Az állatvédelmi tárgyú bejelentések helyes kezelése az új panasztörvény tükrében (Dr. Kajó Cecília LL.M)

I.

Az elmúlt időszak helytelen eljárásjogi besorolási gyakorlata több vármegyében ahhoz vezetett, hogy megfosztotta a bejelentő civil állatvédelmi szervezeteket az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: állatvédelmi tv.) 48. § (1) bekezdése alapján rendelkezésre álló ügyféli jogaik gyakorlásától állatvédelmi ügyekben, így több esetben attól, hogy a meghozott döntés ellen jogorvoslat érdekében bírósághoz fordulhassanak.

A joggyakorlat ráadásul nem egységes: van vármegye, ahol közigazgatási hatósági eljárásban (ügyféli joggyakorlás biztosításával), máshol panaszeljárásban (ügyféli joggyakorlás kizárásával) kezelik azonos állatvédő szervezet bejelentéseit. Vagyis azonos bejelentő szervezet megítélése (és így ügyféli jogainak sorsa) másképp alakul más-más vármegyében. Ezt "viccesen" vármegye-váltó hatálynak hívják a szervezetek egymás között, de ha megnézzük a hátterét a jelenségnek, ez sajnos nem vicc, hanem a vonatkozó jogszabály tökéletes félreértelmezése.

Nézzük meg először, melyik jogintézmény mire való!

A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztv.) három fő beadvány-, illetve eljárásformát ismer: a panaszt, a közérdekű bejelentést és a vonatkozó uniós irányelv miatt beépítésre került belső visszaélésjelentési rendszert (whistleblowingot). Témánk szempontjából most az első kettő fontos.

A Panasztv. 1. § (2) bekezdése szerint a panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, közigazgatási - eljárás hatálya alá. Egy jó jogász "bármilyen" tárgyú panaszt be tud kategorizálni jogágak, jogszabályok, eljárástípusok szerint, amit pedig nem lehet, az őszintén szólva lehetséges, hogy nem üti meg a jog ingerküszöbét. Az egyén szempontjából lehet, hogy valós jog- vagy érdeksérelem, de igazából olyan csekély jelentőségű, hogy nem kell miatta az állami szervezetrendszer motorját berúgni. Az ilyen sérelmek jellemzően inkább az etikai szabályok megítélése alá tartozhatnak, Etikai Kódex megsértése compliance jellegű megközelítéssel, ezek kezelése, a velük való foglalkozás elsősorban a piaci szférában fontos: ez az első kapu, ahol sokszor valaki találkozik egy céggel, ahol foglalkoznak (vagy sem) a panaszával, így az első olyan igazodási pont is, ahol a cég PR-ja, imázsa alakítható. A megfelelő panaszkezelésnek (melynek a vége lehet egy "egyszerű" bocsánatkérés is), elsősorban a magánszférában van jelentősége, hiszen a közszféra jellemzően strikt jogszabályok alapján, strikt rendszerben működik, ahol a sérelmek orvoslására lehet találni konkrét jogi megoldásokat, eljárásokat. Ilyen módon tehát felfoghatjuk fogyasztóvédelmi jellegű megközelítésnek is.

A Panasztv. 1. § (3) bekezdése szerint a közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.

A jogszabály indokolása szerint a panasz és a közérdekű bejelentés kisegítő jellegű, szubszidiárius jogintézményként kerül szabályozásra. Vagyis olyan háttérbeli, kisegítő jellegű eszköztár, melyhez akkor nyúlunk, ha nincs az adott probléma megoldására kifejezetten létrehozott jogintézmény a jogalkotó részéről.

Mi tehát a Panasztv. valós funkciója?

