A Kúria Kvk.37516/2019/4. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 2. §, 152. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) I. cikk (3) bek., IX. cikk (1) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Dobó Viola, Horváth Tamás

A határozat elvi tartalma:

A Ve. alapelvi rendelkezéseinek betartása a választás teljes időszakában kötelező, az a médiakampányban való részvétellel összefüggésben sem szűkíthető le konkrét időtartamra, ennél fogva a műsorfolyam vizsgálata során az összes körülményt gondosan kell mérlegelni.

***********

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.37.516/2019/4.

A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró,

Dr. Horváth Tamás bíró

A kérelmező:

A kérelmező képviselője:

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Nemzeti Választási Bizottság 53/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria

- a Nemzeti Választási Bizottság 53/2019. számú határozatát megváltoztatja és megállapítja, hogy a TV2 Médiacsoport Zártkörűen Működő Részvénytársaság Tv2 médiaszolgáltatása 2019. április 15-17-ei között a "Tények ", "Tények este", "Tények reggel", "Tények röviden", "Tények extra" című hírműsorainak a választási kampányban való részvétellel összefüggő híreivel megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt "esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között" alapelvét;

- eltiltja a jogsértőt a további jogsértéstől;

- kötelezi a jogsértőt, hogy e végzés közlésétől számított három napon belül a végzés rendelkező részének a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon történő közzétételére.

- a felülvizsgálati kérelmet egyebekben elutasítja.

A feljegyzett 10.000.- (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Kifogástevő 2019. április 18-án kifogást terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottsághoz (továbbiakban: NVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveinek sérelme miatt. Előadta, hogy a TV2 Médiacsoport Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: médiaszolgáltató) 2019. április 15-17-ei napokon sugárzott "Tények ", "Tények este", "Tények reggel", "Tények röviden", "Tények extra" című hírműsoraiban csak és kizárólag a Fidesz- KDNP jelölő szervezet kampányáról számolt be, "az ellenzéket semmilyen formában nem említette meg egyik hírben sem, holott az ellenzéki pártok is minden nap sajtótájékoztatókat tartanak, közleményeket adnak ki, és folyamatosan kampánytevékenységet folytatnak az EP- választás kapcsán."

[2] A kifogást tevő előadása szerint "a műsorokat nézve az az érzése támad a választóknak, hogy a Fidesz- KDNP-n kívül nem létezik más párt, aki indulna az EP-választáson, és egyáltalán kampányolna, vagy megszólalna bizonyos kérdésekben". Jelezte beadványában azt is, hogy a helyzetet tovább súlyosbítja az a körülmény, mely szerint a Magyar Távirati Iroda nyilvántartása szerint az ellenzéki pártoknak a jelzett időszakban több sajtótájékoztatója is volt, a médiaszolgáltató a fenti hírműsor adásaiban azonban kizárólag egy jelölő szervezet kampány-eseményeiről számolt be. A kifogás mellékleteként benyújtotta a hírműsorokból hiányolt sajtóesemények listáját.

[3] Kérte a jogsértés megállapítását és a jogsértő eltiltását a további jogszabálysértéstől, valamint a szándékos jogsértések miatt maximális bírság kiszabását. Véleménye szerint a médiaszolgáltatónak a 45/2019. NVB határozatban foglalt elmarasztalás tudatában módjában állt volna sérelmezett műsorszerkesztési gyakorlatát átalakítani.

[4] Az NVB beszerezte a médiaszolgáltató nyilatkozatát, amely szerint a kifogásolt hírműsorok részben (pl. "Közös szerb-magyar siker", "Brüsszel a migrációt pénzeli") nem minősülnek a választási kampányban való részvételnek, valamint a megjelölt 3 napos intervallum nem felel meg a műsorfolyam terjedelmi követelményének, és ez kizárja az esélyegyenlőség tartós sérelmének megvalósulását, mely a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét eredményezhetné. Ilyen körülmények mellett az NVB elmarasztaló döntése álláspontja szerint a szerkesztői szabadság megsértéséhez vezetne, ezért kérte a kifogás elutasítását.

Az NVB határozata

[5] Az NVB a kifogást a 2019. április 19-án kelt 53/2019. számú határozatával a Ve. 220. §-a alapján elutasította. Megállapította, hogy a kifogást tevő a műsorszolgáltató tevékenységét a Európai Parlament tagjainak 2019. évi választási (a továbbiakban: EP-választás) kampányában való részvétellel összefüggésben támadta, mely kampányidőszak a Ve. 139. § (1) bekezdése, valamint az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választása eljárási határidőnek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2019. (III.1.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 30. §-a alapján 2019. április 6-tól 2019. május 26-án 19 óráig tart.

[6] Indokolásában rögzítette, hogy a választási bizottságok és a Kúria következetes gyakorlata szerint a választási kampányban résztvevő szolgáltatókkal szembeni esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartását a lineáris médiaszolgáltatás esetében nem az egyes műsorok, hanem az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámok (műsorfolyam) vizsgálatával kell elvégezni. A műsorfolyam tekintetében további feltétel az irányadó gyakorlat szerint, hogy az időtartamában ölelje fel a kampányidőszak átfogó részét. A választási kampány 50 napos időtartamára figyelemmel az NVB gyakorlata két hét időtartamot már elegendőnek tart ahhoz, hogy egy műsorfolyamban vizsgálni lehessen az alapelvek érvényesülését. Ettől való eltérést csak a médiaszolgáltató szerkesztési gyakorlatában jelentkező egyedi körülmény, vagy a választási eljárásban történő egyedi esemény indokolhatja.