A Fővárosi Ítélőtábla Bf.43/2018/6. számú határozata kábítószer-kereskedelem bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 4. §, 351. §, 352. §, 372. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 176. §, 178. §, 184. §] Bírók: Hrabovszki Zoltán, Lőrinczy Attila, Németh Nándor

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék B.7/2017/43., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.43/2018/6.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

4.Bf.43/2018/6.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2018. év május hó 8. és 10. napján tartott nyilvános ülések alapján meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t:

A kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű vádlott és társai ellen indult büntetőügyben a Budapest Környéki Törvényszék 2017. október 16. napján kihirdetett 13.B.7/2017/43. számú ítéletét megváltoztatja.

A II. rendű vádlott cselekményét kábítószer-kereskedelem bűntettének [Btk. 176. § (1) bekezdés IV. fordulat], valamint kábítószer birtoklása bűntettének [Btk. 178. § (1) bekezdés] minősíti.

Az I. rendű vádlott büntetését 5 (öt) év 6 (hat) hónap szabadságvesztésre,

A II. rendű vádlott büntetését 3 (három) év 6 (hat) hónap szabadságvesztésre és 4 (négy) év közügyektől eltiltásra enyhíti.

Az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből az I. rendű vádlott 818.257 (nyolcszáztizennyolcezer-kétszázötvenhét) forintot, a II. rendű vádlott 1.787.807 (egymillió-hétszáznyolcvanhétezer-nyolcszázhét) forintot és a III. rendű vádlott 912.115 (kilencszáztizenkettőezer-száztizenöt) forintot külön, mindhárom vádlott 51.249 (ötvenegyezer- kettőszáznegyvenkilenc) forintot egyetemlegesen köteles az államnak megfizetni. Az ezt meghaladó bűnügyi költséget az állam viseli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű vádlottak tekintetében helybenhagyja.

Az I. rendű és a II. rendű vádlottakra vonatkozóan az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A Budapest Környéki Törvényszék az ítéletében bűnösnek mondta ki az I. rendű vádlottat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény [a továbbiakban: Btk.] 176. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettében, valamint a Btk. 184. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés b) pontja szerint minősülő új pszichoaktív anyaggal visszaélés vétségében, a II. rendű vádlottat a Btk. 176. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettében, a III. rendű vádlottat a Btk. 178. § (1) bekezdésébe ütköző kábítószer birtoklása bűntettében.

Az I. rendű vádlottat - halmazati büntetésül - 7 év szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra, a II. rendű vádlottat 6 év szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra, a III. rendű vádlottat 2 év 2 hónap szabadságvesztésre és 2 év közügyektől ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát az I. rendű és II. rendű vádlottak esetében fegyházban, a III. rendű vádlott esetében börtönben, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napban határozta meg.

A vádlottak által előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. Vagyonelkobzást rendelt el az I. rendű vádlottal szemben 1 460 500 forint, 2490 euró és 35 font, míg a II. rendű vádlottal szemben 28 500 forint, 1000 euró és egy BMW márkájú gépkocsi vonatkozásában.

Rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről, továbbá kötelezte I. rendű vádlottat 835 340 forint, II. rendű vádlottat 1 826 592 forint, a III. rendű vádlottat 900 496 forint megfizetésére, míg 784 977 forint tekintetében pedig megállapította, hogy azt az állam viseli.

Az ítélet ellen az ügyész a tényállás téves megállapítása miatt, a III. rendű vádlott cselekményének a Btk. 178. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés b) pontja szerinti kábítószer birtoklása bűntetteként történő minősítése céljából, továbbá mindhárom vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása érdekében élt jogorvoslattal.

Az I. rendű vádlott és a védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés céljából, a II. rendű vádlott és a védője a tényállás téves megállapítása és téves jogi minősítés miatt felmentésért, illetve enyhítésért jelentettek be fellebbezést. A III. rendű vádlott és a védője az elsőfokú ítéletet tudomásul vették.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.129/2017/9-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést kizárólag a büntetések súlyosítása tekintetében tartotta fenn.

A tényállást nem támadta, a jogi minősítést is csak annyiban kérte módosítani, hogy az I. rendű vádlott esetében az új pszichoaktív anyaggal visszaélés vétsége helyesen a Btk. 184. § (1) bekezdésébe ütköző és helyesen a (4) bekezdés a) pontja szerint minősül.

Az átirat szerint az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó súlyosító tényezőket hiányosan tárta fel, ugyanakkor a vádlottak javára szóló körülményeket túlzott nyomatékkal értékelte.

Nyomatékos súlyosító körülményként kellett volna értékelni I. rendű és II. rendű vádlottak vonatkozásában a fogyasztói tevékenységet, amellyel egyébként a kábítószer birtoklás vétségének törvényi tényállását is megvalósították. az I. rendű vádlott terhére értékelendő az is, hogy az általa megszerzett és értékesített kábítószer összmennyisége a jelentős mennyiség alsó határát jóval meghaladta. Nem kellő súllyal lett figyelembe véve az sem, hogy a II. rendű és a III. rendű vádlottak kriminológiai értelemben visszaesőnek számítanak, II. rendű vádlott büntetőeljárás hatálya alatt követte el a cselekményét, míg a III. rendű vádlott két alkalommal volt büntetve, egyik esetben ugyanilyen bűncselekmény miatt. Ebből következően esetükben a korábbi büntetések nem jártak eredménnyel, nem tartották őket vissza újabb bűncselekmények elkövetésétől. További súlyosító tényező mindhárom vádlott tekintetében a hasonló jellegű cselekmények országos és helyi szintű elszaporodottsága. A nagyobb számú súlyosító tényező mellett, a III. rendű vádlott javára túlzott mértékben került értékelésre a feltáró jellegű, beismerő vallomása és a megbánása.

A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a törvényszék nem teljeskörűen adott számot arról, hogy miért tért el lényegesen a középmérték szerinti büntetési tételtől, ezt ugyanis a vádlottak személyi körülményei sem indokolják. A kiszabott büntetések aránytalanul enyhék, azok nem felelnek meg sem büntetési céloknak, sem az egyéniesítés követelményének.

Indítványozta, hogy az ítélőtábla a fentiekben kifejtettek szerint pontosítsa az I. rendű vádlott cselekményének jogi minősítését, valamint mindhárom vádlott esetében szabjon ki a középmértékhez közelítő tartamú szabadságvesztést, ezzel egyidejűleg a közügyektől eltiltást is súlyosítsa.

A II. rendű vádlott a másodfokú eljárásban előterjesztett beadványában elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, másodlagosan a jogi minősítés megváltoztatását, a szabadságvesztés tartamának mérséklését és a végrehajtás felfüggesztését kérte.