A Szerencsi Járásbíróság P.20631/2008/29. számú határozata telki szolgalom tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 9. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 112. §, 122. §, 124. §, 166. §, 168. §] Bíró: Túróczy Lajos

Szerencsi Városi Bíróság

3.P.20.631/2008/29.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Szerencsi Városi Bíróság dr. Gulyás Gábor (Tokaj, Rákóczi út 43. szám alatti székhelyű) ügyvéd által, valamint hozzátartozó (T város, F. utca alatti lakos) meghatalmazott által képviselt felperesnek (T város, F.utca alatti lakos) - a Barati Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Barati Béla ügyvéd, Sátoraljaújhely, Kazinczy u. 16. szám alatti székhelyű) által képviselt alperes (T város, R út alatti székhelyű) ellen, telki szolgalmi jog megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A városi bíróság megállapítja, hogy a felperes az alperesnek a T város, belterület 1 hrsz-ú közpark megnevezésű ingatlanán, annak mindenkori tulajdonosa, illetőleg birtokosa terhére a T város 1/A hrsz. alatti közterületre nyíló pince megnevezésű ingatlan vonatkozásában 140 m2, míg az 1/B hrsz. alatti közterületre nyíló pince megnevezésű ingatlan vonatkozásában 12 m2 vonatkozásában, ezen ingatlanok mindenkori tulajdonosa, illetve birtokosa javára a telki szolgalmi jogot megszerezte vendéglátás céljára. A szolgalom Kiss Tibor ingatlanrendező földmérő által készített, az iratoknál 23-I. szám alatt elfekvő változási vázrajzon II. és III. számokkal jelölt területrészeken gyakorolható.

Az ítélet és a vázrajz megküldésével megkeresi a városi bíróság a Szerencsi Körzeti Földhivatalt, jegyezze be a T város 1 hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan terhére, továbbá a T város 1/A és 1/B hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanok javára annak mindenkori birtokosát megillető szolgalmi jogot.

A bíróság a fentiek tűrésére kötelezi az alperest.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 80.000 (Nyolcvanezer) Ft + 20.000 (Húszezer) Ft Áfából álló, összesen 100.000 (Százezer) Ft ügyvédi munkadíjból, 15.000 (Tizenötezer) Ft illetékből, 12.000 (Tizenkétezer) Ft tulajdoni lap kiváltásából eredő költségből, 2.200 (Kétezer-kétszáz) Ft tanú útiköltségből és 50.000 (Ötvenezer) Ft változási vázrajz elkészítésével felmerült költségből álló, összesen 179.200 (Százhetvenkilencezer-kétszáz) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet írásban három egyező példányban lehet a Szerencsi Városi Bíróságon előterjeszteni, de a

B-A-Z Megyei Bírósághoz címezve.

Amennyiben a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, valamint ha csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek tárgyalás tartását kérhetik. A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a felek a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

I n d o k o l á s :

A Szerencsi Városi Bíróság a felek nyilatkozatai, a felperes keresete, a felek nyilatkozatai, a tanúvallomások és a csatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az alperes kizárólagos tulajdonát képezi a T város, belterület, 1 hrsz. alatti "közpark" megnevezésű, 3030 m2 nagyságú terület.

A fenti közterületre nyílik a felperes kizárólagos tulajdonát képező T város, belterület 1/A hrsz. alatti, 274 m2 és az 1/B hrsz. alatti 11 m2 területű közterületről nyíló pincék.

Az alperes 1991. szeptember 20. napján átadás jogcímén került a közterület tulajdonába és birtokába, míg a felperes 1995. november 3. napján adásvétel jogcímén.

A felek jogelődei, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága és az ÁFÉSZ 1987. március 12. napján adásvételi szerződést kötöttek, eszerint a tanács a Magyar Állam tulajdonát képező, T város 1 hrsz. alatt nyilvántartott közterületről (parkról) nyíló, a Szerencsi Földhivatal által készített megosztási vázrajzon 1/A és 1/B. hrsz-al jegyzett 274, illetve 11 m2 területű pincéket eladta az ÁFÉSZ vevő részére.

A szerződés 4. pontja szerint, az eladó a pincékhez a közúttól a bejárati ajtókig közlekedéshez szükséges területre szolgalmi jogot biztosított, továbbá szolgalmi jogot biztosított a közterületi park azon részére, melyet a vevők az 1/A hrsz. alatti pince előtt szezonidőszakban szabadtéren történő bor, illetve az 1/B hrsz. alatti pince előtt fagylaltkiszolgálás céljára - a hosszú idők óta kialakult használat szerint - vesznek igénybe (kb. 100 m2-t).

A szolgalmi jogok nem kerültek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre.

A perbeli területen a közterületről nyíló pincékben már évtizedekre visszamenőleg, tehát már az 1960-as évektől kezdődően vendéglátás célú tevékenység folyt, a perbeli pincékben bor és ételkiszolgálás, és a szezonidőszakban az előttük elterülő perbeli közterületen is, nevezetesen több szék és asztal, továbbá napernyők kihelyezése mellett folyt a vendéglátás.

A felperes 1995. szeptember 25. napján vásárolta meg a perbeli pincéket, az erre vonatkozó adásvételi szerződésben a felek a szolgalmi jogot nem érintették.

A felperes az 1995. november 3. napján történt birtokbalépést követően 2006. évig az előbb felvázolt vendéglátási tevékenységet maga folytatta, ezt követően a pincéket bérbe adta.

Mindezek alapján a felperes kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az 1 hrsz. alatti ingatlanból 140 m2 területre a Ptk. 168. § (2) bekezdése alapján elbirtoklás jogcímén, a Ptk. 166. § (2) bekezdése szerint használati telki szolgalmi jogot szerzett az 1/A hrsz. alatti ingatlan mindenkori birtokosa javára, továbbá a fenti ingatlan 12 m2 területére ugyanezen jogcím szerinti szolgalmi jogot az 1/B hrsz. alatti ingatlan mindenkori birtokosa javára a rendeltetésszerű működéshez szükséges vendéglátási célú használatra.

Kérte a földhivatal megkeresését a szolgalmi jogok bejegyzése iránt, és ennek, továbbá a fentiek tűrésére kérte kötelezni az alperest.

Áfával növelt összegű ügyvédi munkadíjat igényelt, bírói mérlegelés alapján, melyet 80.000 Ft + Áfában jelölt meg, lerótt illetékből, a csatolt számlák szerint 12.000 Ft összegből a tulajdoni lap kiváltása okából, továbbá két tanú megjelenésével felmerült 2.200 Ft összegű útiköltségből és 50.000 Ft változási vázrajz készítésével felmerült költségből álló perköltség iránti igényt terjesztett elő.

Hivatkozott arra, hogy a felperesi jogelőd részére az alperesi jogelőd tanács szolgalmi jogot biztosított, mely ugyan nem került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, de a felperesi tulajdonszerzést követően is szolgalmi joggal együtt használta a felperes a vendéglátóipari egységeket, az alperes pedig elismerte ezt az állapotot. Felperes abban a feltevésben vásárolta meg a vendéglátóipari egységeket, hogy az előttük lévő területek használatai megilletik.

A pincék megvásárlásakor a felperesek, illetve a szerződő felek úgy gondolták, hogy a pincék tulajdonjogának átruházásával együtt a teraszok használata, a szolgalmi jog is átkerül.

Hivatkozott arra, hogy a két egység az előtte lévő területek használata nélkül nem működtethető, a két vendéglátóipari egység az előtte lévő területekkel egy egységet képez, azok tartozéka.