ítélte meg, hogy a vádlott első gyanúsítotti kihallgatásán tett nyilatkozata, sem aggálymentesnek, sem pedig büntető eljárásjogi szabályok betartásával született vallomásnak nem minősülhet - mivel védő nem volt jelen - így azt bizonyítékként felhasználni nem lehet, arra tényállás nem alapítható. Többszöri védői indítvány ellenére elmaradt a cselekmény elkövetésekor a beszámítási képességet érintő tudatzavaros állapot fennállásának vagy fenn nem állásának aggálymentes tisztázása is. Az igazságügyi orvosszakértők nem tudtak aggálymentes választ adni, hogy mire alapítják a beszámítási képességet érintő tudatzavar fennállásának hiányát, mivel a vádlott által epilepsziás megbetegedésére rendszeresen szedett convulex tabletta a gyógyszer tájékoztatója szerint tudatzavart okozhat. Végül hivatkozott a védő arra is, hogy az elsőfokú bíróság ítéleti tényállásának megállapítása, valamint az ítélet indokolása több helyen puszta spekuláció, tényekkel nem igazolt feltevések sora, sőt iratellenes megállapítást is tartalmazó fikció. E körben utalt a védő a törvényszéknek a vádlott kesztyűviselésének, illetve annak hiányára utaló megállapításaira, valamint a DNS vizsgálat eredményének értékelésére is.

A fellebbviteli főügyészség nyilvános ülésen jelenlévő képviselője az átiratában foglaltakat változatlan tartalommal fenntartotta, és részletesen reagált a védő által a perbeszédben előadottakra. Kiemelte, hogy a vádlott első gyanúsítotti kihallgatásán a nyomozó hatóság a Btk. 164. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő és büntetendő súlyos testi sértés bűntettének megalapozott gyanúját közölte a gyanúsítottal, így a védő részvétele a Be. 46. § a) és b) pontja alapján nem volt kötelező. Az emberölés bűntettének kísérlete megalapozott gyanúját ugyanezen a napon, de későbbi időpontban közölték Menyhárt Jánossal, akinek a védője e folytatólagos kihallgatáson a későbbiekben megjelent. A vádhatóság álláspontja szerint a törvényszék a tényekből helyes következtetést vont le és alappal állítható, hogy nem feltétlenül és nem kizárólagosan a koponyára szorított fegyverrel leadott lövés során, hanem a vádlott és a sértett intenzív testi érintkezése alkalmával is kerülhetett a lőfegyverre és a töltény hüvelyekre a sértettől származó DNS. A fellebbviteli főügyészség képviselője úgy ítélte meg, hogy a lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettének elkövetési körülményei ugyancsak bizonyítékokkal igazolt tények, e körben a vádlott által előterjesztett védekezés nem helytálló, és mérlegelési jogkörében eljárva a törvényszék helyesen döntött, amikor a sértett mindvégig következetes vallomását fogadta el. Összességében a súlyosító körülmények kiegészítésével az ítélet helybenhagyására tett indítványt.

A vádlott az utolsó szó jogán a sértett bocsánatát kérte, és előadta, hogy féltékenységre nem volt oka.

Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy a törvényszék a perrendi szabályok maradéktalan betartásával eljárva ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, és megalapozott tényállást állapított meg, amely csupán a vádlottnak a nyilvános ülésen a személyi körülmények körében tett nyilatkozata és az iratok tartalma alapján az alábbiakban egészítendő ki, illetve pontosítandó. Az ítélet 2. oldal utolsó mondata akként egészítendő ki, hogy a tárgyaló ügyész perbeszédében a vádirati tényállást kiegészítette azzal, hogy a sértettnél a vádlott cselekménye folytán maradandó fogyatékosság állapítható meg, mely mindkét oldali lapockatövis feletti izomsorvadásban, a bal karemelés terjedelmének beszűkülésében és gyengeségében, továbbá rendellenes lapockamozgásban nyilvánul meg. (101. számú tárgyalási jegyzőkönyv). A vádlott általános iskolai tanulmányait a büntetés-végrehajtási intézetben befejezte (ítélet 3. oldal 1. bekezdés), és 80.000,- Ft-os tartozása már nem áll fent. Az ítélet 3. oldal 5. bekezdése után a convulex okozta zavart állapot kizárható (5113/2016 számú végleges elmeorvosszakértői vélemény 3. oldal 4. bekezdés, 101. számú tárgyalási jegyzőkönyv 6-7. oldalak). A 10. bekezdés után a személyiségjellemzők megkönnyítették, elősegítették a bűncselekmény elkövetését. Esetében mindenféle crimen lehetséges (nyomozati iratok 2. kötet 208. oldal).