A Fővárosi Törvényszék P.23048/2012/25. számú határozata jogalap nélküli gazdagodás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 16. §, 115. §, 301. §, 361. §, 474. §, 598. §, 599. §] Bíró: Istenes Attila

Fővárosi Törvényszék

...P..../2012/25.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Kaszai Csaba ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek,

a dr. Budai Zoltán ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen,

jogalap nélküli gazdagodás iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.669.665,- (tizenötmillió-hatszázhatvankilencezer-hatszázhatvanöt) Ft-ot és annak 2009. 08. 01. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal egyező késedelmi kamatát.

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja.

A felperes illeték-feljegyzési joga folytán le nem rótt 900.000,- (kilencszázezer) Ft illetékből 225.000,- (kétszázhuszonötezer) Ft-ot köteles külön felhívásra megfizetni a felperes a magyar államnak, a fennmaradó 675.000.- (hatszázhetvenötezer) Ft illetéket a magyar állam viseli az alperes költségmentessége folytán.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 450.000,- (négyszázötvenezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a jelen bíróságon lehet 3 példányban előterjeszteni.

Az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. A fél a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő. Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, perorvoslati kérelmét a bíróság - a fenti kivételektől eltekintve - hivatalból elutasíthatja. Jogi képviselőnek minősülnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 73/C. § (1)-(3) bekezdéseiben megjelölt személyek.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél fellebbezésében, ennek hiányában a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására kérheti a tárgyalás tartását.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek által előterjesztett közös kérelem alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I N D O K O L Á S

Néhai 1-es személy, felperes édesanyja (örökhagyó) és az alperes 2004. januártól élettársi kapcsolatban éltek néhai 1-es személy 2009. december 15-én bekövetkezett haláláig.

A kapcsoltuk kezdetén a felperesnek a ingatlan címe alatti lakásában éltek.

Az alperesnek 2004-ben 228.237,- Ft készpénz és 800.000,- Ft betét vagyona volt (12/11. alperesi számlakivonatok (továbbiakban ASZ)).

Az örökhagyónak 2004. januárjában 15.747.479 forint betét, 433.238 forint számlapénz egyenlege volt (12/4. örökhagyó számlakivonatok ( továbbiakban ÖSZ)).

Ezen kívül a felperes tulajdonában állt a fenti ingatlan címe utcai lakás ingatlan 8 millió forint értékben (12/19. sz. büntetőiratok, kockás papír a lakás értékre).

2004. júniusában az örökhagyó a 2-es ingatlan címe utcai ingatlant vásárolta meg 6.800.000 forint értékben (12/19 kockás papír), melyben az alperes és az örökhagyó együtt éltek.

Voltak hónapok (pl. 2005. februárjában), amikor az örökhagyó a nyugdíjat nem vette fel a számlájáról. Az örökhagyó pénzét folyamatosan lekötötték. Az alperes vagyonának egy része is lekötésben volt.

A közös életvitelt a nyugdíjakból, illetve részben a lejárt betétek kamataiból finanszírozták (ASZ, ÖSZ).

Az együttélés időtartama alatt mind az alperes, mind az örökhagyó a nyugdíjat felélte, illetve a bankszámla kivonatok lekötéseit, az abból származó kamatjövedelmeket is részben felhasználták a mindennapi szükségleteik kielégítésére.

Rendszeresen jártak étterembe, színházba (12.sz. jkv, alperesi előadás), a felperest is meglátogatták országban, akit támogatásban részesített az örökhagyó (2008. márciusi levél).

2007. augusztus 27-én 500 ezer Ft-ot, 2007. december 5-én pedig 300 ezer Ft-ot vett fel az örökhagyó a számlájáról (ÖSZ).

Az örökhagyó 2008. január 18-án meghatalmazást adott az alperesnek arra, hogy az bank bankszámláját kezelje, arról utalásokat végezzen, illetve készpénzt vegyen fel.

2008. márciusában az örökhagyó a nyugdíjat nem vette fel, meglátogatta az alperessel együtt a felperest. 2008. április 21-én az alperes 400 ezer Ft-ot vett fel az örökhagyó számlájáról, április 25-én az örökhagyó szintén 400 ezer Ft-ot vett fel (ÖSZ).

Az örökhagyó és az alperes elhatározták, hogy közösen otthonba költöznek. Az örökhagyó 2008. áprilisában eladta a 1-es ingatlan címe utcai lakást 11.400.000,- Ft-ért, a szerződést ügyvéd előtt kötötte meg az örökhagyó.

A befolyt vételárból 10 millió forintot az örökhagyó a számláján lekötött.