BH 2024.1.3 A II. r. terhelt intézményvezető-helyettesként hatalmi befolyását felhasználva a kiszolgáltatott kiskorúval szemben az I. r. terhelt által elkövetett szexuális bűncselekmény miatti felelősségre vonás elkerülését akarta segíteni, éspedig oly módon, hogy egyúttal leplezze a terhelő tartalmú vallomásvisszavonás I. r. terhelt által kényszerített voltát. E cselekmény bűnsegédként elkövetett kényszerítés hatósági eljárásban bűntette [Btk. 278. § (1)-(2) bek.].

[1] A járásbíróság a 2019. november 25. napján kihirdetett ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett kényszerítés hatósági eljárásban bűntettében [Btk. 278. § (1) bek., (2) bek.] és vesztegetés hatósági eljárásban bűntettében [Btk. 295. § (1) bek.]. Ezért a II. r. terheltet halmazati büntetésül 3 év 4 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 5 év tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek nevelésével, felügyeletével, gyógykezelésével és gondozásával kapcsolatos valamennyi tevékenységtől mint foglalkozástól eltiltásra és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a II. r. terhelt legkorábban a szabadságvesztés-büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

[2] Védelmi fellebbezések alapján eljárva a törvényszék mint másodfokú bíróság a 2021. július 6. napján meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet a II. r. terhelt tekintetében megváltoztatta, az igazságszolgáltatás elleni bűncselekményét kísérletnek minősítette, egyebekben helybenhagyta.

[3] Az irányadó, a másodfokú bíróság által kiegészített jogerős tényállás szerint:

- Az I. r. terhelttel szemben folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak bűntette és további bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás P. M. J. feljelentése alapján 2016. szeptember 8. napjától a B.-i Rendőrkapitányságon, valamint kiskorú M. K. I. feljelentése alapján 2016. szeptember 26. napjától a megyei rendőr-főkapitányságnál, és ezen büntetőeljáráshoz tartozott a kiskorú Cs. T. sérelmére elkövetett bűncselekmény miatti büntetőeljárás is.

- Az I. r. terhelt 1990. szeptember 1. napjától állt közalkalmazotti jogviszonyban a b.-i gyermekotthonnal, az intézmény igazgatója, egyúttal az intézményben nevelkedő kiskorú gyermekek gyámja is volt. Az I. r. terhelt a gyermekotthon területén élt az igazgató irodája mellett kialakított szolgálati lakásában, a nevelésére és felügyeletére bízott kiskorú gyermekekkel közvetlen kapcsolatot alakított ki. Az intézményben nevelkedő gyermekek és az I. r. terhelt között szigorú alá-fölérendeltségi viszony volt, melynek az adott különös nyomatékot, hogy az intézményben nevelkedő kiskorú gyermekek intézeti elhelyezésük, valamint hányatott családi életük, gyökértelenségük folytán rendkívül kiszolgáltatott helyzetben voltak.

- A gyermekotthonban elhelyezett kiskorú M. K. I. sértett 2016. szeptember 22. napján gyermekvédelmi gyámja, az 1. számú tanú felé jelezte, hogy az I. r. terhelt részéről szexuális cselekmény érte. A gyermekvédelmi gyám ezt a jelzést követően haladéktalanul gondoskodott a kiskorú M. K. I. sértett azonnali kiemeléséről és másik gondozási helyre történő elszállításáról; felettesét, valamint az intézmény fenntartóját tájékoztatta minderről, továbbá a megyei rendőr-főkapitányság felé 2016. szeptember 23. napján megtette feljelentését.

- Az I. r. terheltet a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója - mint munkáltató - személyesen 2016. szeptember 23. napján mentesítette munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól figyelemmel a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz 2016. szeptember 23. napján hivatalos úton érkezett, gyermekvédelmi és gyámügyi "szexuális abúzus a b.-i gyermekotthonban tárgyú" bejelentéssel összefüggésben. Ennek okán az I. r. terhelt tudomással bírt arról, hogy szexuális visszaélésre utaló cselekmények miatt hatósági eljárás van vele szemben folyamatban, és annak érdekében, hogy a hatósági eljárás folyását nehezítse a gyermekotthonban elhelyezett és vele függőségi viszonyban lévő kiskorú M. V. V.-nek jelezte, hogy jó lenne, ha a kiskorú M. K. I. sértett visszatérne a gyermekotthonba.

