Egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt felvevő fogyasztók megsegítése érdekében szükséges módosításáról szóló T/1278. számú törvényjavaslat indokolása

2010. évi XCVI. törvény az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt felvevő fogyasztók megsegítése érdekében szükséges módosításáról

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

1. §

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) a 200. §-t követően a következő 200/A. §-sal egészül ki:

"200/A. § (1) Ha pénzügyi intézmény a fogyasztóval devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett (a továbbiakban: deviza alapú) lakáscélú hitelvagy kölcsönszerződést vagy pénzügyi lízingszerződést kötött, akkor

a) a kölcsön folyósításakor a kölcsön,

b) a havonta esedékessé váló törlesztőrészlet, valamint

c) a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék

forintban meghatározott összegének kiszámítása - ha a pénzügyi intézmény nem határoz meg saját deviza-középárfolyamot - a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik.

(2) Ha a pénzügyi intézmény meghatároz saját deviza-középárfolyamot, akkor az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsoroltak forintban meghatározott összegének kiszámítása a pénzügyi intézmény választása szerint

a) a pénzügyi intézmény által megállapított és közzétett, saját deviza-középárfolyama vagy

b) a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján történik.

(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni arra az esetre is, ha a törlesztőrészlet fizetése nem havi rendszerességgel történik, valamint ha a fogyasztó a fennálló teljes tartozását (vagy annak egy részét) elő-, illetve végtörleszti."

2. §

A Hpt. 209. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"209. § (1) A hitel- és a kölcsönszerződés általános szerződési feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell legalább

a) a pénzügyi intézmény teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát,

b) azt, hogy változtatható-e, és ha igen, milyen módon a kamat,

c) a kamatszámítás módját,

d) az egyéb díjakat és költségeket,

e) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket,

f) a KHR-rel kapcsolatos adatkezelési szabályokat, a jogorvoslati lehetőségekre való figyelemfelhívással együtt,

g) deviza alapú lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés esetén a 200/A. §-ban foglaltaknak megfelelően kiválasztott és alkalmazott számítási módot, továbbá azt az adatot, hogy a forintban meghatározott összeg kiszámítására mely időpontban kerül sor.

(2) Az (1) bekezdés g) pontját kell alkalmazni deviza alapú pénzügyi lízingszerződés esetén is."

3. §

(1) A Hpt. a következő 210/A. §-sal egészül ki:

"210/A. § (1) Fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésre vagy pénzügyi lízingszerződésre a 210. § (3)-(5) és (11) bekezdése helyett a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés a pénzügyi intézmény által az ügyfél számára kedvezőtlenül - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem módosítható.

(3) A (2) bekezdésbe ütköző szerződésmódosítás semmis.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés a pénzügyi intézmény által az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat tekintetében, kormányrendeletben meghatározott esetekben, feltételekkel és módon módosítható, amennyiben azt a jegybanki alapkamat, a refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek, a szabályozói környezet, illetve a hitelkockázat kormányrendeletben meghatározott változása indokolja.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés esetében, amennyiben a fogyasztó a szerződése alapján fennálló kötelezettsége teljesítésével késedelembe esik, a fogyasztóval szemben a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a fennálló tartozáson felül kizárólag a szerződésben a futamidő tekintetében rögzített mértékű ügyleti kamatnak, díjnak és költségnek megfelelő összegű követelést jogosult felszámítani."

(2) A Hpt. 235. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"o) a Hpt. 210/A. §-ában meghatározott szerződésekben előírt kamat a pénzügyi intézmény általi, az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú módosításának eseteire, feltételeire és módjára

(vonatkozó részletes szabályokat.)

