A Fővárosi Törvényszék P.25894/2014/69. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 206. §, 233. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 42. §] Bíró: Bérces Renáta

a Fővárosi Törvényszék

a Dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda; ügyintéző dr. Kovátsits László (ügyvéd címe szám alatt működő) ügyvéd által képviselt

felperes neve (felperes címe.szám alatti lakos) I.r. és

II.r. felperes neve (II.r. felperes címe szám alatti székhelyű) II.r.felperesnek

a Dr. Fazekas Tamás (ügyvéd címe. szám alatt működő) ügyvéd által képviselt

alperes neve (alperes címe alatti lakos) alperessel szemben

személyiségi jog megsértése miatt indult perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a keresetet elutasítja, s kötelezi az I.r.felperest, fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 60.000,- (hatvanezer) forint eljárási illetéket, a további 36.000,-(harminchatezer) forint eljárási illetéket a Magyar Állam viseli, s kötelezi a bíróság a felpereseket, fizessenek meg az alperesnek 15 napon belül, I.r.felperes 150.000,-(egyszázötvenezer) forint, II.r.felperes 30.000,- (harmincezer) forint perköltséget, ÁFA-val terhelten.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ezen a bíróságon lehet benyújtani 3 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten, alperes elektronikus úton. Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést, csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

Amennyiben a jogi képviselővel eljáró felek az ítélet elleni fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozzák, az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyekben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték (illetve annak a Pp. 24.§-a alapján megállapított értéke) az ötszázezer Forintot meghaladja. A fentiek szerint előterjesztett fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria az iratok alapján dönt, s határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az I.r.felperes jelenleg a iroda Kabinetirodát vezető, kormányzati kommunikációért felelős miniszter, a 2014.évi országgyűlési választásokat követően a párt parlamenti frakcióvezetője volt, fenti kormányzati tisztsége betöltéséig; a legutóbbi önkormányzati választásokat megelőzően a II.r.felperesi önkormányzat vezetésével megbízott polgármesterként tevékenykedett. Az alperes jelenleg a II.r.felperesi önkormányzat képviselője, a felperesi párt politikus politikai ellenfele, az 2-es párt Párt alelnöke, önkormányzati képviselőként az ... kerületben II.r.felperes polgármestersége idején zajlott, és a jelenleg is zajló, önkormányzati vagyont érintő ingatlanértékesítési gyakorlat bírálója. E tevékenysége végzése során az I.r.felperes vezetése, valamint a jelenlegi vezetés alatti ingatlanértékesítések vizsgálata tárgyában több ügyészi eljárást is kezdeményezett tudomására jutott információk alapján, így 2014.november 28-án a Legfőbb Ügyészségnek, annak vezetőjéhez címzetten írt kérelmet, melyben bejelentést tett "visszaélésre gyanút adó önkormányzati ingatlaneladások" vonatkozásában a II.r.felperesi önkormányzatnál, mely cselekményekben megítélése szerint az önkormányzat vezetői érintettek. Ezen bejelentésben utalt alperes arra, hogy az önkormányzat számos ingatlaneladás alkalmával piaci, korábban meghirdetett árnál jóval alacsonyabb áron adta el kiválasztott vevőknek az ingatlanokat, így jutott olcsóbban lakáshoz a kerület jelenlegi polgármestere, 1-es személy is, de utalt arra, hogy e jogsértő ügyek évekkel korábban, I.r.felperes polgármestersége alatt kezdődtek, s az ügyekben a jelenlegi jegyző, a korábbi vagyonkezelő vezérigazgatója, 2-es személy érintettsége is felvetődik. Ezt az ügyészi bejelentését a képviselői tevékenységéről rendszeresen a nyilvánosságot portál oldalán keresztül is tájékoztató alperes közzétette teljes terjedelmében. A bejelentés, ennek nyomán a 2014.november 28-i bejegyzése is tartalmazta értékelését, miszerint saját meggazdagodása érdekében egy maffiaszerűen működő szervezet szűk körben, hatalmával visszaélve, szisztematikusan ezres számban játssza át az önkormányzati ingatlanokat saját hasznára. Beadványában az ügyészségtől nyomozócsoport felállítását kérte, utalva a 3-as személy ügyre, melyben az megtörtént, s büntető eljárás is lett abban az ügyben.

