BH 2020.9.273 I. A 2013. évi V. tv. (Ptk.) hatálybalépésekor már fennálló elővásárlási joggal kapcsolatos kötelemre, az elővásárlási jogát gyakorló fél jognyilatkozatára és jogérvényesítésére a 2013. évi V. tv. (Ptk.) hatálybalépése előtt hatályos jogszabályokat kell alkalmazni [2013. évi CLXXVII. tv. (Ptké.) 50. §; 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 49/C. § (3) bekezdés].

II. Az érvényesíteni kívánt jog megjelölése a keresetlevélben nemcsak a jog alapjául szolgáló konkrét jogszabályhely megjelölésével, hanem a jogszabályi rendelkezés tartalmának egyértelműen azonosítható módon való leírásával is megtörténhet [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 7. § (1) bek., 170. § (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes, az I. rendű alperes és - a perben nem álló - további öt gazdasági társaság a 2012. december 11-én megkötött megállapodásban előbérleti és elővásárlási jogot biztosítottak a felperes javára az I. rendű alperes tulajdonát képező különböző erőművekben található 6 gázmotorra és kiszolgálóberendezésekre.

[2] Az I. rendű alperes 2015. szeptember 15-i kezdő időponttal felszámolás alá került.

[3] Az I. rendű alperes felszámolója a Cégközlönyben 2017. december 28-án nyilvános pályázati felhívást tett közzé az egyes gázmotorok értékesítésére külön-külön egyedi eladási ajánlatokkal. Valamennyi felhívás egyezően tartalmazta azt is, hogy az ingóságok harmadik személy tulajdonában álló ingatlanban találhatók, ezért a pályázónak vállalnia kell, hogy saját költségén kiszereli az eszközöket és helyreállítja azok eredeti állapotát, vagy csatolja az ingatlantulajdonossal kötött megállapodást, vagy annak szándéknyilatkozatát, amelynek értelmében az érintett ingatlanrész használati jogának ellenértékéről a felek között megállapodás született.

[4] A pályázati felhívásra 2018. január 29-én a II. rendű alperes valamennyi ingóságra egyedi ajánlati árak megjelölésével tett vételi ajánlatot, amelyhez csatolta az Sz. Kft. mint ingatlantulajdonos és a közte létrejött írásbeli szándéknyilatkozatot, melynek értelmében a gázmotorokat és az ahhoz kapcsolódó ingóságokat az elhelyezési helyen kívánja tovább üzemeltetni az Sz. Kft. hozzájárulásával a szándéknyilatkozatban rögzített feltételekkel és a 6 hónapon belül megkötendő bérleti szerződésben foglalt feltételek teljesítése esetén.

[5] A felszámoló 2018. március 5-én a II. rendű alperest jelölte meg a pályázat nyerteseként, és felhívta a felperest az elővásárlási joga gyakorlására.

[6] A felperes ezt követő felhívására az I. rendű alperes felszámolója a felperessel 2018. március 26. napján közölt levelében adott további tájékoztatást arról, hogy a gázmotorok értékesítésére kiírt pályázat eredményes volt. Megküldte a II. rendű alperes hat nyertes ajánlatát, és tájékoztatta a felperest, az elővásárlási jogát gázmotoronként külön-külön gyakorolhatja. Felhívta arra, hogy erre vonatkozóan 3 napon belül nyilatkozzon.

[7] A felperes 2018. március 29-én bejelentette, hogy négy gázmotorra él az elővásárlási jogával, és hogy megfelelő teljesítőképességgel rendelkezik. Nyilatkozatot kért viszont arra, hogy a gázmotorok közös villamosrendszeren keresztüli csatlakozásának megosztására az érintett villamosenergia-rendszer vonatkozásában milyen megoldást tervez a felszámoló. Megjegyezte továbbá, a gázmotoros egységek értékesítésére meghirdetett pályázatok a gázmotoros egységek további helyszínen történő működtetésére, hasznosítására, leszerelésére vonatkozó kötelező előírásokat nem tartalmaztak. Tájékoztatta az I. rendű alperes felszámolóját, hogy a nyertes ajánlattevő által csatolt, az Sz. Kft.-vel közösen aláírt szándéknyilatkozat aggályos, álláspontja szerint alkalmas lehetett az ajánlattevők, illetve az ajánlataik befolyásolására, a verseny kizárására az egyébként irreálisan alacsony gázmotorvételárak elérésére.

[8] Az I. rendű alperes felszámolója a 2018. május 30-án megküldött levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy mivel nem fogadta el a pályázati kiírásban írt valamennyi feltételt, a nyertes ajánlattevő ajánlatát nem teljes egészében fogadta el, az elővásárlási jogát gyakorolni kívánó nyilatkozata alapján nem jött létre az adásvételi szerződés. Kitért arra is, hogy az adásvételi szerződéseket a nyertes ajánlattevővel, a II. rendű alperessel köti meg.

[9] A felperes és az I. rendű alperes felszámolója 2018. augusztus végéig leveleztek az elővásárlási jog gyakorlásáról, bár az I. rendű alperes felszámolója már a 2018. augusztus 17-i levelében jelezte, hogy a nyertes pályázóval szerződést kötött. Erre végül csak 2018. szeptember 26-án került sor, az I. rendű alperes a hat gázmotor tulajdonjogát 61 842 000 forint vételárért átruházta II. rendű alperesre.

A felperes keresete és az alperesek ellenkérelme

[10] A felperes a 2018. szeptember 26-án előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. és II. rendű alperes között négy gázmotorra létrejött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, ezért az elővásárlási joga gyakorlása folytán közte mint vevő, valamint az I. rendű alperes mint eladó között jött létre az adásvételi szerződés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:221. § (1) bekezdése, a 6:223. §-a és a 6:222. § (4) bekezdése alapján.

[11] Az I. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a felperes jogállítása nem helytálló, az elővásárlási jogára ugyanis a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Állította, hogy a felperes nem tett teljeskörű elfogadó nyilatkozatot, ezért is alaptalan a keresete.

[12] Az II. rendű alperes alaki védekezésében az eljárás megszüntetését kérte. Az érdemi védekezése a kereset elutasítására irányult a jogalap téves megjelölése miatt.

Az első- és a másodfokú határozat

[13] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.

[14] A perbeli jogvitára alkalmazandó anyagi jogot illetően a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 50. §-ának értelmezése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a perben az rPtk. rendelkezései az irányadók. A felperes ugyanis az igényérvényesítését jogállításként az elővásárlási joga megsértésére alapította, amely a Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett szerződéses jogviszonyból származik, a felek pedig nem helyezték a Ptk. hatálya alá az elővásárlási jogot alapító szerződésüket.

[15] A II. rendű alperes alaki védekezését azért nem találta alaposnak, mert az rPtk. az elővásárlási jog megsértésével összefüggő, bíróság előtti igény érvényesítésére nem tartalmazott perindítási határidőt, így annak elmulasztására és a keresetlevél tartalmi hiányosságára hivatkozással az eljárás megszüntetésére nem kerülhet sor.

[16] Megállapította, hogy a felperes nem fogadta el minden feltételre kiterjedően az I. rendű alperes vételi ajánlatát, mivel nem nyilatkozott arról, hogy a gázmotorokat elszállítja vagy a bérbeadó szándéknyilatkozatát vagy a bérleti szerződést csatolja és nem igazolta a teljesítőképességét sem, ezért alaptalan a keresete.