- Erre a jelzésre a kiskorú M. V. V. másnap, vagyis 2016. szeptember 24. napján C.-re utazott, majd a kiskorú M. K. I. sértettet mintegy megszöktetve visszatért B.-re, és az esti órákban mindketten megjelentek a gyermekotthonban. M. V. V.-nek az utazásra a II. r. terhelt adott pénzt. A visszatérésükről tudomást szerzett a továbbra is a gyermekotthon területén lakó I. r. terhelt, aki a kiskorú M. K. I. sértettet és a kiskorú M. V. V.-t az irodájába hívta, és megkérdezte a kiskorú M. K. I.-től, hogy szeretne-e visszatérni a gyermekotthonba. Az igenlő választ követően az I. r. terhelt közölte a kiskorú M. K. I. sértettel, hogy ezért tennie is kell.

- Az I. r. terhelt intézményvezetőként megszerzett hatalmi pozícióját felhasználta akkor, amikor világossá tette a kiskorú M. K. I. sértett számára, hogy a gyermekotthonba csak akkor térhet vissza, megszokott környezetében csak akkor élhet tovább, illetve unokatestvérével mint egyetlen hozzá közel álló rokonával, a kiskorú M. V. V.-vel akkor tartózkodhat együtt az intézményben, ha a gyermekvédelmi gyám eltt megtett, rá nézve terhelő vallomását visszavonja.

- A kiskorú M. K. I. sértett kiszolgáltatott helyzetében vállalta, hogy nyilatkozatát visszavonja. E visszavonó nyilatkozat kényszerített voltát leplezendő, az I. r. terhelt a gyermekotthonban igazgatóhelyettesként dolgozó, azonban ekkor szabad idejét töltő és az intézményen kívül tartózkodó II. r. terheltet 20.30 óra körüli időpontban arra kérte meg, hogy jelenjen meg az intézményben, és a felügyelete mellett készíttesse el a kiskorú M. K. I. sértettel a visszavonó nyilatkozatot.

- Az I. r. terhelt telefonon berendelve a II. r. terheltet, elmagyarázta neki, hogy mit kell leírni a papírra, konkrétan, hogy a kiskorú M. K. I. sértett visszavonja a vallomását, és a papírt azért kell megírni, hogy nevezett visszakerüljön B.-re és jobb helyzetben legyen.

- A II. r. terhelt tudomással bírt a kiskorú M. K. I. sértett gyermekvédelmi gyám által történő kiemeléséről, és tudomással bírt arról is, hogy a kiskorú M. V. V. az unokatestvérét vissza kívánja juttatni az intézménybe, ismert volt előtte a P. M. J. által tett feljelentés alapján indult büntetőeljárás ténye, továbbá az is, hogy a kiskorú M. K. I. sértett az I. r. terheltre nézve milyen tartalommal tett terhelő nyilatkozatot. A II. r. terhelt tehát mindezek ismeretében eleget tett az I. r. terhelt felhívásának, saját irodájában a kiskorú M. V. V. jelenlétében a kiskorú M. K. I. sértett által az I. r. terheltre nézve terhelő tartalmú nyilatkozatot visszavonó iratot elkészíttette, így nyújtva segítséget az I. r. terheltnek a cselekménye elkövetéséhez.

- A II. r. terhelt által a kiskorú M. K. I. sértettel készíttetett, "Feljegyzés" megjelölésű irat az alábbiakat tartalmazta: "2 héttel ezelőtt a volt csoporttársam T. V. és barátja P. M. J. megkerestek és mondták, hogy beszélni szeretnének velem. Beszéltem velük és ebben a beszélgetésben arról volt szó, hogy J. bácsi ellen eljárást, feljelentést szeretnének tenni azzal az indokkal, hogy gyermekotthonunk igazgatója pedofil. Engem kértek, hogy tanúzzak ellene. Én meg akartam nekik felelni és mindig is nagy befolyással voltak rám, ezért én kitaláltam, hogy közösen kivertük a nemi szervem és hogy ilyet más gyermekkel is csinált már. Igazság az, hogy nem húzta le a nadrágom és nem fogta meg és nem verte ki. Mostanában sokat gáztöltőztem és ez se volt rám túl jó hatással sokszor nem gondolkoztam tőle tisztán."