A Fővárosi Ítélőtábla Bf.104/2020/20. számú határozata kábítószer-kereskedelem bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 176. §, 237. §, 370. §, 379. §] Bírók: Patassy Bence, Rédei Géza, Vincze Piroska

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

1.Bf.104/2020/20.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, 2020. év november hó 24. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

? v é g z é s t:

A kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt I. r. vádlott és társai ellen indult büntetőügyben a Budapest Környéki Törvényszék 8.B.70/2019/29. számú ítéletét I. rendű és II. rendű vádlottal szemben helybenhagyja.

A végzés ellen további fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

A Budapest Környéki Törvényszék a 2020. év március hó 11. napján kihirdetett 8.B.70/2019/29. számú ítéletével I. r. vádlott bűnösségét társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében (Btk. 176. § (1) bekezdés IV. fordulat (3) bekezdés), 2 rendbeli járművezetés bódult állapotban vétségében (Btk. 237. § (1) bekezdés), társtettesként elkövetett lopás vétségében (Btk. 370. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont és társtettesként elkövetett orgazdaság bűntettében (Btk. 379. § (1) bekezdés c) pont I. fordulat, (3) bekezdés a) pont) állapította meg, ezért I. r. vádlottat halmazati büntetésül 6 évi szabadságvesztés büntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést fegyházban rendelte letölteni, valamint I. r. vádlottal szemben vagyonelkobzást is alkalmazott.

II. r. vádlott bűnösségét társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében (Btk. 176. § (1) bekezdés IV. fordulat (3) bekezdés) társtettesként elkövetett lopás vétségében (Btk. 370. § (1) bekezdés (2) bekezdés a) pont és társtettesként elkövetett orgazdaság bűntettében (Btk. 379. § (1) bekezdés c) pont I. fordulat, (3) bekezdés a) pont) állapította meg, ezért II. r. vádlottat halmazati büntetésül 4 évi szabadságvesztés büntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés büntetést fegyházban kell letölteni, valamint II. r. vádlottal szemben vagyonelkobzást is alkalmazott.

Rendelkezett az elsőfokú bíróság mindkét vádlott esetében az előzetes fogva tartásban és bűnügyi felügyeletben töltött idő beszámításáról, a lefoglalt tárgyakról, elkobzásról és a bűnügyi költség viseléséről.

A kihirdetett ítélettel szemben az ügyész I. r. és II. r. vádlott terhére, büntetésük súlyosítása végett, I. r. vádlott és védője a lopás vétsége és orgazdaság bűntette tekintetében felmentésért, a kábítószer-kereskedelem vonatkozásában a minősítés megváltoztatásáért, egyebekben a kiszabott büntetés enyhítésért, II. r. vádlott és védője elsődlegesen a lopás vétsége és orgazdaság büntette tekintetében felmentésért, a kábítószer-kereskedelem bűntette helyett kábítószer birtoklásának megállapításáért és enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.245/2020/7. számú átiratában a bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta, a védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartotta.

A fellebbviteli főügyészség írásbeli indítványában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat megtartotta, a bizonyítási eljárás során felderített és megvizsgált minden olyan bizonyítékot, ami az ügy elbírálása szempontjából szükséges volt. A bizonyítékokat hiánytalanul, a logikai szabályainak megfelelően egyenként és egymással összevetve értékelte, helyesen mérlegelt és megalapozott tényállást állapított meg. Okszerűen vont következtetést a vádlottak bűnösségére és cselekményeiket is törvényesen minősítette.

Az ügyészi álláspont szerint a törvényszék a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket nagyobb részt helyesen rögzítette, azonban a büntetés célját egyoldalúan vette figyelembe. További súlyosító körülményként indítványozta figyelembe venni a huzamosabb időn át történő és társtettesi elkövetést, az időmúlásnak pedig az ügyészség szerint túlzott jelentőséget tulajdonított az elsőfokú bíróság. Az I. r. és a II. r. vádlottal szemben kiszabott büntetés a belső arányosságnak sem felel meg, figyelemmel arra, hogy I. r. vádlott többszörösen büntetett, míg II. r. vádlott büntetlen előéletű. Mindkét vádlott esetében súlyosít a többszörös halmazat, de az I. r. vádlott több bűncselekményt követett el, hosszabb az elkövetési idő és a kábítószer mennyisége is nagyobb, továbbá kezdeményező szerepe volt a bűncselekmények elkövetésében. Mindkét vádlott büntetésének súlyosítását indokoltnak tartotta, de eltérő mértékben.