4. §

A Hpt. a következő 234/A. §-sal egészül ki:

"234/A. § (1) Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt felvevő fogyasztók megsegítése érdekében szükséges módosításáról szóló 2010. évi ...törvény (a továbbiakban: Módosító törvény)

a) 1. §-ával megállapított 200/A. §-t a Módosító törvény hatálybalépését követően folyósított hitelre, kölcsönre és pénzügyi lízingre, valamint a Módosító törvény hatálybalépésekor már fennálló szerződésekre a Módosító törvény hatálybalépésétől számított tizenötödik napot követően teljesítendő törlesztőrészlet, valamint devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék vonatkozásában is alkalmazni kell;

b) 2. §-ával megállapított 209. § (1) bekezdés g) pontjában, valamint a 209. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek való megfelelés érdekében a pénzügyi intézmény üzletszabályzatát a Módosító törvény hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül köteles módosítani;

c) 3. §-ával megállapított 210/A. § (l)-(4) bekezdését a Módosító törvény hatálybalépését megelőzően fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésre vagy pénzügyi lízingszerződésre is alkalmazni kell;

d) 3. §-ával megállapított 210/A. § (5) bekezdését a Módosító törvény hatálybalépését követően felmondott, fogyasztóval kötött lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésre vagy pénzügyi lízingszerződésre kell alkalmazni. A Módosító törvény hatálybalépését megelőzően felmondott fogyasztóval kötött lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésre, vagy pénzügyi lízingszerződésekre a 210/A. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az abban meghatározott kilencven napos időtartamot a Módosító törvény hatálybalépésétől kell számítani.

(2) A Módosító törvénnyel megállapított 200/A. §-ának és 210/A. §-ának való megfelelés érdekében a pénzügyi intézmény az ügyfél számára kedvezően egyoldalúan is módosíthatja a Módosító törvény hatálybalépését megelőzően kötött szerződés a törlesztőrészlet, valamint a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének kiszámítására és az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezéseit.

(3) A (2) bekezdés szerinti egyoldalú módosítást a pénzügyi intézmény az üzletszabályzata vagy az általános szerződési feltételek módosításával is végrehajthatja, ebben az esetben az üzletszabályzat vagy az általános szerződési feltételek vonatkozó rendelkezése válik a szerződés részévé. A módosításról az érintett ügyfeleket - legkésőbb a módosítás hatálybalépését követő legközelebbi számlakivonattal együttesen - postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon is értesíteni kell, továbbá elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a módosítást az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni."

5. §

A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 5. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. Lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett megkötött olyan hitel-illetőleg kölcsönszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása."

A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása

6. §

A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fnyht.) 3. §-a az alábbi új 22. ponttal egészül ki:

"22. Lakáscélú jelzáloghitel: olyan jelzáloghitel, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítésére, korszerűsítése vagy felújítása."

7. §

(1) Az Fnyht. 25. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Lakáscélú jelzáloghitel esetében az érvényesített költségek mértéke az (1) bekezdés esetében az előtörlesztett összeg 1 %-át, a (2) bekezdés esetében az előtörlesztett összeg 1,5 %-át nem haladhatja meg, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés - részben vagy egészben - más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik.

(5) Nem illeti meg a hitelezőt az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti költségtérítés, ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt."

(2) Az Fnyht. 25. §-a következő új (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Nem illeti meg a hitelezőt az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti költségtérítés a fogyasztó részleges vagy teljes előtörlesztése (végtörlesztése) esetén, ha a fogyasztó fennálló tartozása nem haladja meg az egymillió forintot és a megelőző tizenkét hónap alatt előtörlesztést nem teljesített.

(7) Lakáscélú jelzáloghitel esetében nem illeti meg a hitelezőt az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti költségtérítés a szerződés hatályba lépésétől számított huszonnégy hónapot követően teljesített első részleges, vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) alkalmával, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) - részben vagy egészben -más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik, vagy ha az előtörlesztett összeg meghaladja a kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg felét."

8. §

Az Fnyht. 28. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Lakáscélú jelzáloghitel esetén a fogyasztó által a futamidő alatt írásban kezdeményezett futamidő hosszabbítás esetén a hitelező nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget a kérés engedélyezése esetén felszámítani, amennyiben a futamidő meghosszabbítására öt éven belül nem került sor."

9. §

(1) Az Fnyht. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezése lép:

"(1) E törvény rendelkezései - a (2)-(7) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag a 2010. június 11-ét követően kötött szerződésekre alkalmazandóak."

(2) Az Fnyht. 32. §-sa a következő új (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

"(6) Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt felvevő fogyasztók megsegítése érdekében szükséges módosításáról szóló 2010. évi ...törvény (a továbbiakban: Módosító törvény) 6. § (1) és (2) bekezdéseivel megállapított 25. § (4)-(7) bekezdéseket a Módosító törvény hatálybalépését megelőzően megkötött szerződések esetében a Módosító törvény hatálybalépéstől számított tizenötödik napot követően teljesített előtörlesztésekre is alkalmazni kell.

