Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

BH 1999.12.540 I. A rágalmazásnak nem tényállási eleme a becsület csorbítására alkalmas tényállítás valósága vagy valótlansága, ezért az állított tény valóságát megillető ténybeli tévedés a bűnösség szempontjából közömbös; a szándékosság megállapítása szempontjából elegendő, ha az elkövető tudata átfogja a tényállítás becsület csorbítására alkalmas voltát; a tényállítás társadalomra veszélyességében való tévedés kizárólag abban az esetben vezethet a terhelt felmentéséhez, ha az elkövetőnek e téves feltevésre alapos oka volt [Btk. 27. § (1) és (2) bek., 179. § (1) bek. és (2) bek. b) pont].

II. Ha a valóság bizonyításának a törvényben foglalt feltételei fennállnak - a bizonyítási teherre és az ártatlanság vélelmére vonatkozó alapelvekkel szemben -, a terhelt terhére kell felróni a bizonyításnak bármely okból való sikertelenségét [Btk. 179. §, 182. §, Be. 3. § (2) bek., 61. § (4) bek.].

A városi bíróság az 1997. május 20. napján meghozott ítéletével a terheltet nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt 150 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, és a pénzbüntetés egynapi tételének az összegét 200 forintban állapította meg. A megállapított tényállás lényege a következő.

A terhelt mint megyei tiszti főgyógyszerész - saját tapasztalatai folytán és a hozzá érkezett különféle jelzésekből - arról tudott, hogy a "B. csepp" készítményeket a megyei Vöröskereszt-szervezet különböző irodáiban is árusítanak. 1996. október 30-án a terhelt hivatalos minőségében eljárást kezdeményezett a Vöröskereszt országos elnökségénél, az Országos Gyógyszerészeti Intézetnél és az APEH megyei hivatalánál a Vöröskereszt-szervezet ellen, a "B. csepp" készítmények engedély nélkül és ellenérték fejében történő forgalmazása miatt, majd 1996. október 31-én ezzel kapcsolatban a megyei lapnak és a helyi rádiónak sajtónyilatkozatot is tett.

Az újságban megjelent nyilatkozata szerint: "A B. Rt. adományként több ezer »B. csepp plusz«-t ajánlott fel a Vöröskeresztnek, hogy ossza szét a rászorulók között. A Vöröskereszt megyei szervezete 1500 darabot kapott a karitatív céllal felajánlott termékből. Csakhogy a szervezet pénzért árulja a térítésmentes készítményeket."

A rádióban tett nyilatkozat azt tartalmazta: "A B. Rt. akciójáról a magángyógyszerészek siófoki kongresszusán hallottam, ahol kiderült, hogy az rt. adományként ajánlotta fel a Vöröskereszten keresztül a rászorulóknak a B. csepp pluszt. Ugyanakkor a megye több vöröskeresztes irodájában tapasztaltam, hogy pénzért forgalmazzák a készítményt..., mindez törvénysértő, emellett a Vöröskereszt adócsalást követ el, mert számla nélkül árusítja a terméket, mintegy 600.000 forint értékben."

A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete a terhelt ellen a sajtónyilatkozatokban tett azon tényállítás miatt, amely szerint "a szervezet pénzért árulja a térítésmentes készítményeket", 1996. november 13-án terjesztett elő magánindítványt.

Az eset előzményeivel kapcsolatban és a valóság bizonyításának [Btk. 182. § (2) bek.] eredményeként megállapított tények a következők voltak.

A Vöröskereszt megyei szervezete 1996. szeptember 18-án a B. Rt.-től írásban megrendelt 3100 db különféle "B. csepp" készítményt, és ezt a mennyiséget 1996. szeptember 23-án a B. Rt. 1.212.512 forint ellenértékről szóló számla kíséretében leszállította, majd 1996. október 14-én ezt a kiszámlázott összeget a Vöröskereszt banki úton a B. Rt.-nek átutalta.

A megyei Vöröskereszt-szervezet a "B. Alapítvány a Teljes Életért" alapítványtól a hozzá 1996. szeptember 26-án megérkezett - a humanitárius akcióként meghirdetett - felhívásra válaszolt, és 1.500 db "B. csepp plusz" készítménynek az arra rászorult idős, beteg emberek részére történő ingyenes szétosztását vállalta. 1996. október 28-án érkezett meg a megyei Vöröskereszthez az alapítványtól ez az 1500 darabos szállítmány, amelynek a rászorulók közötti szétosztására az előre meghirdetett 1996. október 31-i napon a Vöröskereszt hat városi irodájában került sor. Az ingyenesen szétosztott terméken jól láthatóan "A B. Rt. ingyenes ajándéka" felirat szerepelt. A termék ingyenes szétosztása (még az alapítvány szállítmányának a megérkezését megelőzően) a rászorultak részére kibocsátott utalványok beváltásával történt, az ingyenes adomány átvételét pedig az utalványt beváltók nyomtatványon az aláírásukkal is igazolták.

A Vöröskereszt-szervezet az ellenérték-fizetési kötelezettség nélkül kapott 1500 darabos mennyiségen túl, még további 168 darab "B. csepp plusz"-t is térítésmentesen osztott szét.

Az elsőfokú bíróság a terhelt cselekményének a jogi értékelése során elvetette a jóhiszemű tévedésre vonatkozó védekezését. Álláspontja szerint a terhelt az ingyenes készítménynek a pénzért történő árusítására vonatkozó, becsület csorbítására alkalmas kijelentéseit - anélkül, hogy azok helyességéről megnyugtató módon meggyőződött volna - annak a tudatában tette meg, hogy az állítása valós. A kijelentése valóságát illetően tévedésben volt.

A rágalmazás törvényi tényállásának nem eleme a tényállítás valótlanságának a tudata, ezért a tényállítás valósága tekintetében történt tévedés (még ha az jóhiszemű is) büntetőjogilag közömbös. A rágalmazás esetén ugyanis csak a társadalomra veszélyességben való tévedés vagy az állított ténynek a becsület csorbítására alkalmasságában való tévedés vezethet ennek a büntethetőséget kizáró oknak a megállapítására.

A megyei bíróság az 1997. október 8. napján meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét mindössze annyiban változtatta meg, hogy a pénzbüntetés egynapi tételének az összegét 100 forintra enyhítette.

A jogerős ítélet ellen a terhelt és védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. A nyilvános ülésen is fenntartott álláspontjuk szerint a terhelt bűnösségének a megállapítása a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével történt, ezért büntethetőséget kizáró okból a terhelt felmentésének van helye. Figyelmen kívül hagyták ugyanis az eljárt bíróságok, hogy a terhelt a tényállításainak a valóságát illetően tévedésben volt, de tévedett a cselekménye társadalomra veszélyességében is, mert annak a tudatában tette meg a vádbeli kijelentéseit, hogy a közérdek védelmében jár el, a tévedését pedig legfeljebb a gondatlansága okozta.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!