Az elsőfokú bíróság járulékos kérdésekkel kapcsolatos rendelkezéseit törvényesnek tartotta az ügyészség, álláspontja szerint a vagyonelkobzást is helyesen rendelte el az elsőfokú bíróság, de az összeg megbontása nem volt indokolt. Észrevételezte, hogy a T-170/2018. számon nyilvántartott kábítószerekről nem rendelkezett az elsőfokú bíróság, ennek pótlását szükségesnek tartotta.

I. r. és II. r. vádlott védője fellebbezésének indokolását írásban is benyújtotta (Be. 584. § (6) bekezdés), I. r. vádlott védője az írásban bejelentett fellebbezését kizárólag a kiszabott büntetés enyhítése végett tartotta fenn a nyilvános ülésen, míg II. r. vádlott védője írásbeli fellebbezését változatlan tartalommal fenntartotta.

Az I. r. vádlott védője perbeszédében a bejelentett fellebbezés irányára tekintettel az enyhítő körülmények kiegészítését indítványozta. Kiemelte, hogy a vagyon elleni bűncselekmények körében további enyhítő körülmény, hogy az okozott kár kisebb részben ugyan, de megtérült, az elkövetési érték pedig inkább a minősítést alapozó alsó határhoz közeli. A kábítószer- kereskedelem kapcsán további enyhítő körülmény, hogy a kábítószer mennyisége a jelentős mennyiség alsó határát számottevően nem haladta meg. Külön kiemelte, hogy I. r. vádlott élete kedvező irányba fordult, elhelyezkedett, szüleit, nagyszüleit is támogatja, az erre vonatkozó igazolásokat ismertette, majd csatolta. Mindezekre figyelemmel álláspontja szerint az elsőfokú bíróság eltúlzottan súlyos büntetést szabott ki, melynek enyhítését indítványozta.

A II. r. vádlott védője perbeszédében elsődlegesen bizonyítottság hiányában a vagyon elleni bűncselekményekkel kapcsolatban II. r. vádlott felmentésére, a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény körében téves minősítésre, másodlagosan a büntetés enyhítésére tett indítványt. Végezetül pedig az eljárás során már korábban is kifogásolt eljárási szabálysértésre figyelemmel az ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta.

I. r. vádlott az utolsó szó jogán úgy nyilatkozott, hogy megbánta a bűncselekmény elkövetését.

II. r. vádlott a nyilvános ülésen szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, távolmaradása azonban az eljárás befejezésének nem volt akadálya.

A bejelentett kétirányú fellebbezések eredményre nem vezettek.

A másodfokú bíróság a Be. 590. § (1) bekezdése értelmében a fellebbezéssel sérelmezett ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. A felülbírálat terjedelmét illetően a tényállást és jogi minősítést egyaránt támadó II. r. vádlott és védője perorvoslatára figyelemmel - függetlenül az I. r. vádlottat érintő korlátozott, csak a büntetést támadó védelmi fellebbezésre - a Be. 590. § (10) bekezdése értelmében a felülbírálat a Be. 590. § (2) bekezdése alapján teljeskörű. E szerint a másodfokú bíróság a fellebbezéssel sérelmezett ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes terjedelmében bírálja felül, ha ugyanazon bűncselekmény vonatkozásában több fellebbezésre jogosult jelentett be fellebbezést, és legalább egy fellebbezés az elsőfokú bíróság ítéletének a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezését sérelmezi. A felülbírálat a Be. 590. § (2) bekezdés alapján kiterjedt az ítélet megalapozottságára, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezésre, az indokolás helyességére és az eljárási szabályok megtartásának ellenőrzésére.