3178/2024. (V. 17.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 3.Bf.13/2023/45. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján (dr. Szikinger István ügyvéd) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál.

[2] Az indítványozót mint III. rendű vádlottat, a Fővárosi Törvényszék 2022. november 2. napján kelt 29.B.486/2020/310. számú ítéletével bűnösnek mondta ki a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 176. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő társtettesként, bűnszervezetben elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében. Az indítványozót ezért mint visszaesőt a bíróság 16 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte.

[3] A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2023. május 24. napján jogerőre emelkedett 3.Bf.13/2023/45. számú ítéletével az indítványozó szabadságvesztés büntetésének időtartamát 11 évre enyhítette. A feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezést akként változtatta meg, hogy legkorábban a büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható.

[4] 2. Az indítványozó 2023. szeptember 4. napján az elsőfokú bíróság útján az Alkotmánybírósághoz fordult és az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszában a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 3.Bf.13/2023/45. számú ítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítását és megsemmisítését kérte a Fővárosi Törvényszék 29.B.486/2020/310. számú ítéletére kiterjedően. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (3) bekezdésében foglalt jogainak a megsértését állította, amelyhez jogi képviselője útján 2023. november 9. napján indítvány-kiegészítést nyújtott be (a továbbiakban együtt: alkotmányjogi panasz).

[5] Az indítványozó álláspontja szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésben szereplő tisztességes eljáráshoz való jog részjogosítványai köréből a fegyveregyenlőséget és a (3) bekezdésben rögzített védelemhez való jogát azért érte sérelem, mert egy - álláspontja szerint fontos - tanút nem hallgattak ki a bírósági eljárás során.

[6] 3. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek eleget tett-e.

[7] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az Abtv. 27. §-ára alapozott alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet benyújtani az ügyben első fokon eljáró bírósághoz címezve. A másodfokú bíróság támadott ítéletét 2023. július 4. napján vette át az indítványozó és a védője. Az alkotmányjogi panaszt az indítványozó 2023. szeptember 4. napján elektronikus úton nyújtotta be. Az Alkotmánybíróság mindezekre tekintettel megállapította, hogy a panaszt határidőben benyújtottnak kell tekinteni.

[8] Az alkotmányjogi panasz eleget tett az Abtv. 52. § (1), illetve (1b) bekezdésében foglalt, az indítványokkal szemben támasztott követelményeknek, mert megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést [az Abtv. 27. §]; az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit [XXVIII. cikk (1) és (3) bekezdést]. Az indítvány tartalmazta a támadott bírósági határozatokat (Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 3.Bf.13/2023/45. számú, Fővárosi Törvényszék 29.B.486/2020/310. számú ítéleteit); indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírósági határozatok miért ellentétesek az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel; továbbá a kifejezett kérelmet a bírósági határozatok alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére.

[9] Az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti. Az indítványozó az alkotmányjogi panasznak alapul szolgáló büntető ügyben terhelt volt, így az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint jogosultnak és érintettnek tekinthető. Az Alkotmánybíróság rögzítette továbbá, hogy az indítványozó a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.

[10] 4. Az Alkotmánybíróság ezután az Abtv. 29. §-ában, az indítvány befogadásához szükséges további feltételek fennállását vizsgálta.

[11] Az Abtv. 29. §-a alapján az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának feltétele, hogy az indítvány a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását (3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30], illetve 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]). A feltételek meglétének vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.

[12] Az indítványozó sérelmezte, hogy a bíróságok nem adtak helyt bizonyítási indítványának és tanúként nem hallgatták meg azt a személyt, akit a rendőrség ügynökének tartottak és ezzel az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésben foglalt fegyveregyenlőség, valamint a (3) bekezdés szerinti védelemhez való jogát megsértették.

[13] Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is hangsúlyozza, hogy "[a] jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, mely egyéb jogorvoslati eszközzel már nem orvosolható. Sem a jogállamiság elvont elve, sem a tisztességes eljárás alapjoga [...] nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti szuperbíróság szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el." (3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]-[15])

[14] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a tisztességes bírósági eljáráshoz és a védelemhez való jog állított sérelmén keresztül valójában a számára kedvezőtlen bírói döntések tartalmi, törvényességi szempontú kritikáját fogalmazta meg. Az indítványozónak a bírói döntésekkel szemben felhozott kifogásai a bírói mérlegelést támadják és a bizonyítékok újraértékelését várják el az Alkotmánybíróságtól.

[15] Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a Fővárosi Törvényszék támadott ítélete indokolásának [184]-[186] bekezdéseiben részletesen kifejtette, hogy miért utasította el a bizonyítási indítványokat. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítélete indokolásának [103]-[136] bekezdéseiben részletesen rögzítette, hogy miért nem tartotta indokoltnak a tanú meghallgatását.

[16] Az Alkotmánybíróság mindezekre tekintettel megállapította, hogy az indítvány az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (3) bekezdés tekintetében nem jelölt meg a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel, következésképpen nem teljesítette az Abtv. 29. §-ában meghatározott befogadhatósági feltételt.

[17] 5. A fentiek alapján az alkotmányjogi panasz nem felel meg részben az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében, részben az Abtv. 29. §-ában foglalt befogadhatósági feltételeknek. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2024. április 23.

Dr. Czine Ágnes s. k.,

tanácsvezető, előadó alkotmánybíró

Dr. Handó Tünde s. k.

alkotmánybíró

Haszonicsné dr. Ádám Mária s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Márki Zoltán s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schanda Balázs s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1977/2023.