A Balassagyarmati Törvényszék B.169/2008/21. számú határozata hivatali visszaélés bűntette tárgyában. Bírók: Dudásné Rózenberg Aranka, Lente István László, Varga Ágnes

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Nógrád Megyei Bíróság a Balassagyarmaton, 2009. szeptember 11-én tartott előkészítő ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A Btk. 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntette miatt

...

ellen indult büntetőeljárást

megszünteti.

Megállapítja, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

I n d o k o l á s:

I. ... mint az .... ügyvezetője - a cég képviseletében - 2007. december 30-án hivatali visszaélés "alapos gyanúja" miatt büntetőeljárás megindítását kezdeményezte ...szemben, aki a feljelentés szerint (az ott leírt előzmények után) APEH-végrehajtóként "szándékosan, előre kitervelten" megtévesztette őt, hogy ne juthasson be az adóhatóság egyik osztályvezetőjéhez, ...-hoz, s így ne tudjon előterjeszteni fizetési halasztási kérelmet a kft-t terhelő adótartozás vonatkozásában.

A Salgótarjáni Rendőrkapitányság a nyomozást 2008. január 3-án elrendelte, a kijelölés folytán eljárt Heves Megyei Rendőr-főkapitányság pedig 2008. július 2-án megszüntette, mivel álláspontja szerint nem valósult meg bűncselekmény. A feljelentő panaszát a Nógrád Megyei Főügyészség 2008. július 29-én utasította el, az erről szóló határozat kézbesítése 2008. augusztus 1-én szabályszerűen megtörtént.

2008. szeptember 29-én ... személyes költségmentesség és pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését kérte a Nógrád Megyei Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatától, amely két nappal később a kérelemnek helyt adott, s határozata még aznap (tehát 2008. október 1-én) jogerőre emelkedett.

* * *

Ilyen előzmények után nyújtotta be pártfogó ügyvédje útján ... pótmagánvádló a 2008. szeptember 26-ra keltezett, de csak 2008. október 2-án postázott vádindítványát, amelynek - helyenként jogi következtetéseket is tartalmazó - tényállása szó szerint a következő:

"..., aki az ...-án végrehajtó /sajnos az egyéb személyes adatait nem állt módomban beszerezni/ 2007. május 2. napján kollégájával...-al együtt felkerestek lakóhelyemen a ... szám alatt, amely egyben az általam vezetett ... kft. székhelye is.

A megkeresés célja a cég adótartozásának rendezése, illetve annak végrehajtása volt. A két megjelent végrehajtóval közöltem, hogy cégünk anyagi helyzetének előidézője ..., aki a társaság vagyonát eltüntette. Közöltem velük, hogy e vonatkozásban ... ellen több eljárás is folyamatban van, ezért a cég adótartozásának megfizetésére haladékot, illetve fizetési halasztást kérek.

A jelen lévő végrehajtók kérésére - és én sajnos bízva az ő tisztességes eljárásukban - a jegyzőkönyvbe az került be, hogy a cég a tartozás kiegyenlítésére átütemezést fog kérni. ...úgy tájékoztatott, hogy az ők az ügyben további lépéseket nem tesznek, hanem másnap forduljak felettes osztályvezetőjükhöz ...-hoz. Ekkor a helyszínről a két végrehajtó felhívta ...-t, majd felém közölték válaszát, mely szerint másnap 8 órakor hívjam fel őt a ... által megadott telefonszámon, mely a jegyzőkönyvre is rá lett vezetve.

Másnap, azaz május 3. napján én fölhívtam ...-t, azonban a telefont ... vette fel, aki közölte velem, hogy magánéleti problémái miatt ... mégsem tud fogadni, de majd ő telefonon fog engem keresni, s akkor ad egy újabb időpontot a megbeszélésre, amikor is a tartozás átütemezését meg fogjuk beszélni.

Engem ezután az APEH részéről sem írásban, sem telefonon senki nem keresett meg, viszont 2007. május 25. napján a Nógrád megyei Bíróság végzésében arról értesített, hogy a cég ellen felszámolási eljárást kezdeményezett az APEH.

