Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

BH 2021.9.249 A jogerős felmentő ítéletben leírt (a váddal egyező) kijelentés múltbeli tevékenységre, történésre vonatkozik, arra, hogy a sértett kivel, hol, mit csinált. Ekként azt a tényállítást tartalmazza, hogy "az ú.-i rendőrkapitány az é.-i közmunkásokkal fogkefével súroltatta le a rendőrség lépcsőjét".

Ez a közlés a sértettet a rendőri hivatásánál fogva közhatalmat gyakorló és utasítást kiadó, azonban mint ebbéli hatalmával visszaélő, hatalmaskodó személyt tüntette fel, aki a közmunkásokat megalázva súroltatta fel fogkefével a rendőrség lépcsőjét. E kijelentés valósága esetén alkalmas a sértett felelősségre vonására.

Ekként a jogerős tényállás tartalmaz olyan közlést, amely önmagában becsület csorbítására alkalmas [Btk. 226. § (1) bek., (2) bek. b) pont].

[1] A járásbíróság - megismételt eljárásban - a 2018. október 17. napján kihirdetett ítéletével az I. r. és a II. r. terheltet az ellenük rágalmazás vétsége [Btk. 226. § (1) bek., (2) bek. b) pont] miatt emelt vád alól felmentette, megállapította, hogy a bűnügyi költséget az állam viseli.

[2] A törvényszék mint másodfokú bíróság a 2019. november 28. napján meghozott végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja alapján, az I. r. és a II. r. terhelt terhére.

[4] Indokai szerint a sértett, mint az Ú.-i Rendőrőrs parancsnoka, rendvédelmi szervezet hivatásos állományú tagjaként közhatalmat gyakorló személy volt, aki a szolgálati tevékenységét az irányadó jogszabályok alapján végezte. Az állandó bírói gyakorlat a közhatalom gyakorlásában részt vevő személyekkel szemben magasabb tűrési kötelezettséget fogalmaz meg, a vonatkozásukban megnyilvánuló véleménynyilvánítás és kritika esetén azonban az alkotmányos védelem nem vonatkozhat a tények meghamisítására, a szabad véleménynyilvánítás csak felelősséggel gyakorolható. Nem élveznek védelmet az olyan tényállítások, amelyek valóságuk esetén alkalmasak a közszereplő ellen büntetőeljárás indítására, ez meghaladja a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos határait. A másodfokú bíróságnak az értékítélet és a tényállítás elhatárolására vonatkozó hivatkozásai helytállóak, azonban tévesen minősítette a törvényszék a tényállásban foglaltakat tényállítás helyett értékítéletnek. Az interjúban elhangzott tényállítások ugyanis alkalmasak voltak arra, hogy a sértett társadalmi megítélését kedvezőtlen irányba befolyásolják, és valóságuk esetén ellene büntetőeljárás megindításának alapjául szolgáljanak.

[5] Iratellenesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy nem vette senki szó szerint a kérdéses kijelentéseket, illetve a sorkatonai szolgálathoz kapcsolódó "legendával" történő érvelés a másodfokú bíróság téves következtetése.

[6] Az irányadó tényállás szerint a sértett, illetve a hatóság sajtószóvivője korábban már jelezte a tanulmányban, illetve az interjúban írtak valótlanságát, a kérdéses interjú pedig a jogerős tényállás szerinti tartalommal az internetes honlapon megjelent, és meghatározott időtartamra hozzáférhető volt.

[7] Erre tekintettel a bíróság a terhelteket a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével mentette fel, ezért indítványozta, hogy a Kúria a törvényszék végzését helyezze hatályon kívül, és a másodfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.

