A Fővárosi Törvényszék Gf.75547/2020/17. számú határozata közüzemi díj megfizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 387. §] Bírók: Hímer Gabriella, Kiss Szilvia, Miklós János

Fővárosi Törvényszék 2

1.Gf.75.547/2020/17

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

1.Gf.75.547/2020/17.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Simóka és Wietecha Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Simóka Beáta, cím1.) által képviselt felperes1 (cím2) felperesnek, a név vezetőő tisztségviselő által képviselt alperes1. (cím3.). alperes ellen alperes ellen közüzemi díj iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2020. szeptember 4. napján kelt 16.G.300.263/2020/18-II. számú ítéletével szemben az alperes részéről 20. számon benyújtott fellebbezés folytán a 2021. május 6. napján - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

Í T É L E T E T

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletet helybenhagyja.

A másodfokú bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 16.083,- (Tizenhatezer-nyolcvanhárom) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

[1] Felperes és alperes között a cím4. szám alatti fogyasztási helyen 2012. május 21. napján közszolgáltatási szerződés jött létre, melyben a felek rögzítették, hogy a felperesi jogelőd hozzájárulása alapján a szennyvíz törzshálózatba vezethető napi átlagos szennyvízmennyiség 0,6 m3. A szerződés 5. oldalán a felek rögzítették továbbá a 9.2. pontban, hogy az ivóvíz vízmérő jellege bekötési mérő, gyári száma szám1. A szerződés 6. oldalán a felek rögzítették, hogy a szennyvízelvezetés számlázásának alapja a vízmérő, gyári száma: szám1. Alperes, mint felhasználó ezen kvóta erejéig vált jogosulttá a szolgáltatás igénybevételére.

[2] Perbeli felhasználási helyen 2004. október 22. napján jogerőre emelkedett építési engedély alapján iroda és többgenerációs lakás található, a földszinten egy irodával, az első emeleten és a második emeleten is 2-2 lakással. 2016. évben alperes vízfelhasználása alapján átlagosan 1,34 m3/nap szennyvíz került elvezetésre.

[3] Felperes a megnövekedett felhasználás alapján számított 506.552.- Ft víziközmű-hozzájárulás megfizetésére szólította fel alperest, aki ennek nem tett eleget, így felperes fizetési meghagyás kibocsátása iránt kérelmet nyújtott be. Az eljárás perré alakult.

[4] A felperes keresetet tartalmazó iratában kérte, hogy a bíróság kötelezze alperest 506.552,- Ft tőke tartozás megfizetésére, valamint ezen összeg után 2019. május 23-tól a kifizetés napjáig járó a Ptk. 301/A § szerinti késedelmi kamata továbbá perköltség megfizetésére.

[5] Keresetét a régi Ptk. 387. §-ra, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) Kormányrendelet (továbbiakban: Vhr.) 56. § (2) bekezdésére, 70. § (2) bekezdésének a) pontjára a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 2. § 14. pontjára, 69. § (1) a) pontjára, 70.§ (2), valamint a 71. § (1) bekezdésére alapította, melyek alapján alperes víziközmű-fejlesztési hozzájárulás növekményének megfizetésére köteles.

[6] Előadta, hogy folyamatos vízszolgáltatási és szennyvízelvezetési szolgáltatást nyújt a cím4. (terület hrsz.) szám alatti felhasználási helyen. Előadta, hogy a felek között 2012. május 21-én közszolgáltatási szerződés jött létre melynek második pontjában meghatározásra került az alperes által a szennyvíz törzs hálózatba vezethető napi átlagos szennyvíz mennyiség (0,6 m³). Alperes, mint felhasználó ezen kvóta erejéig válik jogosulttá a szolgáltatás igénybevételére. Felperes hivatkozott arra, hogy 2019. április 25-én tájékoztatta alperest hogy a 2016 évi felhasználása alapján túllépte a közszolgáltatási szerződésben meghatározott 0,6 köbméter kvótát alperes felhasználása alapján átlagosan 1,34 m3/nap szennyvíz került elvezetésre a szennyvízelvezető műbe, mely alapján a többlet-felhasználás, azaz az ún. növekmény után fizetendő víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összege mindösszesen 506.552,-Ft. Kiemelte, hogy a Vksztv 69. § (1) a) pontja alapján alperes nem lakossági felhasználóként köteles megfizetni a vízi közmű fejlesztési hozzájárulást. Hivatkozott a Vksztv. 71. § (1) bekezdésére, mely szerint alperes mint nem lakossági felhasználó az adott felhasználási helyen a vízi közmű fejlesztési hozzájárulás megfizetésével a megvásárolt közműfejlesztési kvóta erejéig válik jogosulttá a szolgáltatás igénybevételére. Hivatkozott Vksztv. 70. § (2) bekezdés a) pontjára, melynek értelmében alperes a szerződést megszegte azzal, hogy a kvótát túllépte.

[7] Felperes az összegszerűség körében előadta, hogy a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértéke jelenleg 539.000,- Ft + 27 % áfa / köbméter / nap így az alperes által fizetendő növekmény összege mindösszesen 506.552,- Ft.

[8] Felperes vitatta alperes állítását, miszerint a felhasználási hely vonatkozásában más természetes személyekkel létrejött volna a közüzem jogviszony, szerinte alperes külön eljárás keretében követelheti ezen személyektől az esetleges fogyasztások ellenértékének megtérítését azonban felperes kizárólag alperessel áll közüzemi jogviszonyban a bekötési vízmérő tekintetében. Előadta, hogy a felhasználási helyen szolgáltató által hitelesített mellékvízmérőt nem tart nyilván melyet az alperes által becsatolt fotók is alátámasztanak azon órákon nem kerültek elhelyezésre szolgáltatói záró elemek vagy függő plombák azaz a hivatkozott mellékmérők nem hitelesek. Felperes hivatkozott arra, hogy a hitelesített mellékmérővel rendelkező felhasználási helyek esetében évenkénti felülvizsgálatot követő vízi közmű fejlesztési hozzájárulás növekmény kiközlés a bekötési vízmérőn mért, hitelesített mellékmérővel csökkentett mennyiség figyelembevételével kerül meghatározásra. Tekintettel arra, hogy a hiteles mellékmérő nem kapcsolódik az adott főmérőhöz így nem tudja levonni a mellékmérős felhasználást az érintett bekötési vízmérő felhasználásából.

[9] Felperes hangsúlyozta, hogy alperesnek jogszabályi kötelezettsége a vízművek- nél, valamint felperesnél a felhasználó változás érdekében eljárnia amennyiben álláspontja szerint a felhasználási hely bekötési vízmérője vonatkozásában más lenne a tényleges felhasználó. Ennek hiányában viszont a perbeli felhasználási helyen 2012. április 5-e kezdő nappal jelenleg is az alperes a nyilvántartott felhasználó. Felperes hivatkozott arra, hogy amennyiben a felhasználóváltozásból eredően - akár visszamenőlegesen is - a vízművek számlakorrekciót készít és ezt az adatot átadja a felperes részére, úgy azt a felperes a csatornahasználati-díj számláiban érvényesíti.

[10] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és felperes perköltségben való marasztalását kérte.

[11] Alperes írásbeli ellenkérelmében hivatkozott arra, hogy a felperes által kiadott víziközmű fejlesztési hozzájárulási díjról alperes nem kapott számlát. Előadta, hogy Vhr. 56. § (2) bekezdésre való hivatkozás kiegészítendő azzal a tényállással, hogy a perbeli ingatlan már az építési engedély megszerzése óta iroda és több generációs lakásként van nyilvántartva.