Alperes fenti bejelentését követően feljelentéssel is élt a Legfőbb Ügyészségnél hűtlen kezelés, csalás, gazdasági csalás, hivatali visszaélés bűncselekmények megvalósulása miatt 2014.december 29-én a II.r.felperesi önkormányzat ingatlanvagyona értékesítése során folytatott jogszabálysértő gyakorlat, az önkormányzatnak vagyoni hátrányt okozó ügyletek felderítése tárgyában. Feljelentésében egy bűnszervezeti modell fennállását valószínűsítette előadva, hogy törvényesnek látszó ügyletekkel, melyek célja a törvényesség hamis látszatának biztosítása, jogszerűtlen ügyleteket fedtek el a II.r.felperesi önkormányzatnál I.r.felperes vezetése alatt. A feljelentésben hivatkozott a II.r.felperesi önkormányzat vagyongazdálkodásáról, tulajdonában álló bérlakások elidegenítéséről, bérlővel terhelt, nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről rendelkező rendeletek, illetve a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeit szabályozó rendeletek, bérleti díjak kialakításáról szóló rendeletek meghozatala körülményeiről, utalva a rendeletek biztosította jogi környezetben megvalósított, a feljelentésben foglalt gyanú szerint az önkormányzatnak vagyonvesztést okozó hanyagságon, gondatlanságon, hozzá nem értésen túlmenő szándékos bűncselekményekre. A feljelentésben alperes előadta, hogy az önkormányzatban ingatlangazdálkodás lényegében nem folyt, tervezés nem érvényesült, az önkormányzat éves költségvetései bevételek, kiadások körében nem tartalmaztak ingatlangazdálkodásra vonatkozó adatokat, nem határozott meg a költségvetés konkrét, elérendő ingatlangazdálkodási célokat, számokat; éves tarthatósága szempontjából a később megvalósult ingatlanügyletek így irrelevánsak voltak, mégis készültek olyan, egy külsős cég (a cég neve Zrt.) által készített szakvélemények, amelyek kivételes kijelölési listára kerülését eredményezték, javasolták egyes ingatlanoknak, lehetővé téve (indokolva, szakvéleménnyel alátámasztva) a költségvetésbe tervezés szintjén sem megjelenített ingatlangazdálkodást, ingatlanértékesítést az önkormányzat számára. A feljelentés megállapítása szerint ezeket a szakmai anyagokat nem használták fel, de ezek nem is felelnek meg az önkormányzat ingatlan elidegenítésre vonatkozó szabályainak, így az alperesi feljelentő megítélése szerint a véleményeket az elidegenítésre kijelölésről döntő képviselő testületi döntéshozóknak figyelmen kívül kellett volna hagyniuk. Utalt arra is az ellenzéki politikus, hogy értékbecslések is készültek egy ingatlan értékbecslő cég közreműködésével, de ezekből nem állapítható meg az ingatlan valós értéke szerinte, mert a vélemények szakmai sztenderdeket nem követnek, ezért a döntéshozók ezeket is figyelmen kívül kellett volna, hogy hagyják, illetve ezekre alapítottan nem hozhattak volna döntést. A vagyon-elidegenítés körében alperes rámutatott, hogy az önkormányzat hivatkozott elidegenítési rendeleteiben egy olyan eljárási rend jelenik meg, amely az ingatlan elidegenítési folyamatot az önkormányzat kezdeményezésére, irányítására bízza, alapesetben pályázati eljárást kell lefolytatni, ezzel szemben az ... kerületben a Lakástörvény 49.§(1)bekezdésére és 58.