Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

BH 2021.6.165 Ha a felülvizsgálattal támadott határozat nem tartalmaz jogértelmezést abban a jogkérdésben, amelyre a felülvizsgálatot kérő fél az engedélyezési okot alapítja, akkor fel sem merülhet annak lehetősége, hogy a Kúria a saját közzétett határozatától való eltérést vizsgálja [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 409. § (3) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes jogelődje - mint vevő - és az alperes jogelődje - mint eladó - 2006. szeptember 25-én adásvételi szerződést kötöttek a perbeli ingatlan 1/2 tulajdoni hányadára. Az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában az ingatlanra H. P. javára (a továbbiakban: jelzálogjogosult) jelzálogjog volt bejegyezve. Az írásbeli adásvételi szerződés 11. pontja rögzítette, hogy "a szerződő felek tudomásul veszik, hogy a jelen szerződés érvényességi feltétele, hogy a szerződés tárgyát képző ingatlan tulajdonosa az elővásárlási jogáról lemondjon, valamint a jelzálogjogosult az adásvételhez beleegyezését adja". A felperes jogelődje a vételárat - a szerződésben foglalt módon - teljesítette és 2006. október 30-án - az adásvételi szerződésre tekintettel - az ingatlan birtokába lépett. Ezt követően a felperes jogelődje és a jelzálogjogosult tárgyaltak az ügyletileg kikötött hozzájárulás megadásáról, azonban ezek az egyeztetések nem vezettek eredményre.

[2] Az alperes jogelődje 2014. június 13-án végrendelet hátrahagyása nélkül elhunyt, és a hagyatéka, törvényes öröklés jogcímén az alperesre - mint szükségképpeni törvényes örökösre - háramlott. A hagyaték átadását követően a közjegyző - póthagyatéki eljárás keretében - megállapította, hogy a perbeli ingatlan 1/2 tulajdoni hányada szintén az alperes jogelődje hagyatékának a részét képezte, így azt is átadta az alperesnek.

[3] A felperes jogelődje 2014. január 26-án végintézkedés hátrahagyása nélkül elhunyt, törvényes örökösei 1/2-1/2 arányban P. H. és a felperes voltak.

[4] A perbeli ingatlanra 2014. december 29-én végrehajtási jog került bejegyzése, amelynek jogosultja az E. Nyrt., majd 2015. december 19-én az ingatlanügyi hatóság szintén végrehajtási jogot jegyzett be a záloghitelező javára.

[5] A hatályos ingatlan-nyilvántartási állapot szerint az ingatlan - perrel nem érintett - 1/2 hányadának tulajdonosa M. J.

[6] A felperes 2004. évtől megszakítás nélkül - a mai napig - a perbeli ingatlanban él.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[7] A felperes módosított keresetében elsődlegesen azt kérte, hogy annak tűrésére kötelezze a bíróság az alperest, hogy a perbeli ingatlan 1/2 arányú tulajdonjoga törlése mellett a felperes 1/2 arányú tulajdonjoga kerüljön bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba elbirtoklás jogcímén. Az igényét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:45. §-a szerinti jogcímes elbirtoklásra alapította. Másodlagosan annak tűrésére kérte kötelezni az alperest, hogy a perbeli ingatlanon fennálló 1/2 arányú tulajdoni hányada törlésre és a felperes jogelődje 1/2 arányú tulajdonjoga közbenső szerzőként - vétel jogcímén - bejegyzésre kerüljön. E körben kérte az ingatlanügyi hatóság megkeresését a tulajdonjog bejegyzése végett, valamint a közjegyző megkeresését a póthagyatéki eljárás lefolytatása céljából.

[8] Az alperes kérte a kereset elutasítását. Érdemi védekezése szerint a felperes a sajátjakénti birtoklást nem bizonyította, továbbá vitatta, hogy az adásvételi szerződés - a jelzálogjogosult beleegyezésének hiányára tekintettel - érvényes, illetőleg hatályos lenne, következésképpen arra jogcímes elbirtoklás nem alapítható.

Az első- és másodfokú bíróság döntése

[9] Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet és a felperest a perköltség megfizetésére kötelezte. Okfejtése szerint a jogcímes elbirtoklás egyik feltétele az, hogy az írásbeli szerződés - amelyre e privilegizált elbirtoklást alapítják - érvényes és hatályos legyen. Álláspontja szerint az adásvételi szerződés 11. pontjában - a szavak általánosan elfogadott értelmét figyelembe véve - azzal, hogy a felek "tudomásul vették", hogy a szerződés érvényességi feltétele a jelzálogjogosult beleegyezése, ez megfelel annak, hogy a felek megállapodtak ebben a feltételben. Tekintettel arra, hogy e szerződési feltétel nem következett be, ezért a szerződés nem tekinthető érvényesnek, következésképpen erre a jogügyletre jogcímes elbirtoklás eredményesen nem alapítható.

[10] A másodlagos kereseti kérelem kapcsán kifejtette, hogy az elsődleges kereset elutasítása indokolásának körében részletezett érvénytelenségi ok miatt e másodlagos kereseti kérelem sem megalapozott. Utal még arra, hogy elhunyt személy javára jogilag lehetetlen tulajdonjogot bejegyezni, mivel a természetes személy jogképessége a halállal megszűnik.

[11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. § (2) bekezdése alapján - utalással a Pp. 386. § (4) bekezdésére - helybenhagyta.

[12] Az adásvételi szerződés 11. pontjával összefüggésben mindenben egyetértett az elsőfokú bíróság szövegértelmezésével, és az ennek alapján levont jogi következtetéseivel. Kiemelte, hogy a Ptk. 5:45. §-a szerinti jogcímes elbirtoklással kizárólag olyan alaki hibákat lehet "orvosolni", amelyek az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzést akadályozzák, azonban a hozzájáruló nyilatkozat hiánya nem minősül ilyennek. Utalt arra, hogy az alperes érdemi védekezését (részben) az adásvételi szerződés érvénytelenségére alapította, ehhez képest a felperes - az adásvételi szerződés 11. pontját - érvénytelenségi ok alapján keresettel nem támadta.

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem

[13] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a Pp. 36. §-ának, illetőleg a Pp. 279. § (1) bekezdésének, és a Pp. 346. § (5) bekezdésének, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 240. § (1) bekezdésének a megsértésére hivatkozott.

[14] Kifejtette, hogy a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet felülvizsgálatának nincsen akadálya. Álláspontja szerint: bár az elsőfokú ítéletet helybenhagyó döntést tartalmaz, de a Pp. 408. § (2) bekezdése szerinti eset - az azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással történt döntéshozatal - nem áll fenn, ugyanis a másodfokon eljáró bíróság az elsőfokú bíróság ítéleti indokolását több helyen kiegészítette, egy esetben pedig attól eltérő jogi alapon nyugvó indokolást fejtett ki. Hangsúlyozta, hogy a Pp. 386. § (4) bekezdésében a törvény szövege kizárólag az indokolás azonosságára tesz utalást, azonban a helybenhagyás jogszabályi rendelkezéseinek azonosságáról nem. Utalt arra, hogy a jogerős ítélet indokolása - figyelemmel a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény) 11. pontjára - nem tartalmazza a Pp. 408. § (2) bekezdésre való utalást.

[15] Arra az esetre, ha a Kúria álláspontja szerint a felülvizsgálatnak a Pp. 408. §-a alapján nem lenne helye, a felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg kérelmet terjesztett elő a felülvizsgálat engedélyezése iránt.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!