(7) A Módosító törvény 7. §-ával megállapított 28. § (3) bekezdést a Módosító törvény hatálybalépését megelőzően megkötött szerződések esetében a Módosító törvény hatálybalépéstől számított tizenötödik napot követően kezdeményezett futamidő-hosszabbításra kell alkalmazni."

Záró rendelkezések

10. §

Ez a törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba, és a hatálybalépés napját követő napon hatályát veszti.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A 2010. év őszére a szocialista kormányok által folytatott elhibázott gazdaságpolitika következményei a lakáshitellel rendelkező fogyasztók jelentős hányadát sajnálatos módon közvetlenül is rendkívül nehéz helyzetbe hozta. Családok százezreinek élete mehet tönkre amiatt, hogy a rendkívüli mértékben megnőtt törlesztőrészleteket már nem képesek fizetni, és ezért a hitelük fedezetét jelentő otthonaik elhagyására kényszerülnek. A probléma előidézése egyértelműen a szocialisták felelőssége. A szocialista kormányok előzetes ígéretükkel ellentétben megszüntették a támogatott forinthiteleket, és tevékenyen közreműködtek abban, hogy helyette devizahitelből vagy magas kamatú forinthitelből oldják meg az emberek a lakásproblémájukat. Az embereket becsalták a devizaalapú hitelezési rendszerbe, és nem figyelmeztették kellő súllyal őket a komoly kockázatokra, valamint nem nyújtottak nekik védelmet a hitelintézetekkel szembeni egyenlőtlen helyzetükben. Jelenleg a magyar jelzáloghitel-állomány 6,825 milliárd forint, ennek 64 százaléka, azaz 4,332 milliárd forint a lakáshitel-állomány. A lakáshitelek 66 százaléka, azaz 2,668 milliárd forint devizahitel, amely túlnyomó része svájci frank alapú.

A deviza- és forintalapú lakáshitellel rendelkezők rendkívül sürgető problémáinak megoldása érdekében ezért intézkedéscsomag készült. A javaslat három alapelv tiszteletben tartásának szellemében született:

1. a felvett hitelét az adós köteles visszafizetni,

2. a javaslatcsomag a magyarországi hitelezési rendszer veszélyeztetése nélkül segít a nehéz helyzetbe kerültek adósoknak,

3. a kockázatviselésnek közösnek kell lennie.

Az intézkedéscsomag azoknak az embereknek nyújt enyhítő megoldásokat, akik nehéz helyzetükön maguk is próbálnak segíteni. A számukra nyújtott segítség a hitelezési rendszert nem veszélyeztetheti, a megoldás nem rendítheti meg a jelzáloghitelezési rendszert. Az intézkedések figyelembe veszik, hogy a hitelszerződés olyan gazdasági tranzakció, ami ugyan kockázatokat rejt, de a hitelfelvevőnek és a hitelnyújtónak közösen kell viselni e kockázatokat. Ezért szükséges az adósok és a hitelnyújtók közötti egyenlőtlenségbe több ponton is az adós védelmét szolgáló garanciákat beépíteni a jogviszonyba.

A javaslat megtiltja az ügyfelek számára hátrányos esetekben az egyoldalú szerződésmódosítást, valamint az önkényes kamatemelést. Az új szabályok a jelenleg hatályoshoz képest szűkebb körben és szigorúbb feltételek mellett teszik lehetővé az egyoldalú kamatemelést. A költségek, díjak és jutalékok egyoldalú emelésére a jövőben nem lesz lehetőség.

Devizaalapú, vagy devizában nyújtott de forintban törlesztett hitelek esetében a pénzügyi intézményeknek ezentúl kötelező lesz az általuk meghatározott deviza középárfolyam, vagy ennek hiányában, illetve választásuk alapján a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett hivatalos devizaárfolyam alkalmazása.

