BH 1999.12.540 I. A rágalmazásnak nem tényállási eleme a becsület csorbítására alkalmas tényállítás valósága vagy valótlansága, ezért az állított tény valóságát megillető ténybeli tévedés a bűnösség szempontjából közömbös; a szándékosság megállapítása szempontjából elegendő, ha az elkövető tudata átfogja a tényállítás becsület csorbítására alkalmas voltát; a tényállítás társadalomra veszélyességében való tévedés kizárólag abban az esetben vezethet a terhelt felmentéséhez, ha az elkövetőnek e téves feltevésre alapos oka volt [Btk. 27. § (1) és (2) bek., 179. § (1) bek. és (2) bek. b) pont].

II. Ha a valóság bizonyításának a törvényben foglalt feltételei fennállnak - a bizonyítási teherre és az ártatlanság vélelmére vonatkozó alapelvekkel szemben -, a terhelt terhére kell felróni a bizonyításnak bármely okból való sikertelenségét [Btk. 179. §, 182. §, Be. 3. § (2) bek., 61. § (4) bek.].

A városi bíróság az 1997. május 20. napján meghozott ítéletével a terheltet nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt 150 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, és a pénzbüntetés egynapi tételének az összegét 200 forintban állapította meg. A megállapított tényállás lényege a következő.

A terhelt mint megyei tiszti főgyógyszerész - saját tapasztalatai folytán és a hozzá érkezett különféle jelzésekből - arról tudott, hogy a "B. csepp" készítményeket a megyei Vöröskereszt-szervezet különböző irodáiban is árusítanak. 1996. október 30-án a terhelt hivatalos minőségében eljárást kezdeményezett a Vöröskereszt országos elnökségénél, az Országos Gyógyszerészeti Intézetnél és az APEH megyei hivatalánál a Vöröskereszt-szervezet ellen, a "B. csepp" készítmények engedély nélkül és ellenérték fejében történő forgalmazása miatt, majd 1996. október 31-én ezzel kapcsolatban a megyei lapnak és a helyi rádiónak sajtónyilatkozatot is tett.

Az újságban megjelent nyilatkozata szerint: "A B. Rt. adományként több ezer »B. csepp plusz«-t ajánlott fel a Vöröskeresztnek, hogy ossza szét a rászorulók között. A Vöröskereszt megyei szervezete 1500 darabot kapott a karitatív céllal felajánlott termékből. Csakhogy a szervezet pénzért árulja a térítésmentes készítményeket."

A rádióban tett nyilatkozat azt tartalmazta: "A B. Rt. akciójáról a magángyógyszerészek siófoki kongresszusán hallottam, ahol kiderült, hogy az rt. adományként ajánlotta fel a Vöröskereszten keresztül a rászorulóknak a B. csepp pluszt. Ugyanakkor a megye több vöröskeresztes irodájában tapasztaltam, hogy pénzért forgalmazzák a készítményt..., mindez törvénysértő, emellett a Vöröskereszt adócsalást követ el, mert számla nélkül árusítja a terméket, mintegy 600.000 forint értékben."

A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete a terhelt ellen a sajtónyilatkozatokban tett azon tényállítás miatt, amely szerint "a szervezet pénzért árulja a térítésmentes készítményeket", 1996. november 13-án terjesztett elő magánindítványt.

Az eset előzményeivel kapcsolatban és a valóság bizonyításának [Btk. 182. § (2) bek.] eredményeként megállapított tények a következők voltak.

A Vöröskereszt megyei szervezete 1996. szeptember 18-án a B. Rt.-től írásban megrendelt 3100 db különféle "B. csepp" készítményt, és ezt a mennyiséget 1996. szeptember 23-án a B. Rt. 1.212.512 forint ellenértékről szóló számla kíséretében leszállította, majd 1996. október 14-én ezt a kiszámlázott összeget a Vöröskereszt banki úton a B. Rt.-nek átutalta.

A megyei Vöröskereszt-szervezet a "B. Alapítvány a Teljes Életért" alapítványtól a hozzá 1996. szeptember 26-án megérkezett - a humanitárius akcióként meghirdetett - felhívásra válaszolt, és 1.500 db "B. csepp plusz" készítménynek az arra rászorult idős, beteg emberek részére történő ingyenes szétosztását vállalta. 1996. október 28-án érkezett meg a megyei Vöröskereszthez az alapítványtól ez az 1500 darabos szállítmány, amelynek a rászorulók közötti szétosztására az előre meghirdetett 1996. október 31-i napon a Vöröskereszt hat városi irodájában került sor. Az ingyenesen szétosztott terméken jól láthatóan "A B. Rt. ingyenes ajándéka" felirat szerepelt. A termék ingyenes szétosztása (még az alapítvány szállítmányának a megérkezését megelőzően) a rászorultak részére kibocsátott utalványok beváltásával történt, az ingyenes adomány átvételét pedig az utalványt beváltók nyomtatványon az aláírásukkal is igazolták.

A Vöröskereszt-szervezet az ellenérték-fizetési kötelezettség nélkül kapott 1500 darabos mennyiségen túl, még további 168 darab "B. csepp plusz"-t is térítésmentesen osztott szét.

Az elsőfokú bíróság a terhelt cselekményének a jogi értékelése során elvetette a jóhiszemű tévedésre vonatkozó védekezését. Álláspontja szerint a terhelt az ingyenes készítménynek a pénzért történő árusítására vonatkozó, becsület csorbítására alkalmas kijelentéseit - anélkül, hogy azok helyességéről megnyugtató módon meggyőződött volna - annak a tudatában tette meg, hogy az állítása valós. A kijelentése valóságát illetően tévedésben volt.

A rágalmazás törvényi tényállásának nem eleme a tényállítás valótlanságának a tudata, ezért a tényállítás valósága tekintetében történt tévedés (még ha az jóhiszemű is) büntetőjogilag közömbös. A rágalmazás esetén ugyanis csak a társadalomra veszélyességben való tévedés vagy az állított ténynek a becsület csorbítására alkalmasságában való tévedés vezethet ennek a büntethetőséget kizáró oknak a megállapítására.

A megyei bíróság az 1997. október 8. napján meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét mindössze annyiban változtatta meg, hogy a pénzbüntetés egynapi tételének az összegét 100 forintra enyhítette.

A jogerős ítélet ellen a terhelt és védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. A nyilvános ülésen is fenntartott álláspontjuk szerint a terhelt bűnösségének a megállapítása a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével történt, ezért büntethetőséget kizáró okból a terhelt felmentésének van helye. Figyelmen kívül hagyták ugyanis az eljárt bíróságok, hogy a terhelt a tényállításainak a valóságát illetően tévedésben volt, de tévedett a cselekménye társadalomra veszélyességében is, mert annak a tudatában tette meg a vádbeli kijelentéseit, hogy a közérdek védelmében jár el, a tévedését pedig legfeljebb a gondatlansága okozta.