Ekkor azonnal felhívtam ...-t, aki közölte, hogy ő az egész ügyről nem tud semmit, ...őt nem tájékoztatta, aki engem ezen mulasztásával teljesen félrevezetett, s ezen tevékenysége folytán került a cég olyan helyzetbe, hogy ellene a felszámolási eljárást megindították. ...szándékos magatartása vezetett ahhoz, hogy a felszámolás megindult, mert ha ő szólt volna ...-nak, akkor a cég helyzetét tisztázni tudtam volna, vagy legalább a tisztázás lehetősége nyitva lett volna számomra.

Ezt követően az APEH Biztonsági Osztályán feljelentést tettem .. .ellen, amely válaszában azt közölte, hogy az ügyet kivizsgálta, és a szükséges intézkedéseket megtette. Azt azonban nem közölték, hogy a kivizsgálás valójában miben állt, illetve, hogy ennek kapcsán milyen konkrét intézkedések történtek. ...szándékos magatartásával, mint nekem, mint pedig a cégnek kárt, illetve hátrányt okozott.

Mindezek után, tettem feljelentést 2007. december 30. napján - amely igen kalandos út után a Heves Megyei Rendőr-főkapitánysághoz került, aki a nyomozást megszüntette, s ezt követően a Nógrád Megyei Főügyészség a panaszomat elutasította. A nyomozás megszüntetésére a rendőrség részéről egyébként úgy került sor, hogy az ügyben érintettek közül csak engem hallgattak ki, sem ..., sem ... meghallgatására nem került sor."

* * *

A beadvány záró részében jelezte a pótmagánvádló, hogy ..., ...és ... kihallgatását tartja szükségesnek - egyéb bizonyítási indítványa nem volt.

II. Minthogy a Be. 230. §-ának (2) bekezdése által támasztott alaki és tartalmi követelményeknek a vádindítvány megfelelt, a bíróság azt 2008. november 17-én elfogadta. Utóbb azonban olyan adatok merültek fel, amelyek kétségessé tették ... vádlói legitimációjának meglétét - és így a vád törvényességét -; emellett nem volt egyértelmű az sem, pontosan mely cselekményről (vagy cselekményekről) kell majd állást foglalni:

A pótmagánvádló ugyanis egyebek mellett megemlítette azt is, hogy 2007. május 2-án nem teljesen az került a foglalási jegyzőkönyvbe, amit ő előadott - hiszen valójában nem átütemezést, hanem fizetési halasztást akart kérni -, de akkor még "sajnos" bízott a végrehajtók "tisztességes eljárásában".

E megjegyzés egyik lehetséges értelme az, hogy már a helyszíni eljárás sem volt tisztességes, tehát a két APEH-alkalmazott már akkor is ártani akart az ....-nek, s ezért készült a valóságtól (részben) eltérő tartalmú jegyzőkönyv.

Tény viszont, hogy ...-t mégsem jelentette fel ..., sőt, a panaszában kifejezetten sérelmezte a rendőrségi határozat indokolásának ezzel ellentétes (iratellenes) kitételét - ez pedig arra utalt, hogy a május 2-án történtek ...vonatkozásában sem képezik a vád tárgyát.

Mindemellett tisztázandónak tartotta még a bíróság, hogy mely tények - és főként milyen bizonyítékok - alapján tekinti a pótmagánvádló szándékos (sőt, célzatos) magatartásnak azt a mulasztást, amelyről a vádindítványban írt; másként fogalmazva: miből vonható le olyan következtetés, hogy ... tudatosan, rosszhiszeműen nem tájékoztatta ...-t, így próbálva meghiúsítani a személyes találkozást.

III. A Be. 272. §-a alapján kitűzött előkészítő ülésen végülis kiderült, hogy a 2007. május 2-i eseményekkel összefüggésben valójában nem történt vádemelés: a sérelmezett "szándékos magatartás" részben a május 3-i telefonbeszélgetés során, részben pedig utána valósult meg, (azáltal, hogy ...nem tájékoztatta a pótmagánvádló hívásáról az osztályvezetőt);