A Fővárosi Ítélőtábla Bf.84/2009/10. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 99. §, 166. §, 167. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 152. §, 155. §, 348. §, 351. §, 352. §, 371. §, 372. §] Bírók: Hrabovszki Zoltán, Miszlayné dr. Lányi Éva, Nehrer Péter

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék B.104/2007/20., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.84/2009/10.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

3.Bf.84/2009/10.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Budapesten, 2009. év október hó 1. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t:

Az emberölés bűntette miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Pest Megyei Bíróság 2009. év március hó 17. napján kelt 18.B.104/2007/20. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlott főbüntetését 6 (hat) évi és 6 (hat) hónapi börtönbüntetésre enyhíti.

Az elsőfokú bíróság által iratok mellékleteként kezelni rendelt bűnjeleket kezelés végett a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztály Életvédelmi Alosztályának I. 6/2006.bü. számra küldi meg.

A vádlott által 2009. év március hó 17. napjától a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott börtönbüntetésbe beszámítja.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A Pest Megyei Bíróság 2009. év március hó 17. napján kelt 18.B.104/2007/20. számú ítéletében a vádlottat emberölés bűntette miatt 8 év börtönre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a bűnjelek lefoglalásának megszüntetéséről, elkobzásáról, megsemmisítéséről, illetve iratok mellékleteként való kezeléséről. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, ellene a vádlott enyhítésért, védője a tényállás téves megállapítása és téves jogi minősítés miatt ugyancsak enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A védő fellebbezését utóbb írásban is megindokolta, melyben kifejtette, hogy az eljárás során nem került feltárásra a cselekmény motívuma. A védelem álláspontja szerint az akaratelhatározás és az elkövetés közötti igen rövid időköz - hirtelen kialakult szándék - folytán hiányzik a halálos eredmény bekövetkezésének az előrelátása. Az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, mert nem vizsgálta a sértett súlyosan ittas állapotát, mozgását és ezek összefüggéseit. Részletesebben kellett volna vizsgálni a vádlott cselekvőségét, az általa tanúsított magatartások sorozatát és az ehhez kapcsolódó tudati elemeket. Ebből lehetett volna következtetést vonni arra, hogy a vádlott tisztában volt-e azzal, hogy a dulakodás halálos eredménnyel járhat. Elsődlegesen ezért az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, másodsorban bizonyítás felvételét, a sértetti cselekmény-mechanizmus értékelésére igazságügyi orvosszakértő kirendelését indítványozta.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.273/2009/1. számú átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta.

A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott védője fellebbezését az írásbelivel egyezően fenntartotta. A leírtakat a bizonyítási indítvány elutasítását követően annyiban egészítette ki, hogy a vádlott cselekménye a Btk.167. § szerinti erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének is minősülhet. Ezért a hatályon kívül helyezésre irányuló indítványa mellett másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének enyhítését indítványozta.

A vádlott felszólalásában és az utolsó szó jogán előadta, hogy nem szándékosan ölte meg férjét, nem érezte ezért bűnösnek magát a szándékos emberölésben.

A Fővárosi Ítélőtábla a Be. 348. § (1) bekezdése alapján bírálta felül a Pest Megyei Bíróság ítéletét és az azt megelőző bírósági eljárást. Megállapította, hogy az első fokú bíróság a perrendi szabályok betartásával folytatta le az eljárását. A tényállás megállapítása során az ügy helyes jogi és ténybeli megítéléséhez szükséges tényeket felderítette, a lehetséges bizonyítékokat összegyűjtötte, azokat megvizsgálta és értékelési körébe vonta. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás döntő részében megalapozott, az csak a vádlott által megragadott flakon anyagának leírása, tartalma; a szúrást közvetlenül megelőzően a vádlott és a sértett közötti vita, veszekedés meg nem léte tekintetében szorul kiegészítésre, pontosításra. A másodfokú bíróság ezt a Be. 351. § (2) bekezdés b./ pontjának második fordulatába ütköző megalapozatlanságot a Be. 352. § (1) bekezdés a./ pontja - az iratok tartalma - alapján az alábbiak szerint küszöbölte ki a tényállás kiegészítésével, pontosításával:

· Az elsőfokú ítélet 3. oldal második bekezdésében írt borosüveg egy 2 literes műanyag flakon volt, amiben körülbelül 1 liter bor volt, a flakon kupakkal le volt zárva (nyomozati iratok 2. kötet, videós helyszínelésről készült jegyzőkönyv 177-219. oldal).

· Az elsőfokú ítéletben ugyanitt a cselekmény leírása annyiban egészítendő ki, hogy a szúráskor és azt megelőzően nem volt a sértett és a vádlott között semmilyen szóváltás, veszekedés. A sértett a vádlott szidalmazását 10-15 perccel a szúrás előtt befejezte (a vallomása, nyomozat iratok 421. oldal).