Elterjedt gyakorlat a pénzügyi intézmények között, hogy tiltják, vagy csak magas költség megfizetése mellett teszik lehetővé a hitel előtörlesztését. A javaslat ezért biztosítani kívánja, hogy a fogyasztót ne akadályozzák az indokolatlan költségek abban, hogy éljen a számára megnyílt előtörlesztés lehetőségével. Hasonló problémakör a hitelek futamidejének átütemezésekor felszámított díjak és költségek kérdése. Sok esetben ugyanis az átütemezés jelenthet megoldást az átmeneti fizetési gondokkal küzdő családok számára. A javaslat ezért arra az esetre, amennyiben megállapodás születik az adós és a hitelnyújtó között a futamidő-hosszabbítás tekintetében, ötévenként egy alkalommal ingyenességet biztosít az átütemezés teljesítésére.

A tartósan fizetésképtelen adósok esetében sem jogpolitikai, sem üzletpolitikai szempontból nem indokolt, hogy a nemteljesítés következményei egy bizonyos időponton túl is tovább halmozódjanak az egyébként is ellehetetlenült adós számláján. Az ilyen esetekben a pénzügyi intézmények nem kérhetnek büntetőkamatokat és más extra díjakat. Ezzel egyidejűleg biztosítani kell azt is, hogy az ilyen adósok ne kerüljenek kedvezőbb helyzetbe azoknál, akik szerződésszerűen teljesítik adósságszolgálatukat.

Az igazságosság jegyében az intézkedések nem terjednek ki az üzleti célú befektetésekre, és kizárólag a lakáscélú hitelesek számára nyújtanak segítséget. Az új szabályok a már fennálló szerződések állományára is kiterjednének, indokolt esetekben a hatálybalépéshez képest biztosított tizenöt napos felkészülési idővel.

A javaslatcsomag jogszabályba történő átültetése két hatályos törvény módosítása által történik. A törvényjavaslatban érintett két törvény: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CLXII. törvény, valamint a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A devizában nyilvántartott, illetve devizában nyújtott, de forintban törlesztett hitelekhez kapcsolódó fizetések alkalmával (pénzügyi intézmény által történő folyósítás, ügyfél általi elő-, vagy végtörlesztés és díjak megfizetése) az egyes devizanemek bankok által meghatározott átváltási, illetve eladási árfolyamai közötti jelentős különbség miatt az ügyfeleket terhelő indokolatlanul magas költség keletkezik. A javaslat ezért az átváltásokat a pénzügyi intézmény által meghatározott deviza-középárfolyamhoz, illetve ennek hiányában, vagy a bank választása esetén, az Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyamához köti.

A 2. §-hoz

A javaslat a Hpt. jelen javaslat elkészítésének időpontjában hatályos 209. § (1) a) pontjában szereplő "hitelintézet" kifejezés helyére a "pénzügyi intézmény" kifejezést illeszti, tekintettel arra, hogy a pénzügyi vállalkozásoknak is rendelkezniük kell a folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó üzletszabályzattal.

Fentieken túlmenően a javaslat biztosítja, hogy a 200/A. §-ban előírt új szabály szerepeljen a pénzügyi intézmények általános szerződési feltételeiben.

A 3. §-hoz

A Hpt. jelen javaslat elkészítésének időpontjában hatályos 210. §-a a fogyasztókkal kötött kölcsönszerződések és pénzügyi lízingszerződések tekintetében speciális rendelkezéseket tartalmaz a fogyasztó számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítás tekintetében. A javaslat ezen szerződési körön belül vezet be egy további alkategóriát, és állapít meg a hatályosnál szigorúbb feltételeket. A javaslat értelmében a lakáscélú hitel- és kölcsönszerződések valamint pénzügyi lízingszerződések esetében a Hpt. egyértelműen kimondja az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítás tilalmát.

A pénzügyi intézmények számára kivételes esetekre fenntartott kedvezőtlen, egyoldalú módosításhoz való jog leszűkül a kamatemelés esetére, melynek feltételei is lényegesen szigorodnak. A módosítás részletes szabályait, a módosítást megalapozó, szigorúbb körülményeket és feltételeket Kormányrendelet szabályozza.

