Megrendelés
Gazdaság és Jog

Fizessen elő a Gazdaság és Jogra!

Előfizetés

Leszkoven László: Elővásárlási jog gyakorlása több dolog együttes eladása esetén (GJ, 2022/1-2., 26-32. o.)

Absztrakt - Elővásárlási jog gyakorlása több dolog együttes eladása esetén

Az elővásárlási jogot hagyományosan a tulajdonjog korlátjaként szokás felfogni. Valóban így van: a szabályosan létesített elővásárlási jog a tulajdonos akaratát befolyásolja, rendelkezési jogát szűkíti. A tulajdonos a harmadik személytől kapott vételi ajánlatot akkor is köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni, ha az elővásárlási jog nem terjed ki valamennyi vagyontárgyra, vagyis az elővásárlási joggal érintett dolgon felül egyéb - elővásárlási joggal nem érintett - vagyontárgyak is szerepelnek a vevő vételi (az eladó eladási) ajánlatában. A felvetett kérdésben két álláspont feszül szembe egymással. Az egyik vélemény arra koncentrál, hogy a tulajdonos egy ilyen megoldással nem ütheti el az elővásárlási jogosultat attól, hogy alakító jogát gyakorolhassa. A másik álláspont szerint azonban az a tény, hogy a dolgot elővásárlási jog érinti, nem zárhatja el a tulajdonost attól, hogy az értékesítést a számára legelőnyösebb módon valósítsa meg. A tanulmány a több dolog együttes eladása körében gyakorolható elővásárlási joggal kapcsolatos elméleti és gyakorlati összefüggéseket vizsgálja.

Abstract - Exercise of the pre-emption right in the case of joint selling of several things

The right of pre-emption has traditionally been construed as a restriction on ownership rights. It is true that the right of pre-emption affects the will of the owner and restricts his right of disposal. It is not disputed that the owner is obliged to communicate the received purchase offer to the pre-emption right holder even if the pre-emption right does not cover all the assets included in the purchase offer. There are two opposing positions on the issue. One view focuses on the fact that such a solution should not deprive the pre-emption holder of the ability to exercise his right. The other view holds that the fact that the thing is affected by a pre-emption right cannot prevent the owner from his negotiating a sale in the way that is most advantageous to him. The study examines the theoretical and practical contexts of pre-emption rights in the context of the joint sale of several things.

I. Bevezetés

Az elővásárlási jogot[1] hagyományosan a tulajdonjog - talán pontosabban a tulajdonos rendelkezési joga - korlátjaként szokás felfogni. Valóban így van: a szabályosan kikötött elővásárlási jog a tulajdonos akaratát befolyásolja, rendelkezési jogát szűkíti. Mintegy megköti a kezét. Amennyiben a dolgát el kívánja adni, a kapott - és magáévá tett - vételi ajánlatot szigorú szabályok szerint közölnie kell az elővásárlásra jogosulttal vagy jogosultakkal. Régiesen hangzó, de beszédes kifejezéssel élve a jogosultakat köteles az ajánlattal "megkínálni" annak érdekében, hogy elsőbbségi jogukkal élhessenek. A szerződési szabadság egyik irányának, a szabad partnerválasztás jogának korlátját jelenti ez az intézmény.

Az elővásárlási jog természeténél fogva az ajánlat és az elfogadás közé ékelődik be. Rendszerinti esetben a tulajdonost a kapott vételi ajánlat közlésének kötelezettsége terheli. A tulajdonost azonban a Ptk. nem zárja el mereven attól, hogy már a jogosult megnyilatkoztatása előtt szerződést kössön a vevővel, ebben az esetben azonban a kész szerződést kell megküldenie az elővásárlásra jogosultnak, aki az eladó által elfogadott vételi ajánlatot ilyen módon magában foglaló szerződésre (lényegét tekintve a benne rejlő vételi ajánlatra) reagálhat. Az előre megkötött szerződés hatálya ilyenkor feltételes abban az értelemben, hogy az elővásárlásra jogosultat a határidőben megtett, szabályos elfogadó nyilatkozata a vevő helyére lépteti.[2] Erre a helyzetre is tökéletesen talál Tóth Lajos megjegyzése, mely szerint az elővásárlásra jogosult nem tehet - nem is tesz - mást, mint hogy "beül a készbe".[3] Még kevesebb magyarázatot igényel, ha az elővásárlási jogosult a joga megsértése miatt a vele szembeni, relatív hatálytalanság kimondása és a szerződés létrejöttének megállapítása iránti pert kezdeményez. Ugyanígy akkor is, ha az elővásárlásra jogosult a hatálytalanság megállapítása iránti keresetében a több dologra együttesen vonatkozó ajánlatot a joggal való visszaélésre hivatkozva támadja: sikeres támadás esetén a vele közölt ajánlat a szerződés tárgyát tekintve elemeire bomlik - az elővásárlási joggal érintett dolgon felül a többi, hozzá kötött vagyontárgy "kiesik a csomagból".[4]

