1495/2021. (VII. 23.) Korm. határozat
a Gazdaság-újraindítási Akcióterv végrehajtása érdekében Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó intézkedési lista jóváhagyásáról
A Kormány a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő reformoknak és beruházásoknak a Gazdaságújraindítási Akcióterv keretében történő mielőbbi végrehajtása érdekében
1. jóváhagyja az Európai Bizottság részére benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv alapján elkészített, az 1. melléklet szerinti, pályázati rendszerben végrehajtandó intézkedési listát;
2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a programterületek szakpolitikai felelőseinek bevonásával gondoskodjon az 1. pont szerinti intézkedések végrehajtásának megkezdéséről;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: azonnal
3. jóváhagyja az Európai Bizottság részére benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv alapján elkészített, a 2. melléklet szerinti, pályázati rendszeren kívüli intézkedési listát;
4. felhívja a 2. melléklet szerinti minisztereket az intézkedések végrehajtására;
Felelős: az érintett miniszterek
Határidő: a 2. mellékletben foglaltak szerint
5. felhívja a területfejlesztési minisztert a 4. pont szerinti feladat végrehajtásának ellenőrzésére.[1]
Felelős: területfejlesztési miniszter[2]
Határidő: folyamatos
6. jóváhagyja Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének REPowerEU fejezetéhez kapcsolódó pályázati rendszerben végrehajtandó, 3. melléklet szerinti intézkedési listát;[3]
7. felhívja a területfejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a 6. pont szerinti intézkedések végrehajtásának megkezdéséről.[4]
Felelős: területfejlesztési miniszter
Határidő: azonnal
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet az 1495/2021. (VII. 23.) Korm. határozathoz[5]
Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó pályázati rendszerben végrehajtandó intézkedési lista
| A | B | C | D | E | F | G | |
| Komponens | Beruházás/reform megnevezése | Projekt neve | Kedvezményezett neve | RRF forrás (milliárd forint) | Maximum felhasznál- ható hazai forrás (milliárd forint) | Eljárási forma | |
| 1. | A. Demográfia és köz- nevelés | 21. századi technológiai kör- nyezetre épülő, versenyké- pes köznevelés | Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok szá- mára | Klebelsberg Központ, Digitális Kormányzati Fejlesz- tés és Projektmenedzsment Kft. | 162,05 | 42,86 | kiemelt |
| 2. | A. Demográfia és köz- nevelés | Korai nevelés feltételeinek bővítése a társadalmi egyenlőtlenségek csökken- tésére és a szülők foglalkoz- tatási esélyeinek növelésére | Bölcsődei nevelés fejlesztése | A legalább 3000 lakosú településeken az önkor- mányzatok és az egyházak | 59,21 | 15,71 | pályázatos |
| 3. | A. Demográfia és köz- nevelés | Korai nevelés feltételeinek bővítése a társadalmi egyenlőtlenségek csökken- tésére és a szülők foglalkoz- tatási esélyeinek növelésére | Tudásmegosztás a bölcsődei neve- lés kapacitásfejlesztésében | Lechner Nonprofit Kft., Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Közhasznú Kft. | 0,99 | 0,036 | kiemelt |
| 4. | A. Demográfia és köz- nevelés | A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók oktatásának támogatása | A sajátos nevelési igényű, a tartós gyógykezelés alatt álló és a pedagógiai szakszolgálati ellátást igénylő gyermekeket, tanulókat ellátó intézmények szakmai fejlesztésének támogatása | Tankerületi központok önállóan, mint állami intézményfenntartók az alábbi intézményi kör vonatkozásában: - a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 7. § a)-f) és i) pontjaiban meghatározott nevelési-oktatási intézmény, - az Nkt. 7. § k) pontban meghatározott pedagógiai szakszolgálati intézmény, továbbá az Nkt. 20. § (1) bekezdés szerinti többcélú köznevelési intézmény. A tankerületi központtal, mint konzorciumvezetővel közösen, konzorciumban nyújthatnak be támogatási kérelmet azon állami és nem állami intézményfenntartók, melyek a felhívás céljainak megfelelő tevékenységet folytatnak. | 13,35 | 2,65 | pályázatos |
| 5. | A. Demográfia és köz- nevelés | Magasabb színvonalú okta- táshoz való hozzáférés tá- mogatása a kis létszámú feladatellátási helyeken | Magasabb színvonalú oktatáshoz való hozzáférés támogatása a kis létszámú feladatellátási helyeken | Klebelsberg Központ | 12,30 | 1,98 | kiemelt |
| 6. | A. Demográfia és köz- nevelés | A pedagógusok átképzése és az intézményvezetők ve- zetői készségeinek javítása | A pedagógusok átképzése és az in- tézményvezetők vezetői készségei- nek javítása | Oktatási Hivatal | 9,56 | 0,11 | kiemelt |
| 7. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | Felsőoktatási képzések modernizációja | Felsőoktatási képzések ágazati mo- dernizációja | Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, Magyar Rektori Konferencia és Oktatási Hivatal, Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzs- ment Kft. | 1,70 | 0,08 | kiemelt |
| 8. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | A felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának korsze- rűsítése és digitalizációja | Gyakorlatorientált felsőfokú képzé- sek infrastrukturális- és készségfej- lesztése | Felsőoktatási intézmények | 64,19 | 15,77 | pályázatos |
| 9. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | Innovatív képzésformák a felsőoktatási intézmények- ben | A felsőoktatási képzések és a felső- oktatási intézmény alaptevékeny- ségéhez igazodó szolgáltatások intézményi innovációja és a felső- oktatás felnőttképzési tevékenysé- gének erősítése (Innovatív képzésformák a felsőoktatási intéz- ményekben - Fokozatváltás a digi- tális felsőoktatásban a munkaerő versenyképességének növelése ér- dekében) | Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzs- ment Kft., Nemzeti Innovációs Ügynökség Nonpro- fit Zrt. | 13,91 | 3,76 | kiemelt |
| 10. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | Innovatív képzésformák a felsőoktatási intézmények- ben | Innovatív képzésformák a felsőok- tatási intézményekben - Mikrota- núsítványt nyújtó képzések tesztelése a felsőoktatásban | Felsőoktatási intézmények | 2,26 | 0,61 | pályázatos |
| 11. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | Szakképzési infrastruktúra a 21. században | 21. századi szakképző intézmény- fejlesztési program | Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, Di- gitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzs- ment Kft., Építési és Közlekedési Minisztérium | 9,59 | 2,62 | kiemelt |
| 12. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | Szakképzési infrastruktúra a 21. században | 21. századi szakképző intézmény- fejlesztési program | Baranya Megyei Szakképzési Centrum | 1,35 | 0,37 | kiemelt |
| 13. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | Szakképzési infrastruktúra a 21. században | 21. századi szakképző intézmény- fejlesztési program | Békéscsabai Szakképzési Centrum | 1,37 | 0,37 | kiemelt |
| 14. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | Szakképzési infrastruktúra a 21. században | 21. századi szakképző intézmény- fejlesztési program | Berettyóújfalui Szakképzési Centrum | 2,01 | 0,55 | kiemelt |
| 15. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | Szakképzési infrastruktúra a 21. században | 21. századi szakképző intézmény- fejlesztési program | Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum | 4,00 | 1,09 | kiemelt |
| 16. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | Szakképzési infrastruktúra a 21. században | 21. századi szakképző intézmény- fejlesztési program | Budapesti Komplex Szakképzési Centrum | 6,09 | 1,66 | kiemelt |
| 17. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | Szakképzési infrastruktúra a 21. században | 21. századi szakképző intézmény- fejlesztési program | Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum | 2,39 | 0,65 | kiemelt |
| 18. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | Szakképzési infrastruktúra a 21. században | 21. századi szakképző intézmény- fejlesztési program | Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum | 1,56 | 0,43 | kiemelt |
| 19. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | Szakképzési infrastruktúra a 21. században | 21. századi szakképző intézmény- fejlesztési program | Kaposvári Szakképzési Centrum | 4,82 | 1,31 | kiemelt |
| 20. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | Szakképzési infrastruktúra a 21. században | 21. századi szakképző intézmény- fejlesztési program | Mátészalkai Szakképzési Centrum | 5,98 | 1,63 | kiemelt |
| 21. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | Szakképzési infrastruktúra a 21. században | 21. századi szakképző intézmény- fejlesztési program | Nógrád Megyei Szakképzési Centrum | 4,99 | 1,36 | kiemelt |
| 22. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | Szakképzési infrastruktúra a 21. században | 21. századi szakképző intézmény- fejlesztési program | Nyíregyházi Szakképzési Centrum | 3,64 | 0,99 | kiemelt |
| 23. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | Szakképzési infrastruktúra a 21. században | 21. századi szakképző intézmény- fejlesztési program | Soproni Szakképzési Centrum | 2,92 | 0,79 | kiemelt |
| 24. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | Szakképzési infrastruktúra a 21. században | 21. századi szakképző intézmény- fejlesztési program | Szegedi Szakképzési Centrum | 5,45 | 1,48 | kiemelt |
| 25. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | Szakképzési infrastruktúra a 21. században | 21. századi szakképző intézmény- fejlesztési program | Székesfehérvári Szakképzési Centrum | 5,11 | 1,39 | kiemelt |
| 26. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | Szakképzési infrastruktúra a 21. században | 21. századi szakképző intézmény- fejlesztési program | Szolnoki Szakképzési Centrum | 4,88 | 1,33 | kiemelt |
| 27. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | Szakképzési infrastruktúra a 21. században | 21. századi szakképző intézmény- fejlesztési program | Váci Szakképzési Centrum | 4,69 | 1,27 | kiemelt |
| 28. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | Szakképzési infrastruktúra a 21. században | 21. századi szakképző intézmény- fejlesztési program | Veszprémi Szakképzési Centrum | 3,10 | 0,84 | kiemelt |
| 29. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | Szakképzési infrastruktúra a 21. században | 21. századi szakképző intézmény- fejlesztési program | Zalaegerszegi Szakképzési Centrum | 1,38 | 0,38 | kiemelt |
| 30. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | Országos Központi Akkredi- tált Vizsgaközpont hálózat kialakítása | Országos Központi Akkreditált Vizsgaközpont hálózat kialakítása | IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal | 9,93 | 2,07 | kiemelt |
| 31. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | Szakképzési digitális tan- anyagfejlesztés | Szakképzési digitális tananyagfej- lesztés | Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt., Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektme- nedzsment Kft. | 15,75 | 4,25 | kiemelt |
| 32. | B. Magasan képzett, versenyképes munka- erő | Nemzeti Laboratóriumok létrehozása és komplex fej- lesztése | Nemzeti Laboratóriumok létreho- zása, komplex fejlesztése | Nemzeti laboratóriumok | 64,19 | 8,78 | pályázatos |
| 33. | C. Felzárkózó települé- sek | Megújuló energiatermelés és felhasználás a leghátrá- nyosabb helyzetű települé- seken | Közösségi megújuló energiaterme- lés és felhasználás | Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány | 10,31 | 2,61 | kiemelt |
| 34. | C. Felzárkózó települé- sek | Szociális lakások építése, felújítása, lakhatási körül- mények javítása | Szociális lakások építése, felújítása, lakhatási körülmények javítása | Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület az alábbi szervezetek bevonásával: - Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Sze- mély - Katolikus Karitász - Caritas Hungarica - Magyar Református Szeretetszolgálat Alapít- vány - Magyar Ökumenikus Segélyszervezet A továbbadott támogatás kedvezményezettjei a Felzárkózó települések program weboldalán közzé- tett kiválasztási módszertan alapján meghatározott szervezetek. | 45,14 | 10,96 | kiemelt |
| 35. | C. Felzárkózó települé- sek | A helyi sajátosságokon ala- puló foglalkoztatás és kész- ségfejlesztés előmozdítása | Helyi sajátosságokon alapuló mun- kaszocializáció és készségfejlesz- tés, a helyi gazdasági kultúra erősítése | Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület az alábbi szervezetek bevonásával: - Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy - Katolikus Karitász - Caritas Hungarica - Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány - Magyar Ökumenikus Segélyszervezet - Máltai Manufaktúra Nonprofit Kft. A továbbadott támogatás kedvezményezettjei a Felzárkózó települések program weboldalán közzé- tett kiválasztási módszertan alapján meghatározott szervezetek. | 13,04 | 2,44 | kiemelt |
| 36. | C. Felzárkózó települé- sek | Közösségorientált pedagó- gia | Közösségorientált pedagógia | Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület az alábbi szervezetek bevonásával: - Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy - Katolikus Karitász - Caritas Hungarica - Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány - Magyar Ökumenikus Segélyszervezet - Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány A továbbadott támogatás kedvezményezettjei a Felzárkózó települések program weboldalán közzétett kiválasztási módszertan alapján meghatározott szervezetek. | 8,97 | 1,10 | kiemelt |
| 37. | D. Vízgazdálkodás | Főművi vízpótló rendszerek építési munkái, új hálózatok és rendszerek kialakítása | Rábaköz-Tóköz vízpótlás fejlesz- tése | Országos Vízügyi Főigazgatóság, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG) | 0,00 | 2,68 | kiemelt |
| 38. | D. Vízgazdálkodás | Monitoringrendszer kiépí- tése | Felszíni és felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi monitor- ing országos rendszerének fejlesz- tése | Országos Vízügyi Főigazgatóság, Vízügyi Igazgatóságok | 11,86 | 3,20 | kiemelt |
| 39. | D. Vízgazdálkodás | Szemléletformálás | A fenntartható vízgazdálkodással kapcsolatos szemléletformálás | Agrárminisztérium | 0,136 | 0,04 | kiemelt |
| 40. | D. Vízgazdálkodás | Természetvédelem | A Hanság Natura 2000 terület öko- lógiai vízpótlásához szükséges mű- szaki feltételek megteremtése | Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság | 2,22 | 0,58 | kiemelt |
| 41. | E. Fenntartható zöld közlekedés | Budapesti agglomeráció kö- töttpályás fejlesztése - Elő- városi vasúti hálózat kapacitásainak bővítése (HÉV) | Elővárosi vasúti hálózat kapacitása- inak bővítése (HÉV) | Építési és Közlekedési Minisztérium | 195,99 | 145,17 | kiemelt |
| 42. | E. Fenntartható zöld közlekedés | Villamos beszerzés és villa- mos-, troli infrastruktúra fejlesztés | 51 CAF villamos beszerzése Buda- pest részére, valamint 51 CAF villa- moshoz és alacsonypadlós trolibuszokhoz kapcsolódó infra- struktúrafejlesztések | BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. | 96,40 | 0,00 | kiemelt |
| 43. | E. Fenntartható zöld közlekedés | Regionális közlekedési háló- zatok fejlesztése - Vasúthá- lózat szűk keresztmetszet kiváltás TEN-T korridoron | Vasúthálózat szűk keresztmetszet kiváltás TEN-T korridoron (Almásfü- zitő - Komárom) | Építési és Közlekedési Minisztérium | 20,10 | 5,4 | kiemelt |
| 44. | E. Fenntartható zöld közlekedés | Regionális közlekedési háló- zatok fejlesztése - Vasúthá- lózat szűk keresztmetszet- kiváltás TEN-T korridoron | Vasúthálózat szűk keresztmetszet kiváltás TEN-T korridoron (Békés- csaba - Lőkösháza) | Építési és Közlekedési Minisztérium | 146,84 | 39,65 | kiemelt |
| 45. | E. Fenntartható zöld közlekedés | Regionális közlekedési háló- zatok fejlesztése - Zéró emissziós buszközlekedés fejlesztése | Zéró emissziós buszközlekedés fej- lesztése | 25 000 főt meghaladó lakosságszámú városok ön- kormányzatai, ezen önkormányzatoknak közleke- désszervezői, helyi személyszállítás közszolgáltatói, a főváros legfeljebb 100 km-es vonzáskörzetének személyszállítási közszolgáltatói, az önkormányza- tok, a közlekedésszervezők és a közszolgáltatók konzorciumai, valamint konzorciumi indulás esetén konzorciumi tagként a személyszállítási közszolgál- tató alvállalkozói | 60,64 | 0,00 | pályázatos |
| 46. | E. Fenntartható zöld közlekedés | Regionális közlekedési háló- zatok fejlesztése - Zéró emissziós buszközlekedés fejlesztése (pilot) | Zéró emissziós buszközlekedés fej- lesztése (pilot projekt) | HUMDA Zrt. | 2,20 | 0,54 | kiemelt |
| 47. | E. Fenntartható zöld közlekedés | Közlekedés digitalizációja - Központi forgalomirányítás kiépítése TEN-T vasútvona- lakon | Központi forgalomirányítás kiépí- tése TEN-T vasútvonalakon | MÁV Zrt. | 35,37 | 0,00 | kiemelt |
| 48. | E. Fenntartható zöld közlekedés | Közlekedés digitalizációja - Egységes országos tarifa- és utastájékoztatási rendszer reformja az országos közlekedésszervező létre- jöttével összefüggésben | Egységes országos tarifa- és utastá- jékoztatási rendszer reformja az or- szágos közlekedésszervező létrejöttével összefüggésben | Építési és Közlekedési Minisztérium, MÁV Zrt., MÁV-START Zrt., Volánbusz Zrt., KTI Magyar Közle- kedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft | 9,00 | 2,43 | kiemelt |
| 49. | F. Energetika (zöld át- állás) | Átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelli- gens hálózatfejlesztései | Rugalmas és biztonságos villamos- energia-hálózat biztosítása az idő- járásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdek- ében a MAVIR Zrt. területén II. | MAVIR Zrt. | 25,81 | 0,00 | kiemelt |
| 50. | F. Energetika (zöld át- állás) | Átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelli- gens hálózatfejlesztései | Rugalmas és biztonságos villamos- energia-hálózat biztosítása az idő- járásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdek- ében a MAVIR Zrt. területén I. | MAVIR Zrt. | 2,70 | 0,00 | kiemelt |
| 51. | F. Energetika (zöld át- állás) | Átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelli- gens hálózatfejlesztései | Rugalmas és biztonságos villamos- energia-hálózat biztosítása az idő- járásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdek- ében az MVM DÉMÁSZ Áramháló- zati Kft. területén | MVM DÉMÁSZ Áramhálózati Kft. | 42,92 | 0,00 | kiemelt |
| 52. | F. Energetika (zöld át- állás) | Átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelli- gens hálózatfejlesztései | Rugalmas és biztonságos villamos- energia-hálózat biztosítása az idő- járásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdek- ében az ELMŰ Hálózati Kft. terüle- tén | ELMŰ Hálózati Kft. | 19,43 | 0,00 | kiemelt |
| 53. | F. Energetika (zöld át- állás) | Átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelli- gens hálózatfejlesztései | Rugalmas és biztonságos villamos- energia-hálózat biztosítása az idő- járásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdek- ében az MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. területén | MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. | 12,13 | 0,00 | kiemelt |
| 54. | F. Energetika (zöld át- állás) | Átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelli- gens hálózatfejlesztései | Rugalmas és biztonságos villamos- energia-hálózat biztosítása az idő- járásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdek- ében az E.ON Dél-dunántúli Áram- hálózati Zrt. területén | E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. | 15,81 | 0,00 | kiemelt |
| 55. | F. Energetika (zöld át- állás) | Átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelli- gens hálózatfejlesztései | Rugalmas és biztonságos villamos- energia-hálózat biztosítása az idő- járásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdek- ében az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. területén | E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. | 22,23 | 0,00 | kiemelt |
| 56. | F. Energetika (zöld át- állás) | Átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelli- gens hálózatfejlesztései | Rugalmas és biztonságos villamos- energia-hálózat biztosítása az idő- járásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdek- ében az OPUS TITÁSZ Áramháló- zati Zrt. területén | OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. | 20,74 | 0,00 | kiemelt |
| 57. | F. Energetika (zöld át- állás) | Lakossági napelem haszná- lat és fűtéskorszerűsítés tá- mogatása | Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendsze- rekkel kombinálva | lakosság, magánszemélyek | 158,75 | 42,86 | pályázatos |
| 58. | F. Energetika (zöld át- állás) | Hálózati energiatárolók te- lepítése energiapiaci sze- replőknél | Hálózati energiatárolók telepítése energiapiaci szereplőknél | Energiakereskedők, aggregátor cégek, erőművek és ipari fogyasztók | 62,00 | 0 | pályázatos |
| 59. | F. Energetika (zöld át- állás) | Okosmérés elterjesztése | Okosmérés elterjesztése | Minden elosztóhálózati engedéllyel rendelkező tár- saság; szükség szerint Digitális Kormányzati Fej- lesztés és Projektmenedzsment Kft. | 20,00 | 0,108 | pályázatos |
| 60. | F. Energetika (zöld át- állás) | Középületek energiahaté- konysági beruházásai | Középületek energiahatékonysági beruházásai | Önkormányzatok, nonprofit gazdasági társaságok, és egyházak | 21,96 | 9,03 | pályázatos |
| 61. | G. Átállás a körforgá- sos gazdaságra | Intelligens-okos hulladék- gyűjtők kiépítése és ahhoz kapcsolódó zéró emissziós logisztikai eszközök beszer- zése | Intelligens-okos hulladékgyűjtők kiépítése és ahhoz kapcsolódó zéró emissziós logisztikai eszközök be- szerzése | Települési Önkormányzatok | 22,76 | 6,15 | pályázatos |
| 62. | H. Egészségügy | Alapellátás fejlesztése | Alapellátás fejlesztése | Országos Kórházi Főigazgatóság, Nemzeti Egész- ségbiztosítási Alapkezelő | 68,48 | 17,01 | kiemelt |
| 63. | H. Egészségügy | A XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása (gyűjtősor)1 | 239,16 | 73,05 | |||
| 63a. | 1. | A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), a Miniszterelnök- ség Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkárság (KFF), valamint az egészségügyi államtitkár által RRF beforgatásra javasolt mindazon már megvalósult projektek, melyek a közbe- szerzési és elszámolhatósági szakmai feltételeknek megfelelnek | Egyeztetés alatt | 48,00 | kiemelt | ||
| 63b. | 2. | A XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása | Vármegyei járóbeteg-ellátók, a Fóti és a Váci szakrendelő felújítása, va- lamint az Észak-Budai Szent János Centrumkórház fejlesztése | Országos Kórházi Főigazgatóság, Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, Egészségügyi Infrastruktúra Fejlesztő Nonprofit Kft. | 73,85 | 30,83 | kiemelt |
| 63c. | 3. | A XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása | Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ fejlesz- tése (BSL labor) | Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Köz- pont | 38,00 | 9,50 | kiemelt |
| 63d. | 4. | A XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása | Országos Vérellátó Szolgálat fej- lesztése | Országos Vérellátó Szolgálat | 1,00 | 0,25 | kiemelt |
| 63e. | 5. | A XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása | Komprehenzív Kardiovaszkuláris Centrum kialakítása a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház- ban | Országos Kórházi Főigazgatóság, Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, Egészségügyi Infrastruktúra Fejlesztő Nonprofit Kft., Digitális Kormányzati Fej- lesztés és Projektmenedzsment Kft. | 34,90 | 8,73 | kiemelt |
| 63f. | 6. | A XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása | RRF céljaihoz kapcsolódó eszköz- beszerzések kizárólag a 63. (gyűjtő) sorhoz tartozó projektekben sze- replő egészségügyi intézmények részére | Országos Kórházi Főigazgatóság, Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, Egészségügyi Infrastruktúra Fejlesztő Nonprofit Kft. | 43,00 | 10,75 | kiemelt |
| 63g. | 7. | A XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása | Országos Mentőszolgálat Mentőál- lomásainak fejlesztése | Országos Mentőszolgálat | 5,20 | 1,30 | kiemelt |
| 63h. | 8. | A XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása | Egészségügyi intézmények ener- getikai korszerűsítése | Országos Kórházi Főigazgatóság, Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, Egészségügyi Infrastruktúra Fejlesztő Nonprofit Kft. | 5,51 | 1,38 | kiemelt |
| 64. | H. Egészségügy | Az egészségügy digitális át- állásának támogatása | Az egészségügy digitális átállásá- nak támogatása (gyűjtősor) | Országos Kórházi Főigazgatóság; Egészséginforma- tikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft., Országos Mentőszolgálat, Nemzeti Népegész- ségügyi és Gyógyszerészeti Központ, Digitális Kor- mányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft., NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. | 96,21 | 27,11 | |
| 64a. | 1. | Az egészségügy digitális át- állásának támogatása | Központi intézmények fejlesztése - mentőszolgálat fejlesztése | Országos Mentőszolgálat, Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft., NISZ Nem- zeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. | 4,46 | 1,20 | kiemelt |
| 64b. | 2. | Az egészségügy digitális át- állásának támogatása | Adatkapcsolatok az egészségügy- ben | Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft., Digitális Kormányzati Fej- lesztés és Projektmenedzsment Kft., NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. | 4,8 | 1,43 | kiemelt |
| 64c. | 3. | Az egészségügy digitális át- állásának támogatása | EESZT adatközpont, egészségügyi kutatási célú adatelemző központ létrehozása | Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft., Digitális Kormányzati Fej- lesztés és Projektmenedzsment Kft., NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. | 4,9 | 1,46 | kiemelt |
| 64d. | 4. | Az egészségügy digitális át- állásának támogatása | Az EESZT alaprendszerei és az ah- hoz kapcsolódó rendszerek to- vábbfejlesztése (EESZT v3) | Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft., Digitális Kormányzati Fej- lesztés és Projektmenedzsment Kft., NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. | 4,65 | 1,39 | kiemelt |
| 64e. | 5. | Az egészségügy digitális átállásának támogatása | Az egészségügyi adatvagyon és az ehhez kapcsolódó szakmai fejlesztések | Országos Kórházi Főigazgatóság; Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft., Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft., NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. | 13,55 | 4,05 | kiemelt |
| 64f. | 6. | Az egészségügy digitális át- állásának támogatása | Az ellátórendszer biztonságának fejlesztése, Infrastruktúra, Techno- lógia, Biztonság (ITB) | Országos Kórházi Főigazgatóság; Digitális Kor- mányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft., NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. | 19,33 | 5,76 | kiemelt |
| 64g. | 7. | Az egészségügy digitális átállásának támogatása | Telemedicina, Távdiagnosztika, infokommunikáció | Országos Kórházi Főigazgatóság; Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft., Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft., NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. | 18,13 | 5,4 | kiemelt |
| 64h. | 8. | Az egészségügy digitális átállásának támogatása | Központi intézmények fejlesztése - NNGYK gyógyszerészeti feladataihoz kapcsolódó fejlesztések | Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Köz- pont, Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft., NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. | 6,23 | 1,58 | kiemelt |
| 64i. | 9. | Az egészségügy digitális át- állásának támogatása | Központi intézmények fejlesztése - Az NNGYK népegészségügyi fel- adataihoz kapcsolódó fejlesztések | Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Köz- pont, Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft., NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. | 20,16 | 4,84 | kiemelt |
| 65. | H. Egészségügy | Az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program | Az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédel- mét szolgáló digitalizációs prog- ram | Kormányzati Szoftverlicenc-gazdálkodási Kft., Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. | 86,73 | 24,81 | kiemelt |
| 66. | I. Állam és közigazgatás | Adatalapú döntéshozatali és jogalkotási folyamat támogatása a hatékonyság és átláthatóság növelése, valamint a szabálytalanságok kockázatának csökkentése érdekében | Adatalapú döntéshozatali és jogalkotási folyamat támogatása a hatékonyság és átláthatóság növelése, valamint a szabálytalanságok kockázatának csökkentése érdekében | Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Kft., Igazságügyi Minisztérium, Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. | 1,63 | 0,438 | kiemelt |
| 67. | I. Állam és közigazgatás | Vesztegetés kiszorítása az egészségügy területén | Vesztegetés kiszorítása az egészségügy területén | Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) | 0,37 | 0,10 | kiemelt |
| 68. | I. Állam és közigazgatás | Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali Rendszer kiterjesztése | Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali Rendszer kiterjesztése | Miniszterelnöki Kabinetiroda, Belügyminisztérium, Magyar Államkincstár, Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., IdomSoft Informatikai Zrt., Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. | 2,00 | 0,18 | kiemelt |
| 69. | I. Állam és közigazgatás | Az ajánlattevői és ajánlatkérői oldal megerősítése, a verseny javítását célzó intézkedések megfogalmazása | Képzési programok kidolgozása KKV-k számára a vállalkozások köz- beszerzési eljárásokban történő részvételének elősegítésére | Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkársága, Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft. | 0,30 | 0,16 | kiemelt |
| 70. | I. Állam és közigazgatás | Az ajánlattevői és ajánlatkérői oldal megerősítése, a verseny javítását célzó intézkedések megfogalmazása | KKV-k közbeszerzési részvételét ösztönző támogatás | Kis- és középvállalkozások | 1,09 | 0,118 | pályázatos |
| 71. | I. Állam és közigazgatás | Az ügyészség együttműködési rendszereinek magasabb szintre emelése a korrupciós gyakorlatok kezelése érdekében | Az ügyészség együttműködési rendszereinek magasabb szintre emelése a korrupciós gyakorlatok kezelése érdekében | Legfőbb Ügyészség | 3,57 | 1,97 | kiemelt |
| 72. | I. Állam és közigazgatás | Közszolgáltatások hatékonyságát növelő nemzeti informatikai eszközkezelési rendszer megerősítése | Közszolgáltatások hatékonyságát növelő nemzeti informatikai eszközkezelési rendszer kialakítása | Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt., Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. | 15,00 | 2,86 | kiemelt |
| 73. | RRF vissza nem térítendő támogatás (1-71. sorok) | 2 109,21 | |||||
| 74. | Központi tartalék összege: | 185,22 | |||||
| 75. | RRF vissza nem térítendő teljes keretösszeg (1-71. sorok és a központi tartalék összege) | 2 294,42 | |||||
| 76. | RRF hitel (a 2. sorban szereplő Bölcsődei nevelés fejlesztése című intézkedés részösszege) | 15,5 | 4,15 | ||||
1 A 63. számú A XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása gyűjtősor összege magában foglalja az 1-10. sorokon feltüntetett beruházások RRF és hazai forrásrészét.
2. melléklet az 1495/2021. (VII. 23.) Korm. határozathoz[6]
Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó pályázati rendszeren kívüli kormányzati intézkedési lista
| A | B | C | D | E | F | |
| Komponens | Intézkedés | Mérföldkő és cél | Mérföldkő és cél definíciója | Határidő | Szakpolitikai felelős | |
| 1. | A. Demográfia és köznevelés | 21. századi technoló- giai környezetre épülő, versenyképes köznevelés megte- remtése | IKT eszközöket a tan- óráik legalább 40%- ában használó peda- gógusok aránya | Az összes pedagóguson belül azon pedagógusok aránya, akik a tanóráik legalább 40%-ában informatikai eszközöket használnak. A kiindulási ér- ték 2019. évi KIR-STAT adat. 2023. december 31-ig legalább 35%-ra kell növelni azon köznevelési pedagógusok arányát, akik az órák legalább 40%-án informatikai eszközöket használnak. | 2023. IV. ne- gyedév | Belügyminisztérium |
| 2. | A. Demográfia és köznevelés | 21. századi technoló- giai környezetre épülő, versenyképes köznevelés megte- remtése | IKT eszközöket a tan- óráik legalább 40%- ában használó peda- gógusok aránya | Az összes pedagóguson belül azon pedagógusok aránya, akik a tanóráik legalább 40%-ában informatikai eszközöket használnak. 2026. június 30- ig legalább 45%-ra kell növelni azoknak a köznevelési pedagógusoknak az arányát, akik az órák legalább 40%-án informatikai eszközöket hasz- nálnak. | 2026. II. ne- gyedév | Belügyminisztérium |
| 3. | A. Demográfia és köznevelés | Magasabb színvonalú oktatáshoz való hoz- záférés támogatása a kis létszámú feladat- ellátási helyeken | Az iskolahálózat feltér- képezése a kisebb felső tagozatos osztá- lyok szomszédos tele- püléseken lévő, nagyobb iskolákba történő integrálására alkalmas iskolák kivá- lasztása céljából | Az iskolahálózat országos szintű feltérképezését kell elvégezni a célból, hogy a kisebb felső tagozatos osztályok a szomszédos településeken lévő, nagyobb iskolákba történő integrálására alkalmas iskolákat azono- sítsák és kiválasszák. A feltérképezésnek tényadatokon és igényfelméré- sen kell alapulnia, és az érdekeltekkel (különösen a tanulókkal, a szüleikkel, az iskolák személyzetével, a munkaközösségekkel, a helyi ön- kormányzatokkal) konzultálva kell elvégezni, hogy az érdekeltekkel egyetértésben legalább 5-10 állami fenntartású általános iskolát válasz- szanak ki, amelyeket egy kísérleti szakasz keretében nagyobb befogadó intézményekbe integrálnak. A feltérképezés során mérni kell az iskolák integrációjának hatását a tanulók összetételére, a szegregáció kockáza- tára, a személyzet létszámára, az iskolai teljesítményre, a tanulók tanulási eredményeire, a tanulmányok befejezésének arányára, a korai iskolael- hagyás kockázatával küzdő tanulók arányára), az iskolák elhelyezkedé- sére, az iskolák profiljára és a demográfiai fejlődéssel kapcsolatos várható jövőbeli igényekre. A fogadó iskolák tekintetében többek között figye- lembe kell venni az épület fizikai tulajdonságait és infrastruktúráját. A feltérképezést nyilvánosságra kell hozni. | 2023 II. ne- gyedév | Belügyminisztérium |
| 4. | A. Demográfia és köznevelés | A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók oktatásának támoga- tása | A sajátos nevelési igé- nyű (SNI) tanulók ok- tatásával kapcsolatos igények feltérképe- zése | Az iskolák egyéni fejlesztési tervei alapján el kell készíteni és közzé kell tenni a felszerelésekre, szolgáltatásokra és sajátos nevelési igényű gyer- mekeket oktató tanárokra vonatkozó igényfelmérést. | 2023 II. ne- gyedév | Belügyminisztérium |
| 5. | A. Demográfia és köznevelés | A tanári hivatás vonzerejének növelése | A köznevelési rend- szerben dolgozó pe- dagógusok bérének a felsőfokú végzettsé- gűek átlagbérének legalább 80%-ára tör- ténő emeléséről szóló jogszabály hatálybalé- pése. | Törvény lép hatályba, amely megállapítja, hogy a köznevelési rendszer- ben felsőfokú végzettséggel rendelkező, pedagógus munkakörben dol- gozók (a köznevelési törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel rendelkező valamennyi pedagógus a köznevelési rend- szerben, a szakképzés kivételével) átlagbérének 2025. január 1-jéig el kell érnie a felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80%-át, és azt legalább 2030. december 31-ig a felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80%-án kell tartani. A törvénynek olyan rendelkezéseket is tartalmaznia kell, amelyek szerint 2023. január 1-jétől és legalább 2030. december 31-ig az alább felsorolt kategóriákba tartozó pedagógusok bére legalább 12,5%-kal magasabb az azonos képzettséggel és tapasztalattal rendelkező, e kategóriákba nem tartozó pedagógusok bérénél: - a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltétel- rendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendeletben meghatározott településeken dolgozó pedagógusok, - a "Felzárkózó települések" hosszú távú programjának kiterjesztéséről szóló 1057/2021. (II. 19.) Korm. határozatban meghatározott települése- ken dolgozó pedagógusok, - olyan iskolában dolgozó pedagógusok, ahol legalább 10% a hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók aránya és a pedagógiai program integrá- ciós pedagógiai módszertant határoz meg az inkluzív nevelés érdeké- ben. A törvénynek olyan rendelkezéseket is tartalmaznia kell, amelyek szerint a pályakezdő pedagógusok (gyakornokok) éves béremelése 2023. január 1-jétől legalább 2030. december 31-ig legalább akkora, mint a közneve- lési rendszerben dolgozó összes pedagógus átlagos éves béremelése. Az éves emeléseket visszamenőlegesen az adott év január 1-jétől kell alkal- mazni. A törvénytervezet előkészítése során a legnagyobb pedagógus szakszer- vezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd tárgyát képezi. | 2023. I. ne- gyedév | Belügyminisztérium |
| 6. | A. Demográfia és köznevelés | A tanári hivatás vonzerejének növelése | Az átlagos pedagógus fizetésemelés százalé- kos aránya | A köznevelési rendszerben dolgozó pedagógusok (a köznevelési tör- vényben meghatározottak szerint a köznevelési rendszerben felsőfokú végzettséggel rendelkező valamennyi pedagógus, a szakképzés kivéte- lével) átlagbére eléri a felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 64,7%-át, szemben a 2022. évi 59%-kal. | 2023. II. ne- gyedév | Belügyminisztérium |
| 7. | A. Demográfia és köznevelés | A tanári hivatás vonzerejének növelése | Az átlagos pedagógus fizetésemelés százalé- kos aránya | A köznevelési rendszerben dolgozó pedagógusok (a köznevelési tör- vényben meghatározottak szerint a köznevelési rendszerben felsőfokú végzettséggel rendelkező valamennyi pedagógus, kivéve a szakképzést) átlagbére eléri a felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 71,8%- át, szemben a 2023. évi legalább 64,7%-kal. | 2024. II. ne- gyedév | Belügyminisztérium |
| 8. | A. Demográfia és köznevelés | A tanári hivatás vonzerejének növelése | Az átlagos pedagógus fizetésemelés százalé- kos aránya | A köznevelési rendszerben dolgozó pedagógusok (a köznevelési tör- vényben meghatározottak szerint a köznevelési rendszerben felsőfokú végzettséggel rendelkező valamennyi pedagógus, kivéve a szakképzést) átlagbére eléri a felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80%-át, szemben a 2024. évi legalább 71,8%-kal. | 2025. II. ne- gyedév | Belügyminisztérium |
| 9. | A. Demográfia és köznevelés | A tanári hivatás vonzerejének növelése | A pályakezdő pedagó- gusok béremelését a 2025-ös évre megha- tározó jogszabály ha- tályba lépése | Jogszabály lép hatályba, amely megállapítja, hogy a pályakezdő pedagó- gusok (gyakornokok) béremelése a 2025. évre 10 százalékponttal maga- sabb, mint a köznevelési rendszerben dolgozó összes pedagógus átlagos béremelése 2025-ben. | 2025. II. ne- gyedév | Belügyminisztérium |
| 10. | A. Demográfia és köznevelés | A tanári hivatás vonzerejének növelése | Beszámoló a béreme- lések alkalmazásáról | Beszámoló készül, amely bemutatja a fenti mérföldkövekben említett béremelések alkalmazását a 2023-2026 közötti időszakban a hátrányos helyzetű településeken dolgozó pedagógusok, a legalább 10%-os hátrá- nyos helyzetű tanulókat alacsony arányban nevelő-oktató iskolákban dolgozó pedagógusok és a pályakezdő pedagógusok esetében. | 2026. II. ne- gyedév | Belügyminisztérium |
| 11. | A. Demográfia és köznevelés | A szegregációs kockázatok csökken- tése | Az alacsony arányban hátrányos helyzetű ta- nulókkal rendelkező általános iskolák ál- lami támogatásának csökkentéséről szóló jogszabály hatálybalé- pése | Hátrányos helyzetű tanulókat alacsony arányban nevelő-oktató általá- nos iskolák (1-8. osztály) állami támogatásának csökkentésére vonat- kozó jogszabály hatálybalépése. A jogszabály olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek szerint a több is- kolát magában foglaló településeken (azaz egynél több iskolával vagy feladatellátási hellyel rendelkező településeken) működő általános isko- lák (állami iskolák és állami finanszírozásban részesülő nem állami fenn- tartású iskolák egyaránt) állami támogatása 10%-kal csökken, ha a hátrányos helyzetű tanulók aránya ezekben az iskolákban: i. több mint 20 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2023/2024-es és 2024/2025-ös tanév elején meghatározott átlagos arány azon települé- sen (LAU-szinten), ahol az iskola található. ii. több mint 15 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2025/2026-os és az azt követő tanévek elején meghatározott átlagos arány azon településen (LAU-szinten), ahol az iskola található. | 2023. I. ne- gyedév | Belügyminisztérium |
| 12. | A. Demográfia és köznevelés | A szegregációs kockázatok csökken- tése | Jelentés az alacsony arányban hátrányos helyzetű tanulókkal rendelkező iskolák ál- lami támogatásának csökkentését előíró új | Jelentést kell közzétenni arról, hogy alkalmazták-e az alacsony arányban hátrányos helyzetű tanulókkal rendelkező általános iskolák (1-8. osztály) állami támogatásának csökkentését előíró új jogszabályt. A jelentésben be kell mutatni a végrehajtás kezdeti eredményeit az érin- tett iskolákban a 2023/2024-es és 2024/2025-ös tanévben, valamint a 2025/2026-os tanév kezdetén, valamint a hátrányos helyzetű tanulók | 2025. IV. ne- gyedév | Belügyminisztérium |
| jogszabály alkalmazá- sáról | megoszlására gyakorolt hatást az iskolák székhelye szerinti települése- ken (beleértve a környező településeket is). | |||||
| 13. | A. Demográfia és köznevelés | A magyar nyugdíj- rendszer fenntartha- tóságának javítása | Független nemzetközi szakértői jelentés a nyugdíj-rendszer hosszú távú fenntart- hatósági kihívásainak kezelésére irányuló szakpolitikai lehetősé- gekről | Egy független, széles körben elismert szolgáltató nemzetközi szakértői jelentést készít a hosszú távú fenntarthatósági kihívások kezelésére vo- natkozó szakpolitikai lehetőségekről | 2023. IV. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 14. | A. Demográfia és köznevelés | A magyar nyugdíj- rendszer fenntartha- tóságának javítása | A nyugdíjrendszer módosítására vonat- kozó szakpolitikai ja- vaslat előkészítése | A kormány az előző mérföldkőnél említett jelentés megállapításainak alapján szakpolitikai javaslatot készít, amelyben felvázolja a javasolt re- formlehetőségeket. | 2024. II. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 15. | A. Demográfia és köznevelés | A magyar nyugdíj- rendszer fenntartha- tóságának javítása | A nyugdíjrendszert módosító jogszabály hatálybalépése | A konzultációk eredményeit figyelembe véve a kormány elfogadja a nyugdíjrendszer módosítására vonatkozó jogalkotási javaslatot, és azt részletes hatásvizsgálattal együtt benyújtja az Országgyűlésnek. | 2025. I. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 16. | B. Magasan képzett, versenyképes mun- kaerő | A felsőoktatási intéz- mények infrastruktú- rájának korszerűsítése és digitalizációja | Jelentés a felsőokta- tási intézmények ka- pacitás-fejlesztési tevékenységeiről | A Kulturális és Innovációs Minisztérium a projektek dokumentációja alapján elkészíti összegző jelentését, melyet nyilvánosan hozzáférhetővé tesz a minisztérium honlapján. | 2026 II. ne- gyedév | Kulturális és Innovációs Minisztérium |
| 17. | B. Magasan képzett, versenyképes mun- kaerő | Szakképzési infrastruktúra a 21. században | Intézmény-fejlesztési programban részt- vevő szakképző intéz- mények kiválasz- tásának elindítása | Legalább 16 szakképzési centrum kiválasztásáról szóló határozat közzé- tétele a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapján, a nive.hu-n. | 2022. IV. ne- gyedév | Kulturális és Innovációs Minisztérium |
| 18. | C. Felzárkózó tele- pülések | A leghátrányosabb helyzetű települések hatékony integrált támogatási keretfeltételeinek megteremtése | A Felzárkózó Települé- sek Program kiegé- szítő szakmai program-elemeinek megvalósításában részt vevő szervezetek átlátható kiválasztása | A kiválasztási módszertan biztosítja a Felzárkózó települések program különböző elemeit végrehajtó nem kormányzati és egyéb szervezetek átlátható kiválasztását. A kiválasztási módszertant a Felzárkózó települé- sek program weboldalán közzéteszik. | 2021. IV. ne- gyedév | Belügyminisztérium |
| 19. | C. Felzárkózó tele- pülések | A leghátrányosabb helyzetű települések hatékony integrált támogatási keretfeltételeinek megteremtése | Tematikus monitoring bizottság létrehozása a Felzárkózó települé- sek program megvaló- sítására | Tematikus Monitoring Bizottság létrehozása a FETE programra beleértve annak szoft- és infrastrukturális elemeit. A Monitoring Bizottság célja az eredmények áttekintése és ajánlások megfogalmazása a program haté- konyságának további növelésére. A monitoring bizottság tagjai közé tar- toznak az illetékes minisztériumok és hatóságok, az önkormányzatok képviselői, a társadalmi felzárkózáson és a roma integrációval foglalkozó | 2023. I. ne- gyedév | Belügyminisztérium |
| civil szervezetek. A civil társadalmi szervezeteket szakmai tapasztalat, ka- pacitás és érdemek alapján kell kiválasztani. A monitoring bizottság leg- alább negyedévente ülésezik. Dokumentumait, beleértve a jegyzőkönyveket is, közzé kell tenni a program honlapján. | ||||||
| 20. | D. Vízgazdálkodás | Szemléletformálás | Az öntözéses gazdál- kodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény, il- letve az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény végrehajtásá- ról szóló 302/2020. (VI. 29.) Korm. rendelet módosítása | A 2019. évi CXIII. törvény és a 302/2020. (VI. 29.) Korm. rendelet módosí- tására kerül sor, hogy a meglévő "öntözési közösségek" - "öntözési kö- zösség" elnevezésű gazdálkodói társulások körét "fenntartható vízgazdálkodási közösségekké" bővítsék. Feladataikat az öntözési ügyeken túl a fenntartható vízgazdálkodási gya- korlatokra, a fenntartható éghajlati alkalmazkodási megoldásokra és a körzeten belül a vízellátás és igény felmérésére kell kiterjeszteni. Emellett rendszeresen értékelik a hatóságok által a víztestek állapotáról szolgálta- tott információkat, és igény szerint rendszeres tájékoztatást nyújtanak a vízkivételi, vízellátási és vízigénymérési projektekről. A jelenlegi tagságot ennek megfelelően ki kell igazítani. | 2023. II ne- gyedév | Agrárminisztérium |
| 21. | D. Vízgazdálkodás | Fenntartható vízgaz- dálkodás: Az éghaj- latváltozáshoz való alkalmazkodási intéz- kedések felgyorsítása a vízgazdálkodásban | A fenntartható vízgaz- dálko-dással foglal- kozó munkacsoport jelentése | Létre kell hozni a fenntartható vízgazdálkodással foglalkozó munkacso- portot, amely különösen a fenntartható vízgazdálkodási gyakorlatok és a természetalapú megoldások terén elismert nemzetközi szakértőket fog- lal magában. A munkacsoport jelentést tesz közzé, amely ajánlásokat tartalmaz a kö- vetkezőkről: fokozott felkészültség és reagálás a szélsőséges időjárási eseményekre; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiák nyomon követése (beleértve a szakpolitikai keretet és az irányítási struk- túrát); az alkalmazkodási ismeretek és a környezettudatosság fejlesztése, valamint az éghajlati alkalmazkodási beavatkozások, például a termé- szetalapú megoldások alkalmazásának javítása. | 2023. IV. ne- gyedév | Belügyminisztérium |
| 22. | D. Vízgazdálkodás | Fenntartható vízgaz- dálkodás: Az éghaj- latváltozáshoz való alkalmazkodási intéz- kedések felgyorsítása a vízgazdálkodásban | A munkacsoport által kidolgozott ajánlá- sokra épülő cselekvési terv végrehajtása | A munkacsoport által készített jelentést nyilvános konzultációra és nem- zetközi fórumokon kell bemutatni. Ezen ajánlások és eszmecserék alapján cselekvési tervet kell kidolgozni és közzétenni. Végrehajtását be kell fejezni, beleértve a szükséges jogszabályi módosí- tásokat. | 2025. II. ne- gyedév | Belügyminisztérium |
| 23. | E. Fenntartható zöld közlekedés | Egységes országos tarifa- és utastájékoz- tatási rendszer reformja az országos közlekedésszervező létrejöttével össze- függésben | Az intézményi keretet, eljárásokat és folya- matokat létrehozó jogszabályok hatályba lépése | A Nemzeti Közlekedési Hatóságot létrehozó személyszállítási szolgálta- tásokról szóló törvény módosításának hatálybalépése. A díjszabási rendszerrel, az utastájékoztatási eljárásokkal, a Nemzeti Köz- lekedési Hatóság és a közszolgáltatók közötti munkafolyamatokkal, a közszolgáltatási szerződések kereteivel, valamint a vészhelyzet-kezelés- sel kapcsolatos intézményi kereteket, eljárásokat és folyamatokat meg- határozó jogszabályok és végrehajtási rendeletek hatályba lépése. | 2023. II. ne- gyedév | Építési és Közlekedési Mi- nisztérium |
| E jogszabályoknak összhangban kell lenniük az utasok jogairól szóló ren- deletekkel, és a jelenlegi információbiztonság és eljárások elemzése után kell kidolgozni őket. | ||||||
| 24. | F. Energetika (zöld átállás) | A villamosenergia- szabályozás átalakí- tása | Az elszámolási mó- dokkal kapcsolatos jogszabályok módosí- tása | A Tiszta energiát minden Európainak elnevezésű irányelv nemzeti jog- rendbe ültetéséhez szükséges jogszabályok már elfogadásra kerültek, hatálybalépésük 2024. január 1-jéig megtörténik, igazodva az irányelv- hez. Ez alól kivételt képez a bruttó elszámolás bevezetése az állami támo- gatás igénybevételével üzembe helyezett háztartási méretű kiserőművek esetében. E tekintetben a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet módosítására van szükség annak érde- kében, hogy kötelező legyen a bruttó elszámolás alkalmazása. E rendel- kezés kiindulási pontja a hivatkozott uniós irányelv, annak előírásain azonban túlmutat a szabályozás azzal, hogy egy évvel korábban kerül al- kalmazásra az uniós előíráshoz képest az állami támogatásokból létesí- tett beruházásoknál. | 2023. I. ne- gyedév | Energiaügyi Minisztérium |
| 25. | F. Energetika (zöld átállás) | A szélenergiát célzó befektetések meg- könnyítése | Szélenergia hasznosí- tását célzó jogszabá- lyok módosítása | A módosított jogszabály hatályba lépése, amely megszünteti a szélerő- művek telepítésének szükségtelen korlátozásait az ország egész terüle- tén. A jogszabályoknak lehetővé kell tenniük a szélerőművek hatékony tele- pítését. Konkrétan, a jelenleg alkalmazandó jogszabályokban meghatá- rozott minimális távolságra vonatkozó szabályokat jelentősen csökkenteni kell, és a szélenergia-létesítmények és a lakó- vagy egyéb érintett területek közötti minimális távolság nem haladhatja meg az eu- rópai referenciaértékeket és a hasonló bevált gyakorlatokat. A széltur- bina megengedett legnagyobb magasságát (vagy a szélmalom rotorlapátjainak maximális átmérőjét) el kell hagyni, vagy meg kell nö- velni, hogy összhangban legyen az európai referenciaértékekkel és az összehasonlítható legjobb gyakorlatokkal. A szélturbinánkénti maximá- lis teljesítménykorlátozás nem maradhat fenn és új nem vezethető be. A nemzeti jogszabályok felhatalmazhatják a helyi hatóságokat, hogy in- dokolt követelményeket írjanak elő egyéb jogos érdekek figyelembevé- tele érdekében, mint például az egyéb földhasználat, természet- vagy tájvédelem. A jogszabályoknak biztosítaniuk kell azt is, hogy a területren- dezés a szélenergiát a többi megújuló energiaforráshoz hasonló módon kezelje, különösebb korlátozás nélkül. Az új jogszabály elfogadása előtt nyilvános konzultációt és átlátható párbeszédet kell folytatni a helyi hatóságokkal. | 2023. I. ne- gyedév | Energiaügyi Minisztérium |
| 26. | F. Energetika (zöld átállás) | A szélenergiát célzó befektetések meg- könnyítése | Könnyített körzetek ki- jelölése a szélenergi- ára | A módosított joganyag hatályba lépése, amely meghatározza a könnyí- tett telepítést lehetővé tevő területek (go-to zónák) kijelölését minden időjárásfüggő megújuló energiaforrás számára és egyszerűsített enge- délyezési eljárásokat hoz létre a megújuló alapú erőművek könnyített te- rületeken történő telepítésére (10%-kal rövidebb határidők az engedélyek megadására és jogi lehetőséget biztosít a szakhatóságok - mint például talaj- és tűzvédelmi hatóság - állásfoglalásainak beszerzé- sére az engedélyezési eljárás megindítása előtt). Ezeket a célterületeket legalább az ország azon területeiként kell meg- határozni, ahol a szél energiasűrűsége 150 méteres magasságban leg- alább [500 W/m2], vagy hasonló átlagos szélsebességértéket használva, azzal a feltétellel, hogy az így lefedett terület nem lehet kisebb. A célte- rületeknek le kell fedniük a jelenleg szélerőművek által használt területe- ket, hogy megkönnyítsék az újratelepítés engedélyezését. Az új jogszabály elfogadása előtt nyilvános konzultációra és átlátható párbeszédre kerül sor a helyi hatóságokkal. | 2023. I. ne- gyedév | Energiaügyi Minisztérium |
| 27. | F. Energetika (zöld átállás) | A megújuló energia- forrásokkal kapcsola- tos beruházások engedélyezési eljárá- sának egyszerűsítése | Megújuló erőművekre vonatkozó engedélye- zés egyszerűsítését tartalmazó jogszabály módosítás | Megfelelő jogi és közigazgatási keretrendszer működik a környezetvé- delmi és az építési engedély kiadásának integrált kezelése érdekében a 0,5 MW beépített kapacitásnál nagyobb időjárásfüggő megújuló erőmű- vek esetében. A módosításnak biztosítani kell, hogy rövidüljön az engedélyezés időigé- nye azáltal, hogy előírja, hogy az integrált engedélyt 75 napon belül meg kell adni, és ha ezen időszak alatt nem érkezik válasz a közigazgatás részéről, az engedélyt megadottnak kell tekinteni. | 2023. I. ne- gyedév | Energiaügyi Minisztérium |
| 28. | F. Energetika (zöld átállás) | A megújuló energia- forrásokkal kapcsola- tos beruházások engedélyezési eljárá- sának egyszerűsítése | Kis kapacitású napele- mes rendszerre vonat- kozó regisztrációs eljárás | A legfeljebb 0,8 kW beépített teljesítményű kis fotovoltaikus létesítmé- nyek telepítésére és üzembe helyezésére - beleértve a hálózatra való csatlakozást is - vonatkozó egyszerűsített eljárást lehetővé tevő módosí- tott jogszabály hatálybalépése. Az egyszerűsített eljárás egyszerű regisztráció formájában valósul meg. A jogszabály azt is előírja, hogy e kiserőművek csatlakozási határideje nem lehet hosszabb a teljes hálózati kérelem benyújtásától számított két hónapnál. Az elosztótársaságok csak akkor késhetnek a csatlakozás biztosításával, ha a késedelmet nem a hatáskörükbe tartozó tényezők okozzák. | 2023. I. ne- gyedév | Energiaügyi Minisztérium |
| 29. | F. Energetika (zöld átállás) | A megújuló energia- forrásokkal kapcsola- tos beruházások engedélyezési eljárá- sának egyszerűsítése | A háztartási méretű kiserőművek esetében érvényes betáplálási tilalmat megalapozó műszaki szűkületek fe- lülvizsgálata, illetve a | A módosított jogszabály hatályba lépése, amely kötelezi a Magyar Ener- getikai és Közmű-szabályozási Hivatalt (a továbbiakban: MEKH), hogy rendszeresen felülvizsgálja az új telepítésű lakossági napelemes rendsze- rek (maximum 50 kVA) hálózatba történő betáplálásának átmeneti leállí- tását. A módosított jogszabály legalább a következő elemeket tartalmazza: | 2022. IV. ne- gyedév | Energiaügyi Minisztérium |
| tilalom megszünte- tése | - a MEKH legalább félévente régiónként felülvizsgálja az ideiglenes kor- látozás megalapozottságát az érintett régiókban; - ennek a felülvizsgálatnak az elosztórendszer-üzemeltetők és az átvite- lirendszer-üzemeltetők által szolgáltatott műszaki információkon kell alapulnia; - meg kell határozni és közzé kell tenni a korlátozás megszüntetésének technikai és objektív kritériumait; - a MEKH félévenként és régiónként közzéteszi az indokolással ellátott döntését; a MEKH tájékoztatja a kormányt, ha a fent említett objektív kri- tériumokon alapuló értékelés azt mutatja, hogy a hálózat alkalmas a ház- tartási napelemek által termelt energia integrálására, így a korlátozás megszüntethető; - a korlátozást meg kell szüntetni az érintett régióban, amint a fent em- lített technikai és objektív kritériumok teljesülnek. Legkésőbb 2024. december 31-ig az ország egész területén meg kell szüntetni az újonnan telepített lakossági napelemes rendszerekre (50 kVA-ig) vonatkozó hálózati betáplálási korlátozást. | |||||
| 30. | F. Energetika (zöld átállás) | A hálózati csatlako- zási folyamat átlátha- tóságának és kiszámíthatóságának javítása | A hálózati csatlakozási eljárás kiszámíthatósá- gának növelése | A jogszabály a következőképpen módosul: - annak biztosítása, hogy megkülönböztetéstől mentes megközelítés- ben ugyanazok a csatlakozási szabályok ("koordinált hálózati csatlako- zási eljárás") vonatkozzanak minden áramtermelő technológiára, - rendelkezzen arról, hogy ennek az eljárásnak objektív technológiai pa- ramétereken kell alapulnia, és azt a felhívások előtt közzé kell tenni, - biztosítja, hogy az átviteli rendszerirányító (továbbiakban: TSO) és az elosztók az időjárásfüggő megújuló nap- és szélerőművek csatlakozási kérelmét csak megkülönböztetéstől mentesen és műszaki szempontok alapján utasítsák el, csak akkor, ha a benyújtott kapacitásigény megha- ladja az időjárásfüggő megújuló - nap- és szélerőművi - csatlakozási ka- pacitáskorlátot és a kérelmező az erőmű tervezett műszaki feltételeit nem módosítja annak érdekében, hogy elősegítse a villamosenergia- rendszer kiegyenlítését tárolókapacitás működtetésével vagy kiegyen- lítő szolgáltatás igénybevételével, - biztosítják annak keretét, hogy egyedi kérelmek esetén a befektetők számíthatnak arra, hogy kérelmüket befogadják, ha hozzájárulnak az át- viteli rendszerirányító vagy elosztók által az adott időpontban kért ki- egyenlítő kapacitás biztosításához, és megfizetik a közvetlen csatlakozási díjat - meghatározza az ilyen esetben előírható kiegyenlítő kapacitás maxi- mális szintjét. Ez a maximális kiegyenlítő kapacitás nem haladhatja meg a 2022-től beépítendő megújuló energiatermelési kapacitás 30%-át. | 2022. IV. ne- gyedév | Energiaügyi Minisztérium |
| A jogszabályban meghatározott maximális kötelező kiegyenlítő kapaci- tás mértéket a rendszer kiegyenlítési igényének és más főbb tényezőinek elemzése alapján évente felül kell vizsgálni, és fokozatosan csökkenteni kell, figyelembe véve a várható hálózati beruházásokat és a hálózati csat- lakozási eljárások eredményét. A kiegyenlítési követelmény szintjének objektíven indokoltnak és arányosnak kell lennie. | ||||||
| 31. | F. Energetika (zöld átállás) | A hálózati csatlako- zási folyamat átlátha- tóságának és kiszámíthatóságának javítása | Jogszabály vagy sza- bályzat módosítása annak érdekében, hogy közzétételre ke- rüljenek a hálózati csatlakozási eljárás so- rán elfogadott és el- utasított kérelmek anonimizált csatlako- zási követelményei | A jogszabályokat módosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy az átviteli rendszerirányító és az elosztótársaságok új közzététel kibocsá- tása előtt és legalább hathavonta közzétegyék az elfogadott és az eluta- sított kérelmek anonimizált csatlakozási követelményeit a kapcsolódó indoklással együtt, valamint további információkat szolgáltassanak az összes szükséges hálózati beruházás eredményeként lehetséges új csat- lakozási kérelmekről, beleértve az RRP-támogatásokból, és kölcsönökből finanszírozott projekteket, valamint a hálózati csatlakozási kapacitásokra vonatkozó frissített előrejelzéseket a következő öt évre vonatkozóan. Ezen túlmenően a különböző csatlakozási típusokra vonatkozó egysze- rűsített példákat a magyar TSO (MAVIR) internetes oldalán közzé kell tenni. | 2023. I. ne- gyedév | Energiaügyi Minisztérium |
| 32. | F. Energetika (zöld átállás) | Az energia- hatékonysági progra- mok eredményessé- gének növelése | Energia megtakarítási követel- mények rögzítése az ilyen támogatási prog- ramokra | A jogszabály hatályba lépése, amely meghatározza az épület felújítá- sokra vonatkozó állami támogatási rendszerek energiahatékonysági mi- nimumkövetelményeit. A jogszabály legalább előírja, hogy az uniós forrásokból (társ) finanszírozott felújítási támogatási programok eseté- ben a lakó-, vállalati és középületek energiafogyasztásának legalább 30%-os csökkentését kell elérni. Ennek a célkitűzésnek tükröződnie kell a projektfelhívásokban (kivéve a már folyamatban lévő, a helyi önkor- mányzati épületeket célzó programokat). | 2023. I. ne- gyedév | Energiaügyi Minisztérium |
| 33. | F. Energetika (zöld átállás) | A megújuló energia- forrásokkal kapcsola- tos beruházások engedélyezési eljárá- sának javítása | Egyablakos ügyinté- zési pont a megújuló energiaforrások-kal kapcsolatos engedé- lyeztetés-hez | Az egyablakos ügyintézési pontnak meg kell kezdenie működését és a szolgáltatások nyújtását az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokat használó erőművek - nap- és szélerőművek - létrehozása iránt érdek- lődő befektetők számára. Az egyablakos ügyintézési pont egy országos szintű, központosított szer- vezet, amely a befektetők számára egyetlen kapcsolattartó pontként működik az engedélyek kezelése és kiadása tekintetében. | 2023. I. ne- gyedév | Energiaügyi Minisztérium |
| 34. | F. Energetika (zöld átállás) | A hálózati csatlako- zási folyamat átláthatóságának, kiszámíthatóságának és elérhetőségének javítása | Tájékoztatási fórumok | A piaci szereplők számára tájékoztatási fórumokat kell szervezni a háló- zati csatlakozási eljárás megértésének elősegítése érdekében. Az első ilyen fórumokat 2022 vége előtt kell megszervezni, majd ezt követően hat havonta kell tájékoztatási fórumokat tartani. Ezeket a fórumokat az új hálózati csatlakozási felhívások közzététele előtt kell megszervezni. | 2022. IV. ne- gyedév | Energiaügyi Minisztérium |
| 35. | F. Energetika (zöld átállás) | A hálózati csatlako- zási folyamat átláthatóságának, kiszámíthatóságának és elérhetőségének javítása | Az okosmérőkből szár- mazó adatok felhasz- nálását lehetővé tevő informatikai fejlesztés | Az átvitelirendszer-üzemeltetőnek és az elosztórendszer-üzemeltetők- nek ki kell alakítaniuk a megfelelő informatikai infrastruktúrát, hogy ké- pesek legyenek a telepített okosmérőkből származó adatok összegyűjtésére és felhasználására Az adatokat a hálózatfejlesztési terv pontosságának javítására, valamint a rugalmas csatlakozási és üzemelte- tési opciók kialakítására fogják felhasználni. | 2026. II. ne- gyedév | Energiaügyi Minisztérium |
| 36. | F. Energetika (zöld átállás) | A hálózati csatlako- zási folyamat átláthatóságának, kiszámíthatóságának és elérhetőségének javítása | Hálózati csatlakozási engedéllyel rendel- kező megújuló erő- művi kapacitás | Az elosztórendszer-üzemeltetőnek vagy az átvitelirendszer-üzemeltető- nek mindösszesen legalább 8 000 MW időjárásfüggő megújuló - nap- és szélerőművi - kapacitás hálózatra csatlakoztatását lehetővé tevő, a kiál- lításának időpontjától kezdődően végrehajtható engedélyt szükséges ki- bocsátania. A célérték minden kategóriára (kis és nagyobb erőművekre is) vonatkozik, beleértve a csak regisztrációs eljárás alá eső, regisztráció- val bíró megújulóenergia-erőműveket is. | 2024. III. ne- gyedév | Energiaügyi Minisztérium |
| 37. | F. Energetika (zöld átállás) | A hálózati csatlako- zási folyamat átláthatóságának, kiszámíthatóságának és elérhetőségének javítása | Hálózati csatlakozási engedéllyel rendel- kező megújuló ener- giaerőművek | Az elosztórendszer-üzemeltetőnek vagy az átvitelirendszer-üzemeltető- nek mindösszesen legalább 10 000 MW időjárásfüggő megújuló - nap- és szélerőművi - kapacitás hálózatra csatlakoztatását lehetővé tevő, a ki- állításának időpontjától kezdődően végrehajtható engedélyt szükséges kibocsátania. A célérték minden kategóriára (kis és nagyobb erőművekre is) vonatkozik, beleértve a csak regisztrációs eljárás alá eső, regisztráció- val bíró megújuló energia-erőműveket is. Az elosztórendszer-üzemeltetőnek vagy az átvitelirendszer-üzemeltető- nek mindösszesen legalább 10 000 MW időjárásfüggő megújuló - nap- és szélerőművi - kapacitás hálózatra csatlakoztatását lehetővé tevő, a ki- állításának időpontjától kezdődően végrehajtható engedélyt szükséges kibocsátania. A célérték minden kategóriára (kis és nagyobb erőművekre is) vonatkozik, beleértve a csak regisztrációs eljárás alá eső, regisztráció- val bíró megújulóenergia-erőműveket is. | 2026. II. ne- gyedév | Energiaügyi Minisztérium |
| 38. | G. Átállás a körfor- gásos gazdaságra | Körforgásos gazda- ságra történő átállás hazai szabályozása | Országos Hulladék- gazdálkodási Terv, valamint a Körforgá- sos Gazdaság Straté- gia és Akcióterv | A körforgásos gazdaságra való áttérés kereteit a nemzeti körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégia és akcióterv (az OECD által végrehajtott Műszaki Támogatási Eszköz projekt végső ajánlásain alapulva) alkotja. Az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer kialakítását és a hulladék újrafel- dolgozási arányának növekedését tükrözi az Országos Hulladékgazdál- kodási Terv, amely szabályozza a hulladékkeletkezés megelőzésének elősegítését és a szélesebb gazdasági ciklusba való visszatérés ösztönzé- sét, a lerakott hulladék mennyiségének csökkentését és az elsődleges nyersanyag iránti kereslet csökkenését. A nemzeti körforgásos gazdaság hatékonyan és ambiciózusan hozzájárul az EU célkitűzéseinek megvaló- sításához, különös tekintettel a hulladék újrafeldolgozására. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv előirányozza a hulladékokról és egyes irány- elvek hatályon kívül helyezéséről 2008/98 / EK irányelvben előírt célokat. | 2023. I. ne- gyedév | Energiaügyi Minisztérium |
| 39. | G. Átállás a körfor- gásos gazdaságra | Körforgásos gazda- ságra történő átállás hazai szabályozása | A hulladék-gazdálko- dás megújításához szükséges jogszabály- alkotás | Jogszabály lép hatályba az alábbiakról: - Az italpalackok visszaváltási rendszerének kialakítása és részletes sza- bályai; - Hulladékgazdálkodási ágazat racionalizálása érdekében hulladékgaz- dálkodási hatóság felállítása; - Egyes műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásainak csökken- tése (egyes egyszer használatos műanyagtermékek szabályozása); - Kiterjesztett gyártói felelősség szabályai; - Az elhagyott hulladékok ingatlanról történő elszállításának és megfe- lelő hulladékkezelő helyre történő elszállításának igazolását előíró jog- szabályok. | 2023. III. ne- gyedév | Energiaügyi Minisztérium |
| 40. | G. Átállás a körfor- gásos gazdaságra | Kommunikációs stra- tégia kidolgozására irányuló akcióterv elfogadása | Kommunikációs stra- tégia kidolgozására irányuló akcióterv el- fogadása | Nemzeti kommunikációs akciótervet kell elfogadni, amely lefekteti a he- lyi tudatosságnövelő intézkedések végrehajtását támogató kommuniká- ciós stratégia kidolgozásához szükséges lépéseket és ütemezést. A nemzeti kommunikációs stratégia olyan kommunikációs keretet bizto- sít, amely kiegészíti a helyi tudatosságnövelő intézkedéseket, és útmuta- tást nyújt a lakosságnak a hulladékhierarchia magasabb szintjeiről (1) megelőzés, 2) újrahasználat, 3) újrafeldolgozás) való tájékoztatása ér- dekében. A nemzeti kommunikációs stratégiának különös hangsúlyt kell fektetnie a biohulladékra, a házi komposztálásra és a hulladék elkülöní- tett gyűjtésére. | 2024. IV. ne- gyedév | Energiaügyi Minisztérium |
| 41. | G. Átállás a körfor- gásos gazdaságra | A kommunikációs stratégia elfogadása | A kommunikációs stratégia elfogadása | A kommunikációs stratégiát a mérföldkő követelményeivel összhangban kell elfogadni. | 2026. II. ne- gyedév | Energiaügyi Minisztérium |
| 42. | H. Egészségügy | A XXI. századi egész- ségügy feltételeinek kialakítása | Integrált betegúttal érintett vármegyei rendszerek megterve- zése | A Belügyminisztérium tervet készít, amely meghatározza a különböző in- tézmények szerepét a vármegyei szintű integrált betegútvonalakon, a rendelkezésre álló kapacitások és a demográfiai trendek alapján. A jelen- tésnek tartalmaznia kell a vármegyei szintű kórházi hálózatok kiépítésé- nek ütemtervét integrált betegutakkal. | 2023. II. ne- gyedév | Belügyminisztérium/ Or- szágos Kórházi Főigazga- tóság |
| 43. | H. Egészségügy | A XXI. századi egész- ségügy feltételeinek kialakítása | Integrált betegúttal érintett vármegyei rendszerek száma | Az integrált betegutakkal rendelkező vármegyei szintű kórház-hálózatok számát megállapító miniszteri határozatot a Magyar Közlönyben kell közzétenni. Az integrált betegutakkal rendelkező vármegyei szintű kór- ház-hálózatokat Magyarország teljes területére kiterjedően kell létre- hozni. Az integrált betegutak meghatározzák, hogy az egyes vármegyei szintű egészségügyi intézményhálózatokon belül az egyes egészségügyi beavatkozástípusokért a hálózaton belül melyik intézmény felelős. | 2024. I. ne- gyedév | Országos Kórházi Főigaz- gatóság |
| 44. | H. Egészségügy | A XXI. századi egész- ségügy feltételeinek kialakítása | Az egységes és átlát- ható új nemzeti egész- ségügyi irányítási rendszer kialakítását | Az Országos Kórházi Főigazgatóság feladatairól szóló kormányrendelet megteremti az egységes és átlátható új nemzeti egészségügyi irányítási rendszer kialakításának alapjait. | 2021. I. ne- gyedév | Belügyminisztérium |
| célzó jogi szabályozás hatályba lépése | ||||||
| 45. | H. Egészségügy | A hálapénz kiveze- tése az egészségügy területén | Az egészségügyi szol- gálati jogviszonyról szóló törvény hatályba lépése | Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény elfogadása és ha- tályba lépése. A törvénynek tartalmaznia kell az állami tulajdonú egész- ségügyi szolgáltatók munkaszerződését, a hálapénzfizetés megszüntetését és kriminalizálását, valamint az új munkaszerződés sze- rint foglalkoztatott orvosok bérét. A törvény célja az állami tulajdonú egészségügyi szolgáltatók munkaviszonyának átalakítása, az orvosok fi- zetésének növelése és a hálapénz kifizetésének felszámolása az egész- ségügy területén. A munkaszerződés törvénybe iktatott módosítása, a hálapénzek megszüntetése és kriminalizálása, valamint a béremelés - egy koherens reform részeként - az orvosok pénzügyi és munkakörül- ményeinek javítására, valamint a személyzet megtartásának elősegíté- sére irányul. | 2020. IV. ne- gyedév | Belügyminisztérium |
| 46. | H. Egészségügy | A hálapénz kiveze- tése az egészségügy területén | Független tanulmány közzététele, amely vizsgálja az intézke- désnek a hálapénz ki- vezetésére gyakorolt hatását | Független szakértők által végzett, objektív adatokon (például hivatalos statisztikákon és felméréseken alapuló tanulmány), amely megállapítja, hogy a végrehajtott reformok sikeresen megszüntették-e a hálapénz gyakorlatát, és értékeli a hálapénz kriminalizálását célzó jogszabályok hatékonyságát. A tanulmány továbbá azt is felméri, hogy a reform meny- nyiben járult hozzá az orvosszakma vonzerejének javításához és az orvo- sok Magyarországon tartásához. A tanulmány ajánlásokat is tartalmazhat a reformok hatását fokozó további intézkedésekre. | 2023. IV. ne- gyedév | Belügyminisztérium |
| 47. | H. Egészségügy | Alapellátás fejlesz- tése | Praxis- közösségek létrehozá- sát célzó jogi szabá- lyozás | Praxisközösségi rendelet célja a praxisközösségek létrehozására és mű- ködésére vonatkozó jogszabályi keretek kialakítása. A kormányrendelet szabályozza, hogy praxisközösségek milyen formában jöhetnek létre, mi- lyen jogi aktusokon keresztül történik meg az alapításuk. A jogszabály meghatározza a praxisközösségek plusz szakmai feladatait is és lehatá- rolja azokat az alapvető háziorvosi tevékenységekről. | 2021. I. ne- gyedév | Belügyminisztérium |
| 48. | H. Egészségügy | Alapellátás fejlesz- tése | Praxisközösségi műkö- dési formában szolgál- tatást nyújtó orvosok száma | A 2021. márciusi 515-höz képest legalább 4 000 háziorvosnak kell együtt- működési megállapodás aláírása révén praxisközösséghez csatlakoznia. | 2025. III. ne- gyedév | Belügyminisztérium |
| 49. | I. Állam és közigaz- gatás | Korrupcióellenes munkacsoport | A korrupcióellenes munkacsoport létrejön | A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv szerinti első kifizetési kérelem benyújtása előtt létre kell hozni egy korrupcióellenes munkacsoportot, amely megtartja első ülését. A korrupcióellenes munkacsoport feladatai a következők: (a) megvizsgálja a meglévő korrupcióellenes intézkedéseket, és javasla- tokat dolgoz ki a korrupciós gyakorlatok és egyéb gyakorlatok, például a | 2022. IV. ne- gyedév | Európai Uniós Ügyek Mi- nisztériuma |
| nepotizmus, a kivételezés vagy a köz- és magánszektor közötti "forgó- ajtó" felderítésének, kivizsgálásának, üldözésének és szankcionálásának javítására; (b) javaslatokat terjeszt elő az alábbiakra vonatkozó intézke- désekre: (i.) a korrupció megelőzésének és felderítésének javítása (bele- értve az összes rendelkezésre álló korrupciómegelőzési és -felderítési eszköz hatékony alkalmazását), (ii.) az információáramlás javítása az ál- lami közigazgatási és ellenőrző hatóságok és a bűnügyi nyomozó ható- ságok között; (c) annak értékelése, hogy korábbi javaslatait hogyan követték nyomon és hajtották végre; (d) éves jelentést készít, és azt minden év március 15-ig megküldi a kor- mánynak. Ez a jelentés (i.) elemzi a korrupció és a korrupciós gyakorlatok kockázatait és tendenciáit, (ii.) hatékony ellenintézkedéseket és bevált gyakorlatokat javasol a korrupciós kockázatok és korrupciós típusok megelőzésére, felderítésére és szankcionálására, értékelve azok haté- kony végrehajtását, (iii.) értékeli, hogy korábbi javaslatait hogyan követ- ték nyomon és hajtották végre a vonatkozó jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezésekben és kormányprogramokban. Az alkal- mazandó szabályok biztosítják, hogy a kormány két hónapon belül meg- vitatja a korrupcióellenes munkacsoport jelentését és az abban foglalt javaslatokat, és ha úgy dönt, hogy nem hajtja végre a korrupcióellenes munkacsoport valamely javaslatát, akkor döntését részletesen megindo- kolja a korrupcióellenes munkacsoport elnöke számára. A korrupcióellenes munkacsoport tevékenységébe be kell vonni a kor- rupcióellenes küzdelem területén tevékenykedő nem kormányzati sze- replőket, és biztosítani kell teljes körű, strukturált és hatékony részvételüket. Biztosítani kell, hogy ezek a tagok bizonyíthatóan függet- lenek legyenek a kormánytól, a hatóságoktól, a politikai pártoktól és az üzleti érdekektől, bizonyított szakértelemmel és kellően hosszú, igazol- ható szakmai tevékenységgel rendelkezzenek a következő területek kö- zül egy vagy több területen: korrupcióellenes küzdelem, átláthatóság, a közérdekű információkhoz való hozzáférés, az emberi jogok védelme, közbeszerzési eljárások, az említett témákkal kapcsolatos bűnüldözés. A korrupcióellenes munkacsoport nem kormányzati tagjait az Integritás Hatóság igazgatótanácsa által kiírt nyílt pályázati felhívás alapján választ- ják ki, az Integritás Hatóság létrehozását megelőzően létrehozott alkal- massági bizottság által a jelöltek alkalmasságára vonatkozóan kiadott kötelező érvényű véleményt követően. A kiválasztás nyílt, átlátható, megkülönböztetéstől mentes kiválasztási eljáráson és a jelöltek szakér- telmére és érdemeire vonatkozó objektív kritériumokon alapul. |
| Biztosítani kell, hogy a nem kormányzati tagok száma elérje a korrupció- ellenes munkacsoport tagjainak 50%-át (az elnök kivételével), vagy ha ez nem biztosítható, akkor a nem kormányzati tagok szavazati arányát úgy kell alakítani, hogy az elérje az összes szavazat 50%-át (az elnök kivételé- vel). A korrupcióellenes munkacsoport elnökeként az Integritás Hatóság elnöke jár el. Ugyanakkor a munkacsoport tagjai nem avatkozhatnak be az Integritás Hatóság munkájába, és nem férhetnek hozzá annak munká- jához. A hatóságok biztosítják, hogy a korrupcióellenes munkacsoport- ban kellően magas szintű illetékes személyek képviseljék őket. A munkacsoport évente legalább kétszer ülésezik, és határozatait a le- adott szavazatok egyszerű többségével hozza. A munkacsoport ülései- nek jegyzőkönyvét a korrupcióellenes munkacsoport honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, valamint a munkacsoport tagjai által az ülések előtt vagy után küldött írásbeli hozzászólásokat és észre- vételeket, amelyeket az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell. A korrupció- ellenes munkacsoport az elnök javaslatára az első ülésén elfogadja saját eljárási szabályzatát. A korrupcióellenes munkacsoport munkája során a korrupció az (EU) 2017/1371 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében, az ENSZ korrupcióellenes egyezményének III. fejezetében meghatározott bűncselekményekben, a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tör- vény XXVII. fejezetében meghatározott bűncselekményekben, valamint egyéb gyakorlatokban, mint például a nepotizmus, a klientizmus vagy a köz- és a magánszektor közötti forgóajtó. A korrupcióellenes munkacsoport figyelembe veszi továbbá az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 61. cikkének a) pontjában és a 2014/24/EU irányelv 24. cikkében meghatározott összeférhetetlenségi helyzeteket, kiegészítve a költségvetési rendelet (C/2021/2119) szerinti összeférhe- tetlenség elkerülésére és kezelésére vonatkozó bizottsági iránymutatás- sal, valamint a vonatkozó nemzeti rendelkezésekkel. A mérföldkő akkor érhető el, amikor a korrupcióellenes munkacsoportot a fenti követelményeknek megfelelően létrehozzák, megtartja első ülé- sét, és az ülés jegyzőkönyvét közzéteszik a korrupcióellenes munkacso- port honlapján. | ||||||
| 50. | I. Állam és közigaz- gatás | Korrupcióellenes munkacsoport | A korrupcióellenes munkacsoport 2022. évre vonatkozó jelentése | A korrupcióellenes munkacsoport a 48. sorban meghatározottak szerint működik, és elfogadja, és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi első éves je- lentését, valamint a korrupcióellenes munkacsoportban tagsággal ren- delkező nem kormányzati szereplők árnyékjelentését, amennyiben ilyen jelentés készül, amely a 2022. évre vonatkozik. Ez a jelentés tartalmazza a korrupcióellenes munkacsoportnak a nemzeti korrupcióellenes straté- gia és cselekvési terv tervezetére vonatkozó észrevételeit és ajánlásait is (90. sor). Megfelelő eljárásokat kell bevezetni annak biztosítására, hogy a | 2023. I. ne- gyedév | Európai Uniós Ügyek Mi- nisztériuma |
| következő évek éves jelentései elkészüljenek, és nyilvánosan hozzáférhe- tővé váljanak. | ||||||
| 51. | I. Állam és közigaz- gatás | Korrupcióellenes munkacsoport | A korrupcióellenes munkacsoport 2022. évre vonatkozó jelentése | A kormány megvizsgálja és megvitatja a korrupcióellenes munkacsoport első jelentését, és észrevételeit - beleértve a korrupcióellenes munka- csoport minden olyan javaslatával kapcsolatos részletes indoklást, amelynek végrehajtása mellett döntött - eljuttatja a korrupcióellenes munkacsoportnak. A mérföldkő akkor teljesül, ha a kormány által a korrupcióellenes munka- csoport javaslatai alapján hozott és meghozandó intézkedések listáját (a még meg nem hozott intézkedések tervezett időkeretének megjelölésé- vel), valamint a kormány részletes indoklását a munkacsoport minden olyan javaslatával kapcsolatban, amelynek végrehajtása mellett döntött, a kormány a kormányzati portálon és az Integritás Hatóság honlapján is közzéteszik. Megfelelő eljárásokat kell bevezetni annak biztosítására, hogy a következő évek éves jelentéseit megvizsgálják, és a kormány ész- revételeit a fentiekkel összhangban nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék. | 2023 II. ne- gyedév | Európai Uniós Ügyek Mi- nisztériuma |
| 52. | I. Állam és közigaz- gatás | Vagyonnyilatkoza- tokkal kapcsolatos szabályok szigorítása | A vagyonnyilatkoza- tok személyi és tárgyi hatályát kiterjesztő jogszabály-módosítá- sok hatálybalépése, a gyakori közzététel biz- tosítása mellett | A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv szerinti első kifizetési kérelem benyújtását megelőzően olyan jogszabály módosítások lépnek hatályba, illetve kezdődik meg alkalmazásuk, amelyek biztosítják, hogy: (i.) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 183. és 184. §-a alapján vezető politikai tisztséggel megbízott személyek és a velük közös háztartásban élő hozzátartozóik, valamint az országgyűlési képvi- selők és a velük közös háztartásban élő hozzátartozóik kötelesek az új va- gyonnyilatkozat-tételi szabályok szerint vagyonnyilatkozatot benyúj- tani, első alkalommal 2023. január 31-ig, a 2022. november 1-i állapotra vonatkozóan; (ii.) az (i.) pont hatálya alá tartozó valamennyi magánszemély köteles be- vallási kötelezettségét teljesíteni a következők tekintetében: bevételek, ingatlanvagyon, egyéb értékes ingóságok (például járművek, hajók, ért- ékes régiségek, műalkotások stb.), megtakarítások (bankbetét és kész- pénz), részvények, értékpapírok és magántőke-alapok, életbiztosítás és vállalkozás tényleges tulajdonosi helyzet; (iii.) a vagyonnyilatkozatokat kinevezéskor, azt követően évente, majd a munkaviszony megszűnésekor kell benyújtani. | 2022. IV. ne- gyedév | Európai Uniós Ügyek Mi- nisztériuma |
| 53. | I. Állam és közigaz- gatás | Vagyonnyilatkoza- tokkal kapcsolatos szabályok szigorítása | A vagyonnyilatkoza- tok digitális formá- tumú elektronikus benyújtására szolgáló új rendszer és a va- gyonnyilatkozatok | Egy új, teljes mértékben működőképes rendszert kell felállítani, ahol a vagyonnyilatkozatokat elektronikusan, digitális formátumban lehet be- nyújtani. A Kormány továbbá a nyilvánosság számára elérhető, ingyenes és regisztráció nélkül hozzáférhető kereshető adatbázist állít fel, amely- ben a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 183. és | 2023. I. ne- gyedév | Európai Uniós Ügyek Mi- nisztériuma |
| nyilvános adatbázisá- nak létrehozása | 184. §-a alapján vezető politikai tisztséggel megbízott személyek, vala- mint az országgyűlés tagjai által benyújtott vagyonnyilatkozatok elérhe- tőek. | |||||
| 54. | I. Állam és közigaz- gatás | Vagyonnyilatkoza- tokkal kapcsolatos szabályok szigorítása | Hatékony közigazga- tási és büntetőjogi szankciók bevezetése a vagyonnyilatkozati kötelezettség súlyos megsértése esetén | A Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia és Cselekvési Terv (80. sor) mér- földkő) azon konkrét intézkedését, amely a vagyonnyilatkozatokra vo- natkozó szabályok hatálya alá tartozó személyek kötelezettségeivel kapcsolatos súlyos jogsértéseiről szól és azokkal szemben hatékony, ará- nyos és kellően visszatartó erejű szankciórendszert (beleértve mind a büntetőjogi, mind a közigazgatási szankciókat) vezet be, be kell fejezni és meg kell kezdeni a kapcsolódó szankciórendszer alkalmazását. | 2023. III. ne- gyedév | Európai Uniós Ügyek Mi- nisztériuma |
| 55. | I. Állam és közigaz- gatás | A közhatalom gya- korlásával vagy a köz- vagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás beveze- tése | A közhatalom gyakor- lásával vagy a közva- gyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás beveze- tése | A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv szerinti első kifizetési kérelem benyújtását megelőzően hatályba lép a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása, amely az Alkotmánybíróság előzetes felülvizs- gálatát követően 2023. január 1-jétől alkalmazandó az ezen időpontot megelőzően elkövetett (nem elévült) bűncselekményekre is: - az (EU) 2017/1371 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében és az ENSZ korrupció elleni egyezményének III. fejezetében meghatározott korrupció- val és korrupcióval összefüggő gyakorlatokkal kapcsolatos eljárást hoz létre (pl. a köztisztviselőket érintő valamennyi vesztegetési ügy, valamint a vesztegetés egyéb esetei a kisebb súlyú bűncselekmények kivételével, a hivatali visszaélés a kisebb súlyú bűncselekmények kivételével, a költ- ségvetési csalás súlyosabb esetei, a költségvetési csalással kapcsolatos felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása, a közbeszerzési és koncessziós eljárásban a versenyt korlátozó megállapodás, a súlyo- sabb vagyon elleni bűncselekmények - feltéve, hogy a bűncselekményt nemzeti vagyon vagy közérdekű vagyonkezelő alapítvány által kezelt, közfeladatot ellátó vagyon ellen követik el, vagy ilyen vagyontárgyakat károsítanak. Bűnszervezetben való részvétel és pénzmosás esetén, ha a fenti bűncselekményekkel összefüggésben követik el); - az ügyészség vagy a nyomozó hatóság feljelentést elutasító vagy a büntetőeljárást megszüntető határozatának bírósági felülvizsgálatát a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája állapítja meg, aki jogo- sult a büntetőeljárás megindítását vagy folytatását elrendelni. A felülbí- rálati indítványt követően, ha a feljelentést elutasító vagy a büntetőeljárást megszüntető határozatot a nyomozási bíró hatályon kí- vül helyezte, az eljárás ismételt megszüntetése esetén lehetőséget kell biztosítani a vádindítvány bírósághoz történő benyújtására. A felülbírá- lati indítványnak halasztó hatálya van a vagyont érintő kényszerintézke- désekre. Az ismételt felülbírálati indítványt követően a nyomozási bíró megállapítja, hogy van-e olyan személy, aki megalapozottan gyanúsít- | 2022. IV. ne- gyedév | Európai Uniós Ügyek Mi- nisztériuma |
| ható bűncselekmény elkövetésével. Ebben az esetben az eljárás bizto- sítja a jogot a vádindítvány illetékes bíróság előtti benyújtására, amely a bizonyítási cselekmények után dönt az ügy érdemében. Azokban az ese- tekben, amikor vádindítványt lehet benyújtani, a vádindítvány megala- pozottságának az eljáró bíróság általi előzetes vizsgálatára nem kerülhet sor. Az eljárást bárki kezdeményezheti; az eljárás keretében természetes és jogi személyek nyújthatnak be indítványt, kivéve a hatóságokat, azon- ban az Integritás Hatóság jogosult felülbírálati indítványt és ismételt felülbírálati indítványt előterjeszteni. A sértett és a bűncselekményt bejelentő fél kiváltságos eljárási helyzet- ben van, és más feleknek lehetőségük van arra, hogy a nyomozás meg- indítását vagy megszüntetését elutasító vagy megszüntető álnevesített határozat közzétételét követően megindítsák az eljárást, ha a sértett vagy a bűncselekményt bejelentő fél ezt nem tette meg. A jogi képviselet minden fél számára kötelező. A jogi képviselőnek elektronikus úton kell kommunikálnia, és a fél aláírása nem szükséges az eljárás során tett cse- lekményekhez. A vádemelési indítványt benyújtó fél nem köteles szemé- lyesen megjelenni a bíróságon. A legfőbb ügyésznek nincs jogköre arra, hogy az új eljárás keretében hozott bírósági határozatok ellen a Kúriához a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot nyújtson be. A 2023. január 1-je előtt hozott (az elévülési szabályok alapján el nem évült bűncselekményekkel kapcsolatos), a feljelentést elutasító vagy az eljárást megszüntető határozat megléte nem szünteti meg a nyomozó hatóság vagy az ügyészség azon kötelezettségét, hogy a feljelentésről a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 379. §-a alapján új határo- zatot hozzon, amely határozat ellen az új eljárás szerint felülbírálati indít- vánnyal lehet élni. Minden magyarországi bíróság, amely polgári, közigazgatási és büntető- ügyekben jár el, beleértve az Unió pénzügyi érdekeinek védelme szem- pontjából releváns bíróságokat is, megfelel a pártatlanság és függetlenség követelményének, amelyet az Európai Unióról szóló Szer- ződés 19. cikkének (1) bekezdésével és a vonatkozó uniós vívmányokkal összhangban törvény állapít meg. Ezen túlmenően 2022. december 31-ig a) hatályba lépnek a módosítás alkalmazásához szükséges végrehajtási rendeletek, valamint b) a Budai Központi Kerületi Bíróságon legalább két bíró és két jogtitkár további ál- láshelyet kap. |
| 56. | I. Állam és közigaz- gatás | A közhatalom gya- korlásával vagy a köz- vagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás beveze- tése | A közhatalom gyakor- lásával vagy a közva- gyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás felülvizs- gálata | A kormány átfogóan felülvizsgálja a 45. sorban meghatározott különle- ges eljárás működését, és megállapításait jelentésben mutatja be, bele- értve az elvégzett esetek és felülvizsgálatok értékelését és konkrét statisztikai adatokat a többi kivizsgált magas szintű ügyhöz képest, ame- lyekben nem került sor felülvizsgálatra. A felülvizsgálatban kifejezetten jelezni kell azt is, hogy szükségesnek tartják-e az eljárás jogszabályi mó- dosítását, és meg kell jelölni az erre tervezett időkeretet. | 2023. IV. ne- gyedév | Igazságügyi Minisztérium |
| 57. | I. Állam és közigaz- gatás | Elektronikus Közbe- szerzési Rendszer fejlesztése az átlátha- tóság növelése érdekében | A közbeszerzési eljárá- sok eredményéről szóló tájékozató hir- detmények adatainak exportjára és struktu- rált keresését lehetővé tevő EKR funkció a nyilvánosság számára elérhető | Az EKR (a továbbiakban: EKR) azon funkcióit, amelyek lehetővé teszik az összes, cégazonosító számmal ellátott hirdetményi adat (beleértve a konzorciumok minden egyes tagjának nevét és - szabad szöveges for- mátumban - az alvállalkozók nevét is) strukturált, gépi olvasású keresé- sét (beleértve a Boole-féle keresőoperátorokat is) és tömeges exportálását, a behajtási és rugalmassági terv szerinti első kifizetési kér- elem benyújtása előtt teljes mértékben működőképessé és működőké- pessé kell tenni. Az EKR keresési és exportálási funkcióinak lehetővé kell tenniük az ada- tok összegyűjtését, szűrését és összehasonlítását a különböző közbe- szerzési tárgyú és különböző közbeszerzési tárgyú hirdetményekre vonatkozó, különböző típusú hirdetményekből származó adatokra vo- natkozóan. Az EKR-ben létre kell hozni és közzé kell tenni egy rendszeresen (legalább negyedévente) frissített adatbázist, amely strukturált formában tartal- mazza a közbeszerzési eljárások valamennyi szerződéskötési hirdetmé- nyére vonatkozó információkat, és amely alkalmas a gépi feldolgozásra. Az adatbázisban szereplő valamennyi gazdasági szereplőnek, beleértve a konzorciumok tagjait is, egyedi azonosítóval (adószámmal) azonosít- hatónak kell lennie. Az adatbázist a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. A közzé- tett adatbázishoz bárki hozzáférhet és letöltheti az EKR honlapjáról in- gyenesen, regisztráció nélkül. A mérföldkő akkor tekinthető teljesítettnek, ha a próbaüzemet követően az új funkciókat aktiválják, és az adatok az EKR honlap új funkcióin ke- resztül a nyilvánosság számára elérhetővé és hozzáférhetővé válnak. | 2022. III. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| 58. | I. Állam és közigaz- gatás | Elektronikus Közbe- szerzési Rendszer (EKR) fejlesztése az átláthatóság növe- lése érdekében | Az EKR rendszer funk- ciói, amelyek lehetővé teszik a szerződés odaítéléséről szóló hir- detmények adatainak strukturált keresését | Az EKR funkciói, amelyek lehetővé teszik az alvállalkozókkal kapcsolatos valamennyi információ tömeges exportálását és keresési lehetőségét, teljes mértékben funkcionál és működőképesek a Helyreállítási és Ellen- állóképességi Terv szerinti első kifizetési kérelem benyújtása előtt. | 2022. IV. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| és tömeges exportálá- sát, az alvállalkozókra vonatkozó adatokat is tartalmazzák. | A mérföldkő akkor tekinthető teljesítettnek, amikor a próbaüzemet kö- vetően az új funkciót aktiválják, és az adatok az EKR honlapjának új funk- cióin keresztül elérhetővé és hozzáférhetővé válnak a nyilvánosság számára. | |||||
| 59. | I. Állam és közigaz- gatás | Elektronikus Közbe- szerzési Rendszer (EKR) fejlesztése az átláthatóság növe- lése érdekében | Az EKR rendszer új funkciókkal bővül, amelyek lehetővé te- szik a szerződés oda- ítéléséről szóló hirdetmények adatai- nak strukturált keresé- sét és tömeges exportálását a 2014. január 1-jétől odaítélt szerződések hirdetmé- nyeire vonatkozóan. | A 56. sorban említett, a szerződés odaítéléséről szóló hirdetményekkel kapcsolatos valamennyi adatot 2014. január 1-jétől visszamenőleges ha- tállyal a 56. és 57. sorban meghatározott kritériumoknak megfelelően ke- resésre és tömeges exportra, valamint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni az EKR-ben. A mérföldkő akkor tekinthető teljesítettnek, ha a vonatkozó adatok az EKR honlapon elérhetőek és a nyilvánosság számára hozzáférhetőek. | 2023. I. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| 60. | I. Állam és közigaz- gatás | Az egyajánlatos köz- beszerzési eljárások arányának csökken- tése | Az uniós támogatás- ból finanszírozott be- szerzések esetében az egyetlen ajánlatot tar- talmazó pályázati eljá- rások aránya nem haladhatja meg a 15%-ot. | A 2022. január 1. és legalább 2022. december 31. között egy ajánlattétel- lel lezárult közbeszerzési pályázati eljárások - amelyek az uniós közbe- szerzési értékhatárokat meghaladó és az alatti becsült értékű közbeszerzési eljárásokat is magukban foglalják - aránya a legalább rész- ben uniós támogatásból finanszírozott beszerzések esetében az egysé- ges piaci eredménytábla módszertana szerint mérve 15% alatt van. Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (a továbbiakban: EUTAF) minősítés nélküli könyvvizsgálói véleményt tartalmazó záró könyvvizsgálói jelentésével kell megerősíteni, hogy az egy ajánlattétellel lezárult közbeszerzések aránya - a fenti módszertan alapján számítva - 15% alatt van. | 2023. I. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| 61. | I. Állam és közigaz- gatás | Az egyajánlatos köz- beszerzési eljárások arányának csökken- tése | A nemzeti forrásokból finanszírozott beszer- zések esetében az egy ajánlatot tartalmazó pályázati eljárások ará- nya nem haladhatja meg a 32%-ot. | A 2022. január 1. és legalább 2022. december 31. között, kizárólag nem- zeti forrásból finanszírozott beszerzésekre vonatkozó egy ajánlattétellel lezárt közbeszerzési pályázati eljárások - ideértve az uniós közbeszerzési értékhatárok feletti és alatti becsült értékű közbeszerzési eljárásokat is - aránya 32% alatt van, az egységes piaci eredménytábla módszertana sze- rint mérve. Az EUTAF minősítés nélküli könyvvizsgálói véleményt tartal- mazó záró könyvvizsgálói jelentésével kell megerősíteni, hogy az egy ajánlattétellel lezárult közbeszerzések aránya - a fenti módszertan alap- ján számítva - 32% alatt van. | 2023. I. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| 62. | I. Állam és közigaz- gatás | Az egyajánlatos köz- beszerzési eljárások arányának csökken- tése | Az uniós támogatás- ból finanszírozott be- szerzések esetében az | A 2023. január 1. és 2023. december 31. között lezárt közbeszerzési pá- lyázati eljárások - ideértve az uniós közbeszerzési értékhatárok feletti és alatti becsült értékű közbeszerzési eljárásokat is - aránya, amelyekben a legalább részben uniós támogatásból finanszírozott beszerzésekre tett | 2024. I. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| egy ajánlatot tartal- mazó pályázati eljárá- sok aránya nem haladhatja meg a 15%-ot. | egységes ajánlatok szerepelnek, az egységes piaci eredménytábla mód- szertana szerint mérve 15% alatt van. Az EUTAF minősítés nélküli könyv- vizsgálói véleményt tartalmazó záró könyvvizsgálói jelentésével kell megerősíteni, hogy az egy ajánlattétellel lezárult közbeszerzések aránya - a fenti módszertan alapján számítva - 15% alatt van. | |||||
| 63. | I. Állam és közigaz- gatás | Az egyajánlatos köz- beszerzési eljárások arányának csökken- tése | A nemzeti forrásokból finanszírozott beszer- zések esetében az egy ajánlatot tartalmazó pályázati eljárások ará- nya nem haladhatja meg a 24%-ot. | A 2023. január 1. és 2023. december 31. között lezárult, kizárólag nemzeti forrásból finanszírozott beszerzésekre vonatkozó egységes ajánlattétel- lel lezárt közbeszerzési pályázati eljárások - ideértve az uniós közbeszer- zési értékhatárok feletti és alatti becsült értékű közbeszerzési eljárásokat is - aránya 24% alatt van, az egységes piaci eredménytábla módszertana szerint mérve. Az EUTAF minősítés nélküli könyvvizsgálói véleményt tar- talmazó záró könyvvizsgálói jelentésével kell megerősíteni, hogy az egy ajánlattétellel lezárult közbeszerzések aránya - a fenti módszertan alap- ján számítva - 24% alatt van. | 2024. I. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| 64. | I. Állam és közigaz- gatás | Az egyajánlatos köz- beszerzési eljárások arányának csökken- tése | Az uniós támogatás- ból finanszírozott be- szerzések esetében az egyetlen ajánlatot tar- talmazó pályázati eljá- rások aránya nem haladhatja meg a 15%-ot. | A 2024. január 1. és 2024. december 31. között lezárult közbeszerzési pá- lyázati eljárások - ideértve az uniós közbeszerzési értékhatárok feletti és alatti becsült értékű közbeszerzési eljárásokat is -, amelyekben a leg- alább részben uniós támogatásból finanszírozott beszerzésekre vonat- kozó egységes ajánlatot tettek, az egységes piaci eredménytábla módszertana szerint mért aránya 15% alatt van. Az EUTAF minősítés nél- küli könyvvizsgálói véleményt tartalmazó záró könyvvizsgálói jelentésé- vel kell megerősíteni, hogy az egy ajánlattétellel lezárult közbeszerzések aránya - a fenti módszertan alapján számítva - 15% alatt van. | 2025. I. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| 65. | I. Állam és közigaz- gatás | Az egyajánlatos köz- beszerzési eljárások arányának csökken- tése | A nemzeti forrásból fi- nanszírozott beszerzé- sek esetében az egy ajánlatot tartalmazó pályázati eljárások ará- nya nem haladhatja meg a 15%-ot. | A 2024. január 1. és 2024. december 31. között lezárult, kizárólag nemzeti forrásból finanszírozott közbeszerzésekre vonatkozó egységes ajánlatté- tellel lezárt közbeszerzési pályázati eljárások - ideértve az uniós közbe- szerzési értékhatárok feletti és alatti közbeszerzési eljárásokat is - aránya 15% alatt van, az egységes piaci eredménytábla módszertana szerint mérve. Az EUTAF minősítés nélküli könyvvizsgálói véleményt tartalmazó záró könyvvizsgálói jelentésével kell megerősíteni, hogy az egy ajánlat- tétellel lezárult közbeszerzések aránya - a fenti módszertan alapján szá- mítva - 15% alatt van. | 2025. I. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| 66. | I. Állam és közigaz- gatás | Az egyajánlatos köz- beszerzési eljárások arányának csökken- tése | Az uniós támogatás- ból finanszírozott be- szerzések esetében az egyetlen ajánlatot tar- talmazó pályázati eljá- rások aránya nem haladhatja meg a 15%-ot. | A 2025. január 1. és 2025. december 31. között lezárult közbeszerzési pá- lyázati eljárások - ideértve az uniós közbeszerzési értékhatárokat meg- haladó és az alatti becsült értékű közbeszerzési eljárásokat is - aránya a legalább részben uniós támogatásból finanszírozott beszerzésekre vo- natkozó egységes ajánlattételi felhívások esetében 15% alatt van, az egy- séges piaci eredménytábla módszertana szerint mérve. Az EUTAF minősítés nélküli könyvvizsgálói véleményt tartalmazó záró könyvvizs- gálói jelentésével kell megerősíteni, hogy az egy ajánlattétellel lezárult | 2026. I. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| közbeszerzések aránya - a fenti módszertan alapján számítva - 15% alatt van. | ||||||
| 67. | I. Állam és közigaz- gatás | Az egyajánlatos köz- beszerzési eljárások arányának csökken- tése | A nemzeti forrásból fi- nanszírozott beszerzé- sek esetében az egy ajánlatot tartalmazó pályázati eljárások ará- nya nem haladhatja meg a 15%-ot. | A 2025. január 1. és 2025. december 31. között lezárult, kizárólag nemzeti forrásból finanszírozott közbeszerzésekre vonatkozó egységes ajánlatté- tellel lezárt közbeszerzési pályázati eljárások - ideértve az uniós közbe- szerzési értékhatárok feletti és alatti becsült értékű közbeszerzési eljárásokat is - aránya 15% alatt van, az egységes piaci eredménytábla módszertana szerint mérve. Az EUTAF minősítés nélküli könyvvizsgálói véleményt tartalmazó záró könyvvizsgálói jelentésével kell megerősí- teni, hogy az egy ajánlattétellel lezárult közbeszerzések aránya - a fenti módszertan alapján számítva - 15% alatt van. | 2026. I. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| 68. | I. Állam és közigaz- gatás | Az egyajánlatos köz- beszerzési eljárások arányának csökken- tése | Az uniós támogatás- ból finanszírozott be- szerzések esetében az egyetlen ajánlatot tar- talmazó pályázati eljá- rások aránya nem haladhatja meg a 15%-ot. | A 2026. január 1. és 2026. március 31. között lezárt közbeszerzési pályá- zati eljárások - ideértve az uniós közbeszerzési értékhatárokat megha- ladó és az alatti becsült értékű közbeszerzési eljárásokat is - aránya a legalább részben uniós támogatásból finanszírozott beszerzésekre vo- natkozó egységes ajánlattételi felhívások esetében 15% alatt van, az egy- séges piaci eredménytábla módszertana szerint mérve. Az EUTAF minősítés nélküli könyvvizsgálói véleményt tartalmazó záró könyvvizs- gálói jelentésével kell megerősíteni, hogy az egy ajánlattétellel lezárult közbeszerzések aránya - a fenti módszertan alapján számítva - 15% alatt van. | 2026. II. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| 69. | I. Állam és közigaz- gatás | Az egyajánlatos köz- beszerzési eljárások arányának csökken- tése | A nemzeti forrásból fi- nanszírozott beszerzé- sek esetében az egy ajánlatot tartalmazó pályázati eljárások ará- nya nem haladhatja meg a 15%-ot. | A 2026. január 1. és 2026. március 31. között lezárt közbeszerzési eljárá- sok - ideértve az uniós közbeszerzési értékhatárokat meghaladó és az alatti becsült értékű közbeszerzési eljárásokat is - aránya a kizárólag nemzeti forrásból finanszírozott beszerzésekre vonatkozó egységes ajánlattételi felhívások esetében 15% alatt van, az egységes piaci ered- ménytábla módszertana szerint mérve. Az EUTAF minősítés nélküli könyvvizsgálói véleményt tartalmazó záró könyvvizsgálói jelentésével kell megerősíteni, hogy az egy ajánlattétellel lezárult közbeszerzések ará- nya - a fenti módszertan alapján számítva - 15% alatt van. | 2026. II. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| 70. | I. Állam és közigaz- gatás | Az egyajánlatos köz- beszerzési eljárások arányának csökken- tése | Egy nyomon követési és jelentéstételi esz- köz ("egységes pályá- zati jelentéstételi eszköz") létrehozása az uniós támogatásból vagy nemzeti forrá- sokból finanszírozott, egységes pályázatok- | A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében benyújtott első kifi- zetési kérelem benyújtása előtt a közbeszerzési rendszerért felelős mi- nisztérium új nyomon követési és jelentéstételi eszközt (egy ajánlatot tartalmazó jelentéstételi eszköz) dolgoz ki az egységes piaci eredmény- tábla módszertanának megfelelően az uniós támogatásból vagy nemzeti forrásból, illetve mindkettőből finanszírozott, egy ajánlatot tartalmazó - az uniós közbeszerzési értékhatárokat meghaladó vagy az alatt lévő be- csült értékű - közbeszerzési eljárások arányának külön mérésére. A mérföldkő akkor tekinthető teljesítettnek, ha az ellenőrző hatóság (EUTAF) által kiadott, korlátozás nélküli ellenőrzési véleményt tartalmazó | 2022. III. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| kal lezárt közbeszerzé- sek nyomon követése és jelentése céljából, az egységes piaci eredménytábla módszertanával össz- hangban. | záró ellenőrzési jelentés megerősíti, hogy a monitoring- és jelentéstételi eszköz teljes mértékben működőképes, funkciói összhangban vannak az egységes piaci eredménytábla módszertanával, és hogy a monitoring és jelentéstétel céljára használt rendszerben szereplő adatok (a földrajzi jel- zések kivételével) pontosak és teljesek, beleértve az alapértékeket is. | |||||
| 71. | I. Állam és közigaz- gatás | Az egyajánlatos köz- beszerzési eljárások arányának csökken- tése | Elérhető az első jelen- tés az "egységes aján- lattételi jelentéstételi eszköz" alapján | Az első írásos jelentést, amely az egységes jelentési eszközből származó információkon alapul (a 64. sorral összhangban létrehozott és működte- tett), beleértve az abszolút számadatokat és részesedéseket, a földrajzi jelzéseket, valamint a szolgáltatások és termékek azonosítását, a közbe- szerzésért felelős minisztérium készíti el, és azt az EKR honlapján nyilvá- nosan hozzáférhetővé teszi. A jelentésben azt is meg kell erősíteni, hogy az egységes jelentési eszközt frissítették, hogy a földrajzi jelzésekre vo- natkozó adatokat is tartalmazzon, és hogy ezek a funkciók teljes mérték- ben működőképesek és a nyilvánosság számára elérhetőek. Megfelelő eljárásokat kell bevezetni annak biztosítására, hogy az egységes jelentési eszközből származó információkon alapuló, a következő évekre vonat- kozó éves jelentéseket elkészítsék, és nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék. | 2023. I. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| 72. | I. Állam és közigaz- gatás | Cselekvési terv elfo- gadása a közbeszer- zések verseny szintjének növelésére | Cselekvési terv elfoga- dása a közbeszerzések verseny szintjének nö- velésére | A kormány elfogad, és nyilvánosan hozzáférhetővé tesz egy átfogó cse- lekvési tervet, amelynek célja a közbeszerzések terén a verseny szintjé- nek javítása. A cselekvési tervben szereplő intézkedéseknek a következőkön kell ala- pulniuk: (i.) a közbeszerzések terén a verseny elősegítését célzó bevált gyakorla- tok értékelése [figyelembe véve az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet szerinti releváns korrekciós intézkedésekből és a 63/2022 (II. 28.) Korm. rendelet végrehajtásáról szóló rendeletből származó információkat]; (ii.) a teljesítménymérési keretrendszer (64. sor) első eredményei és az ezek alapján kidolgozott, a közbeszerzések terén a verseny elősegítését célzó javaslatok; valamint (iii.) az Integritás Hatóság "A közbeszerzések integritásáról szóló jelenté- sek" rendelkezésre álló, a közbeszerzések terén a verseny szempontjából releváns megállapításai, határozatai és ajánlásai. A III. ponton alapuló in- tézkedések célja a közbeszerzések integritásellenőrzésének előmozdí- tása és eredményessé tétele. A cselekvési terv: (i.) meghatározza az évente elérendő konkrét és mérhető célkitűzéseket; (ii.) meghatározza a kapcsolódó célkitűzések elérése szempontjából re- leváns intézkedéseket; | 2023. I. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| (iii.) pontos határidőket állapít meg az intézkedések végrehajtására, és minden egyes intézkedéshez megfelelő mutatókat rendel hozzá a vég- rehajtás előrehaladásának nyomon követése érdekében; (iv.) meghatározza az egyes intézkedések végrehajtásáért felelős illeté- kes hatóságot vagy intézményt; (v.) létrehoz egy nyomon követési mechanizmust a cselekvési tervben foglalt célkitűzések megvalósítása felé tett előrehaladás értékelésére; (vi.) külön rendelkezést tartalmaz a cselekvési terv éves felülvizsgálatára és szükség szerinti felülvizsgálatára; (vii.) biztosítja, hogy a cselekvési tervben szereplő intézkedések végre- hajtásáról vagy annak felülvizsgálatáról szóló éves helyzetjelentést hala- déktalanul nyilvánosságra hozzák. Az intézkedések tartalma megváltoztathatja a jogi környezetet és a köz- beszerzési gyakorlatokat - például az alkalmazott általános feltételeket vagy szerződési feltételeket. | ||||||
| 73. | I. Állam és közigaz- gatás | Cselekvési terv elfo- gadása a közbeszer- zések verseny szintjének növelésére | Cselekvési terv felül- vizsgálata | A kormány az első éves felülvizsgálatot követően elfogadja és nyilváno- san hozzáférhetővé teszi a felülvizsgált cselekvési tervet, a felülvizsgálat eredményeit, valamint a cselekvési tervben szereplő egyes intézkedések végrehajtásának jelenlegi helyzetét bemutató dokumentumot. A felül- vizsgált cselekvési tervben világosan és részletesen meg kell jelölni, hogy milyen intézkedéseket tesznek (és melyik hatóság) a végre nem hajtott intézkedések végrehajtása érdekében, és figyelembe kell venni az Integ- ritás Hatóság megállapításait, határozatait és ajánlásait (amennyiben ez a közbeszerzési verseny fokozása szempontjából releváns). | 2024. I. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| 74. | I. Állam és közigaz- gatás | A közbeszerzések teljesítménymérési keretrendszerének felállítása | Közbeszerzések telje- sítménymérési kereté- nek kialakítása | Kormányhatározat elfogadása a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében benyújtott első kifizetési kérelem benyújtása előtt, amely a közbeszerzések hatékonyságának és költséghatékonyságának értékelé- sére szolgáló teljesítménymérési keretet hoz létre független nem kor- mányzati szervezetek és független közbeszerzési szakértők hatékony bevonásával. A határozat legalább (i.) a független nem kormányzati szervezetek bevonásának kiválasztási kritériumait határozza meg, amelyek megegyeznek a 65. sor alatt meg- határozottakkal; (ii.) a független közbeszerzési szakértők kiválasztási kritériumait; (iii.) a kiválasztott nem kormányzati szervezetek és a független közbe- szerzési szakértők feladatait és szerepét; (iv.) a teljesítményértékelési keret eredményeinek éves közzétételére vo- natkozó kötelezettségvállalást; (v.) a teljesítményértékelési keret tartalmára vonatkozó minimumköve- telményeket. | 2022. III. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| 75. | I. Állam és közigaz- gatás | A közbeszerzések teljesítménymérési keretrendszerének felállítása | A közbeszerzések tel- jesítménymérési keretrendszer haszná- latának kezdete | A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében benyújtott első kifi- zetési kérelem benyújtása előtt egy olyan teljesítménymérési keretrend- szer működésbe lépése, amelyet azzal a céllal kell kidolgozni, hogy rendszeresen alkalmazzák, független nem kormányzati szervezetek és független közbeszerzési szakértők bevonásával, a közbeszerzések haté- konyságának, költséghatékonyságának, valamint az egyetlen ajánlatot eredményező közbeszerzési eljárások lehetséges okainak és hatásainak értékelése céljából. A teljesítménymérési keretrendszernek lehetővé kell tennie különösen a következők éves elemzését: (i.) a sikertelen közbeszerzési eljárások szintje és azok okai, (ii.) a szerződés teljesítése során teljes egészében visszamondott szerző- dések aránya (mind számuk, mind értékük alapján mérve), (iii.) a szerződés teljesítésében bekövetkezett késedelmek aránya, (iv.) a költségtúllépések aránya (beleértve azok arányát és mennyiségét), (v.) az olyan odaítélt közbeszerzési szerződések aránya, amelyekben kife- jezetten figyelembe veszik a teljes életciklust vagy az életciklus-költség- számítást, (vi.) a mikro- és kisvállalkozások közbeszerzésekben való sikeres részvé- telének aránya, ágazatokon és érintett ágazatonként (CPV-osztályok és -csoportok alapján) figyelembe véve, (vii.) a nemzeti forrásokból és uniós támogatásból külön-külön és/vagy mindkettőből finanszírozott, egyedi ajánlatot tartalmazó közbeszerzési eljárások értéke, és hogy ez az érték hogyan viszonyul a nemzeti forrá- sokból és uniós támogatásból külön-külön és/vagy mindkettőből finan- szírozott közbeszerzési eljárások összértékéhez. Az elemzést a közbeszerzésért felelős minisztérium illetékes szervezeti egysége végzi el a kiválasztott független nem kormányzati szervezetek és független közbeszerzési szakértők teljes körű és hatékony bevonásá- val. Az elemzés eredményét minden év február 28-ig nyilvánosan hozzá- férhetővé kell tenni az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer honlapján. Ennek és más, a közbeszerzési piac szempontjából fontos kérdéseknek, például az alkalmazott közbeszerzési eljárás típusának elemzéséhez a teljesítménymérési keretnek tartalmaznia kell a vonatkozó mutatók meghatározását, és a releváns mértékben az egységes ajánlattételi jelen- tési eszközben (64. sor) rendelkezésre álló adatokra kell támaszkodnia, és külön elemeznie kell az érintett szolgáltatásokat és termékeket, az érin- tett ágazatokat és ajánlatkérő szerveket. A független nem kormányzati szervezetek kiválasztásának nyílt, átlát- ható és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási eljáráson kell alapul- nia, amely a szakértelemmel és az érdemekkel kapcsolatos objektív | 2022. IV. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| kritériumokon alapul. A kiválasztási kritériumoknak a bizonyított szakér- telemre, a szakmai hírnévre és a közbeszerzés területéhez kapcsolódó, kellően hosszú, igazolható tevékenységre, valamint a politikai pártok be- folyásától való függetlenségre kell vonatkozniuk. A mérföldkő akkor tekinthető teljesítettnek, ha a teljesítményértékelési keretrendszer részletes dokumentációját és éves alkalmazását - a fenti leírásnak megfelelően - a kormány elfogadta, a vonatkozó kormányha- tározat hatályba lépett, és a teljesítményértékelési keretrendszert a kivá- lasztott független nem kormányzati szervezetek és független közbeszerzési szakértők bevonásával kidolgozták, és az teljes mértékben működőképes. | ||||||
| 76. | I. Állam és közigaz- gatás | A közbeszerzések teljesítménymérési keretrendszerének felállítása | Az közbeszerzések tel- jesítménymérési keretrendszer első éves elemzése | A közbeszerzésért felelős minisztérium illetékes szervezeti egysége a 65. sornak megfelelően a 2022. évre vonatkozóan elvégzi az első éves elemzést a kiválasztott független nem kormányzati szervezetek és füg- getlen közbeszerzési szakértők hatékony és teljes körű bevonásával, és az értékelés eredményeit nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az Elektroni- kus Közbeszerzési Rendszer honlapján. Megfelelő eljárásokat kell bevezetni annak biztosítására, hogy a követ- kező évekre vonatkozó éves elemzések elkészüljenek és nyilvánosan hozzáférhetővé váljanak. | 2023. I. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| 77. | I. Állam és közigaz- gatás | A közkiadások fokozott átlátható- sága | A közkiadások foko- zottabb átláthatósá- gát biztosító jogszabály hatálybalé- pése | A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv szerinti első kifizetési kérelem benyújtása előtt hatályba lépő jogalkotási aktus, amely valamennyi köz- intézmény számára előírja, hogy a közpénzek felhasználására vonatkozó, előre meghatározott információkat proaktív módon egy központi nyil- vántartásban közzé kell tenni, amely az alvállalkozókra vonatkozó infor- mációkat is tartalmaz, a 55. sor szerinti vonatkozó módszertannal összhangban. A központi nyilvántartásnak tartalmaznia kell az EKR-ben szereplő szerződések egyedi azonosítóit (54. sor), hogy az adatkérők az EKR-ben megtalálhassák a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó kapcso- lódó információkat. A jogalkotási aktusnak továbbá egyértelmű eljárásokat és szabályokat kell megállapítania az ilyen adatok közzétételére vonatkozóan, beleértve a közzététel határidejét és formáját is. A feltölthető adatkészleteknek relevánsnak, helytállónak és az átlátható- ság és az arányosság elve alapján, valamint az alkalmazandó uniós joggal összhangban meghatározottnak kell lenniük. A központi nyilvántartásba feltöltendő adatok minimálisan a következő- ket tartalmazzák: (i.) minden olyan adat, amelynek közzététele átláthatósági célból már kö- telező, beleértve az állami támogatások átláthatósági nyilvántartásában közzétett adatokat; | 2022. IV. ne- gyedév | Miniszterelnöki Kabinet- iroda |
| (ii.) a közkiadás formája, beleértve annak jogalapját is; (iii.) a kedvezményezett teljes jogi neve (jogi személy esetében) vagy a kedvezményezett kereszt- és vezetékneve (természetes személyek ese- tében); (iv.) a közkiadás értéke; (v.) a kedvezményezett természetes vagy jogi személy-e; (vi.) jogi személyek esetében egyedi azonosító (H ÉA-azonosítószám vagy adóazonosító szám, amennyiben rendelkezésre áll, vagy más, nemzeti szinten megállapított egyedi azonosító); (vii.) a közpénzek elköltésével kapcsolatos szerződéses adatok, beleértve azok jellegét és célját (alkalmazott szerződés típusa, alkalmazott pályá- zati eljárás típusa, a szerződés értéke, az aláírás időpontja, a szerződés időtartama, az elérendő cél, a szerződés alapján szállítandó teljesítendő termék); (viii.) a közpénzek elköltésével kapcsolatos pályázati dokumentáció, be- leértve azok jellegét és célját (becsült érték, a közbeszerzési eljárás tí- pusa, az ajánlattétel időpontja, a benyújtott ajánlatok száma, az ajánlattevők neve); (ix.) a szolgáltatók neve, beleértve az alvállalkozók, beszállítók és kapaci- tásszolgáltatók nevét, szabad szöveges formátumban a múltbeli adatok esetében, és gépi úton feldolgozható formátumban a jövőbeli közbe- szerzések esetében; (x.) az alvállalkozók tervezett részesedése, ha rendelkezésre áll, mind a múltbeli, mind a jövőbeli közbeszerzések esetében; (xi.) a felelős köztestület; (xii.) a pénzeszközök kifizetésének időpontja. A jogalkotási aktusban meg kell jelölni, hogy a fentieken túlmenően a központi nyilvántartásban elérhetővé kell tenni azt az információt is, amely jelzi, hogy a közpénzek (részben vagy egészben) a nemzeti közbe- szerzési értékhatárt meghaladó uniós támogatást tartalmaznak-e. A jog- alkotási aktusban azt is meg kell jelölni, hogy a 2023. március 31. után megkezdett közbeszerzési eljárások esetében a nyilvántartásban az ilyen információkat a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat meg nem haladó uniós támogatással járó eljárások esetében is fel kell tüntetni. A jogalkotási aktus biztosítja, hogy a központi nyilvántartásban közzétett adatkészleteket olyan nyílt, interoperábilis és gépileg olvasható formá- tumban tegyék közzé, amely lehetővé teszi az adatok tömeges letöltését, valamint rendezését, keresését, kivonatolását, összehasonlítását és újra- felhasználását. A jogszabályban azt is meg kell jelölni, hogy az adatokhoz való hozzáférést díjmentesen és regisztráció nélkül kell biztosítani. |
| A jogalkotási aktusnak tartalmaznia kell azt a kötelezettséget, hogy az ál- lami szervek legalább kéthavonta frissítsék a központi nyilvántartásban szereplő adatokat (kivéve a közvetlenül az EKR-ben elérhető adatokat, amelyeket az EKR szerződéskötési hirdetmények adatbázisára vonatkozó gyakorisággal összhangban kell frissíteni). A teljesítésigazolásra és a számlákra vonatkozó információkat továbbra is hozzáférhetővé kell tenni a közérdekű információkhoz való hozzáférés iránti kérelemre. A jogszabályi keret biztosítja, hogy a kormány felügyeli a fenti jogsza- bályban meghatározott kötelezettségek betartását és érvényre juttatja azokat, valamint biztosítja, hogy az állami szervek teljes mértékben és időben eleget tegyenek azon kötelezettségüknek, hogy minden vonat- kozó adatot feltöltsenek a nyilvántartásba. | ||||||
| 78. | I. Állam és közigaz- gatás | A közkiadások fokozott átlátható- sága | A korrekciós intézke- dések keretében létre- hozott központi nyilvántartás teljes mértékben működő- képes, és a szükséges információk teljes köre rendelkezésre áll. | A központi nyilvántartás a 74. sorban leírt jellemzőkkel teljes mértékben működőképes, és a 74. sor szerinti összes információt fel kell tölteni (be- leértve azt az információt is, amely jelzi, hogy a közpénzek (részben vagy egészben) uniós támogatást tartalmaznak-e a nemzeti közbeszerzési ér- tékhatárok alatti vagy feletti beszerzésekhez), és biztosított, hogy a fel- töltés folytatódni fog. E követelmény teljesítése érdekében az érintett közfeladatot ellátó szer- vek számára biztosítani kell az adatszolgáltatáshoz szükséges alkalmazás fejlesztését és az adatszolgáltatásra vonatkozó alkalmazandó sablono- kat, az érintett közfeladatot ellátó szervek számára tájékoztatást kell adni a közzéteendő adatokról. Az első adatszolgáltatásra az alkalmazás műkö- désének megkezdésétől folyamatosan kerül sor. A mérföldkő akkor tekinthető teljesítettnek, ha a hatóságok a 74. sorban meghatározott valamennyi releváns adatot teljes egészében feltöltötték a központi nyilvántartásba, és a központi nyilvántartás a nyilvánosság számára a 74. sorban leírt valamennyi funkcióval hozzáférhető. | 2023. I. ne- gyedév | Miniszterelnöki Kabinet- iroda |
| 79. | I. Állam és közigaz- gatás | A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtására, auditálására és ellen- őrzésére vonatkozó jogi felhatalmazás | A Magyarország Hely- reállítási és Ellenálló- képességi Terve végrehajtására során az érdekeltekkel foly- tatott konzultáció ke- retét meghatározó jogszabály hatálybalé- pése | A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv magyarországi megvalósításá- nak végrehajtásában, auditálásában és ellenőrzésében részt vevő szer- vek jogi felhatalmazását megállapító kormányrendelet hatályba lépése a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv szerinti első kifizetési kérelem benyújtását megelőzően. A rendelet legalább azon szervek szerepét és feladatait határozza meg, amelyek biztosítják a) a mérföldkövek és célok eléréséhez kapcsolódó adatok gyűjtését és megbízhatóságát, valamint azok teljesítésének nyo- mon követését; b) azt, hogy részletes eljárások álljanak rendelkezésre a vezetői nyilatkozatok, az ellenőrzési összefoglalók és a kifizetési kérel- mek elkészítésére és megbízhatóságára vonatkozóan; c) azt, hogy a Hely- reállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2021/241 | 2022. III. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| rendelet 22. cikkével összhangban a kedvezményezettekre, vállalko- zókra, alvállalkozókra és tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatok gyűjtéséhez és tárolásához szükséges eljárások rendelkezésre álljanak; d) hogy az összeférhetetlenségi szabályok a Helyreállítási és Ellenállóké- pességi Terv végrehajtásában - beleértve az azt előkészítő cselekménye- ket, az ellenőrzést (beleértve a közbeszerzési eljárásokban részt vevő belső és külső értékelőket is) és az auditálást - részt vevő valamennyi munkatársra, valamint a projekt előkészítésében és végrehajtásában részt vevő valamennyi végső kedvezményezettre, ajánlatkérőre, vállal- kozóra, alvállalkozóra, valamint tanácsadó cégre vonatkoznak; e) hogy az összeférhetetlenségi szabályok kifejezetten foglalkozzanak a családi, ér- zelmi, politikai vagy nemzeti hovatartozással, gazdasági érdekekkel vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdekkel kapcsolatos helyzetekkel, amelyek összeférhetetlenségnek tekinthetők, az (EU, Eura- tom) 2018/1046 rendelet 61. cikkével és a kapcsolódó bizottsági közle- ménnyel ("Útmutató az összeférhetetlenségek elkerülésére és kezelésére a költségvetési rendelet értelmében" [C/2021/2119]) összhangban; f) a d) pont szerinti valamennyi személy köteles eseti nyilatkozatot tenni arról, hogy nem áll összeférhetetlenségben, ha részt vesz az egyes pro- jektekkel kapcsolatos döntéshozatalban (különösen a támogatható- ságra, a kockázatértékelésre, a projektek kiválasztására, az időközi és végső ellenőrzési eljárásokra, a szabálytalanságok kezelésére és az ellen- őrzéssel kapcsolatos döntésekre vonatkozó döntésekben), amelyeket legalább öt évig meg kell őrizni; g) az összeférhetetlenségi nyilatkozatok valódiságát rendszeresen és hatékonyan ellenőrzik, és ezen ellenőrzések eredményeit legalább öt évig meg kell őrizni; h) hogy az érzékeny (pél- dául szabálytalanságok kezelésével, ellenőrzésekkel és kockázatértéke- léssel foglalkozó) pozíciókban dolgozó alkalmazottak rendszeres és hatékony felügyeletét meghatározzák, és hogy az ilyen pozíciókban dol- gozó alkalmazottak rendszeres rotációját olyan módszertan alapján biz- tosítják, amelyet legkésőbb 2023. március 31-ig kell elkezdeni alkalmazni; i) hogy az ajánlattevők nem vehetnek részt közbeszerzési el- járásokban, amennyiben az adott pályázatban rájuk vonatkozó összefér- hetetlenséget állapítanak meg. | ||||||
| 80. | I. Állam és közigaz- gatás | A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtására, auditálására és ellen- őrzésére vonatkozó jogi felhatalmazás | Az Európai Strukturális és Beruházási Alapok, valamint az (EU) 2021/1060 rende- let szerinti alapok vég- rehajtására, nyomon | Az 1303/2013/EU rendelet szerinti európai strukturális és beruházási ala- pok, valamint az EU 2021/1060 rendelet szerinti alapok magyarországi végrehajtását, nyomon követését, ellenőrzését és auditálását szabályozó kormányrendeletek módosításának hatályba lépése a Helyreállítási és El- lenállóképességi Terv szerinti első kifizetési kérelem benyújtását meg- előzően. A módosításoknak legalább a következőket kell biztosítaniuk: | 2022. III. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| követésére, ellenőrzé- sére és ellenőrzésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések módosítása Magyarországon | (a) az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és orvoslását hatéko- nyabbá tevő szabályok és eljárások bevezetését; (b) azt, hogy az össze- férhetetlenségi szabályok a fent említett alapok végrehajtásában, beleértve az azt előkészítő aktusokat, az ellenőrzésben (beleértve a köz- beszerzési eljárásokban részt vevő belső és külső értékelőkre) és az ellen- őrzésben részt vevő valamennyi alkalmazottra, valamint a projekt előkészítésében és végrehajtásában részt vevő valamennyi kedvezmé- nyezettre és végső kedvezményezettre, ajánlatkérőre, vállalkozóra, alvál- lalkozóra, valamint tanácsadó cégre vonatkozzanak; (c) az összeférhetetlenségi szabályok kifejezetten foglalkozzanak a családi, ér- zelmi, politikai vagy nemzeti hovatartozással, gazdasági érdekekkel vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdekkel kapcsolatos helyzetekkel, amelyek összeférhetetlenségnek tekinthetők, az (EU, Eura- tom) 2018/1046 rendelet 61. cikkével és a kapcsolódó bizottsági közle- ménnyel ("Útmutató az összeférhetetlenségek elkerülésére és kezelésére a költségvetési rendelet értelmében" [C/2021/2119]) összhangban; (d) a b) pont szerinti valamennyi személy köteles eseti alapon nyilatkoza- tot tenni arról, hogy nem áll összeférhetetlenségben, ha részt vesz az egyes projektekkel kapcsolatos döntéshozatalban (különösen a támo- gathatóságra, a kockázatértékelésre, a projektek kiválasztására, az idő- közi és végső ellenőrzési eljárásokra, a szabálytalanságok kezelésére és az ellenőrzéssel kapcsolatos döntésekre vonatkozó döntésekben), ame- lyet legalább öt évig tárolnak; (e) az összeférhetetlenségi nyilatkozatok valódiságát rendszeresen és hatékonyan ellenőrzik, és ezen ellenőrzések eredményeit legalább öt évig tárolják; (f) az érzékeny (például szabályta- lanságok kezelésével, ellenőrzésekkel és kockázatértékeléssel foglal- kozó) pozíciókban dolgozó alkalmazottak rendszeres és hatékony felügyeletét meghatározzák, és biztosítják az ilyen pozíciókban dolgozó alkalmazottak rendszeres rotációját egy olyan módszertan alapján, ame- lyet legkésőbb 2023. március 31-ig kell elkezdeni alkalmazni; (g) az aján- lattevők nem vehetnek részt közbeszerzési eljárásokban, amennyiben az adott pályázatban rájuk vonatkozó összeférhetetlenséget állapítanak meg. | |||||
| 81. | I. Állam és közigaz- gatás | A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtására, auditálására és ellen- őrzésére vonatkozó jogi felhatalmazás | Az összeférhetetlen- ség hatékony megelő- zését, felderítését és orvoslását biztosító iránymutatások elfo- gadása és alkalmazá- sának megkezdése az uniós támogatások | A helyreállítási és rugalmassági terv szerinti első kifizetési kérelem be- nyújtása előtt átfogó iránymutatásokat kell elfogadni és alkalmazni, amelyek biztosítják az összeférhetetlenségi helyzetek hatékony megelő- zését, felderítését és orvoslását az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 61. cikkével és a kapcsolódó bizottsági közleménnyel ("Útmutató az ösz- szeférhetetlenségi helyzetek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről" [C 121/01]) összhangban. Az iránymutatások részletes fel- adatokat és kötelezettségeket határoznak meg az összeférhetetlenségi | 2022. IV. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| magyarországi végre- hajtásában, ellenőrzé- sében és auditálásában részt vevő valamennyi szerv munkatársai számára. | helyzetek hatékony megelőzését, felderítését, ellenőrzését és korrekció- ját biztosító európai uniós támogatás végrehajtásában, irányításában és ellenőrzésében részt vevő egyes szervek számára. | |||||
| 82. | I. Állam és közigaz- gatás | Csalás- és Korrupció- ellenes Stratégia az uniós támogatások felhasználására vo- natkozóan | A csalás és korrupció hatékony megelőzésé- nek, felderítésének és kijavításának biztosí- tása az uniós támoga- tások végrehajtása során | A magyar kormány a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv szerinti első kifizetési kérelem benyújtása előtt elfogad és hatályba léptet egy csalás- és korrupcióellenes stratégiát valamennyi uniós támogatásra vonatko- zóan, amely meghatározza (i.) a csalás, összeférhetetlenség és korrupció megelőzése, felderítése és korrekciója tekintetében a magyarországi uniós pénzügyi támogatás végrehajtásában részt vevő különböző szervezetek részletes szerepét és feladatait; (ii.) a csalás, összeférhetetlenség és korrupció fő kockázatainak, tényező- inek és gyakorlatainak értékelését; valamint a csalás és korrupció haté- kony megelőzésének, felderítésének és korrekciójának biztosítását. | 2022. III. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| 83. | I. Állam és közigaz- gatás | Csalás- és Korrupció- ellenes Stratégia az uniós támogatások felhasználására vo- natkozóan | A csalás és korrupció hatékony megelőzésé- nek, felderítésének és kijavításának biztosí- tása az uniós támoga- tások végrehajtása során | A magyar kormány a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv szerinti első kifizetési kérelem benyújtása előtt elfogadja és hatályba lépteti a csalás- és korrupcióellenes stratégiához kapcsolódó, valamennyi uniós támoga- tásra vonatkozó cselekvési tervet, amely meghatározza a csalás vagy kor- rupció megelőzése, felderítése és megszüntetése tekintetében a magyarországi uniós pénzügyi támogatás végrehajtásában részt vevő különböző szervezetek részletes szerepét és feladatait. A cselekvési terv: (i.) egyértelmű és átfogó intézkedéseket határoz meg, amelyeket a csa- lás- és korrupcióellenes stratégiában meghatározott egyes célkitűzések- hez rendelnek; (ii.) egyértelmű határidőket határoz meg az egyes intézkedések végre- hajtására; (iii.) minden egyes intézkedést kijelöl egy olyan szervhez, amely felelős annak hatékony végrehajtásáért; (iv.) konkrét, mérhető és kapcsolódó mutatókat határoz meg az egyes in- tézkedések végrehajtása terén elért előrehaladás mérésére; (v.) megfelelő intézkedéseket határoz meg az intézkedések rendszeres felülvizsgálatára a bizonyítékok fényében. | 2022. IV. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| 84. | I. Állam és közigaz- gatás | Az ARACHNE kocká- zatértékelő eszköz teljes körű és haté- kony alkalmazása az | A csalás és korrupció hatékony megelőzésé- nek, felderítésének és kijavításának biztosí- | A kormány a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében benyúj- tott első kifizetési kérelem benyújtása előtt jóváhagyja és megkezdi azon eljárások alkalmazását, amelyek meghatározzák az ARACHNE kockázat- értékelő eszköz valamennyi funkciójának rendszeres és kiterjesztett | 2022. III. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| összes uniós forrás tekintetében | tása az uniós támoga- tás végrehajtása során az ARACHNE kockázat- elemző eszköz haté- kony használatát biztosító megfelelő in- tézkedések révén | használatára vonatkozó feltételeket a magyar helyreállítási és ellenálló- képességi terv és bármely más uniós költségvetésből származó támoga- tás végrehajtása során (beleértve a 2014-2020-as költségvetési időszak uniós támogatását is) az összeférhetetlenség, csalás, korrupció, kettős fi- nanszírozás és egyéb szabálytalanságok hatékony megelőzése és felde- rítése érdekében. Az eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy: (i.) az érintett nemzeti hatóságok kéthavonta feltöltenek az ARACHNE- rendszerbe minden költségvetési időszak alatt bármely uniós támogatás végrehajtásához kapcsolódó, az alkalmazandó uniós rendeletekben meghatározott adatmezőkre vonatkozó valamennyi adatot. [A 2014- 2020-as költségvetési időszak európai strukturális és beruházási alapjai tekintetében az ARACHNE-rendszerbe fel kell tölteni az összes olyan adatkészletet (beleértve a végső kedvezményezettekre, a részletes szer- ződő/alvállalkozókra és a kiadásokra vonatkozó szerződéses adatokat), amelyet az adott időszakban gyűjtöttek. Bizonyos adatok esetében a fel- töltés csak 2023. január 31-től kezdődik.]; (ii.) az érintett nemzeti hatóságok az ARACHNE-rendszer által generált kockázati pontszámítás szisztematikus, rendszeres és hatékony nyomon követését biztosítják - többek között a kérelmezők előzetes ellenőrzése céljából - az összeférhetetlenség, a csalás, a korrupció, a kettős finanszí- rozás és egyéb szabálytalanságok hatékony megelőzése és felderítése érdekében, és e szervek kötelesek figyelembe venni e kockázati pontszá- mítási eredményeket, és biztosítják, hogy ezt az alkalmazandó nemzeti jogszabályok rögzítsék, és az e szervek alkalmazandó munkafolyamatai- ban, iránymutatásaiban tükröződjön (amelyeket 2022. november 30-ig kell kiadni és bevezetni); és (iii.) az érintett magyarországi ellenőrző szervek és az Európai Bizottság érintett szolgálatai és ellenőrző szervei kockázatértékelésük céljából tel- jes körű hozzáférést kapnak az ARACHNE-rendszer funkcionalitásaihoz és a rendszerben lévő adatkészletekhez. A mérföldkő akkor tekinthető teljesítettnek, ha a fenti követelményekkel összhangban lévő, a fentiekben meghatározott valamennyi hatóságra nézve kötelező és a hatóságok által a gyakorlatban alkalmazott eljárások bevezetésre kerültek. | ||||
| 85. | I. Állam és közigaz- gatás | Az ARACHNE kocká- zatértékelő eszköz teljes körű és haté- kony alkalmazása az összes uniós forrás tekintetében | A csalás és korrupció hatékony megelőzésé- nek, felderítésének és kijavításának biztosí- tása az uniós támoga- tások végrehajtása | A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv szerinti első kifizetési kérelem benyújtása előtt: a) részletes és kötelező érvényű eljárási iránymutatást kell kidolgozni, és azt a 78. sorban felsorolt valamennyi szervnek el kell kezdenie alkal- mazni, amely meghatározza az ARACHNE-rendszer kockázatot jelző jel- zése esetén teendő lépéseket; | 2022. IV. ne- gyedév | EUTAF |
| során az ARACHNE kockázatértékelő esz- köz szisztematikus és hatékony használatára vonatkozó eljárások megfelelősé-gének megállapításával | b) az ellenőrző hatóság (EUTAF) minősítés nélküli ellenőrzési zárójelen- tése megerősíti a 78. sorban meghatározott eljárások megfelelőségét an- nak ellenőrzésével, hogy (i.) az eljárások biztosítják a teljes körű információk kéthavonta történő feltöltését; (ii.) az alkalmazandó uniós jogban meghatározott adatokat ténylegesen teljes körűen feltöltötték az ARACHNE-rendszerbe, és (iii.) a nemzeti ha- tóság, a végrehajtó szervek/irányító hatóságok és a közreműködő szer- vek megfelelő intézkedéseket hoztak az ARACHNE-rendszer által generált kockázati pontszámok szisztematikus, rendszeres és hatékony nyomon követésének biztosítására (a rendelkezésükre álló részletes eljá- rási iránymutatások alapján). | |||||
| 86. | I. Állam és közigaz- gatás | Az ARACHNE kocká- zatértékelő eszköz teljes körű és haté- kony alkalmazása az összes uniós forrás tekintetében | A csalás és korrupció hatékony megelőzésé- nek, felderítésének és kijavításának biztosí- tása az uniós támoga- tás végrehajtása során az EUTAF megfelelő humánerő-kapacitása révén | A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv szerinti első kifizetési kérelem benyújtását megelőzően hatályba lépnek azok a jogszabály-módosítá- sok, amelyek biztosítják az EUTAF számára a függetlenségének megőr- zéséhez szükséges pénzügyi és humán erőforrásokat, és lehetővé teszik számára, hogy feladatait hatékonyan és időben elvégezze. A jogszabály módosítások a következőket biztosítják: - Az EUTAF éves költségvetését az EUTAF eredeti javaslata alapján kell megállapítani, és az csak akkor módosítható, ha az nyilvánosan indokolt, és nem ássa alá az EUTAF képességét arra, hogy hatékonyan és időben ellássa feladatait. - Az EUTAF vezetőjének és személyzetének javadalmazása az Állami Számvevőszék elnöke és személyzete javadalmazásának 70%-a. - Az EUTAF vezetője ugyanolyan vagy hasonló hatáskörrel rendelkezik a bérpolitika és a juttatások, valamint a munkafeltételek alapelveinek meghatározására, mint az Állami Számvevőszék elnöke. Az Állami Szám- vevőszékre vonatkozó szabályoktól eltérő bármilyen megállapodás csak az EUTAF vezetőjének írásos és kellően indokolt javaslata alapján lehet- séges. - Az EUTAF funkcionális és szakmai függetlenségét fenn kell tartani, és az EUTAF személyzete továbbra sem kérhet vagy fogadhat el utasításo- kat ellenőrzési munkájával kapcsolatban. | 2022. IV. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| 87. | I. Állam és közigaz- gatás | Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgató- ság | A csalás és korrupció hatékony megelőzésé- nek, felderítésének és kijavításának biztosí- tása az uniós támoga- tás végrehajtása során | Az uniós támogatással kapcsolatos ellenőrzési és felügyeleti intézkedé- sek hatékonyságának megerősítése, valamint a 81. sorban meghatáro- zott csalás- és korrupcióellenes stratégia hatékony végrehajtása érdekében egy hatályba lépő törvény révén új Belső Ellenőrzési és Integ- ritási Főigazgatóságot (a továbbiakban: BEIF) kell létrehozni, és a BEIF-et teljes létszámmal fel kell tölteni, és az uniós támogatás végrehajtásáért | 2022. IV. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| felelős minisztériumban a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keret- ében benyújtandó első kifizetési kérelem előtt teljes mértékben műkö- dőképesnek kell lennie. A törvény biztosítja, hogy: (i.) a BEIF megfelelő garanciák révén teljesen független legyen (többek között a magas rangú tisztviselők kijelölése, mandátumok hosszának meghatározása az elbocsájtásuk lehetősége nélkül stb.); (ii.) a BEIF személyzetének kiválasztása az Integritás Hatósággal együtt- működésben kidolgozott objektív kritériumok alapján történjen az In- tegritás Hatóság felállításával megegyező módon és hogy az Integritás Hatóság felügyeli a kiválasztási eljárást; (iii.) a BEIF megfelelő hatáskörrel rendelkezzen az uniós támogatás ma- gyarországi végrehajtásában bármilyen módon részt vevő bármely nem- zeti hatósággal vagy szervvel szemben; (iv.) a BEIF kérésre haladéktalanul teljes körű hozzáférést biztosít a Integritás Hatóság számára valamennyi összeférhetetlenségi nyilatkozathoz és valamennyi iratához; (v.) 2022. november 30-ig megfelelő eljárási szabályzatot és iránymuta- tásokat (ideértve az ügyek BEIF-en belüli elosztását és sorrendjét) vezet- nek be, amelyek szabályozzák a BEIF intézményi felépítését, munkamódszereit és eljárásait, és az Integritás Hatóság számára ele- gendő garanciát biztosítanak arra, hogy felügyelni tudja az említett eljá- rási szabályzat és iránymutatások betartását; (vi.) a BEIF által elvégzendő szükséges feladatokhoz elegendő forrást kü- lönítsenek el; (vii.) a BEIF rendszeresen ellenőrzi (mintavétel és gyanúbejelentések alapján) a magyarországi uniós támogatások végrehajtásban és ellenőr- zésében (beleértve a közbeszerzési eljárásokban a belső és külső értéke- lők felé történő ellenőrzést is) részt vevő valamennyi érintett munkatárs összeférhetetlenségi nyilatkozatának érvényességét, beleértve az azt előkészítő cselekményeket, valamint a végső kedvezményezettek, a ked- vezményezettek, ajánlatkérők, vállalkozók, alvállalkozók, valamint a pro- jekt előkészítésében és végrehajtásában részt vevő tanácsadó cégeket (kétéves ellenőrzési tervek alapján), és hogy az ezen ellenőrzésekre vo- natkozó információkat legalább 5 évig tárolják; (viii.) a palyazat.gov.hufőoldalán létrehoznak egy oldalt, amely lehetővé teszi a magyarországi uniós támogatások végrehajtásában és ellenőrzé- sében részt vevő személyekkel kapcsolatos összeférhetetlenségi gyanú anonim bejelentését; (ix.) a BEIF időben kivizsgálja a bejelentett gyanúkat; (x.) a BEIF évente részletes jelentést készít munkájáról az Integritás Ható- ság számára. |
| A mérföldkő akkor tekinthető teljesítettnek, ha a legalább a fenti köve- telményeket tartalmazó, a BEIF-et létrehozó törvény hatályba lépett, a BEIF valamennyi pozícióját betöltötték, és az Integritás Hatóság nem emelt kifogást a kiválasztási eljárással kapcsolatban, hatályba lépett a BEIF szükséges eljárási szabályzata, valamint a munkáját szabályozó iránymutatás, és a BEIF teljes mértékben működőképes és megkezdte munkáját. | ||||||
| 88. | I. Állam és közigaz- gatás | Az OLAF-fal való együttműködés meg- erősítése (minden uniós támogatásra vonatkozóan) | Az OLAF magyaror- szági helyszíni ellenőr- zéseinek segítésével megbízott nemzeti hatóság kijelölése és a nem együttműködő gazdasági szereplők- kel szembeni pénz- ügyi szankciók kiszabásának lehető- ségének bevezetése | Hatálybalépés a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv szerinti első kifi- zetési kérelem benyújtása előtt, de legkésőbb 15 nappal a kihirdetést kö- vetően: (I) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a to- vábbiakban: NAVtv.), amely kijelöli a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) mint illetékes nemzeti hatóságot, hogy segítse az OLAF-ot a magyaror- szági helyszíni ellenőrzések során, illetve amikor egy ellenőrzés alá vont gazdálkodó szervezet megtagadja az együttműködést. A módosítás tar- talmazni fogja a követendő eljárásrend leírását. Meg fogja továbbá te- remteni a pénzügyőr jelenlétének a lehetőségét is, amelyre az OLAF kérésére kerülhet sor. A pénzügyőrnek lehetővé kell tennie az OLAF hely- színi ellenőrzéseinek és vizsgálatának az elvégzését, ideértve a végrehaj- tás biztosítását is a bizonyítékok megóvásának érdekében, a 883/2013/EU, Euratom rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK rende- letben előirányzottak szerint. Ez az intézkedések következő típusait foglalja magában: (i) dolgok lefoglalása (NAVtv. 36/L. §), (ii) felvilágosításkérés (NAVtv. 36. §), (iii) igazoltatás (NAVtv. 36/A. §), (iv) magánlakásnak nem minősülő helyre, helyiségbe történő belépés (NAVtv. 36/G. §), (v) a helyszín biztosítása (NAVtv. 36/I. § (1) bekezdés). Ha a segítségnyúj- táshoz bírói szerv általi engedély szükséges, az engedélyt a nemzeti csa- lásellenes koordinációs szolgálatnak (AFCOS) legalább 72 órával előre kell kérelmeznie. Ilyen engedély alapján az OLAF előre igényelheti pénz- ügyőr jelenlétét, amennyiben a tervezett helyszíni ellenőrzéssel és vizs- gálattal szembeni ellenállás veszélye áll fenn. (II.) az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosítá- sokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. tör- vény módosítására (a módosítás előrehaladott tervezetét a fent említett, 21. sz. melléklet, annak angol fordítását pedig a 22. sz. melléklet tartal- mazza) egy visszatartó erejű, pénzügyi jellegű szankció bevezetésére arra az esetre, ha valamely gazdálkodó szervezet megtagadja az OLAF- | 2022. IV. ne- gyedév | Európai Uniós Ügyek Mi- nisztériuma |
| fal való együttműködést az OLAF helyszíni vizsgálatai és ellenőrzései le- folytatásában. | ||||||
| 89. | I. Állam és közigaz- gatás | Az uniós támogatás közérdekű vagyon- kezelő alapítványok általi felhasználása átláthatóságának biztosítása | Olyan törvény elfoga- dása, amely biztosítja annak hatékony fel- ügyeletét, hogy a köz- érdekű vagyonkezelő alapítványok és az ál- taluk létrehozott vagy fenntartott jogi sze- mélyek hogyan veszik igénybe az uniós tá- mogatást | A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv szerinti első kifizetési kérelem benyújtása előtt célzott jogszabály-módosítások elfogadása és hatályba lépése, amelyek: (i.) a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat és az általuk létrehozott vagy fenntartott jogi személyeket kifejezetten a közbeszerzésekről szóló 2005. évi CXLIII. törvény 5. §-a szerinti ajánlatkérőként jelölik meg; (ii.) biztosítják, hogy a közérdekű tevékenységet folytató közérdekű va- gyonkezelő alapítványokra és az általuk létrehozott vagy fenntartott jogi személyekre, valamint uniós támogatás végrehajtásában bármilyen mi- nőségben (végső kedvezményezettként, kedvezményezettként vagy közvetítőként) részt vevő személyzetükre - ideértve a testületük és felü- gyelőbizottságuk elnökét és tagjait is - ugyanazok a követelmények vo- natkozzanak, mint amelyek a magyar jogszabályokban a közérdekű adatokhoz való hozzáférés, valamint az ellenőrzés és a kontroll - ideértve az összeférhetetlenségi szabályokkal kapcsolatos ellenőrzéseket is - te- kintetében az uniós támogatásban való részvételükkel kapcsolatban a közjogi szervezetekre és az általuk irányított jogi személyekre vonatkoz- nak; és (iii.) biztosítják, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokban tisztséget betöltő vagy foglalkoztatott valamennyi személyre, valamint az általuk létrehozott vagy fenntartott jogi személyekre vonatkozó szabályok ma- radéktalan betartását, az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 61. cikkének és az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági iránymutatás (C/2021/2119) előírásaival összhangban, függetlenül egyéb tevékenységüktől és feladataiktól, be- leértve a magyar kormányban végzett tevékenységüket is. | 2022. IV. ne- gyedév | Európai Uniós Ügyek Mi- nisztériuma |
| 90. | I. Állam és közigaz- gatás | Nemzeti antikorrupciós stratégia és akcióterv | A korrupcióellenes ke- ret megerősítése Ma- gyarországon a Nemzeti Korrupcióel- lenes Stratégia és a kapcsolódó, 2020- 2022 közötti időszakra vonatkozó cselekvési terv konkrét lépései- nek végrehajtásával | A Kormány maradéktalanul végrehajtja a 2020-2022 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia, valamint az ahhoz kapcsolódó intézkedési terv elfogadásáról szóló 1328/2020. (VI. 19.) Korm. határozatból eredő 1., 2., 3., 4., 6a., 6b., 7a., 7b., 10., 12., 13., 14., 15., 16., 17. és 18. számú intézkedéseket. | 2023. I. ne- gyedév | Belügyminisztérium |
| 91. | I. Állam és közigaz- gatás | Nemzeti antikorrupciós stratégia és akcióterv | A magyarországi kor- rupcióellenes keret megerősítése új Nem- zeti Korrupcióellenes Stratégia és a kapcso- lódó cselekvési terv bevezetésével | A kormány új Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiát és a kapcsolódó Cse- lekvési tervet fogad el, amely a 2023. július 1. és 2025. december 31. kö- zötti időszakban végrehajtandó intézkedéseket tartalmazza, és amelyet az érintett érdekelt felekkel folytatott párbeszéd során kell kidolgozni. A Stratégiát és a Cselekvési tervet a 48. sorral összhangban létrehozott Kor- rupcióellenes Munkacsoport bevonásával, az OECD szakpolitikai taná- csai alapján, a nemzeti és nemzetközi érdekelt felekkel, köztük a Bizottsággal és a GRECO-val folytatott széles körű konzultációkat köve- tően, valamint az érdekelt felekkel az ajánlásaik beépítéséről folytatott párbeszéd során kell elkészíteni. A Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiának az 89. sor szerinti stratégiára kell épülnie és azzal összhangban kell lennie. Fő prioritása a csalás és a korrupció megelőzését, felderítését és korrekcióját biztosító mechaniz- musok hatékony javítása (beleértve a közbeszerzési rendszert is), vala- mint az összeférhetetlenségi kockázatok kezelésére szolgáló rendszer megerősítése. Különös figyelmet fordít a magas szintű korrupció elleni küzdelem intézményi és normatív keretének megerősítésére az állami szervek munkájának átláthatóságának fokozásán keresztül (beleértve a vezető politikai szinteket is). Biztosítja a csalás- és korrupcióellenes intéz- kedések koherens végrehajtását mind a nemzeti, mind az uniós pénz- ügyi támogatás tekintetében. A Cselekvési terv legalább a következő célzott intézkedéseket tartal- mazza: (i.) a korrupció visszaszorításának megerősítése; (ii.) a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos, a bűnüldöző hatóságok vizs- gálataitól független adminisztratív ellenőrzési eljárások megerősítése (beleértve az ellenőrzési, felügyeleti és szankcionálási mechanizmuso- kat); (iii.) hatékony belső mechanizmusok kialakítása a kormányzaton belüli integritási kérdések előmozdítására és tudatosítására (beleértve a teljes személyzet általános képzését és a felsővezetői és politikai szintnek szóló bizalmas tanácsadást); (iv.) a Magyar Kormánytisztviselői Kar által alkalmazott szakmai etikai kódex, valamint a helyi önkormányzatok gyakorlatának felülvizsgálata a lobbistákkal való kapcsolattartás és az összeférhetetlenség megelőzése tekintetében bevált gyakorlatok azonosítása és előmozdítása érdeké- ben; (v.) a (GRECO által meghatározott) felsővezetői funkciókat betöltő sze- mélyekre vonatkozó magatartási kódex elfogadása, nyilvánosan hozzá- férhetővé tétele és alkalmazásának megkezdése, amely egyértelmű | 2023. II. ne- gyedév | Belügyminisztérium |
| iránymutatást nyújt az integritási kérdésekben (többek között a) a lob- bistákkal való kapcsolattartás, b) a munkaviszony megszűnése utáni kor- látozások [a köz- és magánszektorbeli pozíciók közötti "forgóajtó" gyakorlatának kezelése] és c) a rokonok foglalkoztatása és a foglalkozta- tásra való ösztönzés [nepotizmus] tekintetében); (vi.) a 2020-2022 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióel- lenes Stratégia, valamint az ahhoz kapcsolódó intézkedési terv elfogadá- sáról szóló 1328/2020. (VI. 19.) Korm. határozatból eredő, 2023. június 30- ig végre nem hajtott, fennmaradó intézkedések azonnali határidővel történő végrehajtását. A fenti (ii.) pontnak tartalmaznia kell a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó személyek kötelezettségeivel kapcsolatos súlyos jogsértésekkel kapcsolatos hatékony, arányos és kellően vissza- tartó erejű szankciórendszer (beleértve mind a büntetőjogi, mind a köz- igazgatási szankciókat) bevezetésére irányuló konkrét intézkedéseket. A mérföldkő teljesül, amint a kormány a Korrupciómegelőzési Munka- csoport ajánlásainak mérlegelését követően elfogadja és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a stratégiát és a cselekvési tervet a számára előze- tesen rendelkezésre bocsátott tervezet alapján. | ||||||
| 92. | I. Állam és közigaz- gatás | Nemzeti antikorrupciós stratégia és akcióterv | A magyarországi kor- rupcióellenes keret megerősítése új Nem- zeti Korrupcióellenes Stratégia és a kapcso- lódó cselekvési terv bevezetésével | A Kormány elfogadja és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a Nemzeti Kor- rupcióellenes Stratégia végrehajtását és az akciótervben tervezett intéz- kedéseket értékelő jelentést. | 2026. I. ne- gyedév | Belügyminisztérium |
| 93. | I. Állam és közigaz- gatás | Az átláthatósággal és a közérdekű informá- ciókhoz való hozzá- féréssel kapcsolatos gyakorlatok megerő- sítése | A Nemzeti Adatvé- delmi és Információ- szabadság Hatóság jelentése a közérdekű adatokhoz való hozzá- férésről | A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) évente legalább kétszer és panasz esetén ellenőrzést végez valamennyi szerve- zetnél annak megállapítására, hogy azok megfelelnek-e a közérdekű adatok átláthatóságára és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés bizto- sítására vonatkozó követelményeiknek. Az ellenőrzések megállapításait átfogó jelentésben kell ismertetni, amelyben érintett szervezetenként meg kell határozni a hiányosságokat (legalább a beérkezett közadatokhoz való hozzáférés iránti kérelmek szá- mát, a közadatok megosztásával kapcsolatos panaszok számát, a teljesí- tett kérelmek számát és a teljesítésükhöz szükséges napok számát), a hiányosságok orvoslásának és nyomon követésének módját, valamint a közadatokhoz való hozzáférés javítására vonatkozó ajánlásokat. A mérföldkövet akkor érik el, amikor a 2022 második felére vonatkozó féléves jelentés teljes egészében nyilvánosságra kerül. | 2022. IV. ne- gyedév | Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tóság |
| 94. | I. Állam és közigaz- gatás | Az átláthatósággal és a közérdekű informá- ciókhoz való hozzá- féréssel kapcsolatos gyakorlatok megerő- sítése | A Nemzeti Adatvé- delmi és Információ- szabadság Hatóság jelentése a közérdekű adatokhoz való hozzá- férésről | A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) évente legalább kétszer és panasz esetén ellenőrzést végez valamennyi szerve- zetnél annak megállapítására, hogy azok megfelelnek-e a közérdekű adatok átláthatóságára és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés bizto- sítására vonatkozó követelményeiknek. Az ellenőrzések megállapításait átfogó jelentésben kell ismertetni, amelyben érintett szervezetenként meg kell határozni a hiányosságokat (legalább a beérkezett közadatokhoz való hozzáférés iránti kérelmek szá- mát, a közadatok megosztásával kapcsolatos panaszok számát, a teljesí- tett kérelmek számát és a teljesítésükhöz szükséges napok számát), a hiányosságok orvoslásának és nyomon követésének módját, valamint a közadatokhoz való hozzáférés javítására vonatkozó ajánlásokat. A mérföldkövet akkor érik el, amikor a 2024 első felére vonatkozó féléves jelentés teljes egészében nyilvánosságra kerül a megelőző négy félév je- lentésével együtt. | 2024. II. ne- gyedév | Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tóság |
| 95. | I. Állam és közigaz- gatás | Az átláthatósággal és a közérdekű informá- ciókhoz való hozzá- féréssel kapcsolatos gyakorlatok megerő- sítése | A Nemzeti Adatvé- delmi és Információ- szabadság Hatóság jelentése a közérdekű adatokhoz való hozzá- férésről | A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) évente legalább kétszer átfogó és részletes ellenőrzést végez valamennyi szer- vezetnél annak megállapítására, hogy azok megfelelnek-e a közérdekű adatok átláthatóságára és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés bizto- sítására vonatkozó követelményeiknek. Az ellenőrzések megállapításait átfogó jelentésben kell ismertetni, amelyben érintett szervezetenként meg kell határozni a hiányosságokat (legalább a beérkezett közadatokhoz való hozzáférés iránti kérelmek szá- mát, a közadatok megosztásával kapcsolatos panaszok számát, a teljesí- tett kérelmek számát és a teljesítésükhöz szükséges napok számát), a hiányosságok orvoslásának és nyomon követésének módját, valamint a közadatokhoz való hozzáférés javítására vonatkozó ajánlásokat. A mérföldkövet akkor érik el, amikor a 2026 első félévére vonatkozó fél- éves jelentés teljes egészében nyilvánosan hozzáférhetővé válik, és ösz- szesen nyolc jelentés válik nyilvánosan hozzáférhetővé. | 2026. II. ne- gyedév | Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tóság |
| 96. | I. Állam és közigaz- gatás | Az átláthatósággal és a közérdekű informá- ciókhoz való hozzá- féréssel kapcsolatos gyakorlatok megerő- sítése | Jogi kiszámíthatósá- got biztosító jogsza- bály hatályba lépése a közérdekű adatokhoz való hozzáférés ügyé- ben a bíróságon | Olyan jogszabály lép hatályba, amely kivételes eljárást ír elő a közérdekű információkhoz való hozzáférés iránti kérelmekre. Ez a kivételes eljárás a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tör- vény (a továbbiakban Pp.) 495-501. §-ban meghatározott, a sajtó-hely- reigazítási ügyekben alkalmazott eljárási cselekményeket és határidőket állapítja meg, azzal az egyetlen kivétellel, hogy a Pp. 497. § (1) bekezdé- sében foglalt idézési határidő legalább három munkanap. | 2022. IV. ne- gyedév | Miniszterelnöki Kormány- iroda |
| 97. | I. Állam és közigaz- gatás | Az átláthatósággal és a közérdekű informá- ciókhoz való hozzá- féréssel kapcsolatos | A nyilvánosság tájé- koztatásának fokozot- tabb átláthatóságát biztosító jogszabály- | Az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló 301/2016 (IX. 30.) Korm. rendelet módosításának legkésőbb 2022. december 31-ig történő hatálybalépése annak a főszabálynak a | 2022. IV. ne- gyedév | Miniszterelnöki Kormány- iroda |
| gyakorlatok megerő- sítése | módosítások hatályba lépése | megállapítása érdekében, hogy a közérdekű információkat ingyenesen kell rendelkezésre bocsátani, és az ilyen közérdekű információkhoz való hozzáférésért csak kivételes és egyértelműen meghatározott körülmé- nyek között lehet díjat fizetni. E tekintetben a módosítások: (i.) megszüntetik a közérdekű információkhoz való hozzáférés iránti ké- relmek teljesítésével kapcsolatos munkaköltségek felszámításának lehe- tőségét; (ii.) Meghatározzák a másolás és a kért információ kézbesítésének költsé- geivel kapcsolatos nyilvánosan elérhető egységköltségeket; (iii.) Megállapítja azt a szabályt, hogy a felszámított díjak nem haladhat- ják meg a kért közérdekű információ birtokosánál az adott információké- rés teljesítése során felmerült tényleges költségeket a ii) pont szerinti költségkategóriákhoz kapcsolódóan, és csak akkor, ha ezek a költségek meghaladják a 10 000 forintot; (iv.) észszerűen alacsony, legfeljebb 190 000 forintos általános felső határ bevezetése a kapcsolódó költségekre vonatkozóan, amelyeket a közin- tézmény a közérdekű információkhoz való egyedi hozzáférés iránti kére- lem teljesítése során figyelembe vehet. Az (ii.) pont szerinti fajlagos költségekre és az információkhoz való hoz- záférés iránti kérelmekért felszámítható díjak számítási módjára vonat- kozó módosítások a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) javaslatán alapulnak. | ||||
| 98. | I. Állam és közigaz- gatás | Helyreállítási és Ellen- állóképességi Terv hatékony végrehaj- tása, ellenőrzések és auditálása valamint az Unió pénzügyi ér- dekeinek védelme | Monitoring rendszer a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtásához | A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtásának nyomon kö- vetésére szolgáló adattári rendszert a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv szerinti első kifizetési kérelem benyújtása előtt, de legkésőbb 2022. december 31-ig kell létrehozni. A rendszernek legalább a következő funkciókat kell tartalmaznia: (a) adatgyűjtés és a mérföldkövek és célok teljesítésének nyomon köve- tése; (b) az RRF-rendelet 22. cikke (2) bekezdése d) pontjának i-iii. alpontjában előírt adatok gyűjtése, tárolása és az azokhoz való hozzáférés biztosítása. Az ellenőrző hatóság (EUTAF) ellenőrzési jelentése megerősíti az adattár- rendszer funkcióit, valamint azt, hogy a rendszer teljes mértékben műkö- dőképes és üzemképes. | 2022. IV. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| 99. | I. Állam és közigaz- gatás | Helyreállítási és Ellen- állóképességi Terv hatékony végrehaj- tása, ellenőrzések és auditálása valamint az Unió pénzügyi ér- dekeinek védelme | A magyar Helyreállí- tási és Ellenállóképes- ségi Terv végrehajtá- sának hatékony ellen- őrzésének biztosítása | Az ellenőrző hatóság (EUTAF) ellenőrzési stratégiájának elfogadása és hatályba lépése, amely biztosítja az RRP végrehajtásának hatékony ellen- őrzését a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokkal összhang- ban a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv szerinti első kifizetési kérelem benyújtása előtt, de legkésőbb 2022. december 31-ig. A straté- giának legalább a kockázatértékelés módszertanát és megközelítését, a helyreállítási és ellenállóképességi terv keretében végrehajtott reformok | 2022. IV. ne- gyedév | EUTAF |
| és beruházások különböző végrehajtási szakaszaiban elvégzendő ellen- őrzések (például rendszer- és projektellenőrzések, dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzések) gyakoriságát és típusát, valamint a mérföldkövek és célok elérését alátámasztó adatok megbízhatóságát meg kell hatá- roznia. | ||||||
| 100. | I. Állam és közigaz- gatás | A jogalkotás minősé- gének javítása és partnerségek kialakí- tása társadalmi szereplőkkel | A Magyarország Hely- reállítási és Ellenálló- képességi Terve végrehajtása során az érdekeltekkel folyta- tott konzultáció kere- tét meghatározó jogszabály hatálybalé- pése | A magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása során az érintett érdekelt felekkel folytatott konzultáció kereteit meghatározó jogszabály hatálybalépése. A jogszabály: (1) kötelező érvényű stratégiát határoz meg, amely meghatározza a fel- adatokat és a felelősségeket arra vonatkozóan, hogy a főbb érdekelt fe- leket hogyan kell bevonni a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv intézkedéseinek végrehajtásába; (2) Felállít egy monitoringbizottságot, amely a Helyreállítási és Ellenálló- képességi Terv elemeinek végrehajtása szempontjából releváns érdekel- tekből és szociális partnerekből áll. A monitoringbizottság feladata a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv hatékony végrehajtásának folya- matos figyelemmel kísérése. A monitoringbizottság minden tagja azo- nos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. A monitoring bizottság tagjainak legalább 50%-a a kormánytól és az állami szervektől független civil szervezeteket képvisel, amelyek a következő területek közül egy vagy több területén tevékenykednek: szociálpolitika; oktatás; munkaerő- piac; egészségügy; környezetvédelem; éghajlatváltozás-elleni küzdelem; energia; fenntartható fejlődés; fenntartható közlekedés; az alapvető jo- gok, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség előmozdí- tása; korrupcióellenes küzdelem; és átláthatóság. A monitoringbizottság civil társadalmat képviselő tagjait nyílt, átlátható és megkülönböztetés- től mentes kiválasztási eljárás keretében, a szakértelemmel és érdemek- kel kapcsolatos objektív kritériumok alapján választják ki. E tagok mindegyikének bizonyított szakértelemmel kell rendelkeznie a fent em- lített területek közül egy vagy több területen, amelyet kellően hosszú, igazolható és releváns tevékenységgel igazoltak az említett területeken. A monitoringbizottság évente legalább kétszer ülésezik, és megkap min- den, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben szereplő intézkedések végrehajtásával kapcsolatos lényeges információt. A monitoringbizott- ság tagjai egyszerű többségével ajánlásokat tehet a nemzeti hatóságnak a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv elfogadására. A nemzeti ható- ság nyomon követi ezeket az ajánlásokat, és a nyomon követés előreha- ladásáról jelentést tesz a monitoring bizottságnak; (3) Kötelezettséget állapít meg arra, hogy a Helyreállítási és Ellenállóké- pességi Terv végrehajtása során rendszeresen és hatékonyan konzultál- jon a szociális partnerekkel és az érdekelt felekkel. | 2022. III. ne- gyedév | területfejlesztési miniszter |
| 101. | I. Állam és közigaz- gatás | A jogalkotás minősé- gének javítása és partnerségek kialakí- tása társadalmi szereplőkkel | Jogszabályi módosítá- sok hatálybalépése, amelyek a jogalkotás folyamatában a társa- dalmi konzultációk és a hatásvizsgálatok használatának fokozá- sát célozzák | A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításának 2022. december 31-ig történő hatálybalépése, amely biztosítja, hogy a Kormány által elfogadott vagy a Kormány által az Országgyűlés elé terjesztett valamennyi jogszabály (pl. kormányrendelet és miniszteri rendelet) esetében (pl. törvényjavaslatok) hatékony nyilvános konzultációt folytassanak le, valamint hatásvizsgála- tot készítsenek, és annak összefoglalóit rendszeresen tegyék nyilváno- san hozzáférhetővé az alábbiak szerint: (i.) a minimálisan nyolc napos konzultációs időszak megállapítása (ami azt jelenti, hogy a jogalkotási aktus tervezetét a kormányon belüli kon- zultációra való megküldéssel egyidejűleg nyilvános konzultációra bo- csátják); (ii.) a nyilvános konzultációs időszak lejártát követő legalább öt napos időszak megállapítása a nyilvános konzultációs időszak során beérkezett észrevételek mérlegelésére, amely időszak alatt a kormány jogalkotási aktusát a kormány nem fogadhatja el, illetve a törvénytervezetet nem terjesztheti a parlament elé; (iii.) a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 5. §-ában foglalt kivételek hatálya alá eső jogal- kotási aktusok aránya legfeljebb 10% lehet, és biztosítani kell, hogy e ki- vételek alkalmazása kellően indokolt legyen; (iv.) az előzetes hatásvizsgálat összefoglalóját minden esetben a jogalko- tási aktus tervezetével együtt nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni; (v.) a kivételek körét a jogszabályok előkészítésében való társadalmi rész- vételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 5. § (5) bekezdésének eltörlésével szűkíteni kell. A vonatkozó eljárási szabályok biztosítják továbbá, hogy a hatásvizsgála- tok terjedelme és tartalma összhangban legyen az "ÁROP-1.1.10 - A jog- szabály előkészítési folyamat racionalizálása" című, az Európai Unió által társfinanszírozott projekt keretében kidolgozott módszertannal. A kormány ügyrendjének vagy más vonatkozó jogszabályok módosítá- sainak 2022. december 31-ig történő hatálybalépése biztosítja, hogy: (vi.) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) évente ellenőrizze a jogsza- bályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény szerinti nyilvános konzultációs követelmények betartá- sát, ideértve az i-v. pontok végrehajtását is. A fenti ellenőrzések megál- lapításait évente január 31-ig a KEHI honlapján közzétett jelentésben teszi közzé. (vii.) A KEHI a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény bármely rendelkezésének be nem tartása | 2022. IV. ne- gyedév | Miniszterelnökség |
| esetén következetesen kellően magas bírságot szab ki az érintett jogsza- bály előkészítéséért felelős miniszter által vezetett minisztériummal szemben. A bírság kiszabásának indokait nyilvánosságra kell hozni. A vonatkozó jogalkotási aktusok módosításainak 2022. december 31-ig történő hatálybalépése biztosítja, hogy: (viii.) további forrásokat különítsenek el az Országgyűlés Hivatala szá- mára annak érdekében, hogy fejlesszék az Országgyűlési Hivatal kapaci- tását, hogy segítsék az Országgyűlés tagjait és bizottságait abban, hogy hatékony hatásvizsgálatokat készítsenek és hatékony konzultációkat folytassanak az érdekelt felekkel az általuk javasolt törvényjavaslatokkal kapcsolatban. Az Országgyűlés képviselőinek és bizottságainak lehető- ségük lesz arra, hogy felkérjék az Országgyűlés Hivatalát az általuk kez- deményezett törvényjavaslatokkal vagy módosításokkal kapcsolatos hatásvizsgálatok elkészítésére és hatékony konzultációk lefolytatására az érdekeltekkel. (ix.) a Központi Statisztikai Hivatal a hatásvizsgálatok elvégzéséhez szük- séges adatokat az Országgyűlés Hivatala rendelkezésére bocsátja. | ||||||
| 102. | I. Állam és közigaz- gatás | A jogalkotás minősé- gének javítása és partnerségek kialakí- tása társadalmi szereplőkkel | A jogszabályok hatás- vizsgálatára vonat- kozó új szabályok elfogadása | A kormány új módszertant fogad el és kezd el alkalmazni az összes jog- alkotási javaslat szisztematikus hatásvizsgálatára, amelynek alapja i.) az Európai Unió által társfinanszírozott ÁROP-1.1.10 A jogszabály elő- készítési folyamat racionalizálása projekt keretében elkészített módszer- tan tapasztalatainak átfogó értékelése, az említett módszertan erősségeinek és gyengeségeinek azonosítása; ii.) a nemzetközi intézmények és a tagállamok szabályozási hatásvizsgá- latokkal kapcsolatos legjobb gyakorlatainak azonosítása; iii.) a szabályozási hatásvizsgálat területén széles körben elismert szakér- telemmel rendelkező nemzetközi szervezetek bevonásával elkészítendő, felülvizsgált hatásvizsgálati módszertan vázlata. Valamennyi fenti dokumentumot nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, és azok a szociális partnerekkel és a nem kormányzati érdekelt felekkel folytatott hatékony konzultáció tárgyát kell képezzék. | 2023. IV. ne- gyedév | Miniszterelnöki Kormány- iroda |
| 103. | I. Állam és közigaz- gatás | A jogalkotás minősé- gének javítása és partnerségek kialakí- tása társadalmi szereplőkkel | A jogalkotási aktusok kötelező nyilvános konzultációjára és az előzetes hatásvizsgá- lati összefoglalók rendszeres közzététe- lére vonatkozó szabá- lyok hatékony alkalmazásának meg- erősítése | A 2022. november 1. és 2022. december 31. között a kormány által elfo- gadott kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, valamint a kormány által az Országgyűlésnek benyújtott valamennyi törvényjavaslat leg- alább 90%-a nyilvános konzultáció tárgyát képezi, és a jogszabályok elő- készítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény rendelkezései szerint kötelezően közzéteendő összes összefoglaló hatás- vizsgálatot közzéteszik a 100. sorral összhangban rögzített formában. Mindezt az EUTAF minősítés nélküli könyvvizsgálói véleményt tartal- mazó záró könyvvizsgálói jelentéssel megerősíti. | 2023. I. ne- gyedév | Miniszterelnöki Kormány- iroda |
| 104. | I. Állam és közigaz- gatás | A jogalkotás minősé- gének javítása és partnerségek kialakí- tása társadalmi szereplőkkel | A jogalkotási aktusok kötelező nyilvános konzultációjára és az előzetes hatásvizsgá- lati összefoglalók rendszeres közzététe- lére vonatkozó szabá- lyok hatékony alkalmazásának meg- erősítése | A 2023. január 1. és 2023. december 31. között a kormány által elfogadott kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, valamint a kormány által az Országgyűlésnek benyújtott valamennyi törvényjavaslat legalább 90%-a nyilvános konzultáció tárgyát képezi, és a jogszabályok előkészí- tésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény ren- delkezései szerint kötelezően közzéteendő összes összefoglaló hatásvizsgálatot közzéteszik a 100. sorral összhangban rögzített formá- ban. Mindezt az EUTAF ellenőrzési jelentése is megerősíti. | 2024. I. ne- gyedév | Miniszterelnöki Kormány- iroda |
| 105. | I. Állam és közigaz- gatás | A jogalkotás minősé- gének javítása és partnerségek kialakí- tása társadalmi szereplőkkel | A jogalkotási aktusok kötelező nyilvános konzultációjára és az előzetes hatásvizsgá- lati összefoglalók rendszeres közzététe- lére vonatkozó szabá- lyok hatékony alkalmazásának meg- erősítése | A 2024. január 1. és 2024. december 31. között a kormány által elfogadott kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, valamint a kormány által az Országgyűlésnek benyújtott valamennyi törvényjavaslat legalább 90%-a nyilvános konzultáció tárgyát képezi, és a jogszabályok előkészí- tésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény ren- delkezései szerint kötelezően közzéteendő összes összefoglaló hatásvizsgálatot közzéteszik a 100. sorral összhangban rögzített és elfo- gadását követően a 101. sornak megfelelő módszertannal kidolgozott formában. Mindezt az EUTAF ellenőrzési jelentése is megerősíti. | 2025. I. ne- gyedév | Miniszterelnöki Kormány- iroda |
| 106. | I. Állam és közigaz- gatás | A jogalkotás minősé- gének javítása és partnerségek kialakí- tása társadalmi szereplőkkel | A jogalkotási aktusok kötelező nyilvános konzultációjára és az előzetes hatásvizsgá- lati összefoglalók rendszeres közzététe- lére vonatkozó szabá- lyok hatékony alkalmazásának meg- erősítése | A 2025. január 1. és 2025. december 31. között a kormány által elfogadott kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, valamint a kormány által az Országgyűlésnek benyújtott valamennyi törvényjavaslat legalább 90%-a nyilvános konzultáció tárgyát képezi, és a jogszabályok előkészí- tésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény ren- delkezései szerint kötelezően közzéteendő összes összefoglaló hatásvizsgálatot közzéteszik a 100. sorral összhangban rögzített és elfo- gadását követően a 101. sornak megfelelő módszertannal kidolgozott formában. Mindezt az EUTAF ellenőrzési jelentése is megerősíti. | 2026. I. ne- gyedév | Miniszterelnöki Kormány- iroda |
| 107. | I. Állam és közigaz- gatás | Adóreform | Az adókikerülés elleni hazai szabályok füg- getlen nemzetközi szakértő általi felül- vizsgálata | Az adókikerülés elleni hazai szabályok vizsgálatát az agresszív adóterve- zés témakörében széles körben elismert szakértelemmel rendelkező, független szolgáltató végzi el. A vizsgálatról készült tanulmánynak az adókikerülés elleni hazai szabályok jelenlegi állását kell elemeznie, és konkrét javaslatokat kell megfogalmaznia a társasági adó területén a va- lós gazdasági jelenlétre vonatkozó minimumkövetelményekre, valamint a minimumkövetelmények teljesítésének elmulasztása esetén alkalma- zandó adókövetkezményekre vonatkozóan a fedőszervezetekhez kap- csolódó adózási szabályok hatékonyságának növelése érdekében. A tanulmányt, beleértve az ajánlásokat is, közzé kell tenni a Kormány (vagy a Pénzügyminisztérium) honlapján. | 2023. III. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 108. | I. Állam és közigaz- gatás | Adóreform | Valós gazdasági jelen- létre vonatkozó mini- mumkövetelmé- nyeket a társasági adózás területén meg- határozó jogszabály hatályba lépése | A társasági adó területén a valós gazdasági jelenlétre vonatkozó mini- mumkövetelményeket megállapító jogszabályok 2023. december 31-ig lépnek hatályba. A jogszabályokat az előző mérföldkőben említett füg- getlen szakértői tanulmány megállapításai és ajánlásai alapján kell elké- szíteni, és célul kell kitűzni az említett tanulmány során azonosított kockázatok mérséklését. A jogszabály Kormány általi elfogadását meg- előzően a valós gazdasági jelenlétre vonatkozó minimumkövetelménye- ket közzé kell tenni a Kormány (vagy a Pénzügyminisztérium) honlapján, és a Pénzügyminisztérium nyilvános konzultációkat szervez (többek kö- zött az érdekelt felekkel, például az adószakértőkkel és a gazdasági ka- marákkal) a valós gazdasági jelenlétre vonatkozó minimumkövetel- mények bevezetéséről. Az elfogadott jogszabálynak legalább a következő elemeket kell tartal- mazniuk: (i.) meghatározza azon vállalatok körét, amelyek nagy kitettséggel ren- delkeznek a határon átnyúló passzív jövedelmekkel összefüggésben; (ii.) meghatározza a valós gazdasági jelenlétre vonatkozó minimumkö- vetelményeket (például EU-s bankszámla, munkavállalók száma stb.); (iii.) adókövetkezmény(eke)t állapít meg a minimumkövetelmények tel- jesítésének elmulasztása esetén. | 2023. IV. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 109. | I. Állam és közigaz- gatás | Adóreform | Jogszabály módosítás hatálybalépése a transzferár szabályok szigorítására | Az új transzferárazási adatszolgáltatási kötelezettségeket bevezető jog- szabályi módosítások 2023. december 31-ig lépnek hatályba. A jogsza- bály módosításoknak figyelembe kell venniük a Pénzügyminisztérium által szervezett nyilvános konzultációk eredményeit. Az elfogadott jog- szabály módosításnak részletes követelményeket kell tartalmazniuk a transzferárazási adatszolgáltatásra vonatkozóan (például hatály, beje- lentendő adatok, módszer). | 2023. IV. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 110. | I. Állam és közigaz- gatás | Adóreform | A kimenő kifizetésekre vonatkozó le nem vonhatósági szabá- lyok hatályba lépése | A kimenő kifizetésekre vonatkozó le nem vonhatósági szabályokat kiter- jesztő jogszabály módosítások 2023. december 31-ig lépnek hatályba. Az elfogadott jogszabály módosítás kiterjeszti a le nem vonhatósági szabá- lyok hatályát annak érdekében, hogy az kiterjedjen az olyan államokba kimenő jogdíj- és kamatfizetési műveletekre, amelyek szerepelnek a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében, vagy amelyek nulla vagy alacsony adókulcsúnak minősülnek (amelyek magukban fog- lalnak minden olyan joghatóságot, ahol a jogszabályban előírt társasági- adó-kulcs alacsonyabb, mint a magyar társaságiadó-kulcs). A jogszabály meghatározza azokat a kritériumokat, amikor adókövetkezményt kell al- kalmazni, figyelembe véve az ügylet mögött meghúzódó üzleti okokat és az ügylet adóügyi megítélését annak érdekében, hogy a kettős nem adóztatási esetekre terjedjen ki. A célzott kockázat mérséklése érdeké- ben megfelelő adózási következményeket is meg kell határozni. | 2023. IV. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| Mielőtt a Kormány elfogadja a jogszabályt, a Pénzügyminisztérium nyil- vános konzultációkat szervez (többek között az érdekelt felekkel, például az adószakértőkkel és az üzleti kamarákkal). | ||||||
| 111. | I. Állam és közigaz- gatás | Adóreform | Az agresszív adóterve- zéssel kapcsolatos ha- zai szabályok hatékonyságának füg- getlen értékelése | Az agresszív adótervezéssel kapcsolatos fedőszervezetekre vonatkozó és a kapcsolt vállalkozások közötti, olyan államokba kimenő jogdíj- és ka- matkifizetésekre, amelyek a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékén szerepelnek, vagy amelyek nulla vagy alacsony adókul- csot alkalmazó joghatóságnak minősülnek vonatkozó hazai szabályok eredményességének független értékelését az agresszív adótervezés té- májában széles körben elismert független szakértő végzi. Az értékelés holisztikusan értékeli a vonatkozó magyar adószabályozási keretrend- szert, beleértve az addig elfogadott valamennyi intézkedést. Az értékelés ajánlásokat fogalmaz meg a Magyarország által végrehajtandó szakpoli- tikai intézkedésekre vonatkozóan, ideértve a feltárt hiányosságok orvos- lására irányuló jogszabályi változtatásokat is, különösen a kimenő jogdíjak, kamatok és osztalékok kifizetése terén. Az értékelést, beleértve az ajánlásokat is, közzé kell tenni a Kormány (vagy a Pénzügyminiszté- rium) honlapján. | 2025. IV. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 112. | I. Állam és közigaz- gatás | Adóreform | Az agresszív adóterve- zés elleni fellépés javí- tását célzó intézkedéseket tartal- mazó jogszabály ha- tálybalépése | Az agresszív adótervezéssel kapcsolatos intézkedések hatékonyságának javítását célzó jogszabályi módosítások 2026. június 30-ig lépnek ha- tályba. A jogszabályt az előző mérföldkőben említett független értékelés megállapításainak kezelése céljából kell bevezetni. | 2026. II. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 113. | I. Állam és közigaz- gatás | Az adórendszer egyszerűsítése | Az eMAP rendszert megalapozó jog szabá- lyok hatálybalépése | Az új eMAP (eseményalapú adatszolgáltatási platform) kifejlesztésre ke- rül és az indulásához szükséges jogszabályi változások életbe lépnek. A szabályozás módosítja a foglalkoztatással kapcsolatos adatszolgáltatási folyamatokat, hogy lehetővé tegye az új szolgáltatások használatát az adófizetők (munkáltatók) számára. A szabályozás elfogadása előtt a hatóságok 1) Elfogadják a kezdeti fejlesztési javaslatot az eMAP kialakítására (kor- mánydöntés) 2) Felállítanak egy tárcaközi konzorciális irányító szervezetet és kinevez- nek egy a reform sikeres megvalósításáért felelős dedikált kormánybiz- tost 3) Az informatikai fejlesztés megkezdése előtt társadalmi egyeztetést folytatnak a végleges javaslatról | 2025. II. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 114. | I. Állam és közigaz- gatás | Az adórendszer egyszerűsítése | Az eMAP rendszer fo- kozatos bevezetése | Az eMAP pilot szakasza legalább ötven (minden méretkategóriába tar- tozó munkáltatókat tartalmazó) vállalkozás önkéntes részvételével lezá- rásra kerül. Sor kerül az új rendszer alapfunkcióinak tesztelésére, költséghatékony módon azonosítva e korai szakaszban az esetleges hiá- nyosságokat. | 2026. II. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 115. | I. Állam és közigaz- gatás | Az adórendszer egyszerűsítése | Az eNyugta rendszert megalapozó jog szabá- lyok hatálybalépése | Az új eNyugta kifejlesztésre kerül és az indulásához szükséges jogszabá- lyi változások életbe lépnek. A szabályozás módosítja a B2C tranzakciók dokumentációjával kapcsolatos folyamatokat, hogy lehetővé tegye az új szolgáltatások használatát az adófizetők számára. A szabályozás elfogadása előtt a hatóságok 1) Elfogadják a kezdeti fejlesztési javaslatot az eNyugta kialakítására (kor- mánydöntés) 2) Társadalmi egyeztetést folytatnak a javasolt megoldásról. | 2024. IV. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 116. | I. Állam és közigaz- gatás | Az adórendszer egyszerűsítése | Az eNyugta rendszer fokozatos bevezetése | Az eNyugta rendszer szolgáltatásként bevezetésre kerül az érdeklődő ügyfelek számára. A már működő online pénztárgépek az előre megha- tározott véghatáridőig párhuzamosan tovább működhetnek. 2026 I. ne- gyedévéig célunk, hogy az új eNyugta rendszer penetrációja legalább az összes B2C tranzakció 40%-át elérje. | 2026. I. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 117. | I. Állam és közigaz- gatás | Az adórendszer egyszerűsítése | Az áfa adminisztráció- jának egyszerűsítését szolgáló eÁfa rend- szert megalapozó jog- szabályok hatálybalépése | Az új eÁfa (eseményalapú adatszolgáltatási platform) kifejlesztésre kerül és az indulásához szükséges jogszabályi változások életbe lépnek. A sza- bályozás egyszerűsíti az áfa-bevallási folyamatokat, hogy lehetővé tegye az új szolgáltatások használatát az adófizetők számára. A szabályozás elfogadása előtt a hatóságok 1) Elfogadják a kezdeti fejlesztési javaslatot az eÁfa kialakítására (kormánydöntés) 2) Társadalmi egyeztetést folytatnak a javasolt megoldásról | 2024. IV. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 118. | I. Állam és közigaz- gatás | Az adórendszer egyszerűsítése | Az eÁfa rendszer foko- zatos bevezetése | Az új eÁfa megoldást új szolgáltatásként kerül az adózók számára meg- valósításra és kiajánlásra. Célunk az, hogy 2026 Q1-re az adózók 40%-a legalább egy új szolgáltatást igénybe vegyen. | 2026. I. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 119. | I. Állam és közigaz- gatás | Az adórendszer egyszerűsítése | Az átmeneti intézke- dések kivezetése | A COVID-19 pandémia és az energiaválság nyomán fellépő gazdasági helyzet miatt bevezetett ideiglenes adóintézkedések nem kerülnek kiter- jesztésre azok jelenlegi hatályán túl. Ezek az átmeneti intézkedések: (1) pénzügyi szervezetek extraprofit adója [az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet] 1. §; (2) a biztosítókat terhelő extraprofit adó [197/2022. (VI. 4. ) Korm. rende- let 16. §]; (3) energetikai vállalkozások extraprofit adója [197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet 2., 3. és 8. §]; | 2023. IV. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| (4) kiskereskedelmi szektor különadója [197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet 20. és 21. §]; (5) távközlési szektor extraprofit adója [197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet 14. §]; (6) gyógyszergyártói befizetések különadója [197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet 7. §] | ||||||
| 120. | I. Állam és közigaz- gatás | Az adórendszer egyszerűsítése | Az adók számának csökkentéséről készí- tett munkacsoport jelentés | Munkacsoport kerül felállításra, amely az adók számának csökkentésé- nek lehetőségét fogja vizsgálni. A munkacsoportba a Pénzügyminiszté- rium, valamint az adóhatóság mellett a kereskedelmi kamarák (pl. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Német-Magyar Ipari és Keres- kedelmi Kamara, Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara), az adó- tanácsadói, továbbá akadémiai szektor delegálhat képviselőket. Az átte- kintett témák között legalább az alábbiak szerepelnek: - A helyi ingatlanadók egyszerűsítése (jelenleg három közteher: épít- ményadó, telekadó, kommunális adó) - A gépjárművekhez kötődő közterhek konszolidációja (gépjárműadó, cégautóadó, regisztrációs adó, tulajdonváltozáshoz kapcsolódó illeté- kek) - A rehabilitációs hozzájárulás szociális hozzájárulási adóba integrálása (jelentős teherátrendezéssel járhat) - Az ajándékozási és örökösödési illeték integrálása a személyi jövede- lemadóba - A minimális bevételt hozó kis adók megszűntetése (ide nem értve az EU-s kötelezettségből fakadó, vagy környezetvédelmi célú közterheket) - A táppénz-hozzájárulás megszűntetése/konszolidációja A munkacsoport által a Pénzügyminisztérium részére készített ajánlás ja- vaslatot tesz az adók számának legalább 10%-kal csökkentésére (a 2023. január 1-jén hatályban levő adók körében). A csökkentés történhet adó- nem kivezetésével, illetve kettő vagy több adónem (jogi és gyakorlati) összevonásával is. A 2023. december 31-éig tervezett átmeneti adóintéz- kedések, amelyeket az előző pontban is említettünk, nem tartozik bele sem az adók számába, sem a csökkentendő adók számába. A munkacsoport által készített jelentés publikálásra kerül. | 2024. I. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 121. | I. Állam és közigaz- gatás | Az adórendszer egyszerűsítése | Az adók számának csökkentését célzó jogszabály-módosítá- sok hatályba lépése | Az előző intézkedésnél említett törvényváltozások, melyekkel az adók számát csökkentjük hatályba lép. A törvényváltozás hatására az adók száma legalább 10%-kal csökken (a 2023. január elsején hatályba lévő adókhoz képest). A csökkentés történhet adónem kivezetésével, illetve kettő vagy több adónem (jogi és gyakorlati) összevonásával is. A 2023. december 31-éig tervezett átmeneti adóintézkedések, amelyeket a 109. sornál is említettünk nem tartozik bele sem az adók számába sem a csökkentendő adók számába. | 2024. II. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 122. | I. Állam és közigaz- gatás | Az adórendszer egyszerűsítése | A személyi jövedel- mekkel kapcsolatos egyszerűsítési és kon- szolidációs lehetősé- gek vizsgálatáról készített munkacso- port jelentés | Munkacsoport kerül felállításra, amely a személyi jövedelemadózás sza- bályainak egyszerűsítésének és konszolidálásának lehetőségét fogja vizsgálni, ideértve a hatástalan, vagy nem hatékony kedvezmények meg- szűntetését, az alternatívák közti választás megkönnyítésének lehetősé- geit és csökkentve az ösztönzők szándékolatlan és indokolatlan torzításait, ezzel nem csupán egyszerűbbé, de egyúttal igazságosabbá is téve a rendszert. A munkacsoportba a Pénzügyminisztérium, valamint az adóhatóság mellett a kereskedelmi kamarák (pl. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, Magyaror- szági Amerikai Kereskedelmi Kamara), az adótanács-adói, továbbá aka- démiai szektor delegálhat képviselőket és 2023 első negyedében kezdené meg működését. A munkacsoport az általa készített jelentést a Kormány elé terjeszti és az közzétételre kerül. | 2023. III. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 123. | I. Állam és közigaz- gatás | Az adórendszer egyszerűsítése | A személyi jövedel- mek adózásának egy- szerűsítését és konszolidációját célzó jogszabályok hatályba lépése | Az előző intézkedésben említett munkacsoport által készített jelentés szerinti egyszerűsítést és konszolidációt célzó törvényváltozások ha- tályba lépnek. | 2023. IV. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 124. | I. Állam és közigaz- gatás | Az adórendszer egyszerűsítése | Közművezetékek adó- járól szóló 2012. évi CLXVIII. törvény mó- dosítása vagy hatá- lyon kívül helyezése | A Kormány 2023. december 31. előtt benyújtott törvényjavaslata alapján 2024. december 31-ig hatályba lép a közüzemi adózás egyszerűsítéséről szóló törvény - a közüzemi vezetékek adóról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény hatályon kívül helyezéséről vagy módosításáról, - a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosítá- sáról olyan adószabály bevezetése érdekében, amely lehetővé teszi a közműtulajdonosok vezetékei (víz- és szennyvíz, villanyvezeték, földgáz- vezeték és távközlés) után fizetendő tételes adó elengedését vagy jóvá- írását. | 2024. IV. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 125. | I. Állam és közigaz- gatás | Az adórendszer egyszerűsítése | A közigazgatási szer- vek ügyfélkommuni- kációs gyakorlatának javítása | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jelentést készít a Közérthetőségi Programjának elemeiről és eredményeiről. A jelentés célja, hogy a NAV saját, konkrét gyakorlata során szerzett tudásának megosztása révén hozzájáruljon az ügyfélcentrikus, könnyen érthető hivatali kommuniká- cióra irányuló hozzáállás általánossá válásához a hazai közigazgatásban. A jelentés megküldésre kerül a kormány részére és publikálásra kerül. A jelentésre alapozva egyes témakörökben új "lépésről-lépésre" útmuta- tók kerülnek publikálásra a NAV digitális platformjain, többek közt az egyéni vállalkozók választható adónemek közti választásának segítése, a fizetési halasztási kérelem beadása vagy az ingatlanok adás-vétele kap- csán keletkező adó- és illetékkötelezettségek tárgykörében. | 2024. III. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 126. | I. Állam és közigaz- gatás | Az adórendszer egyszerűsítése | Viselkedéstudományi megközelítések az adóigazgatásban | Jelentés készül a Kormány részére azzal a céllal, hogy a NAV saját, visel- kedéstudományi eredményekre alapozott pilot programjainak gyakor- lati tapasztalatain keresztül bemutassa, hogy a viselkedéstudományi beavatkozások miként javíthatják az államigazgatás működésének haté- konyságát. A Pénzügyminisztérium és a NAV együttműködésének folytatásaként legalább három új pilot projekt indul, melyek érinthetik a hivatal és az ügyfelek közti kommunikáció finomhangolását, az önkéntes jogkövetést erősítő eszközök kiajánlását, a mentorálási szolgáltatás javítását, vala- mint a viselkedéstudományi megközelítések és az ellenőrzési eszközök közti egyensúly javításának lehetőségeit. | 2024. IV. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 127. | I. Állam és közigaz- gatás | Az adórendszer egyszerűsítése | A NAV digitális ügyfél- kapcsolati felületeinek integrálásáról és fej- lesztéséről szóló kon- cepció (eNAV) elkészítése | Egy részletes fejlesztési víziót tartalmazó koncepciót kell készíteni arról, hogy az adóhatóság jelenleg széttagolt ügyfélkapcsolati felületeit min- ként lehet egységes csatornába szervezni. A cél, hogy az adóhatóság ké- pes legyen egységes és digitális módon biztosítani az ügyfélkapcsolati szolgáltatások teljes körét (webes és mobil applikációs formában is). A koncepciónak ki kell térnie a szükséges fejlesztési lépésekre, azok üte- mezésének tervére, ideértve a szükséges erőforrások méretének és idő- beni lefutásának tervezésére is. A víziónak integrálnia kell a már futó, vagy fent említett informatikai fejlesztéseket is, és építenie kell a kom- munikációs és viselkedéstudományi megközelítésekre is a szolgáltatá- sok, valamint a felhasználói felületek és élmény tervezése során. A koncepció ezután a NAV informatikai fejlesztésének alapjául szolgálna. A koncepciót a NAV a honlapján publikálja. | 2024. II. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 128. | I. Állam és közigaz- gatás | Az adórendszer egyszerűsítése | Új funkciók biztosítása az integrált digitális felületeken | A különböző platformok (pl. eSZja, ONYA) vagy a digitális formában még nem elérhető szolgáltatások (pl. eMAP, illeték, gépjárművek adózása) konszolidációját követően legalább három új funkcionalitás (2022. szeptember 30. előtt még el nem érhető) kerül bevezetésre és válik a fel- használók számára elérhetővé az integrált platformon vagy mobilalkal- mazáson. | 2025. III. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 129. | I. Állam és közigaz- gatás | A közkiadások haté- konyságának javítása | A kiadási felülvizsgála- tok jogi és szervezeti kereteinek létrehozása | A Pénzügyminisztérium kijelölésre kerül a kiadási felülvizsgálatok koor- dinációjáért és elvégzéséért felelős intézményként. A Pénzügyminisztérium felállít egy szervezeti egységet, ami a költségve- tési felülvizsgálatok koordinációjáért felelős. A koordinációs egység munkáját egy munkacsoport segíti (taskforce) ami munkacsoportba meghívást kapnak külső szakértők (pl. tudomány területén elismert oktatók, kutatók) valamint a szakterületért felelős mi- nisztériumok képviselői. A koordinációért felelős szervezeti egység rend- szeres konzultációt folytat és szorosan együttműködik a munkacsoport | 2023. II. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| tagjaival a költségvetési felülvizsgálatok jogi és intézményi kereteinek ki- alakítása során valamint ezt követően a költségvetési felülvizsgálatok tervezése, lebonyolítása és utókövetése folyamán. A Kormány határozatot alkot a költségvetési felülvizsgálatok rendszeres elvégzésének elindításáról, amit közzétesz a Magyar Közlönyben. A határozat (vagy az ahhoz kapcsolódó dokumentumok) meghatározza különösen: (i.) a felülvizsgálatok részletes céljait; (ii.) a felülvizsgálatok módszertanát; (iii.) egy középtávú munkatervet, beleértve a felülvizsgálatok során vizs- gálandó szakterületeket és a felülvizsgálatok határidejét; (iv.) a vizsgálatok tárgyát képező közszféra-szervezeteket (amennyiben azok részei a kormányzati szektornak); és (v.) a kiadási vizsgálatok által érintett időszakokat. A Kormányhatározat továbbá rögzíti a felülvizsgálatba bevont szereplők feladatait és felelősségét, magába foglalva legalább a következő téteket: - A vizsgált szakterületért felelős minisztériumok teljes hozzáférést biz- tosítanak a szükséges információkhoz a Pénzügyminisztérium koordiná- ciós egysége számára. - A Pénzügyminisztérium koordinálja/elkészíti a kiadási felülvizsgálato- kat, bevonja a munkacsoportot, ajánlásokat tesz a lehetséges utóköve- tésre. -A Pénzügyminisztérium rendszeres (negyedéves) jelentéseket készít a Kormány számára a felülvizsgálatok előrehaladásáról. - A "megfelelni vagy megmagyarázni" elvnek megfelelően a Kormány bemutatja az Országgyűlésnek a felülvizsgálatok megállapításait, és ab- ban az esetben, ha felülvizsgálat ajánlásait nem kívánja végrehajtani, ak- kor ezekre magyarázatot ad. A felülvizsgálatok eredményei az előre meghatározott határidőben elkészülnek, annak érdekében, hogy azok becsatornázhatók legyenek az éves költségvetési tervezésekbe valamint a középtávú költségvetési kitekintések elkészítésébe. - A hatékony nyomon követés elérése érdekében, a Pénzügyminiszté- rium, az ajánlásokkal címzett szakminisztériumok és közintézmények ha- táridőre válaszokat adnak az ajánlásokra a "megfelelni vagy megmagyarázni" elvvel összhangban. - A Pénzügyminisztérium koordinációs egysége feladatul kapja a felül- vizsgálatok nyomon követését és az ajánlásokra adott válaszokról éves jelentéseket készít. A felülvizsgálatok módszertana figyelembe veszi az OECD ajánlásait és az EU tagországok hasonló gyakorlatait. A kiadási felülvizsgálatok célja, a vizsgálat alá vont költségvetési kiadások megfelelőségének részletes |
| elemzése, különös tekintettel a pozitív szociális hatásokra, a gazdasági növekedésre gyakorolt hatásokra, valamint a költségvetési egyensúly és a középtávú fenntarthatóság vizsgálatára. A módszertan megfelelő am- bíciószinten meghatározza, hogy milyen konkrét megtakarítási és haté- konyságnövelési lehetőségek vannak az adott kiadási területen. A szakterületek kiadási felülvizsgálatokra történő kiválasztására a priori- tás és hatékonyság alapján kerül sor. A kiválasztásnál a gyorsan növekvő kiadási tételek prioritást kapnak. A 2023. és 2024. évi felülvizsgálatok mindkét évben legalább a kormány- zati kiadások 10%-át lefedik. A vizsgált területek magukba foglalják: (i.) az egészségügyet; (ii.) az oktatást; (iii.) az állami beruházásokat; (iv.) a családi és lakhatással kapcsolatos támogatásokat (beleértve a vo- natkozó adókedvezményeket). | ||||||
| 130. | I. Állam és közigaz- gatás | A közkiadások haté- konyságának javítása | Jelentések az első és a második kiadási felül- vizsgálatok eredmé- nyeiről | A Pénzügyminisztérium konzultálva a kormánytól független releváns szakemberekkel, koordinálja és elvégzi a középtávú munkatervben kije- lölt legalább két költségvetési terület kiadási felülvizsgálatát, melyek kö- zül legalább két terület a 128. sorban meghatározott listán szerepel. A koordinációs szervezeti egység szorosan együtt dolgozik a 128. sorban hivatkozott munkacsoport tagjaival a kiadási felülvizsgálatok tervezésé- ben, végrehajtásában és utókövetésében. A kiadási felülvizsgálatok a vizsgált területen beazonosítják az intézkedé- seket valamint a lehetséges megtakarításokat (a felülvizsgálatra kerülő szakterület százalékában kifejezve) és az elérhető hatékonyságnöveke- dést. A javasolt intézkedések és opciók legkésőbb 2023. december 31-ig elkészülnek. Célzott jelentések mutatják be a felülvizsgálatok konkrét eredményeit a lehetséges megtakarításokról (a vizsgált kiadási terület százalékában ki- fejezve) és a hatékonyságnövelésről, amint azokat a költségvetési terve- zés is tükrözi (pl. az éves költségvetések és a középtávú költségvetési kitekintések). A két jelentést a Kormány megtárgyalja és közzéteszi a Kormány honlapján. | 2024. II. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 131. | I. Állam és közigaz- gatás | A közkiadások haté- konyságának javítása | Jelentések a harmadik és a negyedik kiadási felülvizsgálatok ered- ményeiről | A Pénzügyminisztérium konzultálva a kormánytól független releváns szakemberekkel, koordinálja és elvégzi a középtávú munkatervben kije- lölt legalább két költségvetési terület kiadási felülvizsgálatát, melyek kö- zül legalább két terület a 128. sorban meghatározott listán szerepel. A koordinációs szervezeti egység szorosan együtt dolgozik a 128. sorban hivatkozott munkacsoport tagjaival a kiadási felülvizsgálatok tervezésé- ben, végrehajtásában és utókövetésében. A kiadási felülvizsgálatok a vizsgált területen beazonosítják az intézkedé- seket valamint a lehetséges megtakarításokat (a felülvizsgálatra kerülő szakterület százalékában kifejezve) és az elérhető hatékonyságnöveke- dést. A javasolt intézkedések és opciók legkésőbb 2024. december 31-ig elkészülnek. Célzott jelentések mutatják be a felülvizsgálatok konkrét eredményeit a lehetséges megtakarításokról (a vizsgált kiadási terület százalékában ki- fejezve) és a hatékonyságnövelésről, amint azokat a költségvetési terve- zés is tükrözi (pl. az éves költségvetések és a középtávú költségvetési kitekintések). A két jelentést a Kormány megtárgyalja és közzéteszi a Kormány honlap- ján. | 2025. II. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 132. | I. Állam és közigaz- gatás | A közkiadások haté- konyságának javítása | Zárójelentés a kiadási felülvizsgálatokról | A zárójelentés bizonyítékot szolgáltat, hogy a központi költségvetés ki- adásainak legalább 20%-a felülvizsgálatra került a 2023-2025. közötti időszakban sikeresen végrehatott négy kiadási felülvizsgálat során. | 2025. IV. ne- gyedév | Pénzügyminisztérium |
| 133. | I. Állam és közigaz- gatás | Igazságszolgáltatási rendszer | Az Országos Bírói Ta- nács szerepének meg- erősítését és függetlenségének megőrzését célzó tör- vénymódosítások ha- tályba lépése | A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében benyújtott első kifi- zetési kérelem benyújtása előtt hatályba lépnek azok a jogszabály-mó- dosítások és megkezdődik azok alkalmazása, amelyek biztosítják az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) szerepének és hatásköré- nek megerősítését, hogy hatékonyan ellensúlyozza az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnökének hatáskörét. Az új jogszabály: a) erősebb hatásköröket hoz létre az OBT számára annak érdekében, hogy az hatékonyan gyakorolhassa alkotmányos szerepét a bíróságok központi igazgatásának felügyeletében, megőrizve ugyanakkor az OBT azon alapuló függetlenségét, hogy tagjait bírák választják meg. Az OBT indokolással ellátott, kötelező erejű véleményt ad ki a következőkről: [egyedi határozatok tekintetében] (i.) az olyan bírói, illetve bírósági vezetői pozíciókra vonatkozó kinevezési eljárások eredménytelenné nyilvánítása az OBH elnöke által, amelyeken legalább egy, az adott bíróság bírái által támogatott, alkalmas jelölt van, | 2023. I. ne- gyedév | Igazságügyi Minisztérium |
| (ii.) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 27., 27/A., 31. és 32. §-ában meghatározottak szerint a bírák kirendelése és beosztása az OBH elnöke által, az OBH-hoz történő beosztás kivételé- vel, (iii.) a bírák kijelölésének megszüntetése az OBH elnöke által, hozzájáru- lásuk nélkül különleges ügyek - beleértve a közigazgatási ügyeket is - tárgyalására, (iv.) a jelöltek alkalmassága az OBH elnöki és elnökhelyettesi tisztségére, amelyre a köztársasági elnök, illetve az Országos Bírósági Hivatal elnöke tehet javaslatot. Az alkalmassági kritériumokat, beleértve a függetlensé- get, a pártatlanságot, a feddhetetlenséget és az integritást törvényben kell meghatározni. Az OBT által alkalmatlannak ítélt jelöltek számára gyorsított bírósági felülvizsgálatot kell biztosítani az illetékes bíróság előtt. A szabályozás tekintetében a jogszabályoknak biztosítania kell, hogy az OBT írásbeli indoklással ellátott véleményt adjon az alábbi esetekben: (v.) a jogi kereten belül a bírói álláshelyekre irányuló pályázatok elbírálá- sának pontrendszere, (vi.) a bíráknak és bírósági vezetőknek járó jutalmak és egyéb juttatások odaítélésének részletes feltételei, (vii.) a bírák képzési rendszerére vonatkozó szabályok, (viii.) a bírák munkaterhének értékelésére szolgáló adatlap és módszerek, valamint "a peres és nemperes eljárások nemzeti munkaterhének bíró- sági szint és ügytípus szerinti bontásban" történő meghatározása, (ix.) a bírói álláshelyek száma az egyes bíróságokon az éves költségvetés- ben meghatározott kereteken belül, beleértve a Kúriát és azok kollégiu- mait is; b) megállapítja az OBT azon jogát, hogy hozzáférjen a bíróságok igazga- tásával kapcsolatos valamennyi dokumentumhoz, információhoz és adathoz (beleértve a személyes adatokat is). Ezenkívül az OBT-nek kell meghatároznia az OBH elnöke félévi jelentésének felépítését; c) biztosítja az OBT számára a jogképességet és autonómiát költségveté- sének felhasználása terén, valamint, hogy az OBT megfelelő erőforrások- kal - többek között személyzettel és irodákkal - rendelkezzen feladatai hatékony ellátásához. A bíró tagok az OBT-ben ellátott feladataik ellátása érdekében az ítélkezési tevékenység tekintetében a törvényszéki elnö- kökre irányadó tárgyalási kedvezményre jogosultak. Az OBT bíró tagjait csak a soron következő hivatali ciklusra lehet újraválasztani. Az OBT bíró tagjai maguk közül választják meg az OBT elnökét. Az OBT tagjaiként el- járó bírósági elnökök és elnökhelyettesek nem vesznek részt az igazga- tási tevékenységükkel kapcsolatos tanácskozásokon és szavazásokon; |
| d) megállapítja az OBT azon jogát, hogy az illetékes bírósághoz, illetve az Alkotmánybírósághoz forduljon előjogainak védelme és jogainak érvé- nyesítése érdekében; e) előírja azon kötelezettséget, hogy az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogalkotási javaslatokról az OBT-val konzultálni kell, valamint biz- tosítja azon jogot, hogy ugyanezen ügyekben új jogszabály kezdemé- nyezésére tehessen az OBT javaslatot a kormánynak; f) a törvényben a bírósági elnökök megbízására vonatkozó, mérlegelést nem engedő szabályok megállapítása a bíróságon belüli tisztségek előre meghatározott sorrendje révén, az alábbiak szerint: bírósági elnök hiányában az elnök hatáskörét az elnökhelyettes gyako- rolja; elnökhelyettes hiányában az elnök hatáskörét a leghosszabb ideje bírói megbízatással rendelkező kollégiumvezető gyakorolja; kollégium- vezető hiányában az elnök hatáskörét a leghosszabb ideje hivatalban lévő tanácselnök gyakorolja; g) megtiltja, hogy az OBH elnöke kirendelésüket követően a bírákat a ki- rendelésük előtt eljáró bíróságnál magasabb szintű bíróságra ossza be. | ||||||
| 134. | I. Állam és közigaz- gatás | Igazságszolgáltatási rendszer | A Kúria bírói függet- lenségének megerősí- tését célzó módosítások hatályba lépése | A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv szerinti első kifizetési kérelem benyújtása előtt megvalósuló reform a következőkre terjed ki: a) a Kúria elnökének megválasztására vonatkozó szabályok módosításá- nak hatályba lépése és alkalmazásuk megkezdése a következők biztosí- tása érdekében: i) a jelöltek legalább ötéves bírói tapasztalattal rendelkeznek; ii) a Kúria elnökét nem lehet újraválasztani; iii) az OBT indokolással ellátott kötelező erejű véleményt ad ki a Kúria el- nöki tisztségére jelölt személyek alkalmasságáról, akiket a köztársasági elnök javasolhat; az alkalmassági kritériumokat, beleértve a függetlensé- get, a pártatlanságot, a feddhetetlenséget és az integritást a törvény ha- tározza meg; az OBT által alkalmatlannak ítélt jelöltek számára gyorsított bírósági felülvizsgálatot kell biztosítani az illetékes bíróság előtt. b) a Kúria ügyelosztási rendszerére vonatkozó szabályok módosításának hatálybalépése és azok alkalmazásának megkezdése a következők bizto- sítása érdekében: (i.) az elektronikus úton benyújtott ügyek ügyszámot kapnak emberi be- avatkozás nélkül (automatikusan); (ii.) az ügyeket előre meghatározott, objektív kritériumok alapján osztják el a tanácsok között; (iii.) az ügyet tárgyaló ítélkező testületet egy előzetesen előírt algoritmus alapján kell összeállítani; | 2023. I. ne- gyedév | Igazságügyi Minisztérium |
| (iv.) az eljárásban részt vevő felek az ügy iratai alapján ellenőrizhetik, hogy az ügyek elosztására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmaz- ták-e; (v.) a Kúria bírói tanácsa és az érintett kollégiumok kötelező erejű véle- ményt adnak az ügyelosztási rendszerről; c) a Kúria működésére vonatkozó szabályok módosításának hatályba lé- pése és annak alkalmazásának megkezdése: (i.) a Kúria bírói tanácsa és az érintett kollégiumok hatáskörének megerő- sítése által. Kötelező erejű véleményt adnak különösen az alábbiakról: - a kollégiumok elnöki és elnökhelyettesi tisztségére, tanácselnöknek, illetve a Kúria főtitkárának jelölt személyek; - a Kúriára történő kirendelések; (ii.) annak a lehetőségnek a megszüntetése, hogy az Alkotmánybíróság tagjai a rendes pályázati eljárás lefolytatása nélkül bíróvá váljanak, majd a Kúria tagjává nevezzék ki őket, (iii.) annak biztosítása, hogy az OBT indoklással ellátott kötelező erejű vé- leményt adjon a Kúria elnök által javasolható, a Kúria elnökhelyettesi tisztségére pályázó jelöltek alkalmasságáról; az alkalmassági kritériumo- kat, beleértve a függetlenséget, a pártatlanságot, a feddhetetlenséget és az integritást, a törvény határozza meg. Az OBT által alkalmatlannak ítélt jelöltek számára gyorsított bírósági felülvizsgálatot kell biztosítani az il- letékes bíróság előtt. (iv.) annak biztosítása, hogy az OBT-nek az OBH elnöke hatásköreihez kapcsolódó mérföldkőben említett megerősített hatáskörei a Kúria el- nöke vonatkozásában is érvényesüljenek, amikor kinevező hatóságként jár el (a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. tör- vénynek megfelelően). | ||||||
| 135. | I. Állam és közigaz- gatás | Igazságszolgáltatási rendszer | Az Európai Unió Bíró- ságához benyújtott előzetes döntéshoza- tal iránti kérelmek elé gördülő akadályok el- hárítását célzó jogsza- bály-módosítások hatálybalépése | A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv szerinti első kifizetési kérelem benyújtása előtt az alábbiak szerinti jogszabály módosítások hatályba lé- pése és azok alkalmazásának megkezdése: (i.) a büntetőeljárásról szóló törvény 666. és azt követő §-ainak módosí- tása annak érdekében, hogy megszűnjön a Kúria azon lehetősége, hogy felülvizsgálja a bíráknak az Európai Unió Bírósága elé előzetes döntésho- zatal iránti kérelmet terjesztő határozatának jogszerűségét, valamint (ii.) a büntetőeljárásról szóló törvény 490. §-ának módosítása annak biz- tosítása érdekében, hogy a bíróság az EUMSZ 267. cikkével összhangban előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjeszthessen elő. | 2023. I. ne- gyedév | Igazságügyi Minisztérium |
| 136. | I. Állam és közigaz- gatás | Igazságszolgáltatási rendszer | Olyan jogszabály- módosítások hatályba lépése, amelyek meg- szüntetik a hatóságok számára a jogerős határozatok Alkot- mánybíróság előtti megtámadásának lehetőségét. | A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv szerinti első kifizetési kérelem benyújtása előtt hatályba lépnek és alkalmazni kezdik azokat a jogsza- bály-módosításokat, amelyek biztosítják, hogy megszűnjön az Alkot- mánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 27. §-ának módosításával 2019-ben bevezetett azon lehetőség, hogy a hatóságok az Alkotmánybí- róság előtt megtámadhassák a jogerős bírósági határozatokat. | 2023. I. ne- gyedév | Igazságügyi Minisztérium |
3. melléklet az 1495/2021. (VII. 23.) Korm. határozathoz[7]
Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének REPowerEU fejezetéhez kapcsolódó pályázati rendszerben végrehajtandó intézkedési lista
| A | B | C | D | E | F | G | |
| Komponens | Beruházás/reform megnevezése | Projekt neve | Kedvezményezett neve | RRF forrás (milliárd forint) | Maximum felhasználható hazai forrás (milliárd forint) | Eljárási forma | |
| 1. | REPowerEU | Elektromos jármű beszer- zés támogatása vállalkozá- soknál (vissza nem térítendő tá- mogatás) | Elektromos jármű beszer- zés támogatása vállalko- zásoknál | Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Ma- gyarországon fiókteleppel, magyar adószám- mal rendelkező gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások. Kivétel: flottaszolgáltató vállalko- zások | 40,00 | 0,00 | pályázatos |
| 2. | REPowerEU | Elektromos jármű beszer- zés támogatása vállalkozá- soknál | Elektromos jármű beszer- zés támogatása vállalko- zásoknál (kedvezményes kölcsön) | Flottaszolgáltató vállalkozások | 20,00 | 0,00 | pénzügyi eszköz formájában vég- rehajtott |
| 3. | REPowerEU | Elektromos töltőhálózat kiépítése | Elektromos töltőhálózat kiépítése | Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Ma- gyarországon fiókteleppel, magyar adószám- mal rendelkező vállalkozás | 30,10 | 0,00 | pénzügyi eszköz formájában vég- rehajtott |
| 4. | REPowerEU | Vállalkozások energiahaté- konysági fejlesztései | Vállalkozások energiaha- tékonysági fejlesztései | Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Ma- gyarországon fiókteleppel, magyar adószám- mal rendelkező vállalkozás | 175,49 | 0,00 | pénzügyi eszköz formájában vég- rehajtott |
| 5. | REPowerEU | Földhő hasznosítása | Földhő hasznosítása | földhő hasznosításra kutatási engedéllyel ren- delkező jogi személyek, illetve meglévő kutak esetén jogi személyek | 159,58 | 0,00 | pénzügyi eszköz formájában vég- rehajtott |
| 6. | REPowerEU | Lakosság energiahaté- konysági beruházásai | Lakosság energiahaté- konysági beruházásai | természetes személyek, társasházi lakóközössé- gek (tulajdonostársak), lakásszövetkezetek | 224 | 0,00 | pénzügyi eszköz formájában vég- rehajtott |
| Összesen | 649,17 | ||||||
Lábjegyzetek:
[1] Módosította a 1402/2022. (VIII. 16.) Korm. határozat 3. pont 1. alpontja. Hatályos 2022.08.16.
[2] Módosította a 1402/2022. (VIII. 16.) Korm. határozat 3. pont 1. alpontja. Hatályos 2022.08.16.
[3] Beiktatta az 1523/2023. (XI. 30.) Korm. határozat 1. pontja. Hatályos 2023.11.30.
[4] Beiktatta az 1523/2023. (XI. 30.) Korm. határozat 1. pontja. Hatályos 2023.11.30.
[5] Megállapította az 1610/2023. (XII. 23.) Korm. határozat 1. pontja (ld. 1. melléklet). Hatályos 2023.12.23.
[6] Megállapította az 1610/2023. (XII. 23.) Korm. határozat 2. pontja (ld. 2. melléklet). Hatályos 2023.12.23.
[7] Megállapította az 1610/2023. (XII. 23.) Korm. határozat 3. pontja (ld. 3. melléklet). Hatályos 2023.12.23.