BH 2003.2.65 A rendkívüli perorvoslatot elbíráló bíróság ellen nincs helye kártérítési igény érvényesítésének arra hivatkozással, hogy a bíróság a felülvizsgálati eljárásban jogellenesen, az eljárási szabályok megsértésével hozta meg döntését. [1997. évi LXVI. tv 2. §, 7. §, Pp. 1. §, 229. § (1) bek., 270. § (1) bek., 271. § (1)-(2) bek., 275/A. § (2) bek., Ptk. 339. § (1) bek., 349. § (1) és (3) bek.].

A felperes által a V. Kft. és K. G. alperesek ellen személyhez fűződő joga, jó hírneve megsértése miatt a városi bíróság előtt indított perben hozott jogerős ítélettel a bíróság megállapította a felperes személyhez fűződő joga, jó hírneve megsértését. Az alpereseket eltiltotta a további jogsértéstől. Elégtételadásra, továbbá arra kötelezte az I. r. alperest, hogy a felperesnek fizessen meg 500 000 Ft-ot és ennek kamatait.

Az alperesek felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Legfelsőbb Bíróság ítéletével a jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit részben hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és a kifogásolt sajtóközlemény két kitétele tekintetében a jogsértés megállapítására és a jogkövetkezmények alkalmazására, továbbá a nem vagyoni kártérítés megfizetésére irányuló keresetet elutasította.

A felperes a jelen perben előterjesztett keresetével bírósági jogkörben okozott kár megtérítése címén 590 000 Ft kára megtérítésére kérte a Legfelsőbb Bíróság alperes kötelezését. Keresetét arra alapította, hogy az alperes a felül- vizsgálati eljárásban jogellenesen, az eljárási szabályok megsértésével hozta meg a döntését.

Az alperes jogalap hiányában a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság - a másodfokú bíróság által helybenhagyott - ítéletével a felperes keresetét elutasította.

A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a kártérítési per bírósága a sérelmesnek tartott jogerős ítéletet a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (továbbiakban: BSz) 7. §-a alapján nem bírálhatja felül, nem állapíthatja meg annak jogellenességét. Jogellenesség hiányában a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése, 349. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján az alperes kártérítési felelőssége nem állapítható meg. Hangsúlyozta, hogy a kártérítési per nem használható fel a jogellenesnek tartott ítélet elleni jogorvoslat céljára a Pp. 271. §-a (1) bekezdésének a további felülvizsgálatot kizáró rendelkezésére tekintettel sem. Ebből következően tévesnek találta az elsőfokú ítéletnek az alperes döntése jogszerűségét taglaló indokait.

A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása útján keresetének helyt adó ítélet hozatala, másodlagosan a másodfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása érdekében.

A jogerős ítélet jogszabálysértését BSz 7. §-a, a Ptk. 349. §-ának (1) és (3) bekezdése téves alkalmazásában jelölte meg. Kifejtette, hogy keresetében nem a felülvizsgálati eljárásban hozott ítélet tartalmát, hanem az alperes jogszerűtlen eljárását jelölte meg kártérítési igénye jogalapjaként. Állította, hogy a BSz 7. §-ának rendelkezése nem zárja ki adott esetben a Ptk. 349. §-a (3) bekezdésének az alkalmazását. A felróhatóság megítélése az adott ügyben eljárt bíróság tevékenységének konkrét és objektív vizsgálatát igényelte volna. Ezt a másodfokú bíróság elmulasztotta, mivel nem értékelte, hogy a felülvizsgálati fórumként eljáró alperes a felülmérlegelés tilalmának megszegésével hozta meg a döntését. Eljárása a Pp. 275/A. §-a (2) bekezdésének a rendelkezését is sértette, mivel - a felperes által legalábbis valószínűsített - kártérítési felelősség bizonyítatlanságának észlelése esetén a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésének és a bíróság további eljárásra utasításának lett volna helye.