Az elővásárlásra jogosult szemszögéből nézve e jogosultság - lényegét tekintve - a jövőbeli jogszerzési lehetőség előzetes biztosítását célzó jogintézmény. Szemléletes és semmiképpen nem helyteleníthető, ha az elővásárlási jog kikötését - az ilyen jog létesítését általában - az előkészítő jogviszonyok, jogi helyzetek közé soroljuk, hiszen a rendeltetése pontosan ebben áll: előkészíti a jogszerzés lehetőségét a jogosult számára. Lehetőséget ad arra, hogy e jog jogosultja a tulajdonos eladási szándéka esetén más személyt - konkrétan a vé-

- 26/27 -

teli ajánlattal jelentkező vevőt - megelőzve elsőbbségi jogot gyakoroljon és maga vehesse meg az adásvétel tárgyát. Így felfogva az elővásárlási jog birtokában a jogosultnak "csak" arra kell várnia, hogy az eladási akarat a dolog tulajdonánál konkrét alakot öltsön és azt vele közöljék. A közölt vételi ajánlatot azonban tartania kell - az alábbiakban visszatérünk erre.

A későbbi jogszerzés lehetősége az elővásárlási jog gyakorlásával vihető sikerre. E jogi lehetőség ugyan kétszeresen is feltételes - feltételezi, hogy a tulajdonos mint az elővásárlási jog kötelezettje a dolgot el akarja adni, másrészt a jogosulttól a vele közölt vételi ajánlat elfogadásának feltételéhez kötött -, ez azonban semmit nem von le abból, hogy az elővásárlási jog a magánjogi szabályok által elismert alanyi jog. Alapulhat jogszabályon és szerződési megállapodáson egyaránt: mindkét esetben tükröződik benne a jogosult reménybeli jogszerzése.

Az elővásárlási jog sajátossága, hogy szerződést létrehozó hatalmasság, melynek rendes esetben nincs tartalommódosító hatása. Az elővásárlási jogra emiatt is különösen illik Tóth fent idézett fordulata: az elővásárlási jogosult tényleg "beül a készbe". A szerződéses tartalom alakítása alapvetően az elővásárlási jogosult nélkül zajlik. Alakító joga a kötelemkeletkeztetésben áll és nem a tartalom befolyásolására irányul. Bár régebbi jogunk nem tekintette kizártnak, hogy az elővásárlási jog kikötése alkalmával a felek a majdani vételárat előre rögzítsék, egy ilyen kikötést ma az elővásárlási jog természetével ellenkezőnek kellene tekintenünk.[5]

A gyakorlat tehát alapvetően elzárkózik attól, hogy az elővásárlási jog jogosultjának tartalmat befolyásoló - módosító - szerződési nyilatkozatát elismerje. Ez megnyilvánul abban, hogy a jogosultnak a vele közölt vételi ajánlatot teljes terjedelmében kell elfogadnia.[6] Az ajánlathoz sem megszorítást, sem fenntartást nem fűzhet. Az ilyen esetleges kikötései az elfogadó nyilatkozatra nézve végzetes hatással vannak: ebben az esetben az elfogadást meg nem történtnek kell tekinteni. Olybá kell venni az ilyen nyilatkozatot, hogy a jogosult eltérő tartalmú elfogadást közölt: ez pedig meg nem engedett, ennek értelmében elutasításnak - az elővásárlási jog "nem gyakorlásának" - minősül. Szerződést tehát nem hoz létre. Így fogalmazott például a Fővárosi Ítélőtábla egyik döntése: "[a]z elővásárlásra jogosult csak akkor léphet a jogügylet vevőjének pozíciójába, ha az átruházás valamennyi feltételét a vevővel azonos mértékben, ütemezésben, a megállapodás minden kikötése tekintetében kész és képes teljesíteni. Ez nem csak azt jelenti, hogy az elővásárlási jog jogosultjával teljes terjedelmében közölni kell a vételi ajánlatot, de azt is, hogy az elővásárlásra jogosultnak a vele közölt ajánlatot minden vonatkozásban, feltétel nélkül magáévá kell tennie."[7] Ha ez nem következik be maradéktalanul, akkor az elővásárlásra jogosult nyilatkozata nem válthatja ki a kívánt joghatást, magyarul: az elővásárlásra jogosult személy szabálytalan elfogadó nyilatkozata nem hozza létre a szerződést. Ha tehát az elővásárlási nyilatkozat nem követi minden szempontból az ajánlatot, az elsőbbségi jog nem érvényesül, az elővásárlási jog jogosultja "nem veheti át a szerződésben a vevő státusát". Ilyen esetben mégsem "ülhet bele a készbe..."

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére