BH+ 2016.1.34 A 2014. évi XXXVIII. törvény, illetve a 2014. évi XL. törvény alapján folyó perben csak azoknak az ÁSZF rendelkezéseknek a tisztességtelensége vizsgálható, amelyek egyoldalú hiteldíj emelését tették lehetővé [2014. évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Törvény) 4. §; 2014. évi XL. tv. (a továbbiakban: Elszámolási Törvény) 36. § (2) bek.; 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: régi Ptk.) 209. § (6) bek.; 2013. évi V. tv. (a továbbiakban: Ptk.) 6:102. § (4) bek.; 13/93/EGK Tanácsi Irányelv (Fogyasztói Irányelv) 1. cikk (2) bek.; 2/2012. (XII. 10.) PK vélemény, 2/2014. PJE határozat].
Kapcsolódó határozatok:
Fővárosi Törvényszék G.41341/2015/9., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40379/2015/5., Kúria Gfv.30247/2015/1. (*BH+ 2016.1.34*)
***********
Az alperes forint alapú és deviza kölcsönszerződéseinek részét jelentették a 2010. november 26-a és 2014. július 21-e közötti időszakban az egyedi szerződésmintáiban, blankettaszerződéseiben (szabályozási szint 1.), az Ingatlanfedezetes Termékek Különös Általános Szerződési Feltételeiben (szabályozási szint 2.), az Általános Lakossági Általános Szerződési Feltételeiben (szabályozási szint 3.) és az Általános Üzletszabályzatában (szabályozási szint 4.) írtak. E rendelkezések egy része egyoldalú, a fogyasztóra hátrányos kamat-, költség- díjemelésről rendelkezett.
A felperes pontosított végleges keresetével, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Törvény) 4. § (1) és (2a) bekezdése, 6. § (2) bekezdése, valamint a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb kérdésekről szóló 2014. évi XL. tv. (a továbbiakban: Elszámolási Törvény) 36. § (2) és (4) bekezdése alapján az alábbi jelzéssel ellátott termékek tekintetében kérte annak megállapítását, hogy a részletesen megjelölt általános szerződési feltételekben (a továbbiakban: ÁSZF) szereplő egyoldalú kamat-, költség- díjemelést szabályozó rendelkezések tisztességtelenek és ezért érvénytelenek.
A felperes előadása, érvelése szerint a keresetben megjelölt ÁSZF rendelkezések a Törvény hatálya alá tartoznak és nem felelnek meg a Törvény 4. § (1) bekezdésében felsorolt egy vagy több elvnek.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a per tárgyává tett kikötések jelentős része nem tartozik a Törvény hatálya alá, míg az oda tartozók tisztességesnek tekintendők, mert a felperes azok tisztességtelenségét nem tudta bizonyítani. Indítványozta nyelvi szakértő kirendelését. A beszerzett szakvéleménnyel azt kívánta alátámasztani, hogy a per tárgyát adó kikötések megfelelnek az egyértelmű megfogalmazás elvének. Kérte közgazdasági szakértő kirendelését is annak igazolására, hogy a termékekben meghatározott ok-lista objektív feltételekhez köti a kamat, a költség és a díj egyoldalú módosítását.
Az elsőfokú bíróság a per tárgyává tett egyes rendelkezések tekintetében, a felperes elállása folytán a pert megszüntette. A permegszüntetéssel nem érintett, az elsőfokú ítélet rendelkező részében feltüntetett termékek tekintetében, az ott megjelölt időszakokban, az ott részletezett ÁSZF-ekben szereplő rendelkezések tisztességtelenségét és ezért érvénytelenségét megállapította, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A keresetet elutasító rendelkezéseit azzal indokolta, hogy az adott ÁSZF rendelkezések nem tartoznak a Törvény hatálya alá.
A mindkét peres fél fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel érintett rendelkezései közül azokat, amelyek az általános szerződési feltételek egyes rendelkezéseinek tisztességtelenségét, így érvénytelenségét megállapították, helyben hagyta. A fellebbezett, keresetet elutasító rendelkezését - a perköltségviselésre vonatkozó rendelkezésre is kiterjedően - megváltoztatta, és az ítélet rendelkező részében tételesen meghatározott további ÁSZF rendelkezések tisztességtelenségét és érvénytelenségét is megállapította. Úgy ítélte, hogy a másodfokú eljárás tárgyává tett valamennyi ÁSZF kikötés a Törvény hatálya alá tartozik és tisztességtelen, mert a Törvény 4. § (1) bekezdés a)-g) pontjaiban felsorolt egy vagy több elvnek nem felel meg.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében, elsődlegesen a jogerős ítéletnek az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedő hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének részleges megváltoztatásával a felperes keresetének teljes elutasítását kérte a másodfokú eljárás tárgyát jelentő rendelkezések tekintetében.
Az alperes felülvizsgálati kérelme II. fejezetében eljárási szabálysértésként a Pp. 221. § (1) bekezdésében, a 206. § (1) bekezdésében, a 3. §-ában, illetve a 164. §-ában foglaltak megsértését állította.
Hivatkozott arra, hogy az ítélőtábla indokolási kötelezettségének nem tett eleget, nem indokolta meg, hogy az alperes által a Törvény hatálya alá nem tartozónak tartott ÁSZF rendelkezések tisztességtelenségét miért vizsgálta.
Az alperes sérelmezte, a másodfokú bíróság nem értékelte és nem oldotta fel azt az ellentmondást sem, amely abból adódik, hogy a felperes, illetve jogelődje mint felügyeleti hatóság az alperes ÁSZF-eit több alkalommal vizsgálta és azokat a jogszabályokkal összhangban állónak minősítette, jelen perben mégis azok tisztességtelenségét állítja.
Az alperes szerint az ítélőtábla nem indokolta meg, hogy miért nem tartotta alkalmazandónak a részleges érvénytelenség szabályait és miért nem ok-lista feltételenként vizsgálta a per tárgyává tett ÁSZF rendelkezéseket. A másodfokú bíróság ítéletének indokolását hiányosnak találta az alperesnek a Törvény hatályával kapcsolatos érvelésével összefüggésben, valamint a 4. § (1) bekezdés f) pontjával kapcsolatos döntést illetően is.
Az alperes kifejtette, jelen perben a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a per tárgyává tett ÁSZF rendelkezések tisztességtelenek, e kötelezettségének azonban nem tett eleget. Bizonyítási eljárás lefolytatására a Pp. 3. §-át és 164. §-át megsértve nem került sor, a perben eljárt bíróságok kizárólag szubjektív meggyőződésük alapján döntöttek, rendkívül rövid indokolást adva. Nem adtak helyt az alperes szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítványának, és ez kizárta, hogy megalapozott tényállás alapján, megalapozott döntés szülessen.
Az alperes hangsúlyozta, jelen per tárgya kizárólag azon ÁSZF rendelkezések állított tisztességtelenségének megítélése, amelyek alapján egyoldalúan kamat-, költség-, díj emelésére sor kerülhetett. Ezzel szemben a jogerős ítélet olyan kikötések tisztességtelenségét is kimondta, amelyek nem tartoznak a fenti körbe. Bár a megelőző általános megállapítást maga a jogerős ítélet is az indokolásban rögzítette, ennek ellenére a rendelkező részben olyan ÁSZF rendelkezések tisztességtelenségét is megállapította, amelyek, legalábbis a másodfokú bíróság fenti álláspontjára tekintettel, jelen eljárás tárgyát nem képezhették volna. Emiatt a jogerős ítélet önellentmondó.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!