BH 2006.7.216 Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének feltételei nem állnak fenn, ha a közösségi jog értelmezésére vonatkozó kérdés lényegében megegyezik egy hasonló esetben előzetes döntéshozatal tárgyát képező és az Európai Bíróság által már megválaszolt kérdéssel [EK-Szerződés 234. cikk; Európai Bíróság 238/81. sz.; Pp. 249/A. §].

A felperest természet elleni fajtalanság bűntette miatt 1979. és 1985. között a magyar bíróságok 3 ízben letöltendő szabadságvesztés büntetésre ítélték.

Az Alkotmánybíróság a 37/2002. (XI. 4.) AB határozatában megállapította, hogy a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. (Btk.) 199. §-a alkotmányellenes, ezért azt a határozat közzétételének napjával megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság elrendelte a Btk. 199. §-a alapján lefolytatott és jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát, ha az elítélt még nem mentesült a hátrányos jogkövetkezmények alól.

A felperes a természet elleni fajtalanság miatt kiszabott és kitöltött szabadságvesztés büntetések miatt 26 000 000 Ft kártérítés megfizetésére kérte kötelezni a Magyar Államot.

Az elsőfokú bíróság a 2004. május 10-én kelt ítéletével a keresetet elutasította, kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 900 000 Ft eljárási illetéket.

A másodfokú bíróság a fenti ítélet elleni fellebbezési eljárásban 2005. február 28-án - erre irányuló kérelem nélkül, hivatalból - akként döntött, hogy az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi és az előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig a per tárgyalását felfüggesztette. A másodfokú bíróság az Európai Bíróságnak öt kérdést tett fel. Az első három kérdés lényegében azzal kapcsolatos, hogy közösségi jog ellenes diszkrimináció nem valósul-e meg azáltal, hogy felperes azért nem juthat kártérítéshez, mert az Alkotmánybíróság határozatának meghozatalakor már mentesült a hátrányos jogkövetkezmények alól. A negyedik kérdés a közösségi jog "ex officio" alkalmazásának lehetőségére, kötelezettségére vonatkozik. Az ötödik kérdés arra irányult, hogy az EK­Szerződés 234. cikkében szereplő jogosultság korlátozását nem jelenti-e a nemzeti jognak az a rendelkezése, mely fellebbezési jogot enged az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzéssel szemben.

A végzéssel szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, vitatva alapvetően azt, hogy előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatásának helye lenne.

A felperes a fellebbezésben foglaltakra nem tett észrevételt.

A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott. A Legfelsőbb Bíróság az ítélőtábla által feltett kérdéseket eltérő sorrendben vizsgálta. Először is az ötödik kérdéssel kapcsolatban alakította ki álláspontját, hiszen az ötödikként felvetett, a közösségi jog értelmezésére irányuló kérdés valójában a Legfelsőbb Bíróság jelen végzés felülvizsgálatára vonatkozó, a Pp. 249/A. §-án nyugvó hatáskörének vitatását is jelenti a közösségi jogra alapítva.

Az EK-Szerződés 234. cikke (korábbi számozása szerint 177. cikke) szerint: "A Bíróság előzetes döntést hozhat:

a) jelen Szerződés értelmezéséről,

b) a Közösség intézményei és az EKB által hozott aktusok érvényességéről és értelmezéséről,