[8] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt fenntartotta. Kifejtette továbbá, hogy az irányadó tényállás alapján a másodfokú bíróság téves jogi értékelésével hagyta helyben a két terheltet felmentő elsőfokú ítéletet. A másodfokú bíróság álláspontjával szemben a tényállásban foglalt kijelentések tényállítások. A kérdéses két kijelentés eseményre, múltban lezajlott történésre vonatkozik azt tudatva, hogy a rendőrkapitány kivel, hol, mit csinált. A másodfokú bíróság az ügy bizonyításának eredményét nem ismertette, nem értékelte, csupán azt állapította meg, hogy az elhangzottakat senki nem vette komolyan. Kérdéses, és ismeretlen a komolytalanságra utaló másodfokú bírói megállapítás alapja, az irányadó tényállás szerint viszont a két terhelt tudomást szerzett a kijelentésekben foglaltak valótlanságáról. Figyelmen kívül hagyta azt is a bíróság, hogy a tényállásban írt közlés a sértettet foglalkozásánál, hivatásánál fogva emelte ki, a rendőri hivatás pedig azért bír különös jelentőséggel, mert a sértettet az utasítást kiadó személyként tüntette fel a közmunkások megalázásakor, illetve olyan személy társaságába és olyan helyszínre helyezte, aki/amely a cigányokkal szembeni erőszakos magatartásáról vált hírhedtté.

[9] Az I. r. terhelt védője észrevételében rámutatott arra, hogy a kérdéses mű egy néprajzi gyűjtemény része, amely elkészítése néprajzkutatói, tudományos, kutatási tevékenység volt. A mű a sértett jelzése alapján lábjegyzetet kapott a rá vonatkozó részek kapcsán, rögzítve az ellenvéleményét. Az újságcikknek pedig az I. r. terhelt riportalanya volt, nem szerkesztője, így az, hogy a műből mi került átemelésre és mi maradt el, nem az ő felelőssége. A sérelmezettek nem tényállítások, nem merítik ki a rágalmazás törvényi tényállását. Egyrészt a sejtetés nem elkövetési magatartása a rágalmazás bűncselekményének, másrészt a lépcső letisztítására vonatkozó közlés nem szó szerint értelmezendő, hanem a közhatalmi pozíciót betöltő személy hozzáállására utal, bizonyítás lefolytatása e tényre nem indokolt.

[10] Emellett az egyik portálon megjelent cikkben nem találhatók meg a sérelmezett közlések, az eredeti cikk elérhetőségének kérdését a bizonyítás nem tisztázta, a jogerős ítélet erre vonatkozó megállapítása iratellenes.

[11] Kifejtette a védő, hogy amennyiben az ügy alapjául szolgáló, az adatközlők által tett sérelmezett kijelentések megjelenítése egy tudományos munkában büntetőjogi jogkövetkezménnyel járna, az a tudományos kutatásnak az Alaptörvény X. cikk (1) bekezdésében biztosított szabadságának aránytalan korlátozását jelentené. Indítványában több alkotmánybírósági határozatra is hivatkozott, melyek lényege, hogy "tágabb értelemben a tudomány szabadsága általánosságban is a véleménynyilvánítási szabadsághoz tartozik, az a véleménynyilvánítás szabadságából eredő külön nevesített alanyi jogokkal azonos alkotmányos védelemben részesül az állami beavatkozások és korlátozások ellen".

[12] Az ügyben idézett szövegek tudományos kutatás eredményei, a társadalomtudományok belső, szakmai szabályainak megfelelő tevékenység eredményeként születtek. A tudományos kutatást végző szerzőnek joga van ahhoz, hogy tudományos teljesítményének eredményeit a közvélemény elé tárja.

[13] Az alkotmánybírósági gyakorlatra hivatkozva kifejtette, hogy a szólásszabadságot korlátozó szabályokra vonatkozó szűkítő értelmezés követelménye kell, hogy irányadó legyen a jelen ügyben is. Az adatközlők interpretációját lejegyző kutatónak nem feladata, hogy kétséget kizáróan ellenőrizze az adatközlő által előadottak helyességét. A kutató jogainak korlátozása a szükségességi-arányossági mérlegelés szempontjait figyelembe véve aránytalan lenne. Összességében rögzítette, hogy a tudományos kutatás szabadságához való alapvető jog korlátozása aránytalan korlátozás alá esne, amennyiben a közlés büntetőjogi jogkövetkezménnyel járna.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!