A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21965/2009/3. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 78. §] Bírók: Fülöp Györgyi, Győriné dr. Maurer Amália, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.24473/2007/17., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21965/2009/3.*, Kúria Pfv.21541/2010/5.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.965/2009/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Mester Csaba ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Karas Monika ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2009. szeptember 29. napján meghozott, 19.P.24.473/2007/17. számú ítélete ellen az alperes részéről 18. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét megváltoztatja, és a keresetet teljes egészében elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 60.000 (hatvanezer) forint + áfa első-és másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 84.000 (nyolcvannégyezer) forint kereseti és fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A felperes - aki korábban ...sal együtt a budapesti székhelyű ... reggeli műsorát vezette - keresetében a ... ...-én sugározott "..." című műsorban elhangzott megfogalmazások miatt emberi méltóság, a becsület valamint a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi joga megsértésének megállapítását, az alperes további jogsértéstől való eltiltását, elégtétel adására kötelezését kérte. Nem vagyoni kárigényt is előterjesztett, amelynek összegét 1.000.000 forintban jelölte meg.

Az alperes a kereset elutasítását indítványozta, mert álláspontja szerint a műsorban megnyilatkozó személyek a felperesről egyértelműen értékítéletet, véleményt fogalmaztak meg, amelyet a média-közszereplőnek minősülő felperesnek tűrnie kell, figyelemmel arra is, hogy a felperes műsorvezetői tevékenységével összefüggésben, a méltatlan stílusban és módon vezetett műsorok miatt több ízben kötbér megfizetésére kötelezte a felperest foglalkoztató műsorszolgáltatót az ORTT.

Az elsőfokú bíróság a keresetet részben alaposnak találta és megállapította, hogy az alperes azzal, hogy az általa szolgáltatott ... csatornán ...-én sugárzott esti műsorában ... és ... óra között felperes neveról azt híresztelte, hogy ő oltári tahó, keménytökű, merev pélójú csávó, megsértette a felperes emberi méltóság védelméhez fűződő személyiségi jogait.

Az alperest eltiltotta a további jogsértéstől, és kötelezte, hogy elégtétel adásaként a megállapított jogsértésért az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül magánlevélben fejezze ki sajnálkozását. Feljogosította a felperest a levél közzétételére. Az alperest 400.000 forint kártérítés megfizetésére is kötelezte, az ezt meghaladó keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felek a költségeiket maguk viselik. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 60.000 forint illetékből a felperest és az alperest is 30-30.000 forint illeték megfizetésére kötelezte az állam javára, külön felhívásra.

Az ítélet indokolásában hivatkozott az Alkotmány perbeli esetre vonatkozó rendelkezéseire, a Ptk. 75. § (1) bekezdésére, 76. §-ára, 78. § (1) és (2) bekezdésére, a Legfelsőbb Bíróság PK 12-14. számú állásfoglalásaira, valamint az Alkotmánybíróságnak a szabad véleménynyilvánításhoz való jogra vonatkozó határozataira. Az általános szabályok alapján az egyes felperesi sérelmeket illetően a következőket fejtette ki.

A felperes által kifogásolt azon kitétel vonatkozásában, hogy a ...ban sugárzott, felperes által is vezetett ... című műsorban "gagyi demokrácia" zajlana, valamint "bulvár-baromságokról" szavaztatnak (1. pont), az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmet nem találta alaposnak, mert álláspontja szerint a véleménynyilvánítás körében kifejthető olyan álláspont, hogy ha egy bulvárrádióban szavazást rendelnek el, pl. a 4-es metróvonal fúrópajzsainak elnevezéséről, az nem igazi demokratikus szavazás. Ezek a szavazások akár gagyi demokráciának is nevezhetők. Az is a véleménynyilvánítás körébe tartozik, hogy a szavazás tárgyát valaki "bulvár-baromság"-nak tartja.

Az "alpári tahó" szóösszetételt illetően (2. pont) az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy véleménynyilvánításról van szó, ezt a megfogalmazást azonban kifejezésmódjában indokolatlanul bántónak, sértőnek és megalázónak tekintette. A szóösszetétel mindkét elemét önmagában is erőteljes és szélsőséges megfogalmazásnak értékelte, amelyek súlyosan dehonesztáló tartalmát még fokozza az egymáshoz illesztésük is. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes keresetétől eltérően ebben az esetben sem jöhet szóba érdemben a jóhírnév megsértése, mivel az alapvetően tényállításokkal valósítható meg, itt pedig véleménynyilvánítás történt, és a becsület védelméhez fűződő jog sem sérült, mivel a felperest nem gyanúsították meg olyan bűncselekmény elkövetésével, amely esetben ez a jogsértés megállapítható lenne. Azonban az indokolatlanul bántó, lealacsonyító kifejezés miatt az elsőfokú bíróság megállapította az emberi méltóság védelméhez fűződő jog megsértését, mert úgy ítélte meg, hogy az alperes részéről alkalmazott útszéli megfogalmazást nem alapozhatja meg az a körülmény, hogy a felperest alkalmazó műsorszolgáltatót több ízben megbírságolták tiltott tartalmak miatt.

Azon kereseti kérelmet, amelyben a felperest azt sérelmezte, hogy a 4-es metró fúrópajzsának róla és műsorvezető társáról, továbbá a két alagút női nevekről való elnevezése miatt az alperes azt közölte rá vonatkozóan, hogy "ordenáré, undorító, hím-sovinizmus", valamint hogy "keménytökű és jó merev pélójú csávó" (3. pont) az elsőfokú bíróság részben találta alaposnak.

Az elsőfokú bíróság a véleménynyilvánítás szintjén rendkívül súlyosan ízléstelennek és morbidnak tekintette, hogy a női nevekről elnevezett alagutak esetében a műsorvezetők saját magukról elnevezett fúrópajzsokat neveznek meg, ezért nem ütközik a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogába, hogy ezek a megfogalmazások a férfiak felsőbbrendűségét hangsúlyozó hím-soviniszta kitételek. E vonatkozásban tehát a keresetet nem találta alaposnak. A "keménytökű és jó merev pélójú csávó" összetétel esetében azonban úgy foglalt állást, hogy ez oly mértékben alpári és lealacsonyító megfogalmazás, amely sérti az emberi méltóságot, ezért a jogsértést ebben a vonatkozásban megállapította.

Az elsőfokú bíróság alaptalannak ítélte a felperes ... műsorvezető társának lovagkereszttel való kitüntetésével kapcsolatosan többes számban használt minősítés miatti igényét, e vonatkozásban az alperes jogi álláspontját osztotta, miszerint a véleménynyilvánítás körében bírálhatóak ilyen módon a kitüntetések odaítélésének szempontjai.

Az elsőfokú bíróság a jogsértést a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontja alapján megállapította, a b) pont szerint az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és a c) pontnak megfelelően elégtételadásra kötelezte. Az elégtételadás körében azt fejtette ki, hogy annak konkrét formáját illetően a bíróság a kereseti kérelemhez nincs kötve és általánosságban az elégtételadásnak a lehetőség szerint olyan nyilvánosságot kell biztosítani, mint amilyen mellett maga a jogsértés megtörtént, azonban az adott esetben a jogsértés jellegére tekintettel úgy határozott, hogy az alperes levélben kérjen elnézést a felperestől, és a felperest jogosította fel annak eldöntésére, hogy az elégtétel adását tartalmazó levelet nyilvánosságra hozza-e vagy sem.