§-ára hivatkozással az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok bérlői számára létesített elővásárlási jogot kihasználva olyan gyakorlatot folytattak, amellyel az önkormányzat bérlőkké tett ingatlan befektetőkkel kötött adásvételi szerződéseket, felajánlva megvásárlásra a helyiséget a bérlőknek, lényegében vételi jogot biztosított zömében jogi személyeknek, de magánszemélyeknek is, s e folyamat során kizárólagos vevői pozícióba kerültek bérleti szerződés kötését követően az önkormányzatnál önkormányzati ingatlanok vételére jelentkező potenciális vevők. A rendszer a vevők számára a feljelentő szerint előnyöket biztosított, az önkormányzatot viszont egyértelműen hátrány érte, mert a piaci viszonyokat mellőzve, pályáztatás nélkül, a verseny elvonásával teremtett hátrányos helyzetet az önkormányzat számára. Elidegenítési rendeleteiben kedvezményes vételár megfizetését biztosítva a bérlőként az ingatlant megvásárolni szándékozó személyek számára 30%-ot elengedett a szakvéleményekben rögzített kínálati vételárból. Három Kft. esetét konkrét számokkal, dátumokkal említve a feljelentő utalt arra, hogy tömeges megjelenési formáról van szó a II.r.felperesi önkormányzatnál, és azon ténykörülményekből, hogy a bérletet jóváhagyó I.r.felperesi polgármesteri beszámoló és az ingatlan elidegenítésre kijelölése között két ingatlan esetében - a 2-es cég neve Kft., a 3-as cég neve Kft. ingatlanszerzése esetén - egy hónap telt el, a 4-es cég neve Kft. esetében három hónapot meghaladó az eltelt idő, azt a következtetést vonta le az alperesi feljelentő, hogy az önkormányzat részéről a bérleti szerződést kötő személyek vételi szándékát fel kellett ismerni. Az önkormányzat oldaláról kimutatható eladást előkészítő magatartás azt mutatja, hogy a vevő/bérlő valós szándékával tisztában kellett lenniük a bérlet pillanatától kezdve, ezt az eladási tevékenységet készítették elő, saját hatáskörükben eljárva. A kedvezményes áron való megvásárlás rendeletben meghatározott feltételeit a feljelentő szerint az előterjesztések nem tartalmazták az elidegenítésre kijelölést indokló, fentiekben hivatkozott ingatlan értékbecslő cég előterjesztései. Alperesi feljelentő szerint az általa ismert, citált adatok is azt mutatják, hogy a rendeletben rögzített feltételek nem álltak fenn, a bérlettel előkészített adásvételek esetében a kedvezményre való jogosultság feltétele nem állt fenn, így a II.r.felperesi önkormányzatot - sajtómegjelenésekre utalással - alperesi feljelentő becslése szerint 4 milliárd Forint vagyoni hátrány érte, továbbá vagyoni hátrány érte amiatt is, hogy nem ÁFA-val terhelt bruttó vételárat számlázott az önkormányzat a vevőknek. Összefoglalóul rögzítette a feljelentő, hogy az önkormányzat és vezetői nem tettek eleget a vagyongazdálkodásra vonatkozó alapvető kötelezettségeiknek, a vevők, döntéshozók és egyéb közreműködők egy jogszerűtlen eljárásban együttműködtek. A vevőknek tudniuk kellett, hogy az általuk megfogalmazott célt a döntéshozók meg fogják valósítani, és bízniuk kellett ezek jogszerűtlen eljárásában. Hozzáteszi, e rendszer akkor is bűncselekményt valósít meg, ha a döntéshozók vagy közreműködők részéről az önkormányzatnál senki sem részesült vagyoni előnyben, de hozzáteszi, a rendszer önzetlen működtetése nehezen feltételezhető (hivatali visszaélésen túl azonban korrupciós cselekmény miatt nem tett feljelentést).