Tulajdonképpen egy kiegészítő, eljárásjogi becsatornázást segítő jogintézmény: egy közigazgatási eljárási kódexen kívüli áttételi forma, lehetőség, eszköz, mellyel az általánosságban panaszként definiált megkereséseket eljuttathatjuk az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek erre dedikált eljárásjogi rendjébe, vagy ha ezekbe nem tudjuk bekategorizálni, mi magunk oldjuk meg a problémát a Panasztv. eljárási szabályai mentén, egyfajta etikai-compliance megközelítéssel cégünk, szervezetünk jó megítélése érdekében.

A jogalkotói szándék a beadványformák fogalmának egyidejű elemzésével azt jelenti, hogy panaszként olyan beadvány kezelhető, mely:

- "egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul": állattartási hibát, hiányosságot tartalmazó beadvány esetén ilyen egyéni (vagyis természetes személyt) érintő jog- vagy érdeksérelemről nem beszélhetünk, hiszen az állattartási hiba, hiányosság az érintett állategyedet vagy állományt érinti, továbbá

- "elintézése nem tartozik más, különösen közigazgatási eljárás hatálya alá": az állattartási hibák, hiányosságok kivizsgálására létezik egy kifejezetten erre megalkotott közigazgatási hatósági eljárástípus, az állatvédelmi hatósági eljárás, melynek során az állatvédelmi törvényben foglaltakat az Ákr. szabályai szerint a külön kijelölő jogszabály alapján eljáró állatvédelmi hatóságok vizsgálhatják.

Téves jogértelmezésen alapul tehát az a joggyakorlat, hogy az állattartási témájú bejelentéseket elsősorban a járási hivatalok és a vármegyei kormányhivatalok kötelékében dolgozó hatósági állatorvosok panaszként (vagy közérdekű bejelentésként) kezelik, és a Panasztv. szerinti "eljárásban" "kivizsgálják" az ügyet, majd kétsoros sablonlevélben tájékoztatják a bejelentőt, hogy "megtették a megfelelő intézkedéseket".

Ha a bejelentő konkrétan civil állatvédelmi szervezet, ezzel megfosztják ügyféli jogaitól, melyet számukra az állatvédelmi törvény biztosít, közte talán a legfontosabbtól: a jogorvoslati jogtól.

De az állatvédelmi hatósági eljárások átláthatósága is elvész, így sérülhet az információszabadság joga akkor, amikor például ilyen módon az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 33. § (5) bekezdése szerinti anonimizált döntés sem kérhető ki az eljárás lezártával, a véglegessé válás után - hiszen nem született ilyen döntés az ügyben.

A "különösen" szó használata a Panasztv.-ben azt is jelenti, hogy a felsorolás nem taxatív, hanem exemplifikatív: vagyis más, további konkrét eljárások tárgyát is képezheti a beadvány, tehát például büntetőeljárásét állatkínzás bűncselekmény esetén.

Közérdekű bejelentésként - szintén figyelemmel a szubszidiárius funkcióra! - olyan beadvány kezelhető, mely:

- "orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja": állattartási hiba vagy hiányosság kivizsgálása és megszüntetése esetén a cél viszont egyértelműen az állat sorsán való javítás, vagy ha ez nem lehetséges, akkor az állat átmeneti kiemelése, végső soron elkobzása és az állattartó állattartástól való eltiltása.

Az állattartási hibát, hiányosságot tartalmazó (és bűncselekményi tényállást nem kimerítő) beadványok helyes kezelése tehát az erre szolgáló speciális eljárás igénybevételével - mellőzve a kisegítő, szubszidiárius Panasztv. biztosította lehetőséget - az alábbiak szerint alakulhat:

- az Ákr. szerinti 60 napos teljes eljárás megindítása a beadvány alapján vagy

- az Ákr. 100. §-a szerinti hatósági ellenőrzés lefolytatása azzal, hogy jogsértés megállapítása esetén meg kell indítani a 60 napos teljes eljárást (jogsértés hiányában pedig a bejelentő civil állatvédelmi szervezet - mint ügyfél - kérésére hatósági bizonyítványt kell kiállítani az Ákr. 101. §-a szerint).