A Hpt. 210/A. § (5) bekezdés célja, annak biztosítása, hogy a szerződés felmondását követő kilencvenedik naptól az ügyfél által a pénztartozásért fizetendő összegben ne kaphassanak helyet szankciós jellegű összetevők. A felmondást követő kilencvenedik naptól ezért ismét csak olyan összeget lenne csak köteles fizetni az adós a fennálló tartozása után, amekkora díj a szerződésben rögzített feltételek szerinti számítás alapján járna a hitelintézetnek. Ezáltal a nem teljesítéshez kapcsolódó költségek (késedelmi kamat, költségek, díjak, jutalékok) nem emelkednének meredeken tovább az olyan ügyfelek esetében, akiknél már az eredeti tartozás rendezése is reménytelennek látszik. A pénzhasználat szempontjából ugyanakkor nem hozná kedvezőbb helyzetbe sem az ilyen ügyfeleket a szerződésszerűen teljesítő adósokhoz képest.

A 4. §-hoz

A paragrafus az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. A javaslat előterjesztőinek célja, hogy az egyes rendelkezések a rendkívüli helyzetre való tekintettel minél előbb, és az alkotmányos keretek által lehetővé tett minél szélesebb körben terjedjenek ki a fogyasztókkal kötött, már fennálló szerződésekre is.

Az átmeneti rendelkezések Hpt.-be történő illesztése lehetővé teszi jelen javaslat deregulációját.

Az 5. §-hoz

Az új fogalommeghatározás Hpt.-be történő illesztésére a javaslat által bevezetett új intézkedések által érintett szerződési kör pontos meghatározásához van szükség. Az igazságosság jegyében a javaslat rendelkezései csak a fogyasztók által, és lakáscélra létesített hitelviszonyokat érinti. A meghatározás ezért nem tartalmazza az üzletszerű, illetve a nem lakáscélú hitelszerződések körét, így többek között a szabadfelhasználású hitelek alapjául szolgáló hitelviszonyokat sem. A megalkotott meghatározás alapján azonban az intézkedések a devizahitelesek mellett a forinthitelesekre is kiterjednek.

A 6. §-hoz

Az új fogalommeghatározás Fnyht.-be történő illesztésére a javaslat által bevezetett új intézkedések által érintett szerződési kör pontos meghatározásához van szükség.

A 7. §-hoz

Annak biztosítása érdekében, hogy az ügyfelek által önerőből történő előtörlesztést ne terheljék és akadályozzák indokolatlan költségek, az előtörlesztéssel kapcsolatban felszámítható költségek felső határát a javaslat egyrészt csökkenti a jelenleg hatályos értékekhez képest (2,5, illetve 2 %-ról 1,5, illetve 1 %-ra), illetve egy új ingyenes esetkört is bevezet. Az új szabályozás a futamidőből eltelt két év után is ingyenességet biztosít a két évet követő első előtörlesztés alkalmával. Az előtörlesztés összege és időpontja tekintetében rögzített korlátozások a jogszabályi lehetősséggel történő rosszhiszemű visszaélések megakadályozását szolgálják. A hitelkiváltással kapcsolatos korlátozás az adósok helyzetét kihasználó hitelközvetítők nyerészkedésének gátját biztosítja.

A 8. §-hoz

Számos esetben az átmeneti fizetési gondokkal küzdő ügyfél számára megoldást jelent a futamidő átütemezése. A javaslat az ilyen jellegű átütemezéseket gátló, illetve terhelő költségeket kívánja megszüntetni. Abban az esetben tehát, ha sor kerül a futamidő hosszabbítására, a hosszabbítással kapcsolatban a hitelintézet semmilyen extra díjat és költséget nem számíthat fel az ügyfélnek. Időbeli korlátozásként szerepel a javaslatban, hogy az ingyenességet öt éves időszakok tekintetében csak egy alkalommal biztosítaná a törvény. A futamidő meghosszabbításában történő megállapodás továbbra is a hitelintézet és az ügyfél közötti kétoldalú megállapodás függvénye marad.

A 9. §-hoz

A paragrafus az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. A javaslat előterjesztőinek célja, hogy az egyes rendelkezések a rendkívüli helyzetre való tekintettel minél előbb, és az alkotmányos keretek által lehetővé tett minél szélesebb körben terjedjen ki a fogyasztókkal kötött, már fennálló szerződésekre is.

Az átmeneti rendelkezések Fnyht.-be történő illesztése lehetővé teszi jelen javaslat deregulációját.

A 10. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezés.