1352/D/1992. AB határozat

a Győri Városi Bíróság előtt B.204/1992. szám alatt kártalanítás iránt indított és a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság előtt Bf.433/1992/4. szám alatt befejezett ügyben alkalmazott jogszabály (a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 356. § (2) bekezdés e) pontja és 269. § (4) bekezdése már nem hatályos rendelkezése) alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság a Győri Városi Bíróság előtt B.204/1992. szám alatt kártalanítás iránt indított és a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság előtt Bf.433/1992/4. szám alatt befejezett ügyben alkalmazott jogszabály alkotmányellenessége miatt benyújtott alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság elutasítja azt az alkotmányjogi panaszt, amely a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 356. § (2) bekezdés e) pontja és 269. § (4) bekezdése már nem hatályos ama rendelkezése alkotmányellenességének megállapítására irányult, amely lehetővé tette, hogy a kártalanítás iránti igényt a bíróság a terhelt akaratától függetlenül tárgyaláson kívül bírálja el.

INDOKOLÁS

1. Az indítványozó a Győri Városi Bíróság előtt B. 204/1992. szám alatt kártalanítás iránt indított és a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság előtt Bf. 433/1992/4. szám alatt jogerősen befejezett konkrét ügyében alkalmazott egyes jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének megállapítása iránt nyújtott be alkotmányjogi panaszt.

Az indítványozó által becsatolt határozatkiadványokból megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a kérelmező 846.000-Ft-os kártalanítási igényének 804.677-Ft erejéig helyt adott. A kérelmező fellebbezésére a másodfokú bíróság a kártalanítás összegét 317.000-Ft-ra szállította le. Határozata indokolásában utalt arra, hogy a kérelmező az alaptalannak bizonyult fogvatartásért megítélt kártalanítást meghaladó igényét nem ebben az eljárásban, hanem kártérítési perben érvényesítheti.

A Be. 356. § (2) bekezdés e) pontjának és 269. § (4) bekezdésének az indítvány benyújtásakor hatályos rendelkezései - figyelemmel a Be. 356. § (1)-(2) bekezdésére és 383-386. §-aira - úgy szóltak, hogy a kártalanítás iránt indított különleges eljárásban a bíróság az iratok alapján dönt, tárgyalást bizonyítás esetén tart. A másodfokú bíróság pedig a végzés elleni fellebbezést bizonyítás felvétele esetében tárgyaláson, egyébként tanácsülésen intézi el.

Az alkotmányjogi panasz szerint a bírói úthoz való alapvető jogot [Alkotmány 57. § (1) bek.] sérti a jogszabálynak az a rendelkezése, amely lehetővé lette, hogy a kártalanítás iránti igényt a bíróság tárgyalás tartása nélkül bírálja el.

2. Az indítvány benyújtását követően a kártalanítási igény elbírálásának eljárási szabályai megváltoztak.

A Be. 385/B. § (1) bekezdése szerint ugyanis a bíróság az iratokat az eljárás lefolytatása végett a kártérítés elbírálására hatáskörrel és illetékességgel bíró polgári bíróságnak küldi meg. A Be. 385/D. § (1) bekezdése szerint a polgári bíróság az eljárása során a Be.-ben foglalt eltérésekkel a Polgári perrendtartás szabályai szerint jár el.

A Polgári perrendtartás (1952. évi III. törvény, Pp.) szabályai értelmében az első- és általában a másodfokú bíróságnak is a kártalanítási igény elbírálása során tárgyalást kell tartania. Ettől eltérő szabályt a Be. sem tartalmaz.

A Be. 356. § (2) bekezdés e) pontjának és 269. § (4) bekezdésének az a rendelkezése, amely az indítványra okot adó konkrét ügyben lehetővé tette, hogy a kártalanítás iránti igényt a bíróság a terhelt akaratától függetlenül tárgyaláson kívül bírálja el, már nem hatályos.

Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1., 37., 40. §-ára és a 42. § (1) bekezdésére figyelemmel a nem hatályos jogszabály tekintetében nincs helye utólagos és elvont normakontroll eljárásnak, ha annak egyedüli eljárásjogi következménye - az alkotmányellenesség megállapítása esetén is - a jogszabály hatályvesztésének kimondása lehetne (ABH 1994. 561. 564/859.; ABK 1995. február, 91.).

Nem hatályos jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és a jogszabály konkrét esetben való alkalmazhatósága meghatározására irányuló alkotmányjogi panasz esetén - az egyéb törvényi feltételek vizsgálata mellett - vizsgálni kell, hogy a nem hatályos jogszabály alkotmányellenessége megállapításának lehet-e az alkotmánysértés kimondásán túlmenő eljárásjogi következménye.

Az Abtv. 43. § (4) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság a 42. § (1) bekezdésében, valamint a 43. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott időponttól eltérően is meghatározhatja az alkotmányellenes jogszabály hatályon kívül helyezését vagy a konkrét esetben történő alkalmazhatóságát, ha ezt a jogbiztonság, vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja.

Alkotmányjogi panasz esetében a nem hatályos jogszabály alkotmányossági vizsgálatának az alkotmánysértés megállapításán túlmenő eljárásjogi következménye a konkrét esetben való alkalmazhatóság kizárása lehetne. Ennek azonban törvényi feltétele, hogy azt "az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke" indokolja.

A vizsgált esetben az Alkotmánybíróság az Abtv. 43. § (4) bekezdésében foglalt kivételes jogosultságának gyakorlására nem látott okot.

Budapest, 1995. május 23.